Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-22 / 242. szám

bt

Xţt4'X ibfcídÁ*# J2.

BLISN^ÉJC

Tatarozás

Sí\k

0 r*s\ luíTÜ

■>io Sú

; tag; á%*és

í -ŢlŞtjW. . itt Üü btqÁö

1 ţsm U3\3Üi Ä8nsö3 i man k^no^a

aoá*ö£

üia\o\

Juíoh

tXJSjam

si Mi

t«En*ş-i rA aiu\ Jisqö-A “io\ o

>

UklttiÚ nú'i i'I iVaö

nojüsó UainVA ai -A»\ AánvA

i\oq t- \ ,í-o a \ n

3lViî

îs. Vmaţ,

i ibííí'

j«osa a ;Ää\ i kom t'i .un i\ iáid a

•snisíi

I»*

.t'iaÜO

s-Wsö’A

Mírna sóáös íai ub t ítőb

A mene szemünk (■‘Fai, a házak homlok sa* tán cm bcnscjébeti munka folyik. Tataroznak, átépítenek, festenek és nemsokára .friss képé hsz ö városnak. Jóleső látvány. De önkéntelenül a gazdasági háttérre is gondolunk. íme, az olcsó kölcsön és adókedvezmény az építő- ipar válságán segít 'valamit és os embereié étnek a kedvező alkalommal. Hiába dúl ti nagy háború, a „beruházás*" üteme azért nem áll meg, holott a régi közgazdaság . egyik alaptörvénye szerint ilyenkor az alaposan meg szokott bénulni: a történeti válságok, idején az emberek nem építenek, nem kök tőinek, nem javítanak, nem csinosítanak. nem terjeszkednek; örülnek', ha élnek. Most azonban, mint. ahogy szorgalmas méhek, füg- geszkednek kőművesek, festők, mázolok szorgoskodnak az állványokon és munkájuk cáfolata egy büszke törvénynek. Minden mái dósul. Csakugyan megújul az idő. Azonban a megújulásban — sajnos — kedvezőtlen nine“ fék is kiütköznek. Szépiák. Nem , stilszeril . restaurálás1* folyik-. Sokhelyt korszerűsítik: a ház külsejét és ezzel rendre letörlik a város képéről a jellegzetes ódon vonást, vagy pedig. a jóizlést sértegetik a tatarozás kiáltó vagy szembeszökő módjával. Hogy micsoda veszteség o.z. ha Kolozsvár ősi középpontjáról eltávolítjuk lassanként egészen a régi patinát, vagy a történeti Stílusok alhatelemtit részben vágy egészben letöröljük, arról most ne beszéljünk, elégszer megtettük s legtöbbször látható eredmény nélkül. Nem bírunk e tekintetben olaszok, németek, franciák, angolok lenni• bécsiek maradunk, vagy amerikaiak vagyunk, sot most mar a túlzóan újszerű és Icgiz'éstelenebb skatulya-építkezést is pohárköszöntővel üdvözöljük, holott ennek a legutolsó divatnak szirtién volnának átvételre érdemes igen ízléses példái. De hagy- járt! Annál inkább csóválhatjuk azonban fejünket, ha látjuk, a régi háznak a homlokzatát mint aíaititják át a Bauhau&stilhen, viszont a kaput és tetőt ódon alakjában hágy*, fák; olyan ez, mintha egy matróna leányka- mód öltöznék és színyxidi kifestést gyakorolna. JÉs bizonyára kirívó ízléstelenség, ha valaki régi házát hupikékre festeti át, vagy pedig a legújabb divat szerint üdén rózsaszínűre.

Meg-megujitják most a kereskedések portaiéit, kirakatait, cégtábláit is. Ez valóban kötelesség. Kolozsvár fares volt mindig ízléstelen boltjairól. Régen azt mondották, hogy ennek érthető oka van: a város nem kincses többé és kereskedelmi tekintetben másodrendű lett az idők folyamán. Ámde azóta kifejlődött világszerte <zz üzletberendezési szépérzék,

külön széptannal és divatokkal s egyte-másra serkentik a Kereskedőket folyóirata-:, lupa/,, művészei:., tár salatok, kirakatversenyek stl>. a boltok ízléses „építésére"'. Náluf-k nem. Kolozsvárt alig, van üzlet, amelynek műiden részlete tetszenék s igy a gazdája ízlését és áldozatkészségét szerencsésen bemutatna. Sőt, városunk egyre hirhedtebb lesz a legte/- peszkedőbb portalék, leghalmozottabb kirakatok vés akárhányszor egymás fölé halmozott nagy és csúnyán mázolt fazcégtáblái révén. Néhol a házak homlokzatából a kereskedelmi. deszkák miatt szikrúnyil se láthatunk, holott egyre terjedő szabályszerűség: mentői kevesebbet borítsunk be a ház építészeti 'részéből. A. jóizlésü kereskedő lehető leg ipar miivész segítségével fog élni. mert az az üveget, az olcsó fémet, a márványt, a nemes követ is alkalmazni fogja s ráneveli a kereskedőt, ne kívánjon ormótlan portaiét és óriási cégtáblákat, kirakatába pedig ne tegye ki árujának a felét, elég, ka csal: a legjellegzetesebbet állítja ki. Az ízléses külső és a szerény kirakat ugyanis inkább megfogja figyelmünket, mintsem halom hirdetési tábla körülrakása és emeletes cégtáblák halmozása. amelyek felbosszantják ízlésünket. Ha igaz, hogy jó bornak nem kell cégér, altkor igaz, hogy a jé, boltnak nem is kel! cégtábla: a kereskedő a nevét a kirakat üvegére helyezheti és az áru minőségére a szépen elrendezett kirakat épp eléggé figyelmeztethet. Nemsokára a fényhatásokat is ütközetbe; vihetik Ebben a tekintetben még Budapest is csak a kezdet kezdetén volt a nagy hahóra kitörésekor; a vidékkel együtt egyszerre és kiterjedőn pótolhatja mulasztásait.

Nemrég mintha tanácsházunkban ís foglalkoztak volna hasonló gondolatokkal. Mikor a nagy idegenforgalom önkéntelen figyelmeztetett. hogy a köztisztaságra, útburkolat javítására., jobb közvilágításra, gondozotiahb közkertetkre, helyrehozott háshomloksatokra. ízléses üzlethelyiségekre fordítsunk mentői nagyobb gondot/ Akkoriban beszéllek róla, hogy a 1 anácsház kezébe veszi ezt a dolgot is és különös gonddal törődni fog az üzcltek esztétikájával. Bizonyára itt az ideje, hogy akár volt. akár szeretne, megtörténni vdlar mely kezdemény e téren, hivatalos oldalról, vagy akár a sajtó rétén legyen, foganatja ilyen igyekezetnek. Sok emésztő gond ül ugyan a nyakunkon és igen sok a sürgető szükség körülöttünk, de ha már tatarozunk és uj üzleteket nyitunk, akkor megától értetődő dolog és nem oktalan fényűzés, ha ennek a széptannak meghall gőtéiét és követését kérjük.

magyar gondolatnak. Az országsáédónál Sárdi János h. gi/nn. igazgató, a cserkész csapat vezetője mondta el a cserkész fogadalmat.

Az ünnepséget a besztercei magyar ka- szinóban megtartott táraasebed követte amin mintegy 150-.cn vettek részt. A társasebéden a nap fontosságát és a kra- jovai elítéltek péld átadó áldozatkészségét méltató felköszöntök hangzottak el, így bigmond János reb. lelkész a krajovai baj- társakat., Póczy Mihály MÁV műszaki tanácsos az elítéltek feleségeit, Pataky László a krajovai elítélteket, a Besztercéről ezelőtt 30 évvel elszármazott Sarkadv Sándor gáitmi. igazgató a régi besztercei magyarokat, Beke Ödön országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt vármegyei el,3 _

nők© a krajovai elítélteket é* egyben a 22 eves megpróbáltatás között is törhetetlen bittel kitartott besztercei magyarokat Matskásy Attila gimnáziumi igazgató u/ elitéit bajtársait köszöntötte, majd AtzéJ Ede b áró erdélyi fölövészmester igen er léke« és tanulságos fe’/.ólaláfcban Iiosz szán ismertette azokat a követendő célki tűzéseket, amelyek Ihatva vannak Erdély magyarságát <:y\ összefogó nag\ gondolatban tömöriteni.

Sarkady Sándor gimnáziumi igazgató a besztercei gimnázium < e r készcsá p a tárta k támogatására 100 pengőt ajánlott fel, mely nemes példaadást az ünneplő kő züöség is követett, minek eredményeként rövid percek alatt 435 pengő gyűli össze erre az alapra.

Több erdélyi városra kiterjesztették a lakásrekviráiási rendeletet

KOLOZSVÁR, október 22. (MTI.) Az Erdély részi. Gazdasági Tanács előterjesztésére a belügyminiszter 850—-1941. sz. rendeletével a nem hivatásos kaLonai szolgálatot teljesítő személyek, valamint »a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletének biztosítása céljából az eddig meg állapított városokon kívül az alábbi városokban és községekben rendelte el a la késők igénybevételét:

Banff yhunyad, Máramarossíágeí, Nagybánya, Nagykároly, Nagyszalonta, Szászrégen, Székely-udvarhely megyei városok, továbbá Déda, Huszt, Macrodbéviz és Szolyva községekben.

fttégQhavi elzárásra €s$000 pengd pénz Dir Ságra neuen rischer Kálmán kolozsvári itvegheresiíeűOt

Ü@

aa

íhiéh i Ási ibsyii 6qß«o ls?ißt moss ţâşni

A

ägnoi

SŞSflX

ams8 vqésí IehüI ttom nevi I som aß I ßt iE

& **

i -ß'l

döbi

neu*

ioifa

Á02Í

A

#ftrr

Sfcto

jißd

qßd

BßtD

i/Io

5 ß sA > ßt n^d ozo EVß

A besztercei Hunyadi jános gimnázium iBenvéd-csefkészcsapa« iának zászlőavaíé ünnepélye

BESZTERCE, október 22. Vasárnap délelőtt fél 12 órakor ünnepélyes keretek között avatta fel a besztercei Hunyadi János gimnázium honvéd-cserkész, csapata azt a zászlót, amit a krajovai bajtársak (hazaárulásért Krajovában kényszermunkára itélí erdélyi magyarok) adományoztak a gimnáziumnak.

A polgári leányiskola tornatermét szó rongásig megtöltötte az érdeklődők tömegé, aminek a soraiban ott van dr. Szmoienszky László alispán, Beke Ödön képviselő, az Erdélyi Párt megyei tagozatának elnöke, dr. Kualcs Norbert p dgir- mester, Marossy László alezredes, Lés- tyán József kath. főespeVes, Sigmond János reí. lelkész é$ a magyar közélet számtalan személyisége.

Az iinnpség kezdete előtt helyet foglalt «2 emelvényen az adományozók csoportja, akik Adorján Imre képviselő és az időközben elhunyt Kaiser Ferenc szat~ mámérnem vállalkozó kivételével mind eljöttek erre az ünnepélyéé bajtársi találkozóra. feleségeikkel egyetemben.

Az ünnepség a IJimnnsz eléneklésével vette kezdetét, amjr kovetőleg ú be legsége miatt távollevő Adorján lm re országgy. képviselő helyett — Atzél Ede báró erdélyi folövészmester mond meg- kapóan lelkes beszédet, amiben Erdély magyarságának ehhez az ősi földhöz való elvitathatatlan jogát emelte ki. Utána a gimnázium szavalókórusa Ady Endre: Az isten harsonája ciraü költeményét ad- ; la elő, majd a krajovai bajlársak nevében Póczy Mihály ^L4.V műszaki tanácsos tartotta m«g emelkedett {szellemű avató beszédét.

Az avató beszéd elhangzás# utáo Lésj1 tyán József kaih, főe^peres és Sigmond János xef. lelkész áldotta meg a zászlót uiegrázóan lelkes beszéd kíséretében, majd a zászló átadása következett. m,i- közbn á gironázium dalárdája a magyar „Hiszekegyet" énekelte el. A zászlót a cserkészcsapat ünnepélyes fogadalommal vette át, utána pedig Malskásy Attila zárószavai következtek, aki, mint a gimnázium igazgatója, de egyben a krajovai elitélteknek egyike, lelke« szavakkal hívta fel az ifjúság figyelmét arra, hogy tekintse ezt az adományozóit zászlót a soha meg nem. aikuró, őrök magyar élni- akarás jelképének és legyen követője a krajovai bajtársak példájának, akik mindent kockára tettek egy szent gondolatért. Az igen lelkes hangulatban megtartott iimipséget a Szózat eléneklése zárta le.

vf£X.Á rnászíéaáí

Az ünnepség után az egész közönség: Lengyel - Endre nagyváradi fakereskedö, Póczy Mihály MÁV műszaki főtanácsom, Roth Béla szattnárnémeúi gyáros, Szenti Kálmán zilahi vitézi széktartó. Székely Sándor szatmári szeszelosztó, Simon István szatmári elosztó, Pataky László szatmári aut.ógarázsf(xUij.denos, Kosjs Endre szatmári tisztviselő, Grácz Lajos szatmári köuyvkererkedő, Szöllősy Tibor dr. mára- marosszigeti ügyvéd, Rozsy Pál inárama- roşszigeti szolgabiró, Nagy György* nagyváradi tisztviselő és Maük ás y Attila besztercei gimnáziumi igazgató, mindannyian krajovában kényszermunkára Ítélt zászlóadományozók vezetésével a két héttel ezelőtt felavatott Erek!yé© Országzáíízló- hoz yonultak ki és ott tisztelgett az örök

KOLOZSVÁR, október 2A (Aa Ellenzék tudósítójától.) A legkisebb munkabéreket megállapító törvény-rendelkezések ellenére., akadtak munkaadók, akik nem teljesítették alkalmazottaikkal szemben előirt kötelezettségeiket. Előfordult az is, hogy a jogaikat közrvetíenül, vagy kozvetvre követelő alkalmaaottakat a munkaadók elbocsájtással fenyegették xofeg, sőt egyes esetekben fel is mondtak nekik. Az ily eljárás az idevonatkozó rendeíetek szerint kih ágásna kmiuősitik s igen súlyos büntetéseket helyeznek kilátásba elkövetőkkel szemben, amennyiben megfelelő esetben két hónapig -— háború esetén pedig 6 hónapig — terjedhető elzárást és 4000, illetve az utóbbi esetben 6000 pengős emelkedő pémbüBtetéet imák elő.

Erre való hivatkozással az Erdélyi Magántisztviselők Egyesülete veaetőségének megbízásából Miklúsy László főtitkár a közeimül than fel jelentést tett Kolozsvár rendőri! büutetőbirósaguá a 9350— 1940 M. £. és 7290—1940. s«. rendleletekbe ütköző kihágás érmén Fischer Kálmán helybeli üvegkereskedő ellen.

A bh11^6 lőbiróság a feljelentésnek

helyt odhsz, október 21 én tárgyalta eu, ügyei. Ez alkalomra szakértőkként —- az egyesülői kérésére — beidézték Z^ombory László dr. munkák amarai ügyészt és Vértezel Árusít, a Ncmx&Ú Mmácoközpom titkárát.

A! tannvaßomisok után Fischer Kálmán ügyvédje mondotta el védőbeffiédér, majd Mildóty László főtitkár, a panaszt tevő egyesület nevében a védelem által felsorakoztatott érvekkel saecnben minden kétséget Icwárów faftbiaopyfitot^i a kihágás tényét. 1 * ■,

Az egyesület álláspontját igazolták a szakértők is, 3őt Zvmnbary László dr. munkák am arai ügyén még a büntetőbíróságát arra is felkérte, hogy a legsúlyosabb büntetést alk almássá példaadiském a kibágást eíkéveiő kereskedővel *ssem- bCD.

A hrróság az eíiiaugsott raftomások ée szakértői vélemények alapján Fischer Kálmán üvegkereskedőt 4 hónapi elzárásra és 6000 pengő pénzbüntetésre hétté, amelyet li» oopon beírd hajthatnak végre.

Az iféíet cReu agy a 'tóS, mtet a véddíeBtt felebbezett.

Kristóf Gvörpf dr. egyetemi tanár előadása az Erdélyi Fárt körzetvezefdi értekezletén

KOLOZSV All. október 22. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata - nagyszámú résztvevő jelenlétében tartotta 1 meg kedden este szokásos körzelvezetői értekezletét. Az ülést Botos János tagozati főtitkár nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Mocsy Károly ügy védnek, aki ismeri e tte a Budapesti Közlönyben megjelent ren- deletekeí. Ezután Kristóf Gyijrgy dr. egyetemi tanár mondott nagy érdeklődéssel kisért előadást „Hogyan kell felfogni, olvasni és megítélni a magyar irodalmai?’1* címen. , .

Az irodalom széles fogalom: költészet, regényírás és ezentúl életrajzok iráaa, szónoklatok s még sok más, de valamcny- nyinek a magyar közösségei kell szolgai nia. Igényesen és hálával kell megismer ni a magyar irodalmát. Igényesen kell olvasni, felfogni és megítélni. Érléket követelünk tőle s joggal kívánjuk, hogy megadja, amire várunk. Vegye tudomásul, hogy az olvasó a magyar közösségnek a része s mint ilyennek az igényét, ismeret vágyát elégítse ki. Az irodalommal szemben támasztott igény megköveteli. hogy ez az irodalom a gonoszságot valóban gonosznak tüntesse fel szépítés nélkül, a jóságot pedig valóban jónak, rokonszenvesnek, mert csak így tanít. Különben hamisít.

Igény a magyar irodalommal szemben, hogy nemzetmegtartó eiö legyen. Erdélyben két keserves évtized megmutatta, hogy valóban az lehet. Az írók müve legyen magyar s céljuk rs az legyen, A képzelet világából fakadó irodalom teremtő valósággá erősödhetik. Ezért ma gasabbrendüséget is elvárunk tőle. S a mult és jelen vázolása melleit Útmutatást is várunk a jövőre. El kell fordul nunk uzokitói az irodalmi termékektől, amelyek nem szolgálják a nemzeti közű» séget és a magasabbrendüséget. Viszont hálával kell lennünk a költő iránt, aki értékkel tölti meg a lelket.

A közönség hálás tapssal köszönte meg Kristóf György dr. lebilincselő előadáséi Az értekezlet nevében Botos János fő titkár mondott köszönetét az értéke» előadásért. A hallgatóság köréből Kovái* igazgató tani tó felhasználta ezt az alkak mat arra, hogy mindenki által osztott éle elitélésének adjon kiiciezést a filléres ponyvairodalom veszedelmes terjedésével szemben.

Min«fesi zenestül!

előnyösen szerezhető be az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Kolozsvár, Márya, kirii-rtér 9.