Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-21 / 241. szám
Heal IMI Mrtlfetf 21 un. EKFóifsto. Î41. SÍÍM ám io friér S:c,f*es?ífiséB és híadó&lvatsí: SsluzsvT, JMaHrtci 18., I. esBlsl. ÎElsîaa: í1-~33. Kroitla: ÉBíelsra-alca 8, szá®. leielos sz.: 23—23 —BMt— jUfiPÍTÖTíM: BüRTHfl MIKLÚS ItaifttoiahlOROs: P3LLSS 8. t* ioíozsfáf. EISEzítási árai: bivosti 2J0. oamáton 8, tótérra 18» 2»ász km 32 ptaal I Magyapy Mihály \ Szentháromság! Magyary Mihály tői búcsúzunk. Lapunk vezető helyét nemcsak azért szenteljük a kegyelet és em» lé'kezés érzése nek, mert legtermészetesebb kötelességünk. Az Ellenzék szerkesztősége mindig hálával gondolt Ma- gyary Mihályra, aki köze! négy évtizeden keresztül szerkesztője és hosszú Időn át kiadótulajdonosa volt lapunknak. Most* Altikor örökre eltávozott ez élők sorából, az emlékezés nem keresi * hivatalos búcsúztatások megszokott formáit. Hiszen Magyary Mihály neve összeforrott az Ellenzékkel. Azokkal a hősi küzdelmekkel, amelyek megadták a lehetőségét annak, hogy lapunk ;na is az erdélyi magyarság független, bátor és mindig szókimondó sajtóorgá* auma legyen. Büszkén valljuk azt, hogy a legszebb magyar erények közé tartozik a műit érdemeinek megbecsülése. Számtalanszor hangoztattuk a?t az igazságot, hegy „jaj annak a nemzet nek, amely ne^n becsüli meg az öregeit és az öregei; erkölcsös érdemeit“. Ami« kor tehát Magyary Mihályra gondolunk, újra megelevenedik előttünk az erdélyi magyar múlt. Nem tudjuk elválása inni a nevét a kiegyezés után' idők erdélyi fénykorától, amelynek legfőbb harcosa éppen az Ellenzék volt a közvélemény szemében. Gondolatban ott állunk a budapesti ravatal mellett, ahonnan ma délután utolsó útjára kísérik Magyary Mihályt. Pátr-árka korban. nyolcvanhatéves korában hunyta íe erők álomra szemeit Habár közel két évtizede annak, hogy végleg eiköl tözött Kolozsvárról, emléke mégis itt óit közöttünk. Egész életét ennek a lapnak szentelte és a magyar függetlenségi gondolatnak, amelyet Martha Miklós oidsla mellett hirdetett először, később pedig az ö szellemében igyekezett az erdélyi közvéleményben állandóan ébren tartani. A Sors kegyes volt hozzá. Megérhette azt az időt, am'kor a trianoni békeparancs szörnyű igazságtalan* sága után ismét megerősödött és megnagyobbodott a független Magyarország, hogy’ elfoglalhassa méltó helyét Európa ujjárendezésében. Emlékez» ziink a ravatal mellett arra,a korra, amikor a függetlenségi eszme hive- leghevesebb küzdelmeiket \ Ívták és adjuk meg â méltó tiszteletet Magyary Mihálynak, aki egész életében férfias becsülettel kitartott meggyőződése mellett. 1 Hatvankét esztendővel kell visszafordítani az idő kerekét. Erdély iáng- lelkii public stáfa, Bartha Miklós ekkor határozta el, hogy lapot alapit a függetlenségi eszme hirdetésére. A füg* getienségi eszme erdélyi vezetői a Kossuth Lajos utcai Hory«házban naponta találkozót adtak egymásnak, hogy a lapaiapitást megbeszéljék. Bartha Miklós mellett Hory Béla árvaszéki elnök t-s az akkor huszonnégy esztendős Ma gyary Mihály voltak a terv leglelkesebb hives. Ezeknek & tanácskozásoknak eredményeképpen született meg az az erdélyi lap, amely már c'méVel is kifejezésre kívánta juttatni, hogy nem helyesli a hivatalos kormányzat: poí tíkáját. így lett a függetlenségi esz* írté erdélyi napilapjának „Ellenzék“ a címe. Hogy milyen munkát végzett eb- ben a/ időben az Ellenzék, azt nem kell most elismételnünk a magyar közvélemény előtt. Bartha Miklós neve örökké éln<^ fog a magyar életben és munkásságának javarésze szorosan összekapcsolódik az Eilenzék múltjával. Ennek a lapnak hasábjairól irány i- totta az erdélyi közvéleményt. Itt jelent meg az a cikk is, amely m:att feldühödött közös hadseregbeli tisztek össze- kaszabolták és amely miatt a népharag nyíltan szembekerült • habfcburgi #s?> I méik h'vei vei. / I Mindezeknek a küzdelmeknek egyik legbátrabb harcosa Magyary Mihály volt, aki az Ellenzék alapítása óta Bar* íha Miklós leglelkesebb hívei közé tartozott. Először segédszerkesztője volt a lapnak Bartha Miklós mellett Később, amikor Bartha Miklóst képviselővé vá* lasztotta a közbizalom, ő vette át a szerkesztést, végül pedig megvásárolta a lapot és mint kiadótulajdonos-szerkesztő irányiíotta az Ellenzéket égé i'Zen a világháborús évekig. Röviddel az összeomlás előtt más érdekeltségnek adta át az Ellenzéket, de nvnt cHcki.ro továbbra is a lap munkatársa maradt, egészen addig, amíg Budapestre költözött. 1 Újságírónak lenni sohasem volt hálás foglalkozás. Az újságíró érdemeit hamar elfelejtek és tiszavirág életű a n«* pisajtóban megjelenő legtöbb megnyilatkozás. Azok. akik ezzel a fogialko« zással jegyezték él magukat, mégis egész életre szóló hivatást éreznek, és ha földi vagyon nem is maradt utánuk, nem volt az életük, h ábavaíó, ha elvégezték tx’f önként vállalt feladatot a közvéleményirányitá>- terén. ílven ember volt Magyary Mihály is. Tele idea lizmussal lépett az ujságirór pályára. Az ősi és gazdag székely nemes család leszármazottja minden vagyonát az Ellenzék fenntartására költötte. Hogy az Ellenzék ma hatvankettedik évfolyamát írhatja, elsősorban szentháromság! Magyary M’háíy lelkesedésének és ál* dozatkészségéuek köszönhető. Azok az eszmék ina is élnek., amelyeknek szellemében Bartha Miklós e-zt a lapot megalapította és amelyeket Magyary Mihály mindennél előbbre tartott. Ma is ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy a sajtó hivatása „Az igazat mondani lefelé és felfelé egyaránt.“ A magyar függetlenségre most is inkább szükség van, mint bármikor. Férfias kiállásra, hősi harcra most is bőven alkalmat ad az erdélyi élet, Ezeknek a megnyilatkozásoknak ma is az Ellenzék a szócsöve. Magyary Mihály élete tehát nem i volt hiábavaló. FJőharcosa tudott lenni a független erdélyi magyar újságírásnak, aki a közélet minden terén szerepet vállait. A politikában a függetlenséget h rdette. Unitárius egyházában a 1 íelekezetközi béke szószólója volt. Mini j újságíró azt vallotta, hogy a sajtó raun- ] kasainak a közvélemény irányítása meí lett legfőbb életcélja a példaadó beeső lebesség kell legyen. Ezek a célkitűzések nem b zonyultak hiú ábrándoknak. Az Ellenzék munkásai hatvankét esz tendő alatt becsülettel igyekeztek meg- valósiiani azoknak elgondolásait, akik lapunkat alapították. Most, hegy Magyary Mihály is eltávozott közülünk, mérhetetlen fajdalon« szorítja össze a szivünket az emlékezés órájában, Ravatalánál beane » di cső erdélyi magyar maltat £3 mcgácöm nyezzük. Úgy érezzük, hogy ennek a múltnak elkötelezettjei vagyunk. És amikor a hősi korszak egyik leghecaü letesebb képviselőjét búcsúztatják, egyben ígéretet teszünk arra, hogy az Ellenzék a jövőben Is azon az utón fog haladni, amelyet Bartha Miklós. Ma- gyary Mihály és többé feledhetetlen emlékű dolgozó társaik annakidején kijelöltek az erdélyi magyar sajtó szú mára. [ 1 , . , ■, > *r£ VÉGH JÓZSEF. Sztálin elhagyta Moszkvát j STOCKHOLM, október 21. (DNB.) As ÁftonL-l&ded ©gyiik kii kin je le irtásé Serial: Sztálin Moszkvát ismeretlen céllal elhagyta. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy Sztaî’n főhadiszállását egy páncél vonatban ren de?i be és így' nem lesz állandó tartózkodási helye. A bolsevista kormány egy részének T:íliszbe történt áthelyezésével számításba vették, hogy a német és a szövetséges csapatok a Kaukázust teljesen elvágják a Szovjetunió többi részétől. A bolsevista hadvezetőségnek az a terve, hogy megvédje kállain t, Jaroszlávot és Ivanovot, a Szovjet életfontosságú központjait, a bolsevikiek utolsó tartalékainak ossz ez űz ás ára vezetett. Sztálin az angaí—-amerikai hadianyagszállitmány késlekedése és emberhiány miatt aligha tud újabb katonai akciót sugalmazni a teljes összeomlás ide g^óráig való elhárítása végett. j A Corriere della Sera szófiai jelentése szer nt megkezdődött a szovjet vezetők tömeges menekülése Törökorság- ba. Az egyik szovjetki köt öböl 40 előkelő bolsevista személyiség érkezeit Isztambulba egy kisebb hajón. Az ankarai szovjetnagyköveí a legsürgősebben engedélyt kért a kormánytól, hogy hagyják jóvá a szovjet „hajótöröttek“ partra szállását. EzenkHüí két teherhajó érkezett a sanrbuni kikötőbe szovjetmenekültekkel, akik valamennyien azt kér tők. hogy politikai menekültekként szerepelhessenek. Az elmúlt héten a török—’iráni határ mentén igen sok bolsevista katona és politikai biztos lépte át a török határt. Kara városban a Szovjetből érkező menekültek számára gyüj* tőtábort létesítettek. 1 * Nszőiltoltáb a iűkssságeti védelmezze öleiről*utcára Masz&vát Sztalün parancsára Moszkvában kihirdették az ostromállapotot. Sztálin parancsa október 20-án lepett hatályba. 4c ostromállapotról szóló rendelet megtiltja a közlekedést éjféltől hajnali 5 óráig. A legszigorúbban büntetik a rendelet kenem tartását a fővárosban. Sztálin a rendelet végrehajtásával Szinilov vezérőrnagyot, Moszkva katonai parancsnokát bízta meg. Á vezérőrnagy mos: parancsot adott « belső védelmi erők és a munkászászlóalj megszervezésére. Minden moszkvai munkást fel szólítottak, hogy lépjen be a fővárost védelmező csapatok kötelékeibei A Pravda, mait a brit hírszolgálat jelenti, vezércikkében felhívja Moszkva lakosságát, állítson fel hadsereget, amely, ha szükséges, utcárói-utc.ára, h&zról-hásra védelmezze a szovjet fővárost. A felhívást a moszkvai rádióban is felolvasták. 4 cikk foglalkozik a Sztálin utasítására elrendelt ostromállapottal és kijelenti, hogy' az eddigi intézkedések döntő fontosságunk a főváros védelme szempontjából. A. lap kioktatja a lakosságot, hogyan- Iceíl elbánni az ellenséges páncélosokkal, he- gyan gyorsíthatok meg az erődítési munkálatok és felszólít mindenkit, készül jön fel arm, hogy akár életét is fel kell áldoz nia a főváros védelme érdekében. Mindenkinek, aki a puskát kezoini tudja, ..szent kötelességec\ hogy útját állja az ellenségnek. Minden utcát, minden házat erőddé kell alakítani. Aki est a parancsot megszegi, haditörvényszék elé való. a lázitó kai. kémeket és más ellenséges ügynököket pedig a helyszínen agyon kell lőni (MTI.) P©nf©s pan#®!k€if foglalt el Ukrajnában a hanvéáséf A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Ukrajnában harcoló szövetségei erők. az egé?z arcvonal Hosszában sok helye« áttörték a szovjetci-spAtok níóv®d vonalát és lendületesen üldözik az ellenséget. A honvédcsapatok előretörésük során fontos pontokat ragadlak el az ellenségtől és néhány hídfőállást vettek bírtu kukba. A finnek Karé)iában Petrovszkojén feltűnően sok foglyot ejtettek. A szovjelkatonák at éHség és a nagy hideg miatt adták raeg magukat. Ezen a vidéket» a Szovje,tcsapatok felbomlóban vannak. A keleti arcvona! déli részén a német, olasz, magyar és szlovák hadosztályok feltartóztathatatlanul nyomulnak előre a Donec-medence iparvidéké ellen. A hadműveletek az arcvonal többi szakaszán is eredményesen folynak. A légierő a keleti arcvonal valamennyi részén hatásos támadásokat intézett fontos vasútvonalak és közlekedési összeköttetések ellen ÍSémet harci repülőgépek október 19-én az egész keleti arevonal hosszában szakadatlanul eredményesen támadták, a szovjet csapatgyülekezóSeket, páncélosokat és közlekedési célpontokat. Bár az időjárás kedvezőtlen volt, valamennyi tárna dúst tervszerűen, a kiadott parancsnak megfelelően hajtották végre. Eredményesen bombáztak fontos vasútvonalakat, több helyen megszakították azokat. A becsapódások hosszú szakaszokon feltépték a sínpárokat. Sok mozdony i< elpusztult azonkívül sok pánt él.kocsit megtett) tnisi tettek, vacv visszavonulásra kény szeritettek. (MTI.) a
