Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-11 / 207. szám

Id©iffl©ií©s fiiiieweróg Irta : DEMETER BÉLA sen értelmezett hivatali minőség meg­nyilatkozása. És ha mi nem is gondol­tunk előre mindezekre, annál többet foglalkozott velük a kormányzat, ame­lyik már a kinevezéseket is csak ideig­lenesen eszközölte. Egy-két évi időt adnj mindenkinek, hogy bebizonyítsa, mit tud és megfelel-e a magasabb nem­zeti követelményeknek. Mert ha nem, úgy őszinte sajnálkozás, de a nemzet nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy létérdekeinek rovására jó­hiszemű emberek kísérletezzenek. A nemzet érdekeinek művelődési terüle­tei senki számára nem nyújthatnak kí­sérleti és tanulási lehetőségeket. Aki egyszer közszolgálatba lép, annak tisz­Iában keli lenn'e a rátháruló felelősség­gel és egyáltalán egész szerepkörével. Aki viszont ennek nem felelt rneg, tá­vozzék, hogy helyét arra érdemesebbek tölthessék be. Megnyugvással tölthet el mindenkit a tudat, hogy kormányzatunk éber szemmel figyeli az államgépezet erdélyi | működésiét, hogy a számonkérés idején j alaposan és átteldntően íájékozódhas- sék. Ebben komoly segítőtársa, egyéb ként az Erdélyi Párt is. Ennek annál is inkább igy kell lennie, hogy a vég­ső kinevezéseknél helyrehozzák a leg­jobb < gyek vés mellett is esetleg meg­történt hibákat. Az illetékesek minden bizonnyal megvizsgálják a véglegesítés­re kerülő közalkalmazottak és tisztvi­selők anj-agi helyzetét is, nehogy téve­désből nagyabb képességű, de anyagi javakat nélkülöző munkaerők marad­janak ki, a gyengébb munkaíeliesitésü, jobb módúak mellett. Peirichevick~Hofváfthbáró ÍtúHúíunltóst pere a járásbíróság 216 ezer jsensős kéréséi — 3 eladott főtéri h&s KOLOZSVÁR, szeptember ül. Érdekes pert tárgyalt a kolozsvári járásbíróság. Báró Petrichevich-Horváth Emil, volt dési ügyvéd, egykori kolozsvári háztulaj­donos, legutóbb pedig miniszteri rangban nyugdíjazott államtitkár indított kártala­nítási keresetet kolozsvári házának je­lenlegi tudajdonosa ellen. P. Horváth Emil báró is azok közé tar­tozik, akik a román megszállás következ­tében kénytelenek voltak ingatianaikat el­adni s most azért jött Kolozsvárra, bogy Martian Livius nyugalmazott crdőíanacsos ellen indított 210.00 pengős kártalanítási perében érdekeit képviselje. Horváth Emilnek a megszállás előtt a Mátyás ki­rály tér 11. szám alatt kétemeletes háza volt, amelyet 1920. január 3-an 1,200.000 aranykoronáért adott el a Banca Cene.- rala-nak. A pénzintézet 1934. április ha­vában 3,400.000 lejért eladta a házat Martian Livius nyugalmazott erdőtaná­csosnak. Minthogy az ingatlan akkori és jelenlegi értéke között 216.000 arany- pengő az értékkülönbség, arra kérte a bíróságot, hogy a kár enyhítése érdekében a Banca Generá­lót 123.333, a későbbi tulajdonost, Mar­tian Liviust pedig 92.666 pengő összeg megfizetésére kötelezze. Horváth Emil báró keresetében előadta, hogy annak idején, amikor Neculcea tá­bornok az állítólagos cigányi vérengzések miatt Kolozsvárt 900 000 korona megfi­zetésére kötelezte, a városi tanács az ő hozzájárulását 80.000 koronában állapi­tolta meg s ö ezt az összeget a város ta­nácsától három napra kapta kölcsön, a város viszont a pénzt a kolozsvári Taka­rékpénztárban szerezte rneg, hogy a hadi- sarcot kifizesse. Ekkor kezdődött, meg kálváriajárása s folytatódott a Consiliul Dirigent uralma alatt is, amikor állandóan ellenőrzés alatt tartották, naponként je­lentkezésre kötelezték, Boeriu, a hírhedt lakásdiktátor a város területéről kiutasí­totta. Három nap alatt kellett 0 város! el" hagynia s itt maradt megbízottai egy alá­irt, de ki nem ^öltött szerződési blanketta kiállításával adták el értékén alul a há­zat. A tárgyalás Andrei járásbirő elolt folyt íc. Martian Livius jogi képviselője, dr. Hatfcdudy ügyvéd, a tárgyalás elhalasz­tását kérte, mert Moll Elemér és Torday Mihály szakértők véleményét a bíróság vele előzetesen nem közölte. Horváth Emil képviselőjének, dr. Bernád Ágos­tonnak kérésére a bíróság a tárgyalást elhalasztotta és előterjesztése után kihall­gatta tanúként Dénes Dezső és dr. Li­geti Miklós kolozsvári ingatlan ügynökö­ket, majd felperes kérésére 1 elrendelte dr. Biró Balázs semmitÖszér ki bíró és báró Horváth Miidós rninisz* téri titkárnak kihallgatását arra néz­ve. hogy felperes kényszerhelyzetben volt-e, mikor főtéri palotáját eladta. 1 A bíróság a legközelebbi tárgyalást októ­ber 20-ára tűzte ki. Kolszsrármeave életének «wSI &«s> eageszienáős márleae 55 körjegyzőség és nagyszámú jegyzői kirendeltség végzi alsóbb fokon a köz- igazgatás munkáját. A. körjegyzői állások mind betöllést nyerlek, csak még nehány segédjegyzői kinevezés van hátra. Megte­rem le tf ék az erdélyi szociális szervezet feloszlatása után a megyében a \;írme- gyei közjóléti szövetkezeiét, amely áliat- jaltatásokkal máris megkezdte munkáját. Megszületett a nagy egészségvédelmi rendszer, amelybe belekapcsolódott a Zöldkereszles nővérek szociális tevékeny­sége. Megteremtették a vármegyei liizoltó szövetséget, uj hidakat építettek és nj út­szakaszokat létesítettek, löbb helyen egé­szen újból rendbehozva az utat, sok he­lyen pedig alapos és korszerű tatarozás! munkával. Mult év novembere óla rend­kívüli körültekintéssel megszervezték a megyében a közellátást, amely a kezdeti nehézségeket leküzdve, ma már kifogásta­lanul végzi feladatát: A megye vezetői a megye legtöbb községét többször is sze­mélyesen bejárták, a főszolgabírók és jegyzők pedig minden egyes körletükbe eső községet siiriin látogatnak. Dán ff y há­nyadot, a megye területén fekvő egyetlen mezei városi a fejlődés igazi utján indí­tották eb mert megkezdődött a villanyvi­lágítással való ellátása és vízvezetékkel és csatornázással való éllátása is. Nagy vonásokban ezek az általános jel­legű, már elvégzett közigazgatási munkák­A. megyében dr. Sólvom Sándor tisztifő­orvos irányítása melletfc az elmúlt tél Bárkai megjeleni könyve! legelőnyösebben az ELLENZÉK KÖNYVES­BOLTJÁBAN, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. szerezhet beiII KOLOZSVÁR, szent. 11. (Saját tudósí­tónktól.) Elérkeztünk a honvédség kolozs“ vári dicsőséges bevonulásának egyéves év­fordulójához. Az idő óráján lepergett egy év, amely az újjászervezés, a megfeszí­tett munka, az áldozatos nemzeti építés küzdelmekben és eredményekben egy­aránt gazdag éve volt. Ebből az alkalom­ból időszerűnek látjuk rövid áttekintést adni arról a nagyarányú építő munkáról, amelyet a felszabadulás kezdete óta eí mult egy év alatt a kolozsvári állami ha­tóságok és intézmények elvégeztek. Ezt az összefoglaló jelenlést kezdjük a me- gvénél. amelynek elén Inczédy-Joksman Ödön főispán, Gaál Elemér alispán és dr. Szász Ferenc főjegyző vezetése mellett ma már teljes létszámú, elsőrangúan ösz- szeállitolt tisztikar piiiködik. Egg á«? ersdmánge szdmofefean Nem egy újságcikk, hanem riportsoro­zat kellene, hogy hűséges beszámolót ad hassunk az elmúlt egy év alatti épilő- munkáról, kolozsmegyei vonatkozásban. Beszéljenek azonban szinte csak a legszá­razabb és legridegebb felsorolásban a számok. Kolozs megyében egy év alatt u tépi lés­re 2 millió pengőt fordítót lak, amelyből 600 ezer pengő kölcsön volt. Ezenkívül az államtól még az utak rendbehozatalára segélyként a megye 568 ezer pengőt kapott. A megye 156 községében minde­nütt beállították a szükséges organizációt. óla a rászoruló kisgyermekek, csecsemők, szoptatós és terhes anyák ingyen cukor és tej-segélyezésben részesüllek. A megyé­ben eddig 64.7ÜÖ pengő értékű tejet és -2.700 kg. cukrot osztottak ki. Az akció lebonyolításának egyrésze a közigazgatási tényezőkön kívül a tanácsadó orvosokra és zöldkeresztes védőnőkre bárul. A me­gyében 8 egészségvédelmi kör működik, ugyanannyi zöldkeresztes védőnővel. Min derűk körben egy tanácsadó orvos végzi a védőnők segítségével a beli tanácsadá­sokat. A megyében 140 orvosi tanács­adást tartanak havonta. A zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatok fenntartására és fejlesztésére a megyei költségvetésben 34 ezer pengő szerepel. Belügyminiszteri támogatással egészségházak épülnek a megyében, a következő helyeken: Bánffy- hunyad, Kalotaszentkirály, Kőrösfő, Ege­res és Kisbács. Tüdőbeteggondozó intézet működése veszi kezdetét Gyalun és Bán- ffyhunyadcn. Most kezdi meg működését egy mentőautóval a bánffyhunyadi men­tőállomás. A megyében jelenleg 34 állami óvoda, működik, melyek közül tizenegyben a nyár folyamán egésznapi foglalkoztatás volt, étkeztetéssel egybekötve, az egyesült női tábor segélyezése folytán. Szociális máska a ungfébea A szociális problémák megoldása érde­kében az Erdélyi Szociális Szervezet a megye területén a felszabadulás napján, 1940. szeptember 11-éti megkezdte műkö­dését. Kölcsönös segély nyújtásával igye­kezett lehetőséget adni a rászorulóknak a gazdasági megerősödésre. Nagyobb akciói a következők voltak: 1. Traktor-akció. A szervezet 5 trakto­ra dolgozolt a megye területén igen iulá^ nyo-s szántási feltételekkel. Ezek segít­ségével lehetővé vált az őszi és tavaszi idény alatt 850 kataszirális hold felszán- tása, olyan területeken, ahol az igavonó állatokban Ínség mutatkozott. 2. Állatakció. Az ínségesek állatokhoz való juttatása céljából a szervezet 45 esetben folyósított összesen 10.853 pen­gőt. 3. LIáziipar. A Kalotaszeg szegéuy vi­dékén a szervezet háziipari kölcsönöket nyújtott. Mintegy 3500 pengő értékű fa­anyagot juttatott a fafaragással foglalko­zóknak, himzőfonal akciót indított. Az agyagosipaT fellendítésére agyagipari mű­helyt állított be, ahol többek között ka­lotaszegi kanosokat, tálakat, stb. állítanak' elő. E segély-kölcsönök összege 6404 pengő volt. 4. Cipő- és ruha-akció. A szervezeti központ 3500 pár cipő elkészítéséhez szükséges anyagot bocsájtott rendelkezés­re, amelyet menekült és munkanélküli cipészek foglalkoztatásával dolgoztattak fel és a cipőket részletfizetésre bocsájlot- ták a szegényebb sorsuak rendelkezésére. Ezenkívül nagymennyiségű fehérneműt és leszabott fiuruhát dolgoztatott fel a szer­vezet helybeli iparosokkal és e ruházati cikkek kiosztása a szegényebb lakosság között az országos nép és családvédelmi* alap feladata. Az Erdélyért gyűjtésből na-* gyobb mennyiségű használt ruhát osztott: szét a munkaképtelen szegények között. 5. Kisipari kölcsönök. Az elszegénye­dett kisiparosok részére főleg nyersanyag beszerzésre 65 esetben. 12.259 pengő köl-i csont folyósított. Mezőgazdasági felszere-j lésekre 62 esetben 11 920 pengőt. Szemé­lyi kölcsönökre 110 esetben 9011 pengőt. 6. A lakosság foglalkoztatására a had­seregparancsnokságtól rendelkezésre bo- csájlott 10 ezer pengőt a munkanélküli bányászok és napszámosok keresethez jut­tatására fordították. A munkaképtelen lakosság ellátására segélyképpen 7789 pengőt folyósítottak. A szociális szervezet julius 30-án meg­szűnt és helyét az országos Nép- és Csa­ládvédelmi Alap vette át. amely főleg a sokgyermekes családokat részesíti támo­gatásban. Megalakult azután a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet. amely dr. Boda Béla népjóléti előadó és dr. Kocsis Mar­git szociális gondozónő vezetésevei a jö­vőben még fokozottabb mértékű szociá lis munkát kivan végezni. íme, csak rövid áttekintésben egy ev építőm un kaja a megyében. Kommentár nem szükséges hozzá, mert a szamok es az adatok maguk helyett beszelnek. A magvar kormányzat és közigazgatas be­széd helyett cselekedni szokott. T Walter Gyula. Elérkezett a bécsi döntessed vissza­tért területek első esztendejének szám- vetési ideje. Mindazok, akiket az élet felelős, irányitó, avagy kisebb-nagyobb munkahelyekre állított, kötetesek Se! kiismeretvizsgáíaíot tartan- s számot- adni eddigi cselekedeteikről. Mert va» lójában nem elegendő annak unos-un- taían hangoztatása, hogy nehéz időket élük és hogy a nemzet súlyos erőpró­bák1 előtt áll és ezért a polgár hiányta­lanul teljesítse feladatait. Tovább kell menni s a vizsgálódás során jelentkező íVCjbiliéimákat osztályozni. Mi! az* ami a sajátos viszonyok ési életkörülményeik! terhére é>S m> az viszont, ami esetleg a mi magunk fogyatékosságának ter­hére írható. És ha rátalálunk az elő- idéző okokra, akkor ismét nem elegen­dő róluk csak beszélni, hanem intéz­ményes formában, de annál gyorsabb ütemben is kell látnunk a bajok orvos­lásához. I Tagadhatatlan, hogy kormányzatunk — amint ez egyébként természetes is — kezdettől fogva a legnagyobb figye­lemmel és a legmesszebbmenő körül­tekintéssel foglalkozik az erdélyi ügyekkel. A mai nyomorúságos idők* b-en szinte elképesztő az az összeg, amit a csonkahaza lakói adó formájá­ban és más önkéntes vállalásban a t,esí- vérszerető gondoskodásával nekünk ajándékozott. De a honvédelmünk feb lasztése érdekéiben meghozott végtelen áldozatok is mind ezért és miattunk történtek. Erdélynek csak nyomorúsá­gos vidékei tértek vissza, a termőföl­dek, a természeti 'kincsek és az ipar jelentős része ottmaradt. Hősiesnek nevezhető tehát az a küzdelem, amit; a magyar állam a gazdasági élet egyen­súlyának biztosítása és a szükségesnek mutatkozó beruházások véghezvitele érdekében meghozott. Tisztelet és a tiszta lélek mélyéből fakadó őszinte elismerés jár mind­ezekért. I De a gazdasági élet nehézségei mel­lett felelős irányi tóinknak más, sz;nfe ehhez hasonló jelentőségű problémák­kal is meg kellett birkóznia. Igen rö- vidr eszab ott időn belül került sor a polgár' közigazgatás megszervezésére és bevezetésére. Az állami élet ezer vo­nalán megszámlálhatatlan munkaerőre volt szükség. A kis, jelentéktelennek látszó, de hivatásában mégis sokszor elhatározó tényezőktől, a kezdő híva» talnokoktó! kezdve & legmagasabb tisztségekig. Jöttek a kinevezettek lentről Erdélyből és fentröl a csonka­hazából egyaránt. Megtörtént a kine­vezés, elfoglalták kijelölt helyüket és mégindult az uj élet. A háború utáni erdélyi nemzedék olyan állam,működést ismerhetett meg, amiről egykoron még csak fogalmat sem alkothatott magá­nak. És csak csodálta, bámulta, hogy Ilyesmi islehetséges, ... i' ’j.'i jVA.'i,- Öfrj Egyes helyeken és munkaterületeken, egyes személyeknél azonban érthetetlen magatartással ta­lálkozott és nem értette mit akarnak; hogyan kivannak eljárni és főleg mi idézj elő a hivatalba ültetett személyek sajátos magatartását. De a polgár a rejtélyt nem is tudná megfejteni, a kor­mányzat ideiében rávilágított ezekre a bajokra is és aszerint is intézkedett. Jól tudta, hogv a gyors szervezési ütemben nem lehet minden embert kel­lő mőd^n megismerni, képességeit, munkateljesítményét megmérni és meg­állapítani, vájjon úgy és azt fogják-e végrehajtani és azt a gondolatot fog­ják-e a mindennapi életben képviselni, ahogyan azt a központi kormányzat, avagy Erdély népe legelemibb követel­ménynek és a nemzeti lét szükségének tartja. Akadhatnak olyan férfiak, akik mást cselekszenek, de főleg máskép» pen, mint ahogy azt parancsba adták. Lehetnek olvanok is leniről, vagy fent­röl jövők, akik még mindig illúziókban ringatóznak és abban a bálhiedelemben téyelyegnek, hogy, irtattuk van az or» szág és a nép és nem fordítva. Meg­történhetik az is, hegy egyesek gör­csösen kapaszkodnak a formaságokhoz még akkor is. ha azok az életnek és a magyar fejlődésnek kerékkötői. Sőt ta­lán az is előfordulhat, hogy a hang, 3rnit a hozzájuk forduló polgárral szemben megütnek, nem a testvéri kö­zösség húrjain csendül fel, hanem téve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents