Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-13 / 209. szám
ELLENZIK I <t 4 I s / r p t c ni h e r II. c mn mai fl magyar sziciálpolitika aj latjai Irta: DS. SARY IS1YÍIH \ mult x-twiulbaii kialakult lar-udulom j .illám.-. emlélct iit*in ismerte a/ égvén tenné- -..ele* ki*I in r. eteuek a c’.tl.idni’k <•- nem /etnek inti uieii'e.s vi (leimet. \ kii/épkoi hűbéri nmis. erein k nyomán kialakult uj társadalmi rend ..lapja a polgár-ag, filozófiai rendszere a/. iudi\iiluitli/miis. politikai bereu deae-e a liberalizmus. gti/da-.igi alapja a La- pitalittnu-. Aa uj rend nicgt/iiltr a múlt század .iá mulatós lejlódé.-ét \ eivilirált siláe népes- -ege ineghúroms/.arosodott■ A ga/dasag *'ros iiiozaasa. hevesen lüktető diiiamikaja min* deniitt éreztette hatását, uj okok. uj rendszerek eélok hatásai ismerhették meg a lold népeit. Az uj reuds/er nálunk is szédületes fejlődést hozott. Kifejlődött a nagyipar, a keres- kedelmi szervezet. De mig az. «gyéni ér\e nvesiiléstiek tág tere 11> i11- megkezdődött a tömegek szociális nyomorúsága, elproletarizálódása. A magyarság legjobbjai közül másfélmillió szóródott s/ét az uj világban, a nepheteü-caek is tömegesen szedik aldozatun. kát. A kivándorlási lehetőségek megszűnte után. népi ölöslegét lev<tni nem ludo föld- nélküli uépréteg az egvkézés leié fordult. Az. ősi föld lassan a szó szoros értelmében kicsúszott a honfoglaló nemzet lába alól. A liberális államszemlélet a szociális kérdést mint negatívumot kezelte. A nemzeti közösség létét veszelycz.tetö társadalmi feszültségeket, a robbanásig feszülő szociális kérdéseket csak tüneti kezelésben részesítette és gvógyitásukat a társadalom karitativ "tevékenységére bízta. A világháború, de különösen az azt követő idők a magyarság sorsdöntő kérdéseit a maguk leplezetlen va I lóságában vetették IVU/.inre. I ehetetlen volt 1 reá nem c-/unim. bogv a lokozuto* anyagi veszteségek u nullád, a nemzet ell a jii '«sut, « /ellem és lelki javak porladánat is maguk után vonjuk. A nép s.n.eiaüs eb-seltségc és a társadalom -zervezetliMisége a lassú, de következetesen bekövetkező veszteségek során katasztrófával fenyegették a nemzetet. \z uj lár-sadaloinszemlélet világosán látta, hogy a nemzi t tár - adalem nemcsak az egyes egyének független láncolata \ nemzet élete az. égvén eleiétől független, történelmi gyökerekből I akadó, önálló, élő organizmus. Ezen I elő organizmusnak az. eiele csak ugv hi/.to sitbató, ha abban az. össze- társadalmi erők egveiisulvban vannak. A -z.oeiáli.s kérdések megoldási lehetőségei, a nemzet jövőjét féltő legtöbb magyarjainkat foglalkoztatták és foglalkoztatják. \ hivatalos kormányzat és a korszellem követel inénviir megvalósító törvényhozás sem zár- kőzett el a szociális problémák tárgyalása elöl. A magyar parlament már a mult században a szociali jellegű törvényeknek egész sorát alkotta meg. I téren jelentős uljelző táblák 1877-ben a gyámügy tende/.ése, 1890- ban a mezőgazdasági munkaadó és munka sok közti viszonyról alkotott törvény, 190“- ben a társadalombiztosítási törvény. JOtll-hen gyermekvédelmi intézkedések. A szociális törvényhozás terén jelentős haladást mutat az 1922 I. te., mely felhatalmazz a a népjó leli és munkaügyi minisztert, hogy éhínség és nvomor enyhítése céljaira dijakat és járulékokat szedhessen be. A kor-zcllem és az uralkodó feltogás hatása alól hazánk sem vonhatja ki magát s igy ezen utóbbi törvény is a karitativ szociálpolitika szellemét tükrözi vissza. ** Pozitív szociálpolitikára van szükség Nyilvánvalóvá vált. hogy a segélyezés ezen módja néni elegendő, a segély ezc ttek nyo morát megszüntetni nem tudta, azok újból és újból jelentkeztek és újra meg újra segélyre szorultak. Számuk évről-évre egyre jobbau uött. oly mértékben, hogy már az or szag tekintélyes része. kb. egyhannada szorult intézményes segélyezésre. Parancsain -/.ük-égként meredt elő a kérdések súlyossága és sokasága. Ezek azt követelték, hogy a társadalom legmostohább egyedeirőJ, a nem' zet létét fenntartó és jövőjét biztosító sok- gvermekes családokról intézményesen gondoskodni kell. A gondoskodás azonban nem merülhet ki gyorssegélyek" osztásában. Azt a segélyezést kell intézményesíteni, mely biz tositékot nyújt, hogy a szegények elesettsé- gükből felemelkedjenek, ismét visszatérjenek a nemzetgazdaság életének vérkeringé sébe, magukkal hozván az életképes egészséges családot. '* Több évig tartó tanulmányozások, tudományos felkészültségű társadalmunkat fel* mérő munka után 1939 februárjában Pécsett összehívott értekezlet pontostyi felmérte a magyar szociálpolitika feladatait. Az 1939 december 8-án megjelent belügyminiszteri rendelet szakított a negativ tüneti kezelésre alapított szociálpolitikával. A rendelet, áttérve a pozitiv produktiv szociálpolitika útjaira, elrendeli a törvénv hatóság első tisztviselőjének, hogy a megállapított szociális munka- terv valóra váltásával, a támogatásra szoruló szegények gazdasági és szociális helyzete annyira javuljon, hogy azok a jövőben köz* támogatásra lehetőleg ne szoruljanak . . . fi Napi és Családvédelmi alap keletkezése Az elméleti felmérések melleit gyakorlati lehetőségek is kibontakoznak. Igv Pécsett — mely várost méltán nevezhetjük a magyar szociálpolitika hazájának — Esztegár Lajos dr. olyan gyakorlatban is kipróbált rendszert dolgozott ki. mely jogosan hívta fel a hivatalos tényezők figyelmét. Komárom várme gye alispánja, Reviczky István a Magyar Közigazgatástudományi Intézet módszereinek Útmutatásai alapján szintén újszerű szociálpolitikai munkába kezd. Mind a pécsi, mind a komáromi megoldások alapja az n. n. Közjóléti Szövetkezet. A magyar törvényhozás., mely mint finom antenna mindig felfogta a koreszméből fakadó szükségleteket, de — mint jelen esetben is nem másolta le a külföldi példákat és megoldásokat. A magyar szociálpolitika az eredeti elgondolások után. inelveket a gyakorlat már kipróbált, megtalálta az! a kiélési formát, mely i különleges magyar viszonyokból fakadó szükségletekből nőtt I i A mult évben megjelent 19-10. XXIII. te. lerakja a magyar szociálpolitika törvényes alapjait, megteremtvén az Országos Nép és Csaiádvédelmi alapot. A törvény feladata, hogy a sokgyermekes családokat támogassa egészséges gazdasági életük felépítésében. A legtöbb terhet viselő sokgyermekes családok, ha különben tehetségük. rátenuettségük, megbízhatóságuk elegendő biztosítékot nyújt, elsősorban érdemük meg a támogatást A segélyezés ily esetben nem kisüti más biztosi tékoi. mint a szegény ember becsületét, munkaerejét. A törvény nem a régi értelemben vett segélyezést tiizi ki feladatául, hanem olyan öntudatos, önálló gazdasági egyedek megteremtését kívánja, akik éppen a juttatások révén elkerülhetik, hogy a jövőben se gélyre szoruljanak. Ezt a célt a feladat nagyságához mérve, megfelelő anyagi alapok megteremtésével igyekszik elérni. Az Alap anya. gi tápláléka adományokon és hagyományokon kivül egyrészt az állami illetékekből befolyó összeg 27 százaléka — ami 19-12 tői kezdve nem lehet kevesebb, mini 42 millió pengő — másrészt inségjárulék helyett li- vetlmtő nép- és családvédelmi adó. Az Alap szervezését és működését a 7000/941. M. E. határozza meg. Az egész országra kiterjedő központi irányítást az egységes elméleti és gyakorlati munkát a Központi Igazgató Bi zottság és az Oiszágos Szociális Felügyelőség biztosítja. Ezek a tudományos felkészültségű szervek szavatolnak összefüggő és az összma- gyarságot átkaroló szociálpolitika tervszerűségéért és eredményéért. Az uj irányzat megvalósításához a közigaz gatás eddigi szervei nem elegendők. A köz- igazgatásra háramló feladatok anélkül is egyre sokasodnak az egyre fejlődő irányított gazdasági politika feladatai miatt, de ettől eltekintve a formalizmushoz kötött burokra tikus merevség nem alkalmas a pozitiv szociálpolitika megvalósítására. így a különböző gazdasági akciók lebonyolítására: állatjut' tatás, házépítés, ipari termelő szövetkezetekbe való tömörítésre a közigazgatás begyakorolva nincsen. Azonban az egész országot át fogó szociálpolitika, mint láttuk, nem nélkülözheti az állam anyagi támogatását, sem a közigazgatás szerveit. Ezért olv megoldásra kellett törekedni, mely egyesíti magában a gazdasági élet szükségleteihez alkalmazkodó rugalmas formát, mindemellett a közigazgatással állandó kapcsolatot tart fenn. Közjóléti Szövetkezetek alakulnak A társada’om modern gazdaság-szerve- I zési formája, a szövetkezeti forma 'átszőtt a 1 egaiilca1masabbitak a Sizociá-politika feladatainak elvégzésére is. Tekintettel arra, hogy az u. n. Közjóléti Szövetkezet Pécsett és Komáromban kitűnőéin bevált, a kormány a legutóbb megjelent 3500—941. M. E. rendeleté* vei élremdeli vármegyénként és városonként a Közjó-réti Szövetkezet megalapitását. A Közjóléti Szövetkezet eredeti magyar elgondolás, melynek anyagi alapjait az Országos Nép- és Családvédő mi Alap biztosítja. Kitünően bevált azon juttatások lebonyolításában, amelyekkel az állam a közigazgatás utján a reá- szoruhakon segit. Ez a sző vet lc-ez éli fonna az é'lső látszatra nem a kT»s&zikus értelemben vett szövetkezet. Nem önálló gazdasási egységek alakítják a kölcsönös segélynyújtás niupjár. A tár uílási akarat ■t‘in lf üsnu i ii t'» h igy a s/emelvi jellegről m eltcicloilil. a hangsúly. Ilu uzonhan meiycbbc i vi/.-gu juh meg a kérdés lényedet, a Közjóléti Szövetkezet is végeredményben \ ZiOvetLives , nici\ ben u társadalom minden lúgja részivé«/. Miért ne lehetni "gy tekinteni a köudok u'- jún beszedeti összegeket, mint az u, n. r<*n ib-s szövetkézéinél, «U üzletrészbe fektetett tőkét. Mindkettő tur-udalmi toké csak a Közjóléti Szövetkezet üzletjegy jegyzésében nem csuk egyenek hanem u társadalom minden lúgja részivel/. A Közjóién Szövetkezel jogikig teljesen független n köz.iguzgolástr»l. A törvény érti I lilében u’apilo ragja mindig a törvényhatóság el-ő liszt vá-rbije, i letőleg a vármegyei \ár«># polgármester:-, aki a szövetkor.'t igazgatóságának IInöke is. Az igazgatóságban léasttvefz uck a törvényhatóság más képviselői is, fel- ügyelühizoltságnak elnöke a föi-pán. A Közjóléti Szövetkezet tehát nem teljesen u ke- res keilelmi törvénynek un gfe-dö szövetke zc.t. hanem, mert a közigazgatas feladatának inegoldá ura van hivatva, a köziguzgalá- kéz demén vezésére jön lét re. a közigazgatás ál an- dó további iian\irái-a alutt á l. Közvei cn felettes hatósága Item a szövetkezeti központok egyike, hanem közvei énül az Országos Szociális Felügyelőség. Jogállás tehát vegye* jc’legii. .ló a vegyes jelleg alkalmassá teszi o’yau gazdasági feladatok megoldására, incI Jyekel kö/.i' u/./ata di'Ó ia ni' I;ii)i l.' iu tudna, ki'/iga/rulúsj voná ina »>;•• i bi/1 ovit \ a van hogy a ku/r/a/ga: a 'élkilii /I-fit oiegva'ó itja Aliban >* r „rí a /óv . ki/cti formáló hogy nrm tö)< ksz.d. I*•*r • ! dclmi haszon déré . re, k<-rr*kedc mi üg\ leit, jutlará-ait • ol zni pénzben lel nem mérhető magú ibb -zoeiáiis hu-zoii c<< ra .r ! érdekében t<s/i. A 3500 Jé li M. E. n mii c| a kövi-tke /iiklien jelöli meg a kó/.jo V i Szövetkezet köze clibi céljait: A) \ készpénz éb anyaghiie! nyujtása lévén a nicgédhctéiiikbtii vc-zclyeztetett -okgyr inel./» családok önálló gazdasági "tériek luCga'apoaáij, vagv kedvező gazdasági \i zo- nyok közé relepitésc ezáltal a néjic^-ég sza poro(la*ának » őmozdit ása Továbbá ezek re. -/ért* csa ádi házuk •■pitéiének *agy tatarozá ((linók eloseşfité-e. B) Az A) pontban megjelölt c-alfldok tagjai ré /én menkaalkalniak biztosítása, azok. közölt munkájáuak megv/.ervezi -c s így ga/. dusági. erkölcsi, szellemi felemelés utján az é'etvi-zonvok javitása és a társadalmi ki* e g y e n 1 i t ő d é s e 1 ő - e g i t é se. C) Az A) pontban megjelölt családok tagjai érdekében termelő üzemek létesítése és a jobb érfékeiités előmozdítása, * ezzel kap* caolathan gyakorlati szakemliereknek a szövetkezet üzemeiben való kiképzése. Kisebbségi magyarság szociálpolitikája Az első pillanatra talált paradoxonnak hangzik, ha az. önálló á lami életei nélkülöző erdő vi inagvarság szociális politikájáról menüik btszchii; hiszen n foga'oin iv már ma- gában fngla ja az állami felségjoggal rendelke- zó liafalmal. A .polirika“ n szuvcrénitásnnk egyik járu éka mégis bátran á'lithatjuk, bogv az erdélvi magyarság szociálpolitikája nem szóbeszéd csupán, hanem tényleges valóság. Az éleit törvényei erősebbnek bizonyultuk, mint uz írott szabályok. Miként az elduz- zasztott viz kóép a medréből és uj utakat keres — úgy az érdé vi magyarság tár-ada1- ma i-* habár nem rendfrlkeacnt oJiál ó népeket jellemző társadalmi vzerv ékkel, mégis kiépítette azokat az. állásokat. in tyekből irányirhatta lársada mi «V ctmüködérét. Az önáMó népeket jellemző állami szervek helyett kiépítette a kisebbségi élet föladatai- végző életszérveket, vagy a már meg óv ökre bízta rá a kisebbségi élet feladatait. így a kultúrpolitika, népuevelés szolgálata az czv liá^akra hárul. A nemzetgazdasági élet irá- nvitását a Szövetkezeti Köz|K>n.Lok és az EMGE vették át, a szociálpolitikai fe'adatok megoszlottak az egyházak és a kü öntöző társadalmi egyesületek között. A dolgok természetéből eved. hogy a ki- -ebbségi Szociálpolitika arányai nem liason- litharók öesz.e az anyaországban végzi tt hu- talmus munka méreteivel. De minél jobban né kiilöz.te az erdélyi magyarság az ádam szerveinek támogatását, minél jobban erősödött a románság gazdasági iiationalizmusra való törekvése, annál jobban erősödött, annál jobbun fejlődött az erdélyi magyarság szociális gondozó tevékenysége is. Kezdetben, akárcsak az anyaországban, az erdélvi magyarság szociálpolitikája szintén karitativ (megativ) alapokon mozgott és kimerült az egyházi és túrsidalmi egyesüleit^k gyorssegély o ztá ában. Bizonyos jelek az.on- l.an már a kezdetben is rendszeres munkára valőttek. így pl. a napközi otthonok tévé- kctiysége, -vagy a Magyar Párt és az Ellenzék diáksCgélyzö akciója hosszú éveken kérész* tűi rendszeresen megszérvezve folyt le. Amint azonbam az anyaországban a szociálpolitika irányvona a a produktiv szociá.* ]>o ilika felé fordul, ugyanakkor, bár ettől I iiggetlciiiil. az erdély szoeia -is tevékenység is megérti az uj idők szelltfmét és az egé«z magyarságot rendszeresen átfogó tevőleges mozgalomba kezd. A Népközösség beláő szervező munkája és föladata éppen a szociális gondolat. A szomszédsági szervezet keretében foyó úgynevezett „tizes“ szérvezkiedé«, az önként^ megajánlásokon keresztül befolyt filléreket kizárólagosan a szociális segélyezésre fordítja. A Népközösség kolozsvári tagozatának jelentéséből kitűnik, hogy a váró’ magyarságának mintegy kétharmad részét magábanfog aló tize-s szervezet 1940 január 1 -teil augusztus Tig terjedő időszakban 250 «zer lejt osztott szét az arra reászorultak- nak. A segélyezettek száma 1100 fő. A pénzbeli segélyezéseken kiviiI az egyes tizedeken beliül' lakó magyarokat a tized jobbmó- du tagjai félvá’tva élelemmel, fával, ruhával a elátták el. Megnyilvánult a pozitiv segélyezés a gyógyszer juttatásban, orvosi segé 'yben, jogi tanácsadásban, stb. Nem feladatunk a népközösségi munkának ismertetése és talán fölösleges ismétléseikbe is bocsátkoznánk, ha megemLitenénk az ingyenes színházi akciót, vagy az árvizkáxosultak segélyezését. Neiu mulaszthatjuk el azonban a józ&effalvai tűzvész utáni idők magyar megmozdu ását. Az elhamvadt; Józs-e ff ailva fed építése az egész erdélyi magyarságnak olyan szociális megmoz- duláaa volt, m'elvTé méltán büszkén tekint* hetunk viísza. Ezckjruek aa akcióiknak alao. gondo ata minden magyar ember ftlélőisége a maxyur közösség minden egyes tagjáért, A történelem természetes erőinek érvénve- -ülé-ei fo vtán a-/ erdélyi magyarság is be- kapcsol ódik az öná ló állami életet élő ös«z* magyar-ág munkájába és mi is részesei ebe- tiiuk annak az. á'dá.-o-, munkának, melyet 3 modern magyar á lami szotiálpoiilika teremtett iueg. .Azonban a kisebbségi életben eltöltött és verejlékkel elért tanulságokat neru nélkülözheti a korszerű magyar szociáljfoliti* ka sem. Mig az állami szociá politika az alapokat közadó utján teremti meg. addig, mint látjuk, a kisebbségi élet kitermelt egy rnasa«abl>. egy tioztább szociálpolitikát, nae: vnék alapja nem az. akarva-nem akarva fizét-tt adó. ba- ncui a szociá'poblika egfonto/abb tétele: az önsegély. | A nemzeti szolidaritá-ból fakadó önsegély gondolata cg\bekapcso ja a segélyezettít a segélyezővel. A segé yezett tudja, hogy a ma- gyariág szolidaritása, felelősségtudata, átfogó ereje az. ami segélyhez juttaTja. A segélyező érzi, licgv gazdasági viszonylagos jóié te e*ak addig tart. mig mögötte és melette egybeforrva egészsége* magyar rársada om él. A Kolozsvárt megfakult Közjóléti Szövetkezetét életre hivó polgármester megértette, hogy a kisebbségi életben kipróbált és meg- acélosodott eredmén\eket a Közjóléti Szövet kezeit, mint a szociálpo itika letéteuiényese1, nem néküíözbeti. Ezért a már meglévő anyaországi Közjóléti Szövetkezet általános típusánál tovább ment egy lépéssel. Bekapcsolta I a Közjóléti Szövetkezet működési terébe a ki-: gebbcégi életben mígalakult és kipróbált ,-Tizes szervezetet". Ezáltal nemcsak Kolozsvár népét é< a közigazgatást hozza közelebb egymáshoz, hanem. — a magyarság önsegély gondolatának intézményesítésével — oly ut törő munkát végez, melyet előbb-utóbb követni kell az anyaországi szociálpolitika* nak is. Hangszereket, harmonikákat, gramofonokat, lemezeket, kottákat legolcsóbban az ősrégi W A G N E R hangszerkirálvtól Budapest, Vili. kerület," József krt. 15. Árjegyzék ingyen! A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS NőSZÖ- : \ ETSÉG kedve«, öriete« tombola-délutinnai i kedveskedik Kolozsvár egész felnőtt éra gyér* j raek társada mának. Folyó hó 14 én, vasár- I nap délután 4*töl 7 óráig a Református Kollégium tornatermében (Farkas-utca 16 szám alatt) tartják meg ezt a mulatságos és hasznos délutánt. Mulatságos, mert kedves izgalmat fog jelenteni a tombolajáték, hasznos, mert a rombolatárgvak szépek és ötletesek. Felnőttek és gyermekek számára minden nyerő lárgv egyformán kedves meglepetést log jelenteni. A tombola-délutánon kitűnő süteményekből és tortákból álló büffé várja a vendégeket. A kolozsvári Nőszövejrségnek ez a tombola-délutánja nemcsak szórakozást szolgá', hanem teljes bevételéből az Agg- ruenház és a Napközi Otthon öreget és kis gyermekei téli tűzifájáról gondoskodik a Nő- szövetség. Egy tombolajegy ára 50 fillér. A Kolozsvári Református Nősz öveit ség külön meghívókat nem kü'd, kérj azonban Kolozsvár egész felnőtt és gyermek társadalmát hogy ezt a mulatságos ée baszno# tombole* délutánt minél nagyobb s*ámbsm kerearók fel. / •*•' 'v ' - " * - ............................
