Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-02 / 200. szám

I 'ELLENZÉK 1941 jif pie ml ér 2. es ga </>.'<, / é pitic L'het. h (inhere!: n sídéiben soh.'zor nini csal: u: utolsó pil­lanatban tettel: cszrc a rir halni mos emel­A Mádss toicSséi is elzárta a viz I kora hajnali álfákban bt jártuk a \<í- dasmentát. I La />. amely fogadott. f/ii/1- ií; ii el keim /; sänket fi lahnnlja. l-ilöször az Irinyi-ulcu ás Csillaghegyi- nt tahit hozásához mentünk. meri az a környék e..yil:a roll már este is a legrt\- szálsezietclltlib >\ szel, neh. Mar messziről leltük, amennyire a sáriin zuhogó eső ir.rgyngudhetörá tette, köpenybe húr Ica­te hőiül, thg I iidiinl: a hűbe el vergődni. :1 liiil teljesen el i an téren untul a leét paritól, I varos irányéiból még aránylag (‘leg könnyen meg leltet horehleiu. <le a tnl^ií oldal léd már széles es mely lajlékzó árudul választ el minket. I Ind közepén I Nádas medre melleit rezei Ir a Csil­laghegyi n I. Ahogy végignézünk az út­iéin. akaratlanul is megborzongunk altól a gondolánál, hogy annak huzalban em­bereknél: kellett el töltenie az éjszakái. A viz kilépeti a mederből é, feltartózhataf­állnak az emberek és aggodalommal fi gy élik a viz további viselkedő ét. i pa­lid: medrében a víz olyan magasra cinéi I. eiletl fel, hogy a hullámok rruír a hidra folynál: fel és csak rövid idő kérdésit, hogy a hidat is véglegesen el ne dönt'élt. l-anul zudidt el u Csillagbagyi-utra. Az ntea végig olyan, mintha az is a folyó meilre volna. A sötét viz egyes helyeken már majdnem az ablakok széléig emelke­dett, de így is mindenütt elérte az egy­méteres magasságot. Elöntötte az árvíz a Csillaghegyi utat #j Szemtanuk mem’ázé hamali beszámolója az árvíz éjszakai betö >\ \ bidon álló emberek beszédjéből csakhamar megtudjuk a* egész áradás történetét. , — Este liz és tizenegy között érkc zeit meg a \ iz. — meséli egy vékony ruhájában borig ázott és didergő fatal asszony. — Mi már a második napon, mikor láttuk, hogy az eső nem akar megállni, tudtuk, hogy ennek nem lesz ,jó vége. A Nádas már eddig is renge­teg bajt és kárt csinált nekünk és min­den évben kisebb-nagyobb áradásokkal nyugtalanítja a környéket. De ilyen vizet, m'nt amilyen most. van itt, 1931 óta még nem láttunk. Már amikor meg­érkeztek tegnap délután a hirek a két Szamos és a Malomárok áradásáról, akkor felkészültünk a legrosszabbra. És amint látható, nem is számítottunk alaptalanul. Az áradás este hirtelen in­dult meg és órákon belül megnőtt a viz. Egész éjjel ébren voltunk és vár­tuk azt a pillanatot, amikor el kell hagyni a házat. Abban a házban lakunk — mutat rá a parton álló házak eg\ i- kére — melynek udvarán még egy méh járatú csónakkal is kényelmesen lehetne csónakázn’. A viz. hamarosan befolyt az udvarra is. Éjszaka még va­lahogyan megvoltunk a padláson, de ha az eső nem áll el. akkor a mai éj­szakát már nem tudom hogy hol iáit jük. A többiek még bent vannak az épületben — mutat fel a padlásablak­hoz, ahonnan több lei kandikál ki kí­váncsian és Egyeli a kavargó vizet — és \ ár iák, hogy valahogyan kijut hassa­nak. Nem merjük itthagyni a há/.at, de nem is tudnánk hová menni. Ez. min­den vagyonunk és ezt s elviszi tőlünk a folyó. -• - 1 Az utolsó szavakat már könnyes szemmel mondja és a mondat végén el­fordul, mintha szégyelné érzékenysé­gét. *CV Legnagyobb a veszély a téglagyárnál A Csillaghegyi uttól a téglagyárhoz megyünk, mert itt van a legnagyobb veszély. A gyár fölött találkozik ugyan- íis a három megáradt folyó, a két Sza­mos és a Nádas. A hatalmas víztöme­geik, melyek külön-küiön is nagy ve­szélyt és károkat idéztek elő, egyesül- ;ve hatalmas viz tengerré változtatták át a gyár mellett fekvő réteket. A kép, amelyet megpillantunk, emlékeztet minket a nagy alföldi áradás képeire. A folyó medrétől többszáz méterre le­vő rész teljesen viz alatt áll. A v'zten- ger közepén, elvágva a külvilágtól, ap­ró kis házakat látunk. Az ablakokból fáradt és elkeseredett emberek integet­nek feiénk és kérnek segítségek Tér- 1 mészetesen segíteni nem tudunk raj­tuk. Megpróbáljuk az autóval megkö­zelíteni őket, de mintegy száz méter után fg.1 kell adnunk a tervet, mert a viz olyan magas és olyan erössodru, hogy7 komoly veszélybe kerülünk mi is. Az utón különben is minden lépésre ólak és kerítések darabjai úszkálnak, megmaradt részek hevernely. A höm­pölygő áradattól nem !s lehet megálla­pítani jól az úttest helyét. Sofőrünk nem hajlandó a további elöremenésre, mert kijelentése szerint családjának őrá, neki pedig az autóra v an még szük­sége és ha meg akarunk fulladni, azt gyalog is megtehetjük. Félelmetes és a maga nemében mégis Elsötétítés ma este j 7 óra 30 perekor BUDAPEST, szeptember 2. A magáavilá- f.itás (lakóházak és egyéb épületek, valamint járómiivek) elsötétítését szeptember 2-án az ország kelti részén 19 óra 30 perckor kell | végrehajtani. Az elsötétítés szeptember 3-án 5 óra 10 percig tart. ^ Súlyos vasuís szerencséjienségi Homénsáihan BUKAREST, szeptember 2. (MTI.) Râmnicul Sarat mellett a pályaudvaron egy mozdony beleszaladt egy munkások­kal teli, teljes sebességgel a hegyről lefelé száguldó szerelvénybe. Három ember meg balt, négyen sulyosau megsebesültek. Remek aj maggar síd- geraibam Yango-bar- monfkdsok részére! Tartalma: Álmaimban valahol. Nincs vége még. Sweetheart. Cini-cini cinccg az egér. Azt mondja a „Pesti müveit társalgó". Én nem fogok utánad járni. Igen vagy nem. Jaj de jó a habos sütemény. Julcsa, ha kimé- gyen a piacra. Mit ér... Nem fáj. Szeresseű úgy, ahogy tud. Ára ízléses borítékban P. 3.60. Kapható az Ellenék köiisvssboníítbaü Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. -- Vidékre .utánvéttel is azonnal szálltijuk. Niolcsiâz Kolozsvári mnoltós indái holnap Németországba KOLOZSVÁR, szeptember 2. (Az El­lenzék munkatársától.) A németországi munkára szerződtetett 1496 főnyi kolozs­vári munkás első, 800-as csoportja, miként a kiszállításukat végző Magyar Bel- és Külforgaimi Részvénytársaság ve­zetősége közli — ezévi szeptember 3-án reggel indul a kolozsvári állomásról Az elindulástjelző távirati értesítés sze • rlnt a munkások elszállítása külön vasúti szerelvényen történik, amely Hegyesha­lomnál hagyja el az országot. Az utazási költség fedezésére elutazásakor mindenik munkásnak 12 pergőt kell befizetni. A kolozsvári Állami Munkásközvetilő Hivatal erről a feltételekről névreszóló levelezőlapon értesíti mindazokat a mun­kásokat. akiket az első csoportba ősztől’ tűk. A beosztás a jelentkezés és igazolta­tás, illetve az utlevélkiállilás — tehát a szükséges okiralok benyújtásának sor­rendjében történt. Az elutazóknak teljes ruházaton kívül 3 napi élelemről is gon­doskodniuk kell. A vasútállomáson való jelentkezéskor pedig kötelesek bemutatni, a munkaközvetitőtől kapott behivólapju- kat és az előzetesen kiadott kérdőívet is be kell szolgáltatni. A munkásokat foglalkozásuk alapján négy különböző csoportra osztották be, nevezetesen: 1. építőipari, 2 átképzen- dő, 3. gyári és 4. vasipari munkások esc* portjára. Az elulazáskor az összes helyi hatóságok képviselői és az egyes feleke­zetek lelkészei is megjelennek. HALÁLOZÁS. Vásárhelyi János dr. egyetemi ny. r. tanár a kolozsvári Fe­renc József Tudományegyetemen az álta­lános kórtan professzora, szeptember 1-én délután elhunyt. Temetéséről később tör­ténik intézkedés. I páratlan érzés, ahogy autónkkal bent I állunk mintegy száz méterre a viz szé- 1 létől a szennyes áradatban. A piszkos, tajtékzó hullámok mái a kocsiba is be­folynak és hamar kell körülnéznünk. Körülöttünk fadarabokat, háztartás* eszközöket és faágakat sodor a viz. Ta- lán !i/ méterre felfedezünk a hullámok hátán egy tolitömeget is. Valami ba- ! romfí lehet, talán egy csirke, melyet elkapott a viz sodra és már nem tudott megmenekiiln1. A házak még aránylag elég jól áü­AZ ERDÉLYI PÁRT KULTURÁLIS SZAKOSZTÁLYA MŰKEDVELŐI CSO­PORTJAINAK FELHÍVÁSA. Tisztelettel felhívjuk mindazon tagjaink figyelmét, kik a megalakuló vegyes énekkarunknak tagjai óhajtanak lenni, felvételük végett jelentkezzenek az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának Farkas utca 7. szám alatti irodájában. Jelentkezni lehet minden este 5—7 óra közölt, -v, h* Tanulmányi tietet rendezett az Erdélyi Szociális Mun­kásait Egyesülete KOLOZS\ ÁR. szeptember 2. Az Er­délyi Szociális Munkások Egyesülete ez- idén is megrendezi uj munkaéve küszö­bén lelki és elvi iránymutató é-s szociá­lis továbbképző tanulmányi betét, -v** -■■■ A tanulmányi hét bevezetőjeként aug. 26—31-ig lelki gyakorlatokat tartották dr. Ebner Jenő lelkész vezetésével. A tanulmányi bét megnyitó beszédét Veress Marian főnöknő, szociális testvér mondotta, majd dr. Kovrig Béla, a Fe­renc József Tudományegyetem közgazda- sági karának dékánja, a szentistváni ál­lameszméről, dr. Erőss Alfréd theológiai tanár pedig a magyar hivatásról beszél­tek. Dr. Baráth Béla theológiai tanár a magyar fajiságot és a turáni gondolatot ismertette. Délután 5 órakor dr. Csizma­dia Andor városi tanácsnok, népjóléti előadó, a magyar szociális közigazgatás alapvonalairól beszélt. Ma „Tömeglélektan és pedagógia“ dra­mei dr. Baráth Béla tehológiai tanár, a munkatársakkal, segítséget kérőkkel való bánásmódról Szim Lidia szociális test* vér. az erdélyi és anyaországi ellentétek áthidalásának népnevelési feladatairól Veress Marian főnöknő, szociális testvér beszélnek, délután 5 órakor pedig Pus­kás Lajos igazgató, a szövetkezetek jelen­tőségéről, a szociális megsegilésben. A szerdai előadások keretében dr. Ba­rátit Béla theológiai tanár a hazánkbeli zsidókérdésről, dr. Dávid László a szór­ványtanszék előadója a szórványkérdés­ről, báró Diószegiig Erzsébet szociális felügyelő az Országos Nép és Családvé­delmi Alap munkájáról, délután 5 órakor Gönczy Mária tanár a statisztikáról, mint a szociális munka segédeszközéről, tarta­nak ismertető előadá sokat. A tanulmányi hetet Sándor Imre püs­pöki helynök előadása zárja be „Mit vár az egyház a világi szociális munkáslól?“ eimen. Előzetesen a tagok munkajelen­tést tesznek, majd a közgyűlés tisztikarát választják meg. A délutáni előadások élőit 3—5 óráig a tanulmányi hét tartama alatt minden délután szeminárium keretében vitatják meg a hallgatott előadásokkal és a gya­korlati munkával kapcsolatos kérdéseket. A tanulmányi hét előadásait a szociális iskola Rákóczi-ut 39. szám alatti helyi­ségében rendezik meg. * ják a hullámok rohamait. Van még olyan épület is, melynek a kerítéséből is megmaradt egy-két oszlop. A leg­több épületben még bent vannak a la kök. Vannak, akik a humoros oldaláról fogják fel a dolgot és tréfákkal igye­keznek kétségbeesésüket felejteni. Leg többen azonban gondterhelt arccal f - gy élik az eget és várják, hogy az ólom- szürke fellegek, melyek a hatalmas csa­pódj hozták, elvonuljanak és uira ki­süssön a nap. Borbély László. Ccdekil tóim*# hogy szeptember 6-án nyit a budapesti Nemzeti Színház Mariav Ödön „Győri lutland'‘ cimü darabjával. A darabot a fiatal Fábry Zoltán rendezi; hogy Boros Géza, a neves pesti komi­kus kedden, szeptember 2-án tartja elő­adóestjét a Vasmunkás Otthonban Kőé lozsváron; ! hogy Katona Gyula, a kolozsvári szü­letésű kiváló tenorista, a hamburgi álla­mi operaház művésze karrierjénél: uj ál­lomásához érkezeit. A berlini Opera há- romhónapi vendégszereplésre szerződtette olyan hatalmas liszteletdijjal, amelyet előtte csak igen kevesen kaptak. Katona Gyula berlini szerződése miatt lemondta budapesti és kolozsvári vendégszerep­lését; *• *->" í%- f­hogy most készült el az első horvát filmhíradó: Horvátország szóban és kép­ben címmel; hogy a budapesti Madách Színház meg­tartotta első társulati gyűlését. Pünkösdi Andor igazgató vezetésével. A kis kamara színház uj tagjai között van Szeleczky Zita. a legdivatosabb pesti sztárok egyi!;e és Gregus Zoltán, a Vígszínház volt ki­váló jeliemszinésze. Az első próbák Pi­randello IV. Henrik cimü színmüvéből folynak u Madách Színházban, hogy a Stukák cimü uj Ufa-film a zuhanóbom­bázók életét mutatja be bravúros rende­zésben; hogy a kárpátaljai nagy magyar városok sürgetik a magyar színházak felállítását, illetve a magyar előadások megkezdését. Sajtó és közönség a magyar lzuUurjövo érdiekében színházi előadásokat kérnek s a magyar színészet részére legalább öt­venezer pengős alap létesítését sürgetik. hogy a budapesti Vígszínház szeptem­ber 6-ára tűzte ki idei évadnyitó előadá­sát. fíunyady Sándor uj darabja lesz a nyitódarab, amelynek főszerepét Mezey Mária játssza, hogy Mutáti Lili befejezte első német­nyelvű filmjét, az Igen vagy nem cimü vígjáték német változatát. A népszerű magyar színésznő most érkezeit vissza Berlinből Budapestre, ahol Vasftary Gá­bor Nem válunk el cimü vigiátékában lép fel először az Andrássy Színházban, hogy a budapesti Nemzeti Színház chő újdonságában Mar jav Ödön történelmi vigjátékában, a Győri kalandban lép fel először, mint nemzeti szín házi tag Nagy István, a kolozsváriak volt kedvenc pró­zai színésze. Nagy István, aki az Elné­mult harangok színpadi és filmsikere után Budapest egyik legnépszerűbb színésze lett, testére szabott pompás szerepet ját­szik az újdonságban Partnernője Szö­rényi Éva, í hogy Josephine Baker, a régen nem szerepelt hires fekete táncosnő, francia revü film főszerepéi alakítja. A pazar ki­állítású film több szerepeit Albert Pre- jean, Vivian Ronance és Jean Gabin játsszák, A’ - - - ■ V/ I kellősét ás már nem tehettek must, mint- j hogy az éjszaka lorahhi i ászát a findhi- I son toltsák. lózott katonákat es a sötétkék rlihás titzoltókat. I hatósági szeri eh melleit természetesen sole roll a (tril is. a leg* Cobban a környező házak lal.án. akii, bi­zalommal variál: a kát oltásáig ás tűzöl ló- ság munkájánál: # rrdmányát. Ihogyan közeledtünk i hídhoz, mely n \ áldás f ü1 őt I reze! kérésziül, au lám Itat fokozatosan mind magasabb víztömeg vei-

Next

/
Thumbnails
Contents