Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-21 / 241. szám
i 941 oitíúhor 2 ». BLLBS4 Z&K BŰM 2» Hogyan él ma az erdélyi mama? társadalom t Az úl hivatalnokosztály ViJL KÖZLEMÉNY. Az újságíró állásfoglalása csak akkor leket teljesen tárgyilagos, ha minden véleményt meghallgat é* figye- lemmel van mindazokra a körülményekre, amelyek be* folyással lehetnek a közvéleményre. Ezért foglalkoztunk a lehető legnagyobb részletességgel köztisztviselőink helyzetével és ismertettük mindazokat a véleménye két. amelyek sz erdélyi hivatalnoki kar közszellenxéí, a tiszt, viselők egymáshoz való viszonyát, társadalmi életét és a közönséggel való kapcsolatot kialakítják- Befejezésül foglalkoznánk ke-11 az nj hivatalaokosztállval. Azokkal a tisztviselőkkel, akik most kerültek eio&zör állami alkalmazásba. Most sem szabad felületesnek Senni. Mélyrehatóan meg kell ismerni azoknak a fiatal erdélyi tisztviselőknek lélek tanát, akik arra éreznek hivatoftságot magukban, hogy rovidebb, vagy hosszabb idő múlva keztikbe vegyék az erdélyi közélet irányítását, A közhivatalnoki karnak ez a része szervesen összefügg a magyar jövendővel. Egész, séges közéletben egv pillanatig sem szabad megfeledkezni az nj nemzedékről. Hibáit és erényeit egyformán számon kell tartani. A legnagyobb gondosságán] vigyáznunk kell arra. hogy a régi tisztviselők örökébe olyan bivatalnokosztály lépjem amely csak az erényeket teszi magáévá, de az esetleges hibákat öntudatosan elkerüli. Kik lettek közhivatalnokok az uí erdélyi nemzedék tagjai, vagyis a magyar ifjak közül? Valamikor az or szag közSZelleme azt hozta magával, hogy a közhivatali pálya vonzotta legjobban a magyar ifjxnágot. Ezt a felfogást örököltünk őseinktől és ezért történt, hogy- a gaz. dasági élet vezetése lassan, de biztosan kicsúszott a ma gyarág kezéből. Ma már nagyon sok it változott ez a felfogás. Az erdélyi ifjúság megedződött a kisebbségi so-rs tapasztalataiban. Most már nem idegenkednek a gyakorlati pályáktól. Gazdasági életünk átszervezése teljes ütemben megkezdődött. Akik hivatási éreztek erre. uió dot találhattak, hogy az államhatalom támogatásával kereskedelmi, vagy ipari pályára lépjenek. Az erdélyi magyar fiatalság számarányához viszonyítva mégsem he lyezkedeit el olyan tömegesen gyakorlati pályákon, amint azt várni lehetett volna. Ennek ismét két oka vsn. Magasabb nemzeti szempontból azt diktálták, hogy kereskedelmi és ipari életünkben elsősorban azok a ke* reszt én y magyar ifjak jussanak életlehetőséghez, akik kellő szakképzettséggel rendelkeznek. Azokat a támogatásokat tehát, amelyeket hivatalos részről a gazdasági élet állítása érdekében adhatlak, elsősorban Ők kapták meg. Hozzátehetjük azt is, hogy az erdélyi fiatalság egy részében meglett volna a vállalkozási kedv. de tőke hiányában le kellett egyelőre mondaniuk arról, hogy a gazdasági életben érvényesüljenek. A másik ok. hogy a gaz dasági életben való elhelyezkedésnél azokat is tekintetbe kellett venni, akik az elmúlt huszonkét esztendőben nemzeti szempontból érdemeket szereztek. Ezeknek száma is tekintélys volt és igy az uj magyar nemzedék számára a gazdasági életben való elhelyezkedés csak bizonyos korlátok közölt valósulhatott meg. Mindezektől függetlenül az is elsőrendű nemzeti érdek, hogy olyan hivatalnoki kart biztosítsunk a magyar jövendő számára, amely az ország közigazgatását kifogástalan pontossággá^ vezeti és úgy számban, mint értékben megfelelő utánpótlást jelent. Erdélyben számolni kellett azzaL hogy a kisebbségi élet alatt középiskolát végzett fiatalság egy része nem szerezhetett főiskolai oklevelet. Annak a nemzedéknek, amely közvelenül az összeomlás utáni években végezte el a gimnáziumot, leküzdhetetlen nyelvi nehézségek miatt majdnem lehetetlen volt egyetemi oklevelet szereznie. A fiatalabb nemzedék már elég jól bírta a hiva. taioe román nyelvet, szép számmal jutottak diplomához, a nagy tömegek azonban anyagi nehézségek miatt, nem fejezhették be egyetemi tanulmányaikat. Néhai Telek* Pál gróf miniszterelnök mély államférfiul bölcsességgel felismerte ezt a helyzetet. Gondoskodott róla, hogy az uj erdélyi kinevezéseknél ne csak a végzetséget vegyék számításba, hanem méltányolják a kisebbségi idők rendkívüli helyzetét is. Az nj hivatalnoki kar ezek szerint a következő elemekből állítódott össze: vannak olyan fiatal tisztviselők, akik már a romáu Imperium alatt megszerezték a diplomát. Nagy számban találkozunk olyanokkal, akik megkezdték ugyan főiskolai tanulmányaikat az idegen uralom alatt, de különböző körülmények miatt nem tudtak oklevelet szerezni. Végül vau nak olyanok, akik csak a gimnáziumi érettségit tették le éa a mostoha viszonyok miatt azonnal kény árkereső pályára mentek. Érettségi nélkül most már nagyon kevés tisztviselő van olyan hivatalban, ahol es4t a képesítést feltétlenül előírja a tisztviselői szabályzat. A román bak kaisiirealusi vizsgák áldozatai dgystnfs a felszabadniâ* után tartott érettségi vizsgálatok alkalmával pótolták ezt a hiányt. Ifi nem akarunk megszólaltatni különböző típusokat. Nagyon sokszor nyílott alkalmunk beszélgetést foly. látni az uj tisztviselőkkel. Hivatali beosztásuknál fogva elsősorban ők azok, akii: naponta érintkeznek a közön* ,seggei. Hivatalfőnökeik számtalanszor figyelmeztetik őket arra. hogy polgártársaikkal szemben a legmesszebbmenő udvariasságot tanúsítsák. A közönségnek .az a véleménye, hogy erre a figyelmeztetésre nagyon sokszor szükség van. Általában az a jogos vélemény terjedt el országszerte, hogy a közönség leggyakrabban a fiatal köztisztviselőkkel kerül nézeteltérésbe. Kolozsváron is nagyon sok olyan véleményt hallottunk, amely a fiatal tisztviselők magatartását tette bírálat tárgyává. Megtörtént például, hogy megidéztek valakit egyik közhivatalba, ahol személyi adatairól felvilágosítást kellett nyújtania. Három szobán keUett végigmennie. amisf eljutott abba a helyiségbe, ahol az ügyét elintézik Már az első szoba ajtaján udvariasan kopogtatott, de senki sem mondta belülről, hogy ..szabad." Rövid tétovázás után belépett a szobába, ahol nyolc tisztviselő dolgozott. Udvariasan ,.jónapof'*tai köszönt, de csodálatosképpen ismét elmaradt a fogadj is len. Azon már nem is csodálkozott, hogy a második szobából sem válaszolt senki a kopogtatásra és 32 itt dolgozó tisztviselők sen* feleltek köszöni ősére. Végül elérte utjának célját, a bar. maüik szobát. Ujiabb tíz tisztviselő dolgozott ebben a hivatali helyiségben. A köszönésre itt sem válaszoltak, de végül valaki megkérdezte, hogy mit óhajt. Megmutatták, hegy kihez keli fordulnia. Az állampolgár megkereste az illető „hivatalnok urat“1, bemutatkozott, de a tisílvi. selő nem állott fel helyéről és nem viszonozta a bemutatkozást, hanem előkereste az iratokat és ekkor már elég szolgálatkészen fel is vette a kívánt adatokat. Ncöi- mondjuk azt, hogy a közhivatalokban kaszinói szellemet kell bevezetni. Ilyen kívánság azt jelentené, hogy nem ismerjük a tisztviselők helyzetét. A legtöbb hivatalban túl vannak terhelve munkával és nem lehet csodálkozni azon. hogy’ idegesek. A fenti esetet sem azért tesszük szóvá, mintha vádaskodni akarnánk a nyilvánosság elolt- Ebben az esetben ugyanis a szóban forgó kolozsvári ur nem hagyta annyiban a dolgot, hanem megkereste a hivatalfőnököt és. elégtételt szerzett magának. A tapasz., taíat azonban uzt mutatja, hogy ezek az esetek nein egye** dülállóaii. A fiatal tisztviselőnemzedéküuk, amely hozzá volt szokva a kisebbségi idők elnyomat ágához, nem mindig találja el azt a helyes hangot, amellyel a közönséget kezelni lehet. Sokszor a legcsekélyebb udvariasság többet jelent, mini a zord formába öltöztetett, jóakarat. A közönség csak akkor lehet jó véleménnyel a közti&ztvi- sejokről, ha a legkisebb tisztviselőtől is ugyanazt az ud* variasságot tapasztalja, mint a hivatal főnökétől. Fokozott mértékben és állandóan felszínen keli tar1» tani a közönséggel való érintkezés kérdését. Erdély ma, gyarsága azt kívánja, hogy közhivatalnokai népszerűek legyenek, bármilyen állást is töltsenek be. A népszerűség a hivatal tekintélyét emeli és magától értetődően létrehozza azt a baráti szellemei, amelyet a felszabadult országrész vezetői akarnak meghonosítani a közönség és a hivatalnokok között. Akinek tehát módjában van. mindig ligyelineztessc baráti szóval a fiatal tisztviselőket, hogy.’ a magyar múltnak egyik legvégzetesebb tragédiája asz „urhatnámság'’ volt. Egx-egv kistisztviselő tévesen értelmezett fellépése nagyon gyakran károsan befolyásolta az egész közvéleményt A mull esetné nyeiből tehát azt a tanulságot kell levonnunk, hogy uz uj liszt viselő nemzedék mindig a legnagyobb türelemmel és udvariassággal foglalkozzék a közönséggel. Vezetőink ezt már régen belátták. Átérzr ezt a fialni tisztviselői kar legnagyobb része is, néha azonban elkerülhetetie kell ismernie saját hibáját, ahogyan aat i* elítéljük, ba ■> közönség túlságosan követelőző és méltatlanul türe.1 motlen a hivatalnokokkal szemben. Biztató jele a jövendőnek, hogy a fiatal Uaztvibe lói karnak az a réssé, amely még nem szerezle meg * iöiikolai diplomát, szorgalmas é* lelke» tanulása»! igyekszik pótolni ezt a hiányt. Igyekszik felkészülni a jövendőre. Állami fizetését mérsékletei? életmód melleit tudja beosztani. A kisebbségi időkben ezek a tisztviselők a legkülönbözőbb foglalkozási ágakon keresték a meg élhetést. Legnagyobb részük magántisztviselő volt, de voltak közöttük olyanok, akik iskolai képzettségüknek megfelelő állás hiányában fizikai munkával keresték meg kenyerüket. Most uj lehetőségeket kínált számukra u felszabadulás. Igaz, fizetésük egyelőre nagyon szerény, a múltnak azt az előnyét azonban mindannyian átértik, hogy a magyar hivatalnok első kötelessége a feltétlen tisztesség. Magyar közhivatalnokot nem lehet megvesztegetni, ezt büszke örömmel állapíthatta meg minden erdélyi magyar ember. V..,,'./ A. x * ** r.v t i Y. A* t*<?/ yV Nekünk ilyen belső rákfenével nem kell megküzdenünk. Ifjúságunk öntudatos büszkeséggel vállalja, hogy szerény körűim« nyék között is meg tud küzdeni az élettel, a iegmélyeb ben elítéli a huszonkét esztendő alatt annyiszor lever»? gázolt „baksürendszert.44 Úgy- gondolunk a fiatal tisztviselői kar viszonyára az államhatalommal szemben, mint ahogyan a szobrász szerepét képzeljük eh amikor a megformálásra alkalmas agyag a kezébe kerül. Az anyag megfelelő. Alkalmas arra, hogy az igazi művész lelket öntsön belé. Fiatal, tisztviselő nemzedékünk elsősorban törhetetlen magyar érzésű, másodszor elismerésre méltóan jószándéka. Az államhatalom szerepe most már, hogy ha kell. szép szó* vaL ha pedig a szükség úgy hozza magával, a iegna gyobb eréllyel olyan tisztviselőnemzedékei neveljen, amely megfelel a mai nehéz idők szellemének, áiérzi a haladás ütemét és a magyar közjog alapját képező „állampolgári állam'4 elve alapján érintkezik a közönséggel. \ erböczy István annak idején azt az időtálló megállapítást tette a magyar nemességről, hogy ,,una eadeua. que nobilitas" (egy és ugyanaz a nemesség). Alkalmazzuk ezt a klasszikus értékű idézetet a mai dők széllé mere: ne legyen különbség magyar és magyar között. Mindazokat, akik a közhivatalokban megfordulnak, legyenek gazdagok, vagy szegények, különböző felekezc íüek, vagy rnás társadalmi osztályhoz tartozók, egyedül abból a nézőszögből szabad elbírálni, bogy „egy és ugyanaz a magy ar.1' Ezt a követelményt be kell tartania 32 uj erdélyi hivatalnokosztályaak és akkor nyugodtan lehet rábizni a magvar jövendőt . . . ♦ Lezártuk ezzel a riportsorozat egyik legfontosabb fejezetét. A különböző vélemények és álláspontok ismeretében joggal fel lehet tenni a kérdést, van-e különbség az „anyaországi“ és „bennszülött“ erdélyi tiszt* viselő között? \ ál asz ölni kell arra is, hogy megnyugtató és kielégitő-e a közönség Ó3 a köztisztviselők kapcsolata? Azok a nyilatkozatok, amelyekei ismertettünk, azt biz<r nyitják, hogy az állítólagos különbség sz anyaországi é* erdélyi tisztviselő között teljesen mondvacsinált. Félre értések okozták, de ezeket a félreértéseket nagyon konvojén ki lehet küszöbölni, ügy az erdélyi, mint az anyaországi tisztviselők egyöntetűen azt rmÍatkozzák. hogy a teljes magyar egység érdekében kivannak működni. Mindezeket figyelembe véve az államhatalom, a tisztviselői kar és a magyar nép együttes jóindulatával olyan köztisztviselői osztályt leket teremtem, amely sem e-gy más között, sem a társadalmi élet keretein belül nem akar különálló társadalmi réteg lenni, A közönséggel szemben a legtöbb tisztviselő híva* . tárt udata magaslatán áll. Legfeljebb a gyakorlati eszköz 2Ökben fordulhatnak eiő tévedések, az elvek, amelyeken a köztisztviselői kar berendezkedése alapszik, elvitatha- fatlarml igazságosak. Mikor tehát hibákról és tévédé sekröl Ikszelünk, akkor járunk el helyesen, ha nemcsak a másik félben keressük a hibát, hanem az önbirálal legnagyobb szigorúságával saját magunkat is megvizsgáljuk. Nagyon gyakran elfogult szempontok mialt hiba kát látunk valakiben, aki tele vau jóakarattal. Magyar társadalmunknak sohasem szabad igazságtalannak lenni, ha ki akrjuk érdemelni a gondtalan és zavartalan feF lődést. Köztisztviselőknek és közönségnek egyformán kell munkálkodni és ennek a célnak megvalósítása re menyében igyekeztünk érzékeltetni ebben a fejezetben a közhangulatot a maga teljes igazságában. Végh Józ*ef. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEL.ADÁSOK MEGKÉTSZEREZŐDTEK. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése szerint a mezőgazdasági, gépeladások az oimuit évekhez képest megkétszereződtek. Â nagybirtokosok mellett a kis* és köaépgazdaságok is vevőként jelentkeztek és az általuk vásárolt gépek is őO százalékkal emelkedtek. BESZERZŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETÉT létesítettek a kolozsvári MÉSZÁROS IPAROSOK. A kolozsvári bentegek és mészárosok a közelmúltban beszerző, értékesítő és ipari feldolgozó szövetkezetét létesítettek. A Szövetkezetnek rendtdvül sok tagja van ég tevékenységét rövid idő mcJva meg* kezdi. Tíz százaléktól 25 százalékig terjed© fizsíéssmslésí kértek a fűszer** és ess« megsfterss&edslmt alkalmazoftak KOLOZSVÁR, október 21. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári fűszer és eet-- megekere&kedelembcn foglalkoztatott alkalmazottak szakmai csoportját is kípvise ő Er* déiyréim Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének vezetőcége nemrégiben beadváuuyal irodait az iparügyi minisztériumhoz az említeti szakmabeliek fizetésemé'ege érdekében. A miniszter utasítására a helybeli kereskedelmi és iparkamara hétfőn délután 4 órakor tsrtolt tárgyalást az ügyben. Ezt meg* — * u»uh héten -r- a Munkakauisra j is tartott hasonló értekezletet az érdekelt fe- t lek kozott, amely az illetékes kereskedők bekért adatainak h ányospágai miatt nem végződött kellő eredménnyel. A hétfői értekezleten a Msgánalkalmazo-r lak Egyesületét képviselő ftliklóssy László fő- titkár bemutatta a kép vise'-t réteg igényeit. Ezek szerint minden fűszer és esem egek ere skrde lembe n foglalkoztatott munkavállaló (akár tisztviselő. pénztáros, vagy kereskedősegód) 110 pengő havi fizetésig 25 százalék, 130—lóO pending 20 százalék. 160- 200 aengoig 15 s 'százalék, 200 pengőn feHU pedig 10 száza lék fizetésemelési kér A keresztény kereskedők érdekképviseletét ellátó Harass Szövetség nevében megjelent Kiss Károly és Hereseg tlyula kereskedők vál alták a kérés továbbítását. A Munkakamara részéről jelen volt Load nyi László dr. kamarai ügyész azonban 3ü százalékos emelést ajánlón tárgyalási alapúi. A Magánalkalmasottak Egyesületének előzetesen beterjesztett adatai alapján ugyanis ebben az aránybán átta megoldhatónak a le^ utóbbi (1940 október 1.—Í941 október l.) év áremelkedésének ellensúlyozását A Munkakamara hivatalos jellegű álláspontját valószínűleg as. illetékes kereskedők».» méltányolni fogják, annál inkább, mivel a r/.akmában igen sok évtizedes múlttal ren delkezo, sőt ,i(V 28 (-ve xuüködó olkslnasctt is VÄB, ti r o rt iy u r t s :i ú l
