Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-12 / 208. szám

1941 szeptember 12. P / / P U 7 6 V °1 Í3 9>I >M a-S srí 9>i leg Én Á<i 8Í / >ol He ieü 19t SE Í9§ löl 89 Í9ií lüd axol ^ae 9Í I9H dÉi 19 Î isd [fid »£rf 69 vl9 C9Í inü iJq >9§ 909 E1Ű o'A íai iiis OS V9 HŰ [08 u oH Oíf aú úv íol oh »V Díl mv :íi )b' >ő al n r; »I o á; hazatérésünk ünnepe Májadé iste^tSssieBetekera ünnepelte raseg KoIqzsvúf magyarsága hom/édeink teuemu- Bâsânak éMfotámélái KOLOZSVÁR, szeptember 12. Felszabadulásunk első évfordulóján nem voltak zajos külsőségeikkel egybekötött ünnepségek. A mai rendkívüli időkben azt találtuk a leghelyesebbnek, ha lélekben ünnepeljük azt a napot, árukor huszonkét év után újra magyar honvédek léptek Erdély fővárosának fő Id- jére. A város zászlódiszt öltött. Mint egy évvel ezelőtt, most is ünneplő ru­hába öltözött a város magyarsága. Magyarruhás hölgyek, ünneplőbe öltözött férfiak csoportjai zarándokoltak a templomokba, hogy hálát adjanak az Egek Urának a felszabadulásért. A kereskedők a Baross Szövetség kezdemény ez é- sere önkéntes elhatározással zárva tartották üzleteiket. A kora reggeli órák­ban á zenekarok zenés ébresztők játszásával vonultak végiig az utcákon. A felszabadulás ünnepnapján azokra :s gondoltunk, akiket az utóbbi esőzések hajléktalanná tettek. Az Erdélyi Párt kezdeményezésére utcai gyűjtési ren­deztek az árvízkárosultak javára és tekintélyes összeget gyűjtöttek segélyezé­sükre. Zsúfolásig megtelteik' a templomok, amelyekben hálaadó ünnepi isten­tiszteleteket tartottak. A katolikusaknál A Mátyás király-téri Szent Mihály l°mplom elé már az ünnepi misét meg­előzően dísz-század vonult fel es helyez­kedett el. Kivonult a katonazenekar is. Megjelentek a katonai és polgári hatósá­gok képviselői, a különböző küldöttsé­gek, felvonultak az iskolák, a Baross Szövetség, az Egyesült Női Tábor, a Szé­kely Leányok, a Tűzharcosok, a vasuta­sok, postások, a rendőrség tanosztályának nágyobb csoportja, a városi üzemek, aiz iskolák zászlók alalt, sth. A megyei tiszt­viselők népes küldöttsége élén Inczédy- Joksman Ödön főispánnal és Gaál Elemér alispánnal jelent meg. A város tisztviselői karának élén dr. Keledy Tibor polgármes­ter és Folyovich János főjgeyző vett részt az istentiszteleten. A megjelent előkelősé­gek között ott láttuk Papp József dr. ny. főispánt, kormánybiztost, Deák Gyula dr és Bálint József országgyűlési képviselő két és a város szine-javát. A disz-század- ból dísz-szakasz helyezkedett el a temp­lom főhajójához vezető utón és a küldött­ségek ennek sorfala között vonultak he a templomba. Pontosan 10 órakor érkezett nemes szentgyörgyvári, Stirling László al­tábornagy, haclseregparancsnok, Horváth Ferenc ezredes, vezérkari főnök kíséreté­ben, akit kiirt jelzés, majd a katonazene kar által intonált Himnusz fogadott. A hadtestparancsnok fogadta a diszszázad és a tiszti küldöttség tisztelgését, majd elvonult előttük és elfoglalta helyét a templomban. Rövidesen kezdetét vette az ünnepi szentmise, amelyet Sándor Imre püspöki helynek celebrált nagy papi se­gédlettel. A mise alatt a líceumi énekkar énekelt, a mise végén pedig felcsendült a magyar ima: a Himnusz. A reformátusoknál Az alsóvárosi református templomban agy István leikész mondott az ünnepi istentisztelet során könyörgést, majd Kám dár Géza esperes hirdette az Igét. Megrá­zó erejű prédikációjában felidézte a két évtizedes megszállás keserűségeit és nyo­morúságát, a magyar kisebbség szomorú sorsát. Megható szavakkal elevenítette fel a felszabadulás napjának élményeit, ami­kor Isten végtelen kegyelme megengedte, hogy Erdély sokat szenvedett magyarsága ismét visszakerüljön Magyarországhoz és vitéz honvédségünk bevonulhatott Ko­lozsvárra. • -a .AvT!iiţpij_yf)ii — Emlékezzünk ezen a napon — mon­dotta Kádár Géza esperes — ne csak a felszabadulás mámoros és felejthetetlen hangulatára. a könnyes boldogságra. mely megfogta híveinket, atnikor ősi magyar i városunk fáim közé belépték vitéz honvé• deink, hanem a múltban elkövetett hi­báinkra is. Vonjuk le a nagy történeti tanulságokat és legynük igaz magyar test­vérei, támogatói és megsegitői egymás- na/r, hogy a felszabadulásunk teljessé váb jék s boldogabbá a magyar jövő. A nagyszámban megjelent hivek között ott voltak a polgári és katonai hatóságok képviselői L -? Az unitáriusoknál A Kossuth Lajo^-utcai unitárius temp­lomban, délelőtt tíz órakor tartották a hálaadó istentiszteletet. A templomot zsú­folásig megtöltő hivek között megjelentek a hatóságok képviselői is. Józan Miklós unitárius püspök megkapó imádságot mondott. Imádságában az Ur áldását kért* Magyaros*/, á-g országgyarapitó Kor­mányzójára, a magyar népre és a harcie­reken küzdő vitéz magyar honvédekre. Végül Isten kegyelmét és segítségét kérte ahhoz, hogy becsületes munkával és Ben­ne való törhetetlen biliéi újjáépíthessük hazánkat. /Is evangélikusoknál Az ágoslai evangélikus templomban reggel 9 órakor Alberti. Richard lelkész tartott német nyelvű hálaadó istentiszte­letet, délelőtt 10 órakor pedig a magyar evangélikus egyházközség lelkésze, dr. Járosi Andor szolgált magyar nyelven. — Légy áldott e város felszabadulásá­ért — mondotta, — mert megizleltetted áll ,C SO. 1 JUJ ÁS, 25 ).i DEKA CUKOR. 1 CSŐ , .. . „ . . .. .•uLMNOUKOK. kevés hatunk. Az airaakai meghámozzuk, vékony gerez­LISZT, % nixa—íí O'- 1 ÖT ív ER SCTÖPÖ!?, r. KVÖKANA.L TEJ. 4 tóját és 5 deka (Kyjódt A vajét habosra keverjük, lassanként hozzáad­juk a cukrot, vanillmcukrot, sót éj tolást A sütő­porral kevert lisztet szitálva, a tejjel felváltva adjuk hozzá. Csak annyi tejet használunk, hogy nehezen, szakadva essen a kanálról. Egy zsíro­zott, liszttel kihintett tepsire adjuk, tésztakaparó- val, melyet többször tejbe mártunk, simára el­húzzuk. A szilvát kimagozzuk, nyitott felével fel­felé rakjuk a tésztára. Szilva helyett almát is rak­V:. KAI ÉT: IV, KO. SZILVA VAGY 1 KG. AJLilA ESETLEG MAS GYÜMÖLCS BLSZOKÁSaOZ: aOKCUKOR vágjuk es Isi idő: egyenletesen a tésztára rakjuk Jő perc, erős, meleg sütőben VB Aüióp&ff&£ m ,2f€&fii£ţ£ticuÂ&f?a£i^ş^ Jdosmmeb 6e/ou& wzepikönymef’ kiüwitdqftz inqyzn ^ kit l cl : Dr Oikzf CL Budapest, vut. Confi - utca 25 Azdm velünk a legdrágábbat ez életben: n sza­badság édes izét. — Nemzetek meginognak, országok mo­zognak — szólott a bibliai idézet, — de a Seregek Ura velünk van. Végezetül a könyörgésben megemléke­zett Kormányzó Urunkról, elszakadt test­véreinkről, az anyaországból közénk jött véreinkről és az elemi csapások áldoza­tairól, Isten oltalmai kérve reájuk. Az istentisztelet, -- amelyen a külön­böző hatóságok képviselői, is jelen voltak — a Himnusz eléneklésével ért véget. lüif isii tudni a feöz- és nmgdnalkaí« mamitok ]drandésdg<Snak letiltásáról? KOLOZSVÁR, szeptember 12. (Saját tudósítónktól.) A közvélemény általában meglehetősen tájékozatlan a fizetések le­foglalása tekintetében. Ezért egy konkrét eset kapcsán jogász szakemberhez fordul­tunk flevilágositásért, aki a magyar tör­vények és jogszokások lelje* ismeretében az alábbi érdekes felvilágosii ásókkal szol­gált. Közálkaíraazoffak fizetését nem íeftgí lefoglalni — Elsősorban tudni kell — mondotta informátorunk, — hogy közalkalmazottak fizetését egyáltalán nem lehet lefoglalni. Ha tehát valakinek egy állami tisztviselő, vagy az állami tisztviselővel egy tekintet alá eső közszolgálati alkalmazott kölcsön címén, vagy áru-vételár fejébeu tartozik, ezért a követelésért fizetést, vagy bármi­lyen más közszolgálati járandóságot nem foglalhat le. Az ilyen követelések fedeze­téül csak az adós egyéb ingósága, vagy ingatlanvagyona szolgálhat. Ezt a rendel­kezést 191b. évi XXII. t. c. tartalmazza. Gyermektartás és nőtartási összegekért a közszolgálati alkalmazottak fizetése bi­zonyos korlátok közöli azonban már le­foglalható és ugyancsak lefoglalható a köztisztviselő lakbére, de csak lakbértar­tozás fejében. nfo^ánaífeaímazoííak Fize­tő sínek lefoglalása A magánalkalmazásban levők fizetése — mondotta a továbbiakban — már bár­milyen tartozás fejébeu lefoglalható bi­zonyos korlátozással, úgy, hogy a fizetés egyharmada vonható csak végrehajtás alá. Évi 2000 pengőnek az adós megélhetésé nek minimumaként épségben kell marad­nia. Tartásdij követeléseknél a fizetés fele lehet foglalás tárgya. fiz alkalmazottak előle­gének levonása — Ha a munkaadó előleget adott alkal­mazottjának. akkor ezt az előleget a fize­tésből levonhatja és pedig nemcsak a fi­zetés egyharmadáig, hanem azonfelül is. A munkaadó által adott fizetési előleg te­hát nincs olyan korlátozás alá véve, mint a közalkalmazott járandóságának, vagy a magánalkalrnazott fizetésének letiltása, amely csak a fizetés egyharmadára foganatosítható. W­Kicsi dolgok, amelyek nagyon bosszantják az embert I. A „zarándok“ *» színes riportja ,Ujra felfedeztek bennünket. Ezúttal a budapesti ,,8 Órai Újság“ M. C. kez­dőbetűk alá rejtőzködő ciikkirója böl- cselkedik terjedelmes riport keretében Kolozsvárról, amelyet a „zarándokok városának“ nevezett el. A cikk úgyne­vezett színes riport. Nem foglalkozik közéleti problémákkal, hanem a cikk­író egyéni élményeit kívánja megismer­tetni az olvasóközönséggel. Nem szokásunk bírálat tárgyává tenni egyetlen kartársunk ujságiró- muukáját sem. Még-is kénytelenek va­gyunk megjegyzéseiket fűzűi a „8 órai Újság“ cikkéhez, mert pontosan azt a hangnemet használja a „kincses város­ban tett sétával kapcsolatban“, amely ellen az Elllenzék hasábjain a közel­múltban már erélyesen tiltakoztunk. Mindenekelőtt megállapt ja, bogy „a benszülött kolozsváriak mosolyogva né­zik a mult romantikáját és emlékeit lceţresţo zarándokokat 4. Ezzel a naiv­ból csal kedéssel fölösleges vitatkozni, hiszen a legszívesebben magunkhoz ölelnénk mindazokat, akik a tovatűnt j ifjúságot szeretnék visszanézni az újra magyarrá lett Kolozsváron. A cikkíró j ezután néhány söröskancsó ott felejtett i román felírását kifogásolja, majd a sze- j reim» románt ka hálás színeit felhasz- i nálja ahhoz, hogy elüssön egy régi, de , rossz viccet. Azt is megtudtuk, hogy j az autóbuszokon ,,a bliccelni próbáló- j kát Kolozsváron dupla viteld j fizetésé ! re kötelezik“. Igazán hasznos dolog en- ; nek a cikknek az olvasása, mert végre arra is rádöbbenhetünk, hogy a favágó- j gépek fülsiketítő zajt csinálnak az ut­cákon. A cikkíró ugyanis azt állítja, hogy „a kolozsváriak ezt észre sem ve­szik. Ez náluk az ő&z muzsikája“. így szetllemeskedik a rovásunkra. « Nem volna teljes a beszámoló, ha M. C. a világhírű h.ázsongártdi temetőt ki­felejtené olcsó élediődéseflhők Néhány történelmi nevet idéz, majd tréfás sír­feliratokkal befejezi a riportot, amely­ből gyanútlan olvasó nem vonhat le más következtetést, mint hogy KqJoíes vár a huszonkétév* megszállás után a csodabogarak városa lett. Egyszer s mindenkorra tiltakozunk a hasonló „felfedezések ‘ ellen. Ha valaki csak ennyit lát meg Kolozsvárból, leg­jobb, ha elhallgatja tapasztalatait. Ez­zel nemcsak nekünk, hanem önmagá­nak is hasznos szolgálatot tesz. II. Drága vasárnap Kellemetlen meglepetés éri azokat, akde vasárnapi pihenőjüket a sportsta dionban szeretnék eltölteni. Átérezzük azoknak kellemetlen helyzetét is, akik vendégeik előtt akarnak eldicsekedni a park szépségeivel. Vasárnap ugyanis nem minden halandó juthat be a sta­dion területére. Ezen a napon ugyanis futballmérkőzések zajlanak le a sport- stadion labdarugópályáin és a park te rüJetére csak azokat engedik be, akik ennek a mérkőzésnek jegyett megfize­tik. A mérkőzésre szóló jegy csekély egy pengő harminc fillérbe kerül, igv tehát érthető, hogy a futball rajongóin kívül mindenki más lemond a sport- stadion vasárnapi látogatásáról. Vasár­nap délutánonként épületes méltatlan- kodások hangzanak el a sportstadion bejárata előtt, amelyekre éppen ideje lenne felfigyelni. Ha azt akarják elke­rülni, hogy a labdarugómérkőzéseket „potyaközönség“ ne nézhesse, kerítsék el a iutbaLlpályát, de ne adóztassák meg igazságtalanul azt a közönséget, amely egyetlen szabad délutánját szeretné a stadionban eltölteni. III. Hajsza a váltó- űrlapok után Régi igazság, hogy sokszor kicsi dol­gok bosszantják legjobban az embert. Ezek közé a bosszúságok közé tartozik az a tény, hogy az utóbbi időben Ko­lozsváron a trafikokban nem lehet vál- tóürlapot kapni. Nem tudjuk, hogy mi ennek az oka. A közönség mindössze azt a sajnálatos tényt tapasztalhatja, hogy csak a főposta értékosztályán le­het váltót vásárolni. Ide kell zarándo­kolni, a város legtá?vo!ajbbi részeiből, ami természetesen azzal jár, hogy az értékárusJtó osztály előtt: állandó to­longás van. TüreLmdtlen megjegyzések hangzanak el. A szolgálatos postatiszt- vtselőt számtalanszor iajgejriU&eit kér­dezik, hogy miért nem adnak a trafi­kokban is váltóürlapokat. Szegény tiszjtvíselö udvariasan szabadkozik, ö sem tudja, miért lépett érvénybe ez a monopollal«. Neki volna a legkelleme­sebb, ha uira forgalomba bocsátanak a v áltóiiHapokat, mert így munkafölös- legtöl ‘s szabadulna és nem kellene el­tűrnie a sűrű szemrehányásokat. Köz­érdekűnek tartjuk, hogy ©zen a rend­szeren sürgősen változtassanak az ille­tékesek és gondoskodjanak arról, hogy a dohány tőzsdék ismét árusíthassák a váltóürlapokat. (v. j.) MOSZ (Magyar Országos Szabvány) füsei&ik feiges fakíáía népiskolák, középiskolák, szakiskolák számára az ElLEiZÉK könyves- bobjában Sí ©less vájt, Mátyás király-tér 9. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents