Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-17 / 238. szám

I9‘4i *T

Bí-LElSi ÉK.

vfáj^óxwúák

3

Kedvezményezettek

Irta: Végit lázséf

Uj erdélyi fogálomról 'tünk* Éz a szó, hogy ./kédvéímény^ettek“, Sffifi&ki a ftä&Vsz&basu kíizdéíemhek Sorâii metec át á liotttídáíbá, íüüet.Véí ă gazdásági étit keresztény magyar kezekbe Vő.o jüttátásö érdekében folytatunk. Kor* manyzaíiiftk ă légerélyösebb eszközök* kel támogatja ennek; a nagy nemzeti célnak megvalósulását. Különösen fontos kérdés ez itt Erdélyben, ahol a magyarság az idegen Imperium huszonkét esztendeje alatt teljesen leszegényedett. Szükség van tehát arra, hogy az államhatalom anyagi segif.iéggei és ha kell, sióval lehetővé tegye országrészünk: anyögi helyzetének jöhbráfördüiását. i

Nein és- és tiálafiás élgöíldótások véze. tik a kormányt ékkőt, amikor â szabád gátdáikbdás káros kÖVetketméhyéteeK. táMte&gáből Okulva, mélyebbre nyúló állami irányítással kezébe vette az ország gazdasági életének vezetését. Nem akarunk ezen a helyen gazdasági rendszerek helyességéről vitatkozni. A leg utóbbi évtized rohanó eseménye min - d éhnél fényesebben b e b i z onv i í ott ák,

hogy a társadalmi különbségeket, az osztály harcöt és a népi elé!’, esetlenséget elsősorban a szabad gazdálkodás kírfMtlaö lehetőségei okozták. Ma már n úcSen olyan állam Európában, ahol a gazdásági élet Minden megnyMátkozá- cári ne látszana meg az állami irányítási Nincs -'s ebben semmi rendkívüli* Európa olyan átrendezés küszöbén áll, amelynek keretei között á* eddigi el avult gazdasági rendnek is gyökereiben meg kell változn a. Az egyén gondolkozásában egyre inkább tért hódit a közületi érzés, amely hadat üzen a Sza bad kereseti lehetőségnek és a nemzeti eszmékét helyezi a gazdásági élet előtérébe, Az élet rendjének természetes folyománya, hogy ez a gazdasági átrendezés nem történhetik . kisebb* nag.yöbb zökkenők nélkül.. Különösen nálunk, Magyarországon, nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeni, einig a2 uj élét uj szellemét érVertvre lehetett

jílitstni. y.ji- „a ilzd./«.. .a*.< L\ú‘- ék* íí.í **. a íűóUí-a**.... Erdélyben csak most kezdődött meg. Nyilvánvaló, hogy a nagy cél érdekében „kezdeményezésekre“ volt szükség. 1 párengedélyeket, kölcsönöket, állami támogatási és a kormányhatalom m nden befolyását fel kellet í használni árra, hogy ä gazdasági élei csakugyan keresztény magyar kezekbe kerüljön. így történt a „kedvez, meny ez ették“ osztályának kíaJakidátsn» A Cél az volt, Mégy a belső fronton olyan hadsereget teremtsünk, amely a polgári élet minden meghyiiáikö&ásá^ bán a Magyar nemzeti álláspontot kép viseli*

Nem gúnyolódni akarunk, amikor a „kedvez meny ezetrek“ Meghatározást használjuk azoknak megjelölésére, akik a keresztény gazdasági front megválo- sítááárí Vállalták. Ez ă kifejezés alkal» mas arta, hogy éteknek a gazdasági tényezőknek helyzetét k fejezze, Meg= tiszteltet est és súlyos felelősséget jelent a kedvezményezés. Felelősséget jelent elsősorban a kormányzattal szembén, amely éber figyelemmel ki séri azoknak működését, akiket nagy céljai érdekében gazdasági előnyökben részes tett. Ugyanekkor azonban az erdélyi közvélemény feljogosítva érzi magát árra, hogy a magyar élet uj har cárban bírálatát nyilváníthassa. Tudjuk azt, hogy minden kérvényez és alapos rostán mégy keresztül. M előtt hivatalos helyén döntést hoznának, a Iégpon* tc-sabbán Utána járnak anfiak, megér* demli-ö a kérvénybe az állárnhatalom támogatását. Csak olyan embereket szabad ugyanis állami beavatkozás ré vén gazdasági előnyökhöz juttatni, akik a múlt érdemeinél fogva csakugyan alkalmasak arra, hogy ebben a nagy küzdelemben résztvegyeaek. Kiért van szükség a íegíüzetesefeb vtesgáió* dS&ra. Ha ez n&m történne m-egr olyan megjegyzéseket lehetne halten!, ferns- Iyek ellenietek kirobbanására vezetné* nek.

Kik tehát a kédvezményesátíek és milyen kötelezettségeik vannak a? er* déíyi magyar társadalommal szemben? Kedvezményezetteknek tekintjük m'nd- azokat, akik bármilyen formában lebe tőséget kaptak Arra, hogy a gazdasági életben elhelyezkedjenek. Igaz. bizonyos tekintetben nagyobb felelősséget vállalta, mint többi polgártársak, de az is bizonyos, hogy a felelősség arányában nagyobb előnyökhöz is juthatnak. Kötelességük azonban, hogy kávé teles helyzetükben egy pillanatra se gondoljatxjú a győrit meggazdagodás le*

hetesé geire. Ne sfcdrjána-k „űrieteket’'

tudnál®. Éíéfczék azt, högy a kedvező anyagi helyzet foközöttább mér lekben kötelesévé teszi &i erdélyi tnágyar kiil lUirâlis. gáZdásag1! és fárshadaítfli 1 ütőí.- Jrtétiyek tárfiögat&sát. ürdély^ közvéleménye azt óhajtjsá, hogy akik sökka! kedvezőbb helyzetbe jutottak, mint például a hivatalnokosztály, kiérdemeljék magatartásukkal az egész magyarság el sinérését. Minden igaz. magyar errt bér csak örvendhet annak, ha vaJáime- lyík íajíesíVére a sorsváltozás utján kedvező anyagi helyzetbe jut. Igazi megbecsülésre azonban csak akkor ke* rülhet sor, ha h „kedvezményezett“ egy pillanatra sem felejti el. hogy a nemzet magasabb érdekeinek .szolgálatában áll. A körhiányhat&lohfiiak ugVanis nem az volt á célja, hogy ttj gazdagokat varázsoljon elő, hanem öntudatos magyar üzleti embereket, akik idegen tőkésekkel szemben tisztességes haszonnál megelégszenek és jövedelmük egy részét magyar nemzeti célok szolgálatára fordítják.

ás üzenjünk hadat a iegerélyesebben a strohmaiin-rendszértiek. Az 19j9: IV. törvénycikknek, áz iigynevéáett második zsidótörvénynek és a később hozott faj védelmi réndelkezéseknek elsőrendű célja az volt, hagy a z s dó tőkét kiborítsák a gazdásági életből. Súlyos bűnt követnek el tehát azok, akik pillanat nyi anyagi előnyökért megakadályozzák az uj gazdasági rend térhód tásáí. Mindaddig, amig akadnak olyan magyar emberek, akik „kedvezményezett“ helyzetüket arra használják fel, hogy a zsidó tőkének uj lehetőségeket nyújtsanak. minden rendelkezés csak fél fi tézkedést jelent, A zsidótörvénynek nem az volt a célja, hagy kisemberek kel harcoljon. Ezáltal nem haladna élő* re a nagy nemzet’ eszme. Fajvédeimi rend*ifctzésemk középpontjában tó a nagy vonalú eszmei elgondolás áll, hogy a nemzeti vágyon, amely az ország javainak összességét alkotja, magyar kezekben legyén és maradjon. *

Naponta hallunk megjegyzéseket és bírálatokat. Ez tetté időszerűvé, hogy a „kedvezményezettekről* írjunk. Cél zásokat tiallunk arra, hogy ebben Vágy abban a vállalatban csupán a nevek változtak még. de a szellem ugyanaz ma« rádt. Sohasem volt szokásunk a sze- mélyeskOióés. Az Ellenzék történőim) múltja és céticitüzésái köteleznek arra, hagy m indig megmondjuk &Z igazat, Elvi kérdésekről beszélünk: az élv dm; dala érdekében a légeré 1 yeSebbei: tiiía- koZjitíiik kell az e Ue-n, hogy égj'esek ones egyéni érdekek szolgálatában ké sedelmessé tegyék á g-ázsdasági élet „át állítását“. Mindazok vizsgálják meg lel kiismer ét tikét, akik a jelenlegi magyar gazdasági életben szerepet játszanak, Érezzék át az eszme’ világ érkölcsi tisztaságát és ez legyen vezérelvük a gyakorlati éleiben is. Ne hangoskodjunk jelszavakkal, hs ugyanakkor másképpen cselekszünk. Szomorú példáka* hozhatnánk fel arra, hogy nagyon sok olyan ember vetélt a belső küzdelem egységessége ellen, aki a közéleti tótii ntokari a legzajosabbári követelte a tö kélétes keresztény szellem magyarországi gy őzed el met.

Ez tehát a másik olyan kérdés, ame lyet v sgáíat tárgyává kell tenni. Meri a közvélemény nemcsak azokat tartja „kedvezmény e-zettéknek“, akik az állam hatalom támogatása révén teremtet ték maguknak életlehetőségét, hanem azokat is, akik kisebbségi múltúnk születési Vagy- társadalmi helyzetük folytán a letűnt üzlet' Világ Vezetőinek szemében alkalrrtásök arfa, hogy kereskedelmi társaság ókat alakítsanak, Vagy pénzintézetek átszervezésének légyé néíc őssídpai, A közvéíérrié'iiy ftágyon hamdr véleményt' átkot, és bár gvor Sati történik a véímfténysikofá-s, nem mindig áíáptaiian, Sokszor a îegfoîtât Iah abb múltat ’§ beszéMlyezh&tík pilla- nátnyi tévedések. Vartnsk hefyreftö*. hálátlan dolgok életünkben, am ley ekés haitatíah dolgok életünkben, amelyeket óráiban.

Az erdélyi magyar sajtónak ftZ a kö tel essége, hogy féltő gonddal örköd iei a magyar társadalom egységén. Legele

SÄnőmet nyelvtanfolyamai.

Bei rat te: hétköznaponként es‘e 6—8 órái?, Deák Ferenc-u ca 1. sz. (Német üzlethsl. íségbén.) — Beiratkozási dij: 6.— P. Tandij nincs!

a Máyá» király diakhaVät, íuwjd a főié ren a Mátyás király sznbrol, a Szent Mi hály templomot és ionén a vármegyehá zára mentek, ahol lnczédy-Jok-smen Ödön főispán, dalnoki Guál Elemér alispán ée Keíedy Tibor dr. polgármester fogadták a tisztviselői kar élén a vendégeket. A vármegyeházán tett látogatás után került sor az egyetemi könyvtár megtekintésére, ahol Szénfpétery Zsigmond dr. egyetemi rektor és Kelemen Lajos levéltárt főigazgató üdvözölték a német államtitkárt és Radoeeay igazságügy minisztert,

Délben 1 órakor Inczédy-Jolcsmaa Ödön főispán 22 személyes villásreggelit adott a vendegek tiszteletére a Központi étte- j rembeo, amelyen a többi előkelőségek kő ! zott részivel! Von üaioerau német kon i zn i is.

Mialatt a német államtitkár és Radu* csay igazságügyminiseter kíséretükkel Ko lozsvár történelmi nevezetességeit és fontosabb közintézményeit tekintették meg. a vendéghölgyek gépkocsin kirándultak Ka- lottezegre. A kirándulók társaságában ott volt dr. Schlegelberger Ferencné, a dó met államtitkár felesége, dr. Radocsay László igazságügyminiszter felesége, dr. Antal István államtitkár felesége, dr. B< - zay Jenő miniszteri tanácsos neje, továbbá Ghyczy Dénes igazságügyi államtitkár, dr Gramm német miniszteri osztályfőnök, dr. Lutilszky Jenő miniszteri osztályfőnök é.s Térfy Béla miniszteri tanácsos. A vendégeket Vetíts Zoltánné és dálnoki Eüó/ Elemér alispán kísérték el a kalotaszegi kirándulásukon, ahonnan kellemes einlé kekkel tértek vissza a dél: órákban, majd resztvettek a főispári által adott villa*' reggelin. ,

Az előkelő vendégek délután fél 3 órakor mentek ki az állomásra és az ott várakozó sinautőval visszautaztak Buda pestre. A búcsúzta tásná! az állomás peronján Von Damerau német konzulon kívül ott.volt Inez-édy-Jok**maii Ödön főispán, dr. Vékás Lajos táblai elnök, dr. Keledy Tibor polgármester, dálnoki Gaá! Elemér alispán, dr. Gyarrhathy Béla táblai főügyész, dr. Mikő Imre törvényszéki elnök, Farsang Endre és Mikó Lőrinc tanácselnökök és még inás számos élők; iőség.

BAJT4RSKERESÉ$. Kucsera Kárólv (T->- ItülynJ. aki az ól. gy c. 11. zn&Bóalj^ géppn•> kés csztcienál szolgált, kéri tolt hajtársah hogy közöljék eeie «iftUhket.

sebben szembeszállunk minden olyan

ónykedéSsel, yfegy a min cl étin Apos élet d-yan méguy Iváhuíá sóval, amely «z er» iéíyi ftutgyár tárSodáloínbart Viszályt yéhhetné* Ha lehat vaunak, közöltünk >Íyanok, akik a kisebbségi son; nyomo« rusáiga után most könnyű jövedelmek ■ltján szeretnének anyagi helyzetükön iavitan'. a legnagyobb magyar testvéri íggodalmaskoílássa! intjük Őket arra i veszedelem ré, amelyet a közhangulat íirálata jelent. Az erdélyi magyar mult iatatniKs erkölcsi tökét képviseli Olyan, írkölcsi ériéket, amely többet ér rn’u- ien földi vagyoninál. Ezt az értéket t«im szabad aprópénzre fclváltáíli,' mert i megfévelyedés lerombolja a kisebbségi sorsban nehezen szerzett elismerést is megbecsülést.*

Erdélyi életünkben csak egy fájta ..kedvezményezeti** fehet: a gazdasági élet harcosa, akinek nyíltan és egyenesen kell megküzdenie u kezdet nehézségeivel. Az ilyen harcot megbecstjli!! , az ilyen munka meghozza gyiiniöLcséf. Káros és egészségtelen viszont minden irtás megnyilatkozás, mert azt á jogos hiralatof kéiü, högy Vannak a sarainkban olyanok, akik méltatlanok a bizalomra, vágy az anyagi lehetőségék’ sz á ppán bu'borékszé fii cs !l ágasába rí

megfeledkézfek a kisebbségi sorsban téti; egységfogadalómról.

Kétségtelen, hogy a gazdasági élet ,,kedvezményezetteinek** íegnagvobó része lelkesedéssel és meggyőz (kiessel fogjö fel hívötásái.. Főleg a fiatal fióitt zedék, amely önáiló»)!ás< kölcsönök ä» gifségével verekedett ki magának rízá mottevö helyet az iparban Vagy a ké reskédélertiben és reggeliül-eslig tártéi szorgalmas munkával Igyekszik tovább fejlesz ten’ az eddigi eredményeket. De egy se akadjon közöttük olyan, aki ál veszi a pusztulásra Ítélt üzleti világ eléggé nem kárhoztatható visszássá gait. Senk’ se feledkezzék meg a boldo gabb magyar jövendőben arról, faógy valaha rossz napokat is látott. Ne le gyen olyan magyar megmozdulás, amely- a „kedvezményezettek* részéről visszautasításra talál. Azok, á'kfk elérték azt, hogy már bizonyos tekintélyt szerezhettek a gazdaság’ éleiben, igyekezzenek ezen n réven a keresztény magyarok uj sorainak ts helyet hutó siídni. Alapvető tételként ázt á követelést állítjuk ffcl tehát á „kedvezménye lettekkel“ szemben, hogy szivvel-íélek kéj maradjanak a magyar egység körete’ között és szívós építő munkává! járul ja mik hozzá a keresztény’- rtiägyar gazdasági élet megvalósításához.

Ez a „kedvezményezettek“ hivatása, i Ha teljesítik, a jól elvégzett munka tű datáva! bátrán szentbeézáHhatnak min den biráiattai, mert az âiiamhâtaîom részéről csak elismerés, magyar testvéreik táborából pedig meg becs ülés iHeti meg ök?t!

Befejeződött Scfifegefberger német igazságügyi áílamíitkár és Radocsay László igazságügymini8zier kolozsvári látogatása

KOLOZSVÁR, u ki ober 17. (Az Ellenzék tüdóeitójától.) Dr Schlegötbergef Ferenc német birodalmi igazságügyi álJam- titkár és Radocsay László dr. igazságügy" miuiszter, akiknek ünnepélyes fogadtatásáról tegnap részletesen beszámoltunk, csütörtökön délelőtt a már előre elkészített program s«érint Sáb-gelást tettek az Ítélőtáblán, a vármegyeházád s az temi könyvtárban

Az első islogatás * koios&rsrí ítélőtáb- lának szólt. Fontosán délelőtt 10 órakor érkosiett meg Schlcgéíbefger Ferenc dr. német igazságügyi államtitkár Radöcsáy Lásdó dr. igazságügyminiszfer és a többi előkelőségek társaságában a királyi Ítélőtáblához. Az igazságügyi palota kapujában Vékás Lajos dr il élő táblai elnök és Gáli Endre táblai elnöki titkár fogadták az előkelő vendégeket, majd a gyönyörűen feldíszített előcsarnokon át bevonultak a díszterembe, ahol már együtt várta a kolozsvári táblai és törvényvzéki bírói kar. A német igazságügyi államtitkárt és dr. Radocsay igazságügytniiűsziert dr. Vékás Lajos táblai elnök szívélyes szavakkal üdvözölte, mire az előkelő külföldi ven dég rövid pár szóval köszönő let mondott a meleg fogadtatásért és kijelentette, hogy örömére szolgál, hogy közvetlenül is megismerhette ă mágyar iga'/ságügyi szervezetet, A táblai elnök és kísérete ezután végig kalauzolta a vendégeket a királyi tábla épületén. Megtekintették a?, elnök dolgozószobáját, a tanácstermet, a tábla" birák és tanácsjegyzők irodáit, s közbon közvetlen hangon elbeszélgetlek a német ó§ magyar igazságügyi szervezetekről, Rövid körséta Után visszatértek á disz* terembe, ahol még egy negyedóráig időztek, majd gépkocsin kimentek a teleki hegyre és onnan megtekintették a várost. VtóMifelé jövet néhány perora megállói ták ír történelmi emlékű Bethlen-hástvá' nóí, azután a Farkas utcai iutgymnltn régi református templomot tekintették meg, ahol László Dezső lekés^ országgyűlési képviselő fogadta őket. Innen az egyetem épülete elé vonultak, megnézték