Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-24 / 244. szám
fm 9W7^m> **pk Mzrw KZBit mmsi „A bonvédség további meg* ©Fősitése B,x elsőrendű feladat®0, — mondotta, as n| icdlíségvetess ismertetése során Reményi Seimeller Lajos péazügyminisat^i*«» Rendezték a had üköiesönkéívények alvás— tását — A legnagyobb takarékosság szellemében történt az aj költségvetés összeállítása BUDAPEST, október 24. (MTI.) Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette az 1942. évre szóló költségvetést. A Ház ü ése iránt rendkívül nagy érdeklődés uyilvánult nieg, Bárdossy László miniszterelnökkel 97. élen a kormány Va amennyi tagja megjelent. Tusnádi Nagy András elnök 10 órakor nyJÍ toţta meg az iilé&t és közölte, hogy Masonyi Kálmán, az izraelita Litfeiekezetbe vaió belépést eltitásárúl javaslatot jegyzett be. Ez' vitáp a Ház egyhangú lelkesedéssé! hozzájárult és elfogadta a miniszterelnök előterjesztését a honvédségnek az ország halárain túl szükségszerűen bekövetkezett a kalmazásáről. Ugyancsak v;ta nélkül elfogadta a képviselőház az 1942. évre szóló költségvetést, vala' mint a gazdasági bizottság előterjesztését a képviaclőház tagjai képviselői tiszte etdijak csökkentésének megszüntetéséről. A pénzügyaaíniszteif jbdszédo Ezután Reményi Schneller Lajos pénzügy* miniszter beterjesztette az 1942. óvj állapi1 költségvetést, ugyanakkor benyújtotta az 1914-^-1918. évi hadikölgsön rendezéséről szó 6 törvényjavaslatot, valamint a rendkívüli ideiglenes há? adómentességre vonatkozó újabb jelentést. Ezután elmondotta nagy ér* deklődéssel várt beszédét. Mielőtt rátért azoknak az elgondolásoknak részleteire, ame-yek a költségvetés összeállításakor vezették, kötelességének tartotta, hogy megemlékezzék véreinkről, akik a táviad harctereken a német és olasz hadsereggel ■együtt dicsőséget’diíipőségre halmozva lehető- ívé teszik, hogy idebent békés tpunka folyjék. Övék minden megbecsülésünk — mondotta többek között a képviselőház tagjainak lelkes tetszésnyilvánításától kisérve. Ezután rámutatott arra, hogy a költségvetés hosszú idő óta először tartalmazza a visszafoglalt Kecirnasyarorszúg és eg erdélyi részek szükségleteit és adatait. fDe még nem tartalmazza a visszacsatolt Del’ •yidék költségvetését, mert ez a terület katonai közigazgatás aHatt volt augusztus köze' .péig és így a megfelelő adatokat nem tudták összegyűjteni. Nem szerepel a költségvetésben a honvédség rendkívüli hadikiadásait szolgáló összeg som, amelyről külön gondos* kodás történik. A költségvetésen kívül nemzed beruházd' sokra jelentős összeget fordítanak, hogy e téren is tervszerűen előmozdítsák az eredményes működést. A honvédség részére 5 évre tervezett munka végrehajtása gyors ütemben folyik. A költségvetés tételei Ezután a pénzügyminiszter ismertette az 1941. évi április 14-e előtti Mag varország állami költségvetésének részleteit, amelyek a következők; Az I lami közigazgatásban az összes ki’ adások összege 2200.2 millió pengő, az összes bevételek összege 2038 4 millió pengő, úgy, hogy a hiány 141.8 millió pengőt tesz ki. Az állami üzemek összes kiadásai 1034 mii 10 pengő, bevételei 1022 millió, tehát itt fjs 32 milliós hiány van. A költségvetésben az Összes kiadások 3236 2 millió pengőt az összed bevételek pedis: 3082.5 millió pengőt tesznek ki, így tehát összesen 173.8 piij 10 pengő a Hiány. Az egyes tárcák kiadásai és bevételei a következők: A miniszterelnökség 1942. évi előirányzata 16.2 miliő pengő. A múlt évben 13.6 millió volt, tehát a . több’etldadás 2.6 millió pengő A bevétel az 1942, évre 1.3 millió pengő, a múlt évben 1.1 millió pengő volt. A bevétel emelkedése tehát itt 0,2 mi nő pengő. A külügyminisztáríum jövő évi kiadására előirányzóit összeg 17.7 millió pengő, 1.3 mi'- lióvai több. mini az 1941. évben volt. A bevételre e ^irányzott összeg 2-0-1 millióval több- mini 1941-ben. A közélelmezési tárcanélküli miniszter 1942. évi előirányzata 18 4 millió pengő, smí 10.8 millió pengővé’ több, mint 1941'ben volt. A bevétel előirányzata 13.3 millió pengő, ami 7 miibúval több, mint 194lben. A belügyminisztérium 235.3 millió pengős előirányzata 84.9 millió pengővel nagyobb, mint 1941'ben volt. A bevétel előirányzata 54.1 millió, a többletkiadás tehát 18.7 mi liő pengő. A pénzügyminisztérium 1942. évi kiadása 239.5 millió pengő, az előző évi 15" 7 millió volt. Az emelkedés itt 81.8 mijió. Ag 1942. évi bevétel előirányzata 1855.6 millió pepgő. 1941'ben 1222 millió volt, úgy, hogy 3 fee vétel emelkedett Q63.6 iflillipva1. Az ipijtrügyi mi&i*ztérium kiadási tdöírárv* zata 52.1 millió pengő, 37, millióval több, mint 1941-htjn, míg a Levétel 46.3 millió, ami 36.7 mi liő pengős emelkedést mutat az előző évihez viszonyítva. A kereskedelmi miniszter előirányzata 108.9 millió pengő, 56 3 millióval több, mint áz előző évben volt. A lievéte előrány* zata 24.7 millió, 5.7 millióval több, mint volt. A földművelésügyi minisztérium e őiráuy" zata 156.7 millió, az előző évben 103 millió volt, Â bevételi előirányzat 20.1 mi íió pengő. Itt 6 3 millió pengő a többlet. A vallás- és közoktatásügyi munsztériuri előirányzata 218.8 mil iő pengő, 86.3 millió • val több, mint az előző évben. A bevételi előirányzat 16.1 millió pengő, 5.8 millióvá1 több, mint 1941’ben. Az igazságügyminisztériura előirányzata 62.7 mdlió pengő, 19.7 millióvá1 több, mint az előző évben. A bevételi előirányzata 3.7 millió. I mii ióval több, mint az előző évben A honvédelmi minisztérium előirányzat•.* 581.3 millió pengő, 195.5 rn-llicyaí több, mint a« e ögő évben. A bevételi előirányzata 0.8 millió pengő, 0,2 millióval kevesebb mint volt 1941-bee. 271 millió peagö állami &©]pu%Lá3Bá&oU&&. A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a kereken 174 millió pengős hiánnyal szemben tekintetbe kei1 vennünk a- állami beruházásokra szánt, 271 millió pengő ősz- szeget, amely ebben a költségvetésben szerepeLé üvegesen emelkedett a honvédelmi tárca kötságvetése és lényegesen nagyobb összeget fordítunk államadósságok törlesztésére. \z év első 9 hónapjában nagyobbodtak az állam kiadásai, de tekintettel kell lennünk arra hogy háborúban vagyunk s ugyanakkor a be véte ek lényegesen nagyobbak, mint a/, előző évben. Az államadósságai; összege 3545 millió pengő, s ha ezt összehasoníitjuk a 2.5 milliárd pengőre becsülheti nemzeti jövedelemmel, ’áthatjuk, hogy az utóbbi összeg több, mint az államadósságnak l’eíe Az adósságok lelete egyébként a költségvetésnek csgk 6.1 százalékát veszi igénybe, ami aránylag alacsonyabb, mert sok országban több, mint 10 száza ék az ilyen tehertétel. Ezenkívül tekintetbe kell vennünk azt is, hogy 82 millió pengőt fordítunk tőketör’esztésre, tehát végeredményben megnyugtató a helyzet. Állami közigazgatási kiadásokban a tavalyi 1379.1 mi lió pengővel szemben az idén 2202.3 millió pengőt irányoztunk elő, tehát 823.2 millióval többet, mint az elmúlt évben. A többletkiadást az okozta, hogy az előirányzatban már az erdélyi is szerepel. Hogyan történik a kadikölesön felértékelés© ? j A pénzügyminiszter ezután rámutatott j arra, hogy nem vehették fel még a költség’ I vetésbe a hadikölceön íelértékelésevel kap" • csolatus költségeket, hiszen az országgyűlés í még ezután fogja tárgyalni az erre vonatkozó j törvény-javas atot. A törvényjavaslat ismerte lésével kapcsolatban a pénzügyminiszter han* : goztatta, hogy a hadikölcsönkötvények értékhatárút 5 százalékban állapítanák meg, olymódon, hogy mindazok, akik 1000 koronánál nagyobb j névértékű kölcsönt jegyeztek, 50 pengős uj j kötvényt kapnak, «mely 3 százaikkal ktr I nmtozik és $0 év alatt fizetendő vissza. I Kidőli elbírálás alá esnek az egészen kis j kötvényjegyzők, akik 1000 koronán alul je- j gyeztek. Ezek kclcsönkötvényeinek értékha- j tárát 10 százalékban á lapítják meg és nem ! 40, hanem 10 év alatt fizetik vissza. Hogy I az 5 és a 10 százalékos értékhatár között az I átmenetet biztosítsák az 1000—2000 koro’ j nát jegyzett had-kölcsönösök 100 pecsét név- I értékű uj kötvényt kapnak. Csak azoknak a természetes személyeknek ! hadikölcsönköivénxéi ismerik el, akik 1930 októbef elseje előtt is a most hfagyaror' szaghoz tartozó területen laktak és magyar állampolgárok. A hadikölcsönkötvények értékelésére vonatkozó javaslat tehát a kisemeherek szociális megsegítését előbbre viszi Fontosabb a pénzügyminiszternek e törvényjavaslattá kapcsolatosan hozandó azon intézkedései, hogy a zsidó fapt hadik ölesönhöt,vény tul ajdono' sok számára 50 pengőnél magasabf névér tékii uj kői csőnk öt vényt nem szolgáhathut- nak ki. Az azon felüli összegeket a zsidó kivándorlási alap növelésére fordítják. A törvényjavaslatban külön szakasz intézkedik a visszacsatolt erdélyi területen élő tir xlaidonesnk hadik ölesönk o' vény ének nősz ti fi- hálásáról és a járadékok magosabb valoriza dójáról. 715 snillió tengővel emelkedtek áss állami bevételek A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy az összes bevételekre kb. 2066 millió pengőt irányzott elő az 1941. évi 1345 milliós előirányzattal szemben. As ez Övi előirányzat tehát 715 millió pengő emelkedést mutai. Ebben természetesen benne foglaltatnak a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi területekről várható beletelek, ezenkívül hozzá járult még az emelkedéshez a nagyobb adófizetés és az uj hadfelszerelési adó bevezetése is. Az előirányzatban a pénzügyminiszter bizonyos óvatossággal járt eV mert tekintetbe vette a termelésben jelentkező nyersanyag* hiányokat, noha az adófizetők most nagyobb fizetési képességet és fizetési készséget írni* tatnak fel. v A pénzügyminiszter a k’épvíselöház előtt köszönetét mondott minden adófizetőnek, hogy az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében öntudatosan hozzá járultak a felmerült nehézségek kiküszöböléséhez. A pénzügy miui&zier ezután ismertette azn* kai a szempontokat, amelyeket az előirányzatok mérlegelésénél figyelembe veit. Hangoztatta, hogy a jövőévi költségvetés elkészítésekor három szempontra fektette a fősu yt, a honvédség további megerősítése, a szociális gondoskodás kiszélesítése és a gazdasági termelés továbbfejlesztése és egységes megszervezése, A honvédség további megerősítése az elsőrendű, feladat. A hadsereg kiadásaira előirányzott összeg 581 millió pengő •ehát 105 mifióval több, mint a tamlyi előirányzat. Ez az irányzat magában foglalja a fenntartást, a továbbfejlesztést és az utánpótlás költ" ségeit is A honvédelmi beruházások mellett a beruházási tervezet úgynevezett cívd részére vonatkozású 4500 millió pengőt irányoztunk elő, ebből az összegből 2300 milliót már ki is fizettünk és a hátralékos összeg kifizetése is folyamatban van. A kifizetésre 1100 mi liő pengő adóból, 12GG millió pengő pedig kölcsönből folyt be. Ez olyan finán’ ciáais eredmény, amelyet egyedül még csak Németországban mutathatnak fel, hazánkon kívül. Azt a meggyőződését fejeztp ki, hogy mind a honvédség továbbfej esztésére fordított kiadások, nri-nd a szociális vonatkozási! beruházások nemzeti életünk bástyáit erősítik. A pénzügyminiszter ezután felsorolta az egyes szociális előirányzatokat és kiemelte, hogy főleg munkalehetőségek teremtésére törekedett. Hangoztatta a továbbiakban, hogy a kormány pénzügyi politikájában nem sin’ rithoxhatil, arra. hogy az ország puzdusáui erejét egyszerűen adóbevételekből tartsa fenn, hanem magút a gazdasági termelést aknázza ki. fejleszti tovább és ápolja, mert csak helyes gazdasági politikával lehet jo- hozni az ország pénzügyi erejét. Hangoztatta a pénzügymin'szter, hogy az európai ujjárendezés keretében csak akkor akkor fogaik at juk el a bennünket megillető helyet, ha gazdaságilag erősek vagyunk Egyik legfontosabb feladat a gazdasági erő kiépítése. Célkitűzéseiben a gazdasági eszközök előteremtéséről gondoskodott az ál-ami költségvetés megalkotásánál. Mezőgazdaságunk és iparunk feladatai A földművelésügyi miniszter által ckészi' tett mezőgazdaság fejlesztéséről, szóló tor- vényjevasíat nagyvonalú szempontjait véve figyelembe, a bennefogalt tervezetnek meg* felelően a jövő évre 156 millió pengéi irányzott elő a tavalyi 53 millióval szentben Ez az előirányzat a visszacsatolt erdélyi részek gazdasági fejlődését tökéletesen biztosítja. Rámutatott a pénzügyminiszter arra, hogy az újjászervezés keretében nemcsak a magyar mezőgazdaságnak, hanem g magyar iparnak is nagy feladatai vannak. Az ipart tehát fejleszteni kell nemcsak az életszínvonal emelése céljából, hanem azért is. hogy azt a helyet, amelyet nekünk a Dunir mcdenc.ében kijelöltek, megtarthassuk és továbbfejleszthessük. Természetesen először azokat az iparokat kel! támogatnunk, amelyek elsőrendű fontosságú nyersanyagokét termelnek és sok munkást foglalkoztatnak. A kormányzat tciauétie teáén a korszerű és ra'nőaégi termelés fon tosságát tartja szem előtt. Elő kívánja pw ditsni a meglévő vál áfátok kiépítését cs -> mü* cs pótanyagok előállítását. A kormán' természetesen nem hagyja figyelmen kivid nyersanyagkincseink felţasâsât és észszerű k< aknâzuşât. Tudvalevő, bogv az országban nem talá ható nyersanyagok behozataláig kellett vzqiülnünk. Ezeknek az anyagoknak behoz.a• tálával kapcsolatban bizonyos állami garanciát kellett vál almaik, inert ellátásunkat meghatározott rizikó nélkül másképpen nem tudtuk biztosítani. A pénzűgyrniniazter a továbbiakban rájpo tatott arra, hogy a vizierők kihasználásával, a feltárt olaj és földgázt* epek fejlesztésével a kormány gyors ütemben fokozni fogja a villamoíutást. Hangoztatta ezután, bogy a termelés nagy részére, mint mindenütt a honvédség részére, van szükség. „A polgári igényeket le kell szállítani“ Hangoztatta, hogy a jegy rendszer Heveae* tésével elhárították azt a veszedelmet, amely az áruk fe-vásáríá.;ával mutatkozott. Kifejtette, hogy a polgári igényeket le ke l szállítani Ha csodálattal adózunk azoknak. akik a távoli harctereken annyi mindenről lemondanak és áldozatokat hoznak, akkor igyekezzünk méltók is lenni hozzájuk. Nem fenyeget az infláció veszély© Emlékeztetett 2rra, hogy a világháború idején a hadsereg kiadásainak 95 százalékát hadikölcsönökkei fedezték és az állam csak 5 százalékkal járulhatott hozzá a kiadásokhoz adóbefizetésekből. A helyzet most úgy- alakult, hogy 50 száza-'ék erejéig fedezhetjük adóból a kiadásokat. Az infláció veszélye sem anyagi, sem pszihológiai vonathozásban nem forog fenn. A vi ágháboru idején ig elkerülhettük volna az infláció válságait, ha a forradalma^ sikerült volna megfékeznünk c$ a háború ól dozataként nem szenvedtünk volna elviselhetetlen termeti megesonkitá&t. Inflációra tehát egyesek hiába számítanak, mert várakozásuk keserű csalódásokat hoz, Fontos bejelentések a liitelakciőpól Az erdélyi nyereméuykölcsont, amelyet 1Ö0 millió P vei irányozlak elő, november második felében bocsátják ki és remélik, hogy a kormányzatnak ezt az akcióját a társadalom támogatni fogja. A továbbiakban a pénzügy- miniszter kijelentette, hogy már tető alá hozták a keresztény kereskedők hitelakcióját. Az elosztásnál azonban figyelembe keli venni bizonyos szempontokat. Éppen ezért felhívta a pénzintézetek figyelmét arra, nehogy ezekből o hitelakciókból eredő tószegeket egyesek spekulációra fordíthassák. Bejelentette továbbá, hogy a tőzsdével kép- cselatosau is rendszabályokat léptet életbe a gazdasági élet biztosítása érdekében Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter beszédét azzal fejezte be, hogy a költségvetés összeállításakor a legnagyobb takarékosságot tartotta szem előtt. Igyeke zett, hogy a köz megterhelése nélkül gondoskodhasson katotiai erőnk növeléséről, gazdasági életünk megerősítéséről. A költségvetést a közgazdaság, a termelés és a munka költségvetésének meri nevezni, mert munkaalkalmukat ad, fokozott termelést biztosit és nem hagyja figyelmen kívül a szociális gondoskodást. Hangoztatta, hogy Liaa- ! kodással tekint a jövőévi munka elé abban a i tudatban, hogy a súlyos viszonyok =ulvos ál' j dozatokat követelnek és ezeket az áldozató* ! kát, mint az beigazo’ódptt, mindnyájan meg tudjuk hozni az államháztartás egyensúlyba- tartásának érdekében. A pénzügyminiszter több. mint egy és fél óra hosszat tartó beszédét igen nagy érdeklődéssé kísérték és azt igen gyakran szaki tolta félbe taps és tetszésnyilvánítás. Tasnádi Nagy András elnök napirendi indítv ány ár« a Ház úgy határozott, hogy 'egközelebbi ülésének összehívásától később fog intézkedő< Ha a pénzügyi bizottság a költségvetési javaslatot letárgyalta. a Ház rövidesei? ősz szeül. Hétfőn üléseziK a pénz« ügyi bizottság A képviselőház pénzügyi bizottsága október 27-én, hétfőn délelőtt 10 órakor az elsőszámú bizottsági teremben ülést tart, amelynek tárgya a pénzügyi bizottság elnökének meg választása, továbbá az 1942. évi állami költ ségvetés tárcánként! tárgyalási sorrendjének és a bizottság tárgyalás, időpontjának meg állapítása. Utána a pénzügyi és közoktatásügy; együk tes bizottság a vallás’ és közoktatásügyi tárca költségvetését tárgyalja, majd ennek befejez tével a pénzügyi, közigazgatási és társadalom politikai bizottság a be'ügyi tárca kpltségve tését tárgyalja. Az állami költségvetés bizottsági tárgya laşa előreláthatólag délc'őtt III órától 2 yráis és délután 5 órától 9 óráig tait
