Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-28 / 247. szám
I *47 óh tóbár 29. mmm ALLENZÉK msttsmmmamm mm Hogyan él ma az erdélyi magyar tággadaiom Szabadfoglalkozású pályák az uj magyar életben IX'ÍK KÖZLEMÉNY. Érdemesnek és feltétlenül érdekesnek tartjuk, hogy az általános jellegű megállapítások után ideiktaesunk néhány választ, amelyeket ismert és tekintélyes fiatal kolozsvári ügyvédektől kaptunk. Ezekből a válaszokból sokszor érdekes ellentétek és a kérdéseknek különböző meglátásai tükröződnek vissza. Éppen ezért fog Ialkoznunk kell a különböző álláspont okkal, mért a magyar társadalom időszerű kérdései között a fiatal ügyvédek helyzetéről csak úgy tudunk pontos képet, nyújtani, ha az ellentétes álláspontokat szembeállítjuk egymással. Az egyik kisebbségi ügyvéd a következőkben válaszolt arra a kérdésre, hogy gondolkozásán mennyiben hagylak nyomot a kisebbségi évek? — A magyar ügyvédek eleinte bátortalanul, tapo gat ózva érintkeztek a magyar hatóságokkal, meri a ro manókkal való érintkezés annakidején alacsonyrendii- ségi érzést nevelt beléjük. Állandóan érezték a megkülönböztetést. Hónapok tapasztalata kellett ahhoz, hegy a magyar ügyvédek elfelejtsék, hogy nem kisebbségiek többé. Másik meglepetés az volit számunkra, hogv a magyar hatóságok szigorúan és komolyan veszik a rendeleteket és törvényeket és azok végrehaj tásál. A megszállás alatt nem ismerték az úgynevezett „súlyos ügyet“, mert bármilyen súlyosan minősített a törvény egyes eseteket, azokat kellő áldozattal mindig el lehetett intézni. Ma a magyar ügyvédek minden ügyet nagyon komolyan kell vegyenek és gyakran meglepődnek azon a szigorúságon, amellyel a törvények sújtanak. Lassan azonban ehhez is hozzászoknak. Itt kerülő utón elintézni semmit sem lehet. Csak a fel- készültség és lelkiismeretesség számit. Ugyanakkor idéiktaíjuk. hogy mit feleli erre a kérdésre a másik fiatal ügyvéd. — 5 éleményem szerint általában az ügyvéd az. aki a nemzet társadalmának ütőerén tartja a kezét Inkább. mint bármelyik más foglalkozási ághoz tartozó. Az ügyvédekben a kisebbségi időkben általában olyan felelősségtudat fejlődött ki, amely a nemzeti munkát tartja szem előtt. A nemzet előnyére dolgozni ezt szoktuk meg a kisebbségi sorsban és ez azóta sem csökkent. Semmiféle hátrányban nem érezzük magunkat az anyaországi ügyvédekkel szemben, mert általában azokat a jogszabályokat tanultuk, tekintve, hogy 1918 után a románok meghagyták az erdélyi területekre a magyar jogszabályokat » legutóbbi időkig. Az ügyvédet logikai felkészültsége arra predesztinálja, hogy a társadalmi kérdéseket legmélyebben lássa és az összmagyarságot érintő kérdéseket vizsgálja. Felelőssége, szívóssága, életkedve? Az egyik vélemény a következő: — A magyar ügyvédek lázzal és lelkesedéssel dől goznak, ami a kisebbségi időkben elképzelhetetlen voll. Érzik, hogy megbízásaik többségi ügyvédnek szólnak, akitől az ügyfelek rendkívüli elintézést várnak. Ez sok bajt is okoz, mert az ügyfelek nagyrésze a régi román mentalitásban él és azt hiszi, hogy maga a többségi volt, vagy hatósági emberrel való baráti kapcsolat önmagában elegendő az ügy7 elintézéséhez. Az ügyvédeknek valósággal küzdeni kell ezzel a felfogással szemben és állandóan ligyelmeztetni az ügyfelet arra, hogy inkább az igazságra, mint az összeköttetésekre alapítsa nak. Az ügy védek rengeteget dolgoznak, meri a megszállás éveit tulajdonképpen elvesztették és legtöbb jiik előrehaladott korban elölről kel! kezdje pályáját Munkájukat lelkiismeretesen látják el, az ügyfelek részéről ritkák a panaszok. Érdeke;? jelenség, hogy az egyes ügyvédek ellen emelt panaszok névtelen levelek formájában jelentkeznek, amelyeket irigy kartársak küldözgetnek sokszor egyenesen az igazságügyminiszter nek. Ezekben leginkább a megszállás alatti időkben tanúsított magatartás miatt vádaskodnak. Ilyen beteges tünetek minden társadalmi rétegben vannak, ez nem zavarja az ügyvédeket. Általában egészen mások, mint a román ügyvédek voltak, akikben különösen az utóbbi időkben nagyon megcsappant a felelősségérzés. A leg képtelenebb dolgoktól sem riadlak vissza. Mit mond ezzel szemben a másik ügyvéd? — A kisebbségi ügyvédség áldozatos, nehéz pályd voll, anyagi sikerekkel nem kecsegtetett. Az ügyvédség legszebb részét tulajdonképpen nem is gyakorol hat la, beszédeit a nyelvi nehézségek miatt nem mond hatfca el. Most, iw>gy ez megváltozott, fokozta a lelkesedést. Kibontakozhat a szónoki tehetség. Ä kisebbségi időkben kialakult egy baráti kor az ügyvédek között. Miután más gyülekezési lehetőség nem igen akadt, többek között kuglikört alakítottak és olt tárgyalták meg a magyarság általános sorsproblemáit. Volt olyan is, aki mint dalárdái karmester működött, hogy valamilyen formában érintkezést találjon magyar testvéreivel. Ezt a foglalkozását most sem hagyta abba. Az ügyvédek általában minden tÁrs&iiUlmi megmozdulásban resztvettek és ma is kitartanak lelkesedésük melleit. Az ember a bíróságon is egészen más érintkezési for mát talált, mint a román időkben. A. hatóságok baráti szellemben fogadják és ez fokozza a lelkesedést és élei kedvet. A fiatal jogászok nagy része köztisztviselői pályán helyezkedett el. mindenütt barátaink ülnek és igy az érintkezés egészen közvetlen. A változáskor az ügyvédek minden hivatalba ugv állítottak be, mintha hazamennének, de tagadhatatlan, hogy abban az időben egv kis feszültséget tapasztaltunk. Hogyan élt addig s hogyan élt azóta, amióta ma- I gyár világ van? Itt különösen szembetűnő az ellentétes felfogás. I Az egyik ügyvéd igy válaszolt: — A főhatalomváltozás anyagi előnyeit az iigy- j védek élvezik legjobban. -Alig van magyar ügyvéd, akinek ne lenne állandóan tele az irodája. Ennek egyrészt j az az oka, hogy többségi ügyvédek lettek, azután az i hogy a fiatal ügyvédek nagyrésze kapott az alkalmon I és a közigazgatásban vagy bírói karban helyezkedett el. 1 így7 magyar ügyvéd aránylag kevés maradt, azután a ! román ügyvédek elmenekülése és a zsidó ügyvédek ki- I zárása is nagyobb lehetőségeket biztosit. A rendkívül' viszonyok sok bajjal járnak. Főleg ipari ügyek, árdrá gitás, uzsoraügyek, kiutasítások foglalkoztatják az ügy I védeket, általában több a perenkivüli, mint a peres i ügy. A peres ügyek között, viszont több a bűnügy, mint j a polgári. Néhány ügyvéd nagyobb vállalatok jogtaná" : esőst állását vállalta. A régi nélkülözéseket heverik. most ki. a katonaságban (co.ucentrálás) eltöltött idők- Î ben csinált adósságokat most lefizetik. Általában opti misiák és bíznak a jövőben, a békében, amely majd j nyugodt lehetőségeket ad. Ezzel szemben a másik ügyvéd a következő fele , letet adta: , — A román időkben az ügyvédjelöltek fizetése ; minimális, sőt annál is kevesebb volt, kb. 40 -50 pen j gős fizetésekből tengődtek. Most természetesen, halai ; más fellendülés tapasztalható anyagi téren is. Egy ügy- i védjelölt fizetése 150—200 pengő között váltakozik, I Igaz, hogy a gazdasági élet nem veit naég olyan lendü- j letet, amilyent kellett volna és hitelélet uincs, de egy I becsületes, szorgalmas ügyvédnek az irodája már biz I losit olyan jövedelmet. amiből ib-ztességesen rn-egéL ! hét, családot alapíthat és biztosíthatja annak ellátását. ; Mindennél fontosabb azonban, hogy lelkileg egyensúly j ba jött, a bizonytalansági érzés kikapcsolódott. A jövedelemmel kapcsolatban is ellentétes a válaszokat adó ügyvédek álláspontja és nyilatkozata. Az egyik igy beszél a jövedelméről: — Havi tiszta jövedelme körülbelül 1200—1.500 pengő. Az ügyvédek átlagos havi jövedelmét 500 pengőtől fölfelé lehet becsülni, de vannak, akik párezer pengői is megkeresnek. A másik sokkal kevesebbet lát anyagi Illetőségekben. ami kitűnik a nyilatkozatból is: — A fiatal ügyvédek átlagos havi jövedelme 300— 400 pengőt tesz ki. Kevés iroda az, amely 500 pengőn felüli jövedelmet biztosit a mostani viszonyok közöli. ♦ Az anyaországi ügyvédekkel, illetőiéig azokkal való kapcsolatról, akik az uj erdélyi életviszonyok között helyezkedtek el, homlokegyenest ellenkező a két álláspont. Az egyik ügyvédnek az anyaországiakkal semmi kapcsolata niucs, társadalmilag nem érintkeznek. Ez tudtával igy van általában minden kartársnál. Volt valami kezdeményezés, ami ezt célozta volna, a M. Ü N. E. felszólította az itteni kartársakat a megalakulásra. ami meg is történt, hívtak is annakidején vagy harminc, pesti ügyvédet, ez azonban éppen akkor történt, amikor az elsötétítés kezdődött, gyülekezési tilalom is volt, igy ez a találkozás elmaradt. Az ügyvédek általában zárt családi életet élnek, nyilvános helyeken nem igen fordulnak meg. A Társadalomban minden pénteken öszegyülnek, de ott is inkább az erdélyiek. Gazdaságilag még nem forrt össze a két országrész úgy. hogy kölcsönös ügyek még nem alakulhattak ki (lie lvetlesitések, slb.). A másik ügyvédnek az anyaországiakkal való kap csolata tökéletes, soha nem néznek úgy egymásra, mint különböző országrészek fiai, egymásban csak a magyart látják. Egy kis feszültség csak akkor tapasztalható, amikor az anyaországiak az itteni viszonyokat kritizál ják és elmaradottaknak tartanak bennünket. A fiatal ügyvédek a Társadalomban gyűlnek össze, ott talál koznak az anyaországiakkal is, akik azonban tulajdon képpen mind valamilyen kapcsolatban voltak Erdéllyel, vagy családi vagy egyéb viszonylatban. Volt. akinek a családja annakidején elmenekült, azok most vissza jöttek. De nagyon kevesen vannak. Az anyjo**zá'gT)i£i jött. ügyvédék liálrányban vaunak az erdélyiekkel szem ; ben a roman nyelv nem tudása és az itteni jogbaabá I lyok és gyakorlat nem ismerése miatt. El vannak teJv* niissziótudatlal éo érdeklődnek az erdélyi problémák iránt. feleletek a műveltség kérdéséről *-•> arról, hogy milyen könyveket vásárol, mit olvas a mai fiatal ügyvéd. Az egyik: — Általában a régi történelem és filozófia érdekli. Különösen szakirodalma* olvasnak, mert pótolni kell az elmulasztottakat. Az érdeklődés a szépirodalom iránt csekély az ügyvédeknél. Irodalmilag általában nine: idejük elegei olvasni, inkább politizálnak, a háborús viszonyok erre összpontosítják a figyelmet. Nincs nvu godt idegállapot az olvasáshoz. Az öregekben fokozottabban él a történeti tudat, mert a múltból táplálkoztak és a megszállás csak egy törést jelentett ebben u történelmi folytonosságban. A fiatalok a tmegszáilliás alatt nőttek fel, a magyar életnek nem volt számukra tradíciója. Nagy azoknak a fiatal ügyvédeknek a száma, akik a történeti tudást elmulasztották. Magyarul is hí búsan beszélnek, román jogi terminológia él bennük. A magyar mull halványan él, de annál lázasabban néz. nek a jövőbe és állandó téma, hogy mit lehet tenni, hogyan lehet formálni a magyar jövendőt. Folytonos birálat tárgya a magyar közszellem merevsége, tradi ciója, amelyek azonban az idősebbekben mélyen gyö ! kereznek. A hatóságokkal való érintkezésben nem lud- j ják megszokni a címeket. Visszásnak tűnik, hogy régi I jó ismerősöket méltóságosnak kell szólítani. A másik: Most a magyar jogi könyvek beszerzése a legfontosabb. Szakirodalom. Közgazdasággal foglalkozik. ! ezek a prohlemák érdekük. Különösen a háborús gaz I d ál kodás átállítása a békegazdálkodásra. Szépirodalmat I a megszállás alatt nem igen olvasott, most pótolja, I Veress Péler, Erdélyi József, Szabó Dezső könyveket i olvassa szívesen. Könyvet keveset vesz. A Hitelt és i Helikont mindig elolvassa. Foglalkoztatnak azok a kér í dések, hogy mit ad az erdélyi szellem és társadalmi j szervezet teég, amit a huszonkét év kikristályositoit és j amit át lehet adni az osszmagyarságnak, Iskolai történelmi műveltsége a fiatal ügyvéditek I hiányos volt, de önmagát művelte. Hisszük, hogy a uut ţ gyarságnak a Dunainedencében hiva*ottsága van. i>íesu érzem hiányát annak, hogy a huszonkét óv alatt nem éltem történeti, levegőben, mert a történeti öntudat és felelősségtudat mindnyájunkban meg van é© ineg vök. Cselekvéseit nemcsak egyéni, hanem a nemzet örök elele szempontjából nézi. Az ügyeket úgy vállalja, hogy nemcsak az anyagi előnyt tartja szemelőtt, hanem a kliensben a magyar embert látja, akin segíteni keli. Általában a háború utánra várják a lehetőségek kibim tako?á<sát. A cwAádi -életről ezt mondja az egyik ügyvéd: — Az ügyvédek a felszabadulás óta tőmegösen no sülnek, G maga is azóta házasember. Általában azt le bei mondani, hogy a fiatal ügyvédek legitagyobhrésa? nőtlen volt, most legnagyobbrészük nős. Gyermekeiket könnyebben iskoláztatják, kezdenek öltözni, társadalmi életet élni, nagyobb a biztonságuk. A másik: —- Az ügyvédek a zsidók kizárá&a folytán jobb anyagi körülmények közé kerültek. Gyermekeiket fcöny nyebhen nevelik, jobban öltözködhetnek. Vari é az ügyvédi karban úgynevezett Pestről Jövő szellem? Az egyik ügyvéd igy válaszolt: — Ez a probléma nem is vetődött fel. Csak ott vaunak ilyen kérdések, ahol a főtísztviselők anyaországiak (közhivatalokban). Ez nem az itteni ügyvédek hibája, ők keresik a kapcsolatokat, de az anyaországiak mereveu elzárkóznak műiden ilyen kísérlet elől. Ez nagy baj. mert a foglalkozás is megkívánná a baráti érintkezést. Annyira pedáns, korrekt és hideg tisztví selők, hogy az embert nem lehet megtalálni. Hiányzik a hivatalos érintkezésnél az a melegebb hang, ami közelebb hozná az ügyvédeket a velük egy társadalmi szinten levő anyaországiakhoz. A másik: — A pesti ügyvéd más körbeu nőtt fel, az ottani viszonyoktól megkívánt dijakat a mi közönségünk nem tudja megfizetni. — Az erdélyi ügyvédek felkészültsége seunni kívánnivalót nem hagy hátra, magyar jogot tanultak a román egyetemen is a román és francia jog mellett A jogász volt a legjobb gárda az egyetemen, azt a ro manók is elismerték. A többletmunka, amit ki kellett fejtenie, érezteti a hatását, a hiányokat is könnyebben pótolja. Az ügyvédek nagyrésze vallal ingyen vagy mi niuiálisan megfizetett jvereket is és épp oly lelkiisuie reteseu látja el, mint a „leggyorsabb" ügyeket. Â ki sebbségi sorsból megmaradt az etikai szellem. A hol dog&ágot nemcsak anyagi előnyök nyújtják. A szegé nyékén való segítési vágy is eltölti. Az egyes ügyvéd generációk között hiányzik a kapcsolat. Az anyaor szági embereknél a legszembetűnőbb furcsaság a társa dalmi formák kultusza, ami nálunk hiányzik. VÉGtí JÓZSEF.
