Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-17 / 238. szám

I9‘4i *T Bí-LElSi ÉK. vfáj^óxwúák 3 Kedvezményezettek Irta: Végit lázséf Uj erdélyi fogálomról 'tünk* Éz a szó, hogy ./kédvéímény^ettek“, Sffifi&ki a ftä&Vsz&basu kíizdéíemhek Sorâii metec át á liotttídáíbá, íüüet.Véí ă gazdásági étit keresztény magyar kezekbe Vő.o jüttátásö érdekében folytatunk. Kor* manyzaíiiftk ă légerélyösebb eszközök* kel támogatja ennek; a nagy nemzeti célnak megvalósulását. Különösen fon­tos kérdés ez itt Erdélyben, ahol a ma­gyarság az idegen Imperium huszonkét esztendeje alatt teljesen leszegényedett. Szükség van tehát arra, hogy az állam­hatalom anyagi segif.iéggei és ha kell, sióval lehetővé tegye országrészünk: anyögi helyzetének jöhbráfördüiását. i Nein és- és tiálafiás élgöíldótások véze. tik a kormányt ékkőt, amikor â szabád gátdáikbdás káros kÖVetketméhyéteeK. táMte&gáből Okulva, mélyebbre nyúló állami irányítással kezébe vette az or­szág gazdasági életének vezetését. Nem akarunk ezen a helyen gazdasági rend­szerek helyességéről vitatkozni. A leg utóbbi évtized rohanó eseménye min - d éhnél fényesebben b e b i z onv i í ott ák, hogy a társadalmi különbségeket, az osztály harcöt és a népi elé!’, esetlensé­get elsősorban a szabad gazdálkodás kírfMtlaö lehetőségei okozták. Ma már n úcSen olyan állam Európában, ahol a gazdásági élet Minden megnyMátkozá- cári ne látszana meg az állami irányí­tási Nincs -'s ebben semmi rendkívüli* Európa olyan átrendezés küszöbén áll, amelynek keretei között á* eddigi el avult gazdasági rendnek is gyökereiben meg kell változn a. Az egyén gondol­kozásában egyre inkább tért hódit a közületi érzés, amely hadat üzen a Sza bad kereseti lehetőségnek és a nemzeti eszmékét helyezi a gazdásági élet elő­térébe, Az élet rendjének természetes folyománya, hogy ez a gazdasági át­rendezés nem történhetik . kisebb* nag.yöbb zökkenők nélkül.. Különösen nálunk, Magyarországon, nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeni, einig a2 uj élét uj szellemét érVertvre lehetett jílitstni. y.ji- „a ilzd./«.. .a*.< L\ú‘- ék* íí.í **. a íűóUí-a**.... Erdélyben csak most kezdődött meg. Nyilvánvaló, hogy a nagy cél érdekében „kezdeményezé­sekre“ volt szükség. 1 párengedélyeket, kölcsönöket, állami támogatási és a kormányhatalom m nden befolyását fel kellet í használni árra, hogy ä gazdasági élei csakugyan keresztény magyar ke­zekbe kerüljön. így történt a „kedvez, meny ez ették“ osztályának kíaJakidátsn» A Cél az volt, Mégy a belső fronton olyan hadsereget teremtsünk, amely a polgári élet minden meghyiiáikö&ásá^ bán a Magyar nemzeti álláspontot kép viseli* Nem gúnyolódni akarunk, amikor a „kedvez meny ezetrek“ Meghatározást használjuk azoknak megjelölésére, akik a keresztény gazdasági front megválo- sítááárí Vállalták. Ez ă kifejezés alkal» mas arta, hogy éteknek a gazdasági tényezőknek helyzetét k fejezze, Meg= tiszteltet est és súlyos felelősséget je­lent a kedvezményezés. Felelősséget jelent elsősorban a kormányzattal szembén, amely éber figyelemmel ki séri azoknak működését, akiket nagy céljai érdekében gazdasági előnyökben részes tett. Ugyanekkor azonban az er­délyi közvélemény feljogosítva érzi magát árra, hogy a magyar élet uj har cárban bírálatát nyilváníthassa. Tudjuk azt, hogy minden kérvényez és alapos rostán mégy keresztül. M előtt hivata­los helyén döntést hoznának, a Iégpon* tc-sabbán Utána járnak anfiak, megér* demli-ö a kérvénybe az állárnhatalom támogatását. Csak olyan embereket szabad ugyanis állami beavatkozás ré vén gazdasági előnyökhöz juttatni, akik a múlt érdemeinél fogva csak­ugyan alkalmasak arra, hogy ebben a nagy küzdelemben résztvegyeaek. Kiért van szükség a íegíüzetesefeb vtesgáió* dS&ra. Ha ez n&m történne m-egr olyan megjegyzéseket lehetne halten!, ferns- Iyek ellenietek kirobbanására vezetné* nek. Kik tehát a kédvezményesátíek és milyen kötelezettségeik vannak a? er* déíyi magyar társadalommal szemben? Kedvezményezetteknek tekintjük m'nd- azokat, akik bármilyen formában lebe tőséget kaptak Arra, hogy a gazdasági életben elhelyezkedjenek. Igaz. bizo­nyos tekintetben nagyobb felelősséget vállalta, mint többi polgártársak, de az is bizonyos, hogy a felelősség ará­nyában nagyobb előnyökhöz is juthat­nak. Kötelességük azonban, hogy kávé teles helyzetükben egy pillanatra se gondoljatxjú a győrit meggazdagodás le* hetesé geire. Ne sfcdrjána-k „űrieteket’' tudnál®. Éíéfczék azt, högy a kedvező anyagi helyzet foközöttább mér lekben kötelesévé teszi &i erdélyi tnágyar kiil lUirâlis. gáZdásag1! és fárshadaítfli 1 ütőí.- Jrtétiyek tárfiögat&sát. ürdély^ közvéle­ménye azt óhajtjsá, hogy akik sökka! kedvezőbb helyzetbe jutottak, mint pél­dául a hivatalnokosztály, kiérdemeljék magatartásukkal az egész magyarság el sinérését. Minden igaz. magyar errt bér csak örvendhet annak, ha vaJáime- lyík íajíesíVére a sorsváltozás utján kedvező anyagi helyzetbe jut. Igazi megbecsülésre azonban csak akkor ke* rülhet sor, ha h „kedvezményezett“ egy pillanatra sem felejti el. hogy a nemzet magasabb érdekeinek .szolgálatában áll. A körhiányhat&lohfiiak ugVanis nem az volt á célja, hogy ttj gazdagokat va­rázsoljon elő, hanem öntudatos magyar üzleti embereket, akik idegen tőkések­kel szemben tisztességes haszonnál megelégszenek és jövedelmük egy ré­szét magyar nemzeti célok szolgálatára fordítják. ás üzenjünk hadat a iegerélyesebben a strohmaiin-rendszértiek. Az 19j9: IV. törvénycikknek, áz iigynevéáett máso­dik zsidótörvénynek és a később hozott faj védelmi réndelkezéseknek elsőrendű célja az volt, hagy a z s dó tőkét kibo­rítsák a gazdásági életből. Súlyos bűnt követnek el tehát azok, akik pillanat nyi anyagi előnyökért megakadályozzák az uj gazdasági rend térhód tásáí. Mindaddig, amig akadnak olyan ma­gyar emberek, akik „kedvezményezett“ helyzetüket arra használják fel, hogy a zsidó tőkének uj lehetőségeket nyújt­sanak. minden rendelkezés csak fél fi tézkedést jelent, A zsidótörvénynek nem az volt a célja, hagy kisemberek kel harcoljon. Ezáltal nem haladna élő* re a nagy nemzet’ eszme. Fajvédeimi rend*ifctzésemk középpontjában tó a nagy vonalú eszmei elgondolás áll, hogy a nemzeti vágyon, amely az ország ja­vainak összességét alkotja, magyar ke­zekben legyén és maradjon. * Naponta hallunk megjegyzéseket és bírálatokat. Ez tetté időszerűvé, hogy a „kedvezményezettekről* írjunk. Cél zásokat tiallunk arra, hogy ebben Vágy abban a vállalatban csupán a nevek vál­toztak még. de a szellem ugyanaz ma« rádt. Sohasem volt szokásunk a sze- mélyeskOióés. Az Ellenzék történőim) múltja és céticitüzésái köteleznek arra, hagy m indig megmondjuk &Z igazat, Elvi kérdésekről beszélünk: az élv dm; dala érdekében a légeré 1 yeSebbei: tiiía- koZjitíiik kell az e Ue-n, hogy égj'esek ones egyéni érdekek szolgálatában ké sedelmessé tegyék á g-ázsdasági élet „át állítását“. Mindazok vizsgálják meg lel kiismer ét tikét, akik a jelenlegi magyar gazdasági életben szerepet játszanak, Érezzék át az eszme’ világ érkölcsi tisztaságát és ez legyen vezérelvük a gyakorlati éleiben is. Ne hangoskod­junk jelszavakkal, hs ugyanakkor más­képpen cselekszünk. Szomorú példáka* hozhatnánk fel arra, hogy nagyon sok olyan ember vetélt a belső küzdelem egységessége ellen, aki a közéleti tótii ntokari a legzajosabbári követelte a tö kélétes keresztény szellem magyaror­szági gy őzed el met. Ez tehát a másik olyan kérdés, ame lyet v sgáíat tárgyává kell tenni. Meri a közvélemény nemcsak azokat tartja „kedvezmény e-zettéknek“, akik az ál­lam hatalom támogatása révén teremtet ték maguknak életlehetőségét, hanem azokat is, akik kisebbségi múltúnk születési Vagy- társadalmi helyzetük folytán a letűnt üzlet' Világ Vezetőinek szemében alkalrrtásök arfa, hogy keres­kedelmi társaság ókat alakítsanak, Vagy pénzintézetek átszervezésének légyé néíc őssídpai, A közvéíérrié'iiy ftágyon hamdr véleményt' átkot, és bár gvor Sati történik a véímfténysikofá-s, nem mindig áíáptaiian, Sokszor a îegfoîtât Iah abb múltat ’§ beszéMlyezh&tík pilla- nátnyi tévedések. Vartnsk hefyreftö*. hálátlan dolgok életünkben, am ley ekés haitatíah dolgok életünkben, amelyeket óráiban. Az erdélyi magyar sajtónak ftZ a kö tel essége, hogy féltő gonddal örköd iei a magyar társadalom egységén. Legele SÄnőmet nyelvtanfolyamai. Bei rat te: hétköznaponként es‘e 6—8 órái?, Deák Ferenc-u ca 1. sz. (Német üzlethsl. íségbén.) — Beiratkozási dij: 6.— P. Tandij nincs! a Máyá» király diakhaVät, íuwjd a főié ren a Mátyás király sznbrol, a Szent Mi hály templomot és ionén a vármegyehá zára mentek, ahol lnczédy-Jok-smen Ödön főispán, dalnoki Guál Elemér alis­pán ée Keíedy Tibor dr. polgármester fogadták a tisztviselői kar élén a vendé­geket. A vármegyeházán tett látogatás után került sor az egyetemi könyvtár meg­tekintésére, ahol Szénfpétery Zsigmond dr. egyetemi rektor és Kelemen Lajos levél­tárt főigazgató üdvözölték a német ál­lamtitkárt és Radoeeay igazságügy mi­nisztert, Délben 1 órakor Inczédy-Jolcsmaa Ödön főispán 22 személyes villásreggelit adott a vendegek tiszteletére a Központi étte- j rembeo, amelyen a többi előkelőségek kő ! zott részivel! Von üaioerau német kon i zn i is. Mialatt a német államtitkár és Radu* csay igazságügyminiseter kíséretükkel Ko lozsvár történelmi nevezetességeit és fon­tosabb közintézményeit tekintették meg. a vendéghölgyek gépkocsin kirándultak Ka- lottezegre. A kirándulók társaságában ott volt dr. Schlegelberger Ferencné, a dó met államtitkár felesége, dr. Radocsay László igazságügyminiszter felesége, dr. Antal István államtitkár felesége, dr. B< - zay Jenő miniszteri tanácsos neje, továbbá Ghyczy Dénes igazságügyi államtitkár, dr Gramm német miniszteri osztályfőnök, dr. Lutilszky Jenő miniszteri osztályfőnök é.s Térfy Béla miniszteri tanácsos. A vendé­geket Vetíts Zoltánné és dálnoki Eüó/ Elemér alispán kísérték el a kalotaszegi kirándulásukon, ahonnan kellemes einlé kekkel tértek vissza a dél: órákban, majd resztvettek a főispári által adott villa*' reggelin. , Az előkelő vendégek délután fél 3 órakor mentek ki az állomásra és az ott várakozó sinautőval visszautaztak Buda pestre. A búcsúzta tásná! az állomás pe­ronján Von Damerau német konzulon kí­vül ott.volt Inez-édy-Jok**maii Ödön főis­pán, dr. Vékás Lajos táblai elnök, dr. Keledy Tibor polgármester, dálnoki Gaá! Elemér alispán, dr. Gyarrhathy Béla táb­lai főügyész, dr. Mikő Imre törvényszéki elnök, Farsang Endre és Mikó Lőrinc tanácselnökök és még inás számos élők; iőség. BAJT4RSKERESÉ$. Kucsera Kárólv (T->- ItülynJ. aki az ól. gy c. 11. zn&Bóalj^ géppn•> kés csztcienál szolgált, kéri tolt hajtársah hogy közöljék eeie «iftUhket. sebben szembeszállunk minden olyan ónykedéSsel, yfegy a min cl étin Apos élet d-yan méguy Iváhuíá sóval, amely «z er» iéíyi ftutgyár tárSodáloínbart Viszályt yéhhetné* Ha lehat vaunak, közöltünk >Íyanok, akik a kisebbségi son; nyomo« rusáiga után most könnyű jövedelmek ■ltján szeretnének anyagi helyzetükön iavitan'. a legnagyobb magyar testvéri íggodalmaskoílássa! intjük Őket arra i veszedelem ré, amelyet a közhangulat íirálata jelent. Az erdélyi magyar mult iatatniKs erkölcsi tökét képviseli Olyan, írkölcsi ériéket, amely többet ér rn’u- ien földi vagyoninál. Ezt az értéket t«im szabad aprópénzre fclváltáíli,' mert i megfévelyedés lerombolja a kisebbsé­gi sorsban nehezen szerzett elismerést is megbecsülést.* Erdélyi életünkben csak egy fájta ..kedvezményezeti** fehet: a gazdasági élet harcosa, akinek nyíltan és egyene­sen kell megküzdenie u kezdet nehéz­ségeivel. Az ilyen harcot megbecstjli!! , az ilyen munka meghozza gyiiniöLcséf. Káros és egészségtelen viszont minden irtás megnyilatkozás, mert azt á jogos hiralatof kéiü, högy Vannak a saraink­ban olyanok, akik méltatlanok a biza­lomra, vágy az anyagi lehetőségék’ sz á ppán bu'borékszé fii cs !l ágasába rí megfeledkézfek a kisebbségi sorsban téti; egységfogadalómról. Kétségtelen, hogy a gazdasági élet ,,kedvezményezetteinek** íegnagvobó ré­sze lelkesedéssel és meggyőz (kiessel fogjö fel hívötásái.. Főleg a fiatal fióitt zedék, amely önáiló»)!ás< kölcsönök ä» gifségével verekedett ki magának rízá mottevö helyet az iparban Vagy a ké reskédélertiben és reggeliül-eslig tártéi szorgalmas munkával Igyekszik tovább fejlesz ten’ az eddigi eredményeket. De egy se akadjon közöttük olyan, aki ál veszi a pusztulásra Ítélt üzleti világ eléggé nem kárhoztatható visszássá gait. Senk’ se feledkezzék meg a boldo gabb magyar jövendőben arról, faógy valaha rossz napokat is látott. Ne le gyen olyan magyar megmozdulás, amely- a „kedvezményezettek* részéről visszautasításra talál. Azok, á'kfk elér­ték azt, hogy már bizonyos tekintélyt szerezhettek a gazdaság’ éleiben, igye­kezzenek ezen n réven a keresztény magyarok uj sorainak ts helyet hutó siídni. Alapvető tételként ázt á követe­lést állítjuk ffcl tehát á „kedvezménye lettekkel“ szemben, hogy szivvel-íélek kéj maradjanak a magyar egység köre­te’ között és szívós építő munkává! já­rul ja mik hozzá a keresztény’- rtiägyar gazdasági élet megvalósításához. Ez a „kedvezményezettek“ hivatása, i Ha teljesítik, a jól elvégzett munka tű datáva! bátrán szentbeézáHhatnak min den biráiattai, mert az âiiamhâtaîom részéről csak elismerés, magyar testvé­reik táborából pedig meg becs ülés iHeti meg ök?t! Befejeződött Scfifegefberger német igazságügyi áílamíitkár és Radocsay László igazságügymini8zier kolozsvári látogatása KOLOZSVÁR, u ki ober 17. (Az Ellen­zék tüdóeitójától.) Dr Schlegötbergef Fe­renc német birodalmi igazságügyi álJam- titkár és Radocsay László dr. igazságügy" miuiszter, akiknek ünnepélyes fogadtatá­sáról tegnap részletesen beszámoltunk, csütörtökön délelőtt a már előre elkészí­tett program s«érint Sáb-gelást tettek az Ítélőtáblán, a vármegyeházád s az temi könyvtárban Az első islogatás * koios&rsrí ítélőtáb- lának szólt. Fontosán délelőtt 10 órakor érkosiett meg Schlcgéíbefger Ferenc dr. német igazságügyi államtitkár Radöcsáy Lásdó dr. igazságügyminiszfer és a többi előkelőségek társaságában a királyi Ítélő­táblához. Az igazságügyi palota kapujá­ban Vékás Lajos dr il élő táblai elnök és Gáli Endre táblai elnöki titkár fogadták az előkelő vendégeket, majd a gyönyörűen feldíszített előcsarnokon át bevonultak a díszterembe, ahol már együtt várta a ko­lozsvári táblai és törvényvzéki bírói kar. A német igazságügyi államtitkárt és dr. Radocsay igazságügytniiűsziert dr. Vékás Lajos táblai elnök szívélyes szavakkal üd­vözölte, mire az előkelő külföldi ven dég rövid pár szóval köszönő let mondott a meleg fogadtatásért és kijelentette, hogy örömére szolgál, hogy közvetlenül is meg­ismerhette ă mágyar iga'/ságügyi szerve­zetet, A táblai elnök és kísérete ezután végig kalauzolta a vendégeket a királyi tábla épületén. Megtekintették a?, elnök dolgozószobáját, a tanácstermet, a tábla" birák és tanácsjegyzők irodáit, s közbon közvetlen hangon elbeszélgetlek a német ó§ magyar igazságügyi szervezetekről, Rövid körséta Után visszatértek á disz* terembe, ahol még egy negyedóráig időz­tek, majd gépkocsin kimentek a teleki hegyre és onnan megtekintették a várost. VtóMifelé jövet néhány perora megállói ták ír történelmi emlékű Bethlen-hástvá' nóí, azután a Farkas utcai iutgymnltn régi református templomot tekintették meg, ahol László Dezső lekés^ országgyű­lési képviselő fogadta őket. Innen az egyetem épülete elé vonultak, megnézték

Next

/
Thumbnails
Contents