Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-12 / 208. szám

Újjászervezik a kolozsvári Önkéntes Mentőegyesületet Sürgősen be leéli kapcsolni a a anyagi nehézségekkel küzdő ^0 éves nagymultu kolozsvári Intézményt a Vármegyék és Városok Országos Mentöegyesiiletének központjába T KOLOZSVÁR, szeptember 12. (Az EL Ienzék tudósitójától.) A Kolozsvári Ön­kéntes Mentőegyesület jövőjéről sok szó esik az utóbbi időben. Kolozsvár város lakossága tudatában van annak, hogy rail jelentett éveken, évtizedeken keresztül, az idegen uralom alatt is a csaknem ötven évvel ezelőtt megalapított Kolozsvári önkéntes Mentőegyesület munkája. Min­den egyes polgár tudja és méltányolja is azt a nemes, áldozatkész szolgálatot, ame" lyct a mentők fejtenek ki, akik éjjel­nappal állandóan készenlétben állanak, hogy hirtelen megbetegedéseknél, balese­teknél, vagy egyéb emberi szenvedések­nél azonnali, gyors segítséget nyújtsanak. I^flndezt jól tudja a város polgársága, de azt bizonyára kevesen tudják, hogy mi­lyen emberfeletti nehézségek árán tudja biztosítani fennmaradását úgy, hogy hiva­tásának minden tekintetben tökéletesen megfeleljen az önkéntes Mentőegyesület. Az egy évvel ezelőtt bekövetkezett bol­dog felszabadulás utáni hónapokban, az uj magyar uralomnak mindjárt a kezde­tén felmerült a kérdés: bekapcsol ható e a Kolozsvári Önkéntes Mcnlőegyesúlet a Vármegyék és Városok Országos Mentő- egyesületébe? A feleletet, is nyomban meg adták rá: igen! Az Országos Mentőegyesii- let tudvalevőleg államosított intézmény, amelynek kebelébe tartoznak, talán bal­hét város kivételével az egész Magyaror­szágon működő mentőegyesületek Miért maradna ki Kolozsvár ebből? Mim t ma­radna ki akkor, amikor az Országos Mentőegyesületi Központba való bekap­csolódása mérhetetlenül nagy és üdvös előnyöket jelentene a számára. Am 'kor ez a tény a jövőjét biztosítaná. Ezekről a kérdésekről tartottak megbeszélést a na­pokban a kolozsvári vármegyeházán az il­letékes szervek, a döntés azonban a Ko­lozsvári Önkéntes Mentőegyesületnek eb­ben az életbevágóan fontos ügyében még nem történt meg. .Vessünk rövid visszapillantást a nagy- mnltu Kolozsvári önkéntes Mentőegyesii- let múltjára. Ez az intézmény, ez a nemes emberharáti egyesület a jövő évben tölti he fennállásának ötvenedik évét. Volta­képpen már 1891. november 7-én meg­alakult, működését azonban csak 1892. január 27-én kezdte meg. Alapitói között hires neveket találunk: dr. Pataky Leó, dr. Haller Károly főrendiházi tag, dr. Brandt József egyetemi tanár, dr. Kon- rádi Dániel egyetemi magántanár. aki azután évtizedeken keresztül volt lelkes és iigybuzgó vezetője a kolozsvári ön­kéntes mentőknek. Az említett alapító- tagokon kivül azonban még sokan vol­tak. akik anvagi hozzájárulásukkal lehe­tővé tették, hogy ez a közérdekű és nagynevű intézmény megkezdhesse áldá­sos működését. A MuSsolini-uíi jelenlegi mentőpaloía 1912-ben épült és azt a célt szolgálta, hogy a jövedelemből tartsák fenn a mentőállomást. Közbejött az 1914-es világháború. A felvett kölcsönt a Mentőegyesület vezetősége nem tudfa fi- jzetni. Az 1918-as összeomlás után az épü­let a román város kezére került és ez át~ Minden ment a maga rendjén. A szó Igá­dat nem akadt meg egy pillanatra sem, '.Szilveszterkor gyűjtést rendezett az egye- ízület, amely szép eredménnyel járt. Ebből a pénzbői az orvosi lakásokat rendbehoz­ták és a felgyűlt régi adósságokat törlesz­tették. A mult év őszén, mindjárt az uj magyar uralom első hónapjaiban a Vár­megyék és Városok Országos Mentőegye- 'sülete megkezdte a vidéki mentőállomá- iok szervezését, hiszen a visszatért erdé­lyi területeken Kolozsváron kivül sehol tem volt mentőállomás. Ennek a szerve­tésnek kapcsán merült fel a kérdés az il­lllllll IUI W perc Marosvásárhely, perc ' -I Nagyvárad, perc **■ Budapest repülőgéppel. a Magyar Légiforgalmi r.í. uY+bfiSng; M R T légijáratai vasárnap is közlekednek. Jóelőregondoskodjék helyfoglalásról: Mátyás : király-tér 7. sz.- Telefon: 35-—96. ••••» letékesek elolt, hogy vájjon meg tudja-e állni helyét továbbra is a Kolozsvári ön­kéntes Mentőegyesület? Komoly tényeket kellett figyelembe venni. A költségvetésre nincs fedezet. A felszerelést pótolni kell. Uj gépkocsik kellenek és lehetőleg több A lehetőségeket komolyan mérlegelni kel­lett, hiszen Kolozsvár és környéke nem maradhat a mai időkben egy pillanatra sem kifogástalan mentőszolgálat nélkül. Alaposan ulánaérdeklődtünk minden irányban a dolgoknak és kétsgélelenül megállapítottuk, hogy Kolozsvár és Kolozsvármegye mentő- szolgálata csak abban az esetben van kellőképpen biztosítva, ha azt a Vár- megyék és Városok Országos Mentő- egyesülete, ez az államosított országos központi intézmény sürgősen kezelés, be veszi. ! Annak megvilágítására, hogy az Országos Mentőegyesület milyen hatalmas munkát fejt ki és milyen tökéletes felszereléssel és anyagi adottságokkal biztosítja műkö­désének zavartalan menetét, mindössze néhány adatot sorolunk fel az alábbiak­ban: 1927-ben az Országos Mentőközpont­nak mindössze hat mentőállomása és nyolc gépkocsija volt. Egy év múlva, 1928-bau már huszonhét mentőállomása működött és hatvanöt gépkocsija közleke­dett és szállította a betegeket. A múlt áyben, 1940 ben már hetven meniőállo­Visszapillantás akolozsvéri Önlséntes Mentőegyesület múltjára I adta a román államnak s mindössze a földszinti helyiségeket hagyta meg a Men- tőegyesületnek. Dr. Konrádi Dániel veze­tés© alatt a román uralom idején is to­vább működött az egyesület, de természe­tesen sokkal szűkösebb anyagi körülmé­nyek között. I Az 1940-es nralomváltozás, Kolozsvár hazatérése ismét uj helyzetet teremtett. A kivonuló román mentőorvosok a felszere­lések nagyrészét magukkal vitték s ami megmaradt, azt is csak a legnagyobb erő­feszítéssel lehetett visszatartani. A hely­zetet súlyosbította az a körülmény, hogy az örömteljes változást követő harmadik napon, a mult év szeptember 3-án meg­halt dr. Konnrádi Dániel, az Egyesület vezető igazgatója. Az intézet vezető nél­kül maradt azokban a zavaros napokban és özvegy dr. Konrádi Dánielné telefonon kért segítséget a Népközösségtől. Ekkor dr. Koleszár László egyetemi tanárra bíz­ták az ideiglenes vezetést. Ugyanakkor szoígálattélelre jelentkeztek fiatal ma­gyar orvostanhallgató lányok és fiuk, akik közül többen még ma is a mentőál­lomáson teljesítenek szolgálatot. löétőí v©S25őIy sztető nehézségekkel küzd az SO éves Iteiosswári intézmény más kapcsolódott he az Országos Köz­pont ha és százhuszonhét pompásan felsze.- rel[ feliér mentőautó szállította n betege­ket. Ezzel szemben a Kolozsvári Önkén­tes Menlőegyesületnek jelenleg mindösz- sze két gépkocsija van s azok közül is az egyik már-már hasznavehetetlen. Érdekes statisztikai adat az is, amely el az Orszá­gos Mentőegyesület ezevi jelentésében ta­lálunk. Eszerint a mult évben az Orszá­Minden elemi Bzak-ésközép KÖKTO LEP füzet, térkép, írószer I E«!5ál gos Mentőegyesület összesen 39.390 eset­ben szállított betegeket és 11.800 eset­ben nyújtott első segélyt. A továbbiakban azt is föl kell emliteni. hogy nehéz mun­kájában az Országos Mentőegyesület Központjának az utánpótlásra is gondja volt, Mentőtanfolyamokat létesített. E tanfolyamok hallgatóinak száma éxről-év re növekedett. Az első években. 1926 tó! 1930-ig 830” hallgatója volt a mentőlan- folyamoknak. Ez a szám 1940-ben már 19.224-re emelkedett. Újjá kell szervezni a kolozsvári Mentőegyesületet Az emlilctt adatok beszédesen bizonyít­ják azt, hogy az Országos Mentőegyesület hivatásának az elmúlt másfél évtizeden keresztül a legtökéletesebben megfelelt s költségvetése azt igazolja, hogy jövője biztos alapon nyugszik. Az utóbbi tiz hó­nap alatt mentőállomásokat létesített a hazatért Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Désen, Magyarláposon. Székely udvarhe­lyen és még néhány kisebb városban. Ezt az egyesületet nem érheti meglepetés, nem kell anyagi gondokkal küzdenie, biz­tosítani tudja alkalmazottainak megélhe­tését, mert költségvetése szilárd. Már pe’ dig a biztos anyagi alap elengedhetetlen feltétele egy nagy költségvetéssel dolgozó egyesületnek. A jelenlegi Kolozsvári önkéntes Men- tőegyesületnél minden meg van, lelkes munka folyik, csak az anyagi biztosíték hiányzik. Ez pedig annyit jelent, hogy rö­vid időn belül beszüntetheti működését, ha nem érkezik idejében segítség. A ko lozsvári mentők, számszerűit tizen, lelkes odaadással dolgoznak, panasz since a szol­gálat ellátása ellen, de ha csak egy pil­lantást is vetünk a költségvetésükbe, azonnal megértjük a siralmas helyzetet. Mindössze a várostól kapnak évi öteaer pengős segélyt, s ezenkívül csak az újévi gyűjtésekből és a szállítási dijakból tud­ják e pillanatban ugv, ahogy tengetni ma­gukat. Arról még nem is szóltunk, hogy akár a vidéki, akár a városi betegszálli- lásokal is jóval olcsóbban tudja lebo- nyolitani az Országos Mentőegyesüíet. Ami az újjászervezést illetőleg a \ ár­megyék és V árosok Osrzágos Mentőegye- sületébe való bekapcsolódásnak ezideig az útjában állott, az mindössze, talán mond hatjuk azt, érzelmi alapokon nyugszik A hagyományon, azon a pillanatnyi kétsé­geskedésen, hogy vájjon mit szól hozgá Kolozsvár polgársága, hogyan fogadná, ha ez az ötvenéves, gyökeresen kolozsvári in­tézmény bekapcsolódna az Országos Köz­pontba. Szép, szép a hagyomány, de ab hói uem lehet megélni. Hisszük, hogy el­sősorban is maga a város polgársága ér­tené meg a legvilágosabban azt, hogy eb­ből az újjászervezésből csak jótékony előny származna minden tekintetben. Ezzel az égetően fonto3 kérdéssel kap­csolatban az Ellenzék kérdést intézett az összes illetékes kolozsvári vezeíőférfiak- hoz, akiknek állásfoglalása és nyilatkozata mindenben megerősíti az előbb vázolt ál­láspontunkat. Ezeket a fontos hozzászólásokat követ­kező cikkünkben fogjuk közölni és egy­ben a napokban a vármegyeházán lezaj­lott erre vonatkozó tárgyalásokról is be­számolunk, (g-) KÖZGAZDASÁG Az ENGE Terményértékesítési Tájékoztató Ügyosztályénak közleménye Mis tarthat meg a gazda terméséből állatállományának takarmányozására? Az egyes állatok takarmányozására megtartható és az egész gazdasági évre szóló gabonamennyiség aa alábbi táb lázat segítségével számítható ki: A gazdaság állatállománya , (hízók nélkül) 1941 julius l én árpa v. zab kg­szeme, ku­korica kg. árpa, zab v. ku­korica összesen Csikó 1 éven aluli — — — — — <■— 300 300 600 Csikó 1—3 éves korig----------------*— 100 200 300 3 éven felüli kanca, heréit — -— — — 400 500 900 Tény eszmén —-------— — — — — 600 600 1.200 1 éven aluli — — — — — — — — 200 200 400 1—3 éves korig (bikák nélkül) —- — 100 200 300 85.2 Bika 1 éven felüli — — — — —-• — 300 500 800 t m Tehén — — —-------— —' >—- — 200 400 600 íV45 cn Igásökör — — —-------— — — *— — 200 200 1 éven aluli — — — — — — — — 75 150 225 1 éven felüli— — — — —■ — — — 50 250 300 1 éven aluli — — — — -— — — 20 20 40 1 éven felüli— — — — — — — — 10 10 20 Szamár — — — — — — — — — __ 100 100 j Öszvér — — — — — — — — — — 400 400 Kecske — — — — — — — — — _ — — Baromfi — — — — — — — —- — — 6 6 Hízóknak darabonként és havonta kb. 100 (szarvasmarhát 6—9 hónapig, sertést 5—6 hónapig hizlalunk) SZÉKELY-HÉT . MAROSVÁSÁRHE­LYEN. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara tervbe vette, hogy Maros- vásárhelyen „székelyhetet“ rendez. A székely hét keretében bemutatják a Szé­kel yfö'ld mezőgazdasági,» ipari, kereske­delmi, kulturális, néprajzi, művészeti és történelmi értékeit. A kamara a jux ő évre készíti elő ezt a kiállitást, amikor a kiállítás kis- és kézművesipari csoportja külön csoportként vesz részt az Országos Iparegyesület százéves fennállása .»1 Kai - mával rendezendő jubiláns ünnepségen.

Next

/
Thumbnails
Contents