Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-20 / 240. szám

_ 2 EZLENZ'âK T9YT oft??*«/ 70. mww THURY LAJOS RIPORTJA Az Erdélyi Magyar Eazdasági Egylet huszonkét éves hősi küzdelméről és feltámadásáról Thury I.ajo“, a kitűnő hírlapíró c> közíró, & Budapesten megjelenő nagy tekintélyű Eüti l jság belső munkatársa, kolozsvári tartózkodása alatt látogatást ttftţ az Erdélyi Magyar Gnzda-ógi Egye- 4ilet4>un és ott 8*erze1t tapasztalatai alapján a következőkben irta m(‘g az Esti Újság hasábjain az EMGE hősko­rár1, amelynek ideje alatt Szász Pál dr. d- nöklésévd Tdegdy László ügyvezető al- tdnük, valamint Teleki Béla gróf alelnök vezetésével az EMGE hervadhatatlan ér­demet szerzett a magyar ügy körű1. Az EMGE élén, miután Szász Pál dr. Dél- drdélyben maradt, jelenleg Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt c*nőke áll, aki az EMCE munkásságát az ('s,ész ország javára gyiimölcsüztetj. KOLOZSVÁR, október hó. A Majális-utcában, a Jókai-utcába való Letorkoláshoz köze!, két szomszédos házban széke! az Erdélyi Magyar Gazda sági Egylet. Még nemrégen csak az egyik ház volt az egyesületé, de a felszabadulás után hamarosan ál kelleti venni a máso­dikat is. fitost pedig már ;» két épület is sxiik, bővítésről tanácskozik a vezetőség. A visszatéri Erdélyben alaposan megnő* vekedett a munka, amelyet el kell vé­gezni». A két épületet, a különböző hiva­tali szobákat végigjárva, annyi érdekeset és figyelemreméltót lát az ember, hogy aki nem kéá/.ült fel a témáknak, munkák­nak és terveknek ilyen bőségére: egyik ámulatból a másikba * ;ik* Szobáról szobá­ra haladva megelevenednek a látogató előtt a legutóbbi esztendők keserves har­cai, amelyeket az EMGE bén tömörüli erdélyi gazda tárjad alom vívott meg az életért, a fennmarad.)-ott. Es felvonulnak, a nagy problémák, amelveket huszonkét esztendő szenvedései, üldöztetései tettek súlyosakká és amelyeknek megoldásán múlik az erdélyi gazdatársadalom, sőt egész Erdély jobb jövője. Itt központosul sok minden, ami alapvetően lényeges az erdélyi magyarság mostani alkotó mun­kájában. szétágazó ahhoz, hogy ilyen rövid tudó­sítás keretében felsorolható volna. Ele­gendő néhány fontosabb téma. és munka­kor felvázolása, hogy az olvasó fogalmat alkothasson magának, hogy az EMGE milyen munkát végzett és milyen hivatási tölt be jelenleg az erdélyi magyar élet­ben. A növény termeién! ügyosztályban meg­talál a látogató minden adatot arra vo­natkozólag, hogyan romlott le Erdély növénytermelése a román időkben. A legfontosabb szántóföldi termény ezen a begyes-völgyes vidéken w a buza, a búzatermelés szakszerű központi iránvilú sa azonban a román időikben majdnem teljesen szünetelt. A román földművelés­ügyi kormány nemzeti kérdést csinált rnég a nemesitett buzafajták terjesztéséből is. Bukarest a román nemesi tő*telepeken tenyésztett, de Erdélyben be nem vált Lnzn fél« egeket propagált* ú megnehezj tette az any aoruzághan nrmcaitett kiválói buzafajták behozatalát. A terrorist tlugok ennek következtében fokozatosan lerom­lottak, a román agrárcform pedig hirtelen nagyarányú visszaesést hozott. A földhöz juttatott román zsellérek éa más nincs te lenek, úgyszólván kénytelenek voltak földjüket megművelni, a román állam hálálom pedig nem gondoskodott arról, hogy állatállományt, gazdasági felszere­lést szerezhessenek és hogy legalább az. elemi gazdasági ismereteket elsajátítsák. Az EMCE különösen 1936 nlán nagyará­nyú vetőmag akciókat kezdeményezett Sokszor csempészutori kellett behozni uz anyaországból a különböző bánkuti buza fajtákat, amelyek a melegebb éghajlatú és jó talajjal rendelkező vidékeken nagyon jól beváltak. M g jobbau bevált az ,,od‘ vos“ elnevezésű buzafajták közül az ..od vos 241'" elnevezésű buzaféleség. amelyet Konopi Kálmán dr. tenyésztett ki Arad melletti birtokán. A kísérletek és tapasz falatok azt bizonyítják, hogy ez a buza féleség az egész visszatért Erdély legmeg­felelőbb buzafajtája, ezért most nagy arányokban terjeszti aiz EMGE ezt a bn zaféleeéget a gazdák között. A magyar gazda-kultúra fejlesztése A közel 100 éves ETTTGE Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet lényegesen különbözik minden olyan szer­vezettől, amelyet a csonka oreaág népe ismer. Majdnem száz esztendővel ezelőtt 1844-ben megalakulása után éppen úgy V j közép- és nagybirtok éidekkép viseleti szervezete volt az EMGEL mint nálunk az OMGE, az is marad, jóval a világháború utáni időkig. Ebben a minőségben Ls nagy és szép munkát végzett Erdély mezőgaz­dasági kultúrájának fejlesztésére, külö­nösen egyes korszakokban voii eredmé­nyes és lendületes az egyesület munkája. A világháború után, a r -mán uralom alatt mélyrehatóan megváltozott a világ képe »2 egyesület körül. A román agrárreform igénybe vett Erdélyben több, mint három­millió katasztrálls hold területet, a közép­éi nagybirtok földjét fel parcellázna, renge­teg uj kisgazdaságot létesített, bizonyos fokig az erdőbirtokot is felaprózta. Első­sorban a magyar közép- éc nagybirtokét vette igénybe a román sgrárrefortn, a szétosztott földeknek L3 százaléka ma­gyar tulajdonból ment át az uj birtoko­sok kezére. Az EMGE dyen körülmények kozott fokról-fokra elvesztette jelentősé gét. 1936-ban már csak három-négyszáz kozépbirtokoe tartozott az egyesület tagja* közé. azok is nagyobbrészt nehezen küz- kődtek a megváltozott idők, a román hatalom nyomásával, a kedvezőtlen világ- helyzettel és Erdély speciális nyomorú­ságaival. Edekor, 1936-baD, amikor az er* délyi gazdatársadalom ép Erdély egésts magyarsága a mélyponton állt, dr. Szász Pál került az EMGE élére Dr. Szász Pál ma is eredményesen, je­lentőségteljesen működő agrárvezér, Nagy enyedról irányítja a délerdélyi magyar mezőgazdasági szervezetek munkáját. A román uralom idején egész Erdélyben i végzett munkája néni áll még kellő táv­latban előttünk, nem tudjuk azt az ese­mények alakulásának képébe hiteJeeen be­illeszteni, — annyi mégis bizonyos, hogy a kivételesen jelentékeny emberek közé tartozik, akiket a magyarság sorsdöntőén nehéz időben a maga soraiból kitermelt. Dr. Szász Pál megértette, bogy a válto­zott időknek megfelelően meg kell vál­toztatni az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet egén* struktúráját: a* elsorvadt, elpusztított közép- és nagybirtok helyett a kisemberekre kell támaszkodni, a kis­gazdákra, akiknek kezében vsm immár a magyar földvagyon túlnyomóan nagy ré­sze. Dr. Szász Pál néhány lelkes fiatal ember támogatásával hozzáfogott a mun­kához. Programja volt, hogy emelni kell a magyar kisgazda tndnsát « termelését, másrészt a gazdatársadalom erőit egyesít­ve és megszervezve, védekezési lehetősé­get kell teremteni számára a román ura­lommal szemben, hogv el ne vesszen a kisebbségi élet megpróbáltatásai között. Egy inaroknvi ember jóformán mindenféle eszközök nélkül, hatalom és pénz nélkül, legtöbbjük ismeretlenül f«>eott hozzá eh­hez a munkához, az eredmény azonban, amelyet elértek, csodálatos és tiszteletet parancsoló. Az eredmény a magyarság önerejének kifejlesztése és érvényesítése: a legbiztosabb ígéret számunkra, amikor sokat szenvedett fajtánk jövőjéről van » -I -V ..... szó. A hőskor küzdelmei és eredményei Az EMGE-be tömörült reformerek 1936-ban nekindultak Erdélynek és fel­kerestek minden falut, amelyben magyar gazdák éltek. Volt olyan időszak, amikor belenként tizenhat, tizennyolc faluban tartottak gyűlést, vagy értekezletet. El­mondták a magyar gazdáknak, hogy a ma­gyar senkitől sem várhat segítséget, csak önmagától és ha magunkon nem segí­tünk, az Isten sem segít rajtunk. Elmond­ták, hogy a sok üldözést, szenvedést, vesz­teséget csak úgy ellensúlyozhatjuk, ha job ban, eredményesebben, modernebb szel lemben dolgozunk, mint eddig és ha az utolsó emberig összefogunk és közös erő­vel széliünk szembe a hatalommal. És az erdélyi gazdák megértették ezt a progra­mot. Ez a csodálatosan értelmes, mélysé­gesen intelligens magyar fajta az első szóra vállalta, hogy tanulni fog, amennyit csak lehet. Fejleszti gazdálkodását, ameny nyíre a körülmények megengedik és kö­veti vezéreit elszántan, zári sorokban, minden veszedelmen át. Az Erdélyi Ma* gyár Gazdasági Egylet tagjainak száma három négyszázról két esztendő alatt tiz* ezerre emelkedett, > 940-ben pedig, köz­vetlenül a visszacsatolás előtti időkben elérte a tizennyolcezret A felszabadulás után Dél Erdélyben maradt majdnem hatezer megszervezett EMGE'tag, az it­teni szervezet azonban hamarosan pótolta a veszteséget. Az EMGE tagjainak száma ma megközelíti a barmineezret és ezek a tagok mind falusi kisgazdák, akik falusi gazdakörökben megszervezve, tevékenyeu és lelkesen résztveaznek az egylet min­den munkájában. Az EMGE az első igazán átfogó jelentőségű népi mozgalom Ma­gyarországon, amely a népi erők egyesíté­sével és kifejlesztésével szolgálja céljait. Ez a cél pedig: az egész magyarság fel­emelése, alátámasztása, uj élet megterem­tése huszonkét esztendő szakadatlan rom­bolása, pusztítása után. Az EMGE-nek erről a hős-korszakáról nagyon tartózkodóan, nagyon tompított kifejezésekben beszél a központi irodában Szász István igazgató, azután Demeter Béla, a szakirodalmi ügyosztály vezetője. Annál többet hallani erről a munkáról odakint a falvakban, egész Erdélyben, amerre az ember jár. Ennek a négy esz­tendős munkának nyomaivá! mindenhol találkozik az ember, a Szék.elyföldön. a biharmegvm f:4- ah.ban, a Kálotaszegen, vagy a S-’éláo’vr.-t/rí-. m r-pvaránt. A munka Jeteivel megismerkedik az ember a­e.gyes üjryó-zíah. ‘Akun. . mint végighalad az EMGE központi épületén. Valamennyi ügyosztályról nem lehel beszámolni, azoknak munkája túlságosan Hasonló jelenségek tapasztalhatók a roza, az árpa, a zab, meg inkább a kuko­rica termesztésének területén. A kukori­ca Erdély egyik legfontosabb terménye, az átlagos terményhozam azonban min­dig átlagosan alacsony volt és még jobban csökkent a román földreform után. Az EMGE által rendezett gazdasági tanfolya­mok hatása alatt mind szélesebb körökben elterjedt a kukorica négyzetes vetése és annak símai müveiébe. Sajnos, még ma sem áll rendelkezésre olyan általánosan elterjeszthető kukorienfajta. amely ezen .! hegyes vidéken kedvezőtlen időjárás j mellett is bizonyosan beérik és megfelelő bő termést hoz. A megfelelő kukoricafaj' ta kitermelésére irányuló kísérletek jelen. ; leg nagy arányokban felynak. A gazdasági tanfolyamok, amelyekről 1 most szó esett, az EMGE munkájának talán legjelentősebb részét alkotják. A I tanfolyamok jelentették a leghatásosabb : eszközt a magyar gazda kultúrájának fej* ! lesztéoe. a gazdálkodás színvonalának eme ! lése terén. Az EMGE a román uralom I bárom utolsó esztendejében 89 téli gazda. ; sápi tanfolyamot rendezett Észak*Erdély j területén, mindjárt kezdetben hozzászok- j tatták a gazdákat ahhoz, hogy ingyen semmit sem lehet kapni, minden szolgál­tatást méltányosan meg kell fizetni. A magyar gazdák száz lej (körülbelül bárom pengő) tandijat fizettek minden ilyen tam folyamon, azonkívül ők lálták vendégül a kiküldött tanárokat és előadókat. Ilyen körülmények között az előadók mind ön­ként, önzetlen lelkesedésből vállalták a munkát. Voltak közöt’ük lelke« fiatalok és áldozatkész öregek, voltak városi intel. leklullek és tapasztalt gazdák, voltak na* gyón egyszerű emberek és voltak bárók, grófok is. A grófok éppen úgy laktak két hétig, három hétig fö’despadlóju paraszt- házakban, mint a többiek, éppen úgy ka* páltak, hordtak trágyát és ették utána ió , étvággyal a krnmplilevest, mint a többiek. I A gazdák mindenütt olyan tömegekben I jelentkeztek a tanfolyamokra, hogy sok- ! szór vissza kellett utasítani a jelntkezők I egy részét. Ugyanekkor a román kalósá* ! gok által megrendezett tanfolyamok hall­gatói ellátást és napidijat kaptak, de még igy is a legöbb esetben csendőrökkel szed­tek össze nehány hallgatót a tanfolyamok számára. Az erdélyi magyarság hallatlan ( kulturfölényről és egészséges, jó szellem- I ről tett tanúságot ezeken a tanfolyamo* I kon . ,. I Az állattenyésztés terén ugyanolyan je­lenségeket látunk, mint a növénytermelés­ben. Erdély állatállománya a szakszerűt­len, bizonytalan irányítás következtében leromlott. A szarvasmarna tenyésztési kör­zetek beosztása teljesen figyelmen kívül hagyta az élő valóságot. A román földmű vedésügyi hatóságok üldözték a magyar fajta marhatenyésztést — nemzeti, politi­kai okokból, minden szakember mérhetet. len elképedésére. Az állomány felfrissi* i lését, céltudatos (emésztését lehetetlenné lették azokon a vidékeken is. ahol a raa- gvarfajta marha igénytelensége, rendki- I vüli munkaereje nem potedható. A sok I bizonytalan támadás és köles értékű te­nyészállat bevitele olyan tarkává és hiá' j nyossá tette a tenyésztést, hogy határozott j tény észirányt megszabni már nem is lebe, j tett. A _..V • elöljárók rendazerin üzletet csináltak a te­nyészállat beszerzéséből es csak azzal tő rődtek, hogy minél többéi megtarthassa­nak a vételárból és mindenüvé silány mi nőeégii tenyészálla'toka) hoztak be. Az EMGE hatalmas erőfeszítésekkel igyeke­zett az anyaországból tenyészállatokat be i hozni és a tenyésztést feíjavitani. Komoly j munkát végezni, hosszabb időre szóló ter. I veket kidolgozni természetesen csak most lehet a felszabadulás óta Most már cél tudatos, nagyarányú munka folyik, a kor­mányhatóságok tetterős támogatásával, az erdélyi állatállomány feljavitására- Megdöbbentően sok és messze szélága j zó még a témakör, amelyekkel az ember 1 az EMGE kolozsvári ezekházában megis- I rnerkedik és amelyekről beszélni kellene, ! Nagyjelentőségű a leromlott lótenyésztés j újjászervezése és felemelése, a sertés és i juhtenyésztés problémája, a Kalotaszeg ! vidéki bivalytenyéaztés felszámolásának I ügye és még sok egyéb, közöttük elsősor- I ban a román földreformot tanulmányozó j bizottság hatalmas adattömege, a kiinu- j tatások végtelen számosz.lopai, amelyek ! megmutatják, milyen fölösleges, céltalan j károkat okozott a román földreform a ma* j gyár társadalomnak és milyen súlyos kö I vetkezménvekkel jár* egész Erdély gazda* ! sági kultúrájának hanyatlása terén. Mind. J ezek, sajnos, nem férnek már el az Esti ; Újság beszámolójának szükxeszabott ke- : reteibe. Csak abban bizhatom, hogy az î eddigiek is adnak már hozzávetőleges ké pet arról: milyen szerepet töltött be az EMGE a magyar életben, milyen sokat kö­szönhetünk ennek a szervezetnek, amely ! a leghatásosabb, a legeredményesebb kilz delmet vívta meg az idegen hatalom el* . len. És hogy milyen sorsdöntőén nagyje­I lentőségü gazdasági reformmunka az. amelynek megvalósításában az EMGE az államhatalmat tetterősen támogatja, meg­alapozva, mind erőteljesebben körvona­lazva a felszabadult Erdély uj magyar életét. Thury Lajos. MÉG EBBEN AZ ÉVBEN MEGNYÍLIK A CSÍKSZEREDÁI GAZDASÁGI SZAKISKO­LA. Mint ériesülüsik, Báuffy Dániel báró földművelésügyi miniszter erdélyi szemleut ján az illetékesekkel folytatott tárgyalások során hozzájárult ahhoz, hogy a Csíkszeredái mezőgazdasági iskolát ez évben megnyissák Az iskola közéd 300 holdas birtok közepén fekszik, a kitűzött célnak mjndien tekintetliPn megfelel s korszerű épületek állanak rendel­kezésére, NAGY ÁLLATÁLLOMÁNY A SEPSÍ SZENTGYÖRGYI ŐSZI VÁSÁRON. A műit héten megtartott sepsiszentgyörgyi őszi nagy j vásáron szarvasmarhában és sertésben olyan nagy volt a felhajtás, hogy nincs elegendő ta­karmányuk a hizlalásra. Száz kilósnál na­gyobb sertést alig lehetett látni. Az árak ala­csonyabbak voltak, mint az utóbbi betekben. Kereslet nem volt nagy és igy a sok sertést és szarvasmarhát « gazdának haza kelleti vinni, , - -. * * .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents