Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-10 / 206. szám

t 194 1 step t e ntb t f J 0. *95?. Sz&reUt*#&$ß GggodaJoninjal figyel­Xß az ErdáJy? Magyar Közművelődési j J'*3X%5j?yestiIet újjászervezése érdekében in j ^oÍBÖitott mozgalmat. Elsőrendű magyar i ^HabT2,rdeknek tartottuk, hogy az EMKE a í ^xalaíelszabadult Erdélyben továbbfolytat- B22ajhassa azt a nemzetnevelö és kulturális ^nujftmunkát, amelyet az összeomlás előtt rţftykoJyân emlékezetes sikerrel végzett. MM-nden erdélyi magyar ember tiszta* 7 nadban van azzal, hogy az EMKE mun- 8fatkája mennyire elősegítette a viiághá- tuioifcoirut megelőző években a falvak ma- zis^iggyarságának népnevelését. Ébrentar- ßttoÄotta a nemzeti öntudatot. Célkitűzéseit z^feBelkesen támogatta az egész magyar -seinítársadalom. Ha visszakalandozunk a ^Inmmulíba, eszünkbe jut, hogy az EMKE ‘SíSültagjai sorába való belépés természet- -laxaszerü magyar kötelességet jelentett. brr'M Mindennél jobban bizonyította az ^MEJEMKE népszerűségét, hogy tömegcsk- Í9>Í3;hkeket neveztek el az egyesületről. -íMH EMKE»gyufa, EMKE-levélpapiros és 2km más hasonló tömegcikkek voltak forga- dmol lomban, amelyek mind azt igazolták, Ygoií hogy a magyarság nagy tömegei isme- ! *>íii rik, szeret k és magukénak tekintik ezt -!>í s a kultúrintézményt. SA Az összeomlás és a huszonkéteszten­2Öt» dős idegen uralom teljesen megbéni- Btíor tóttá a nagvmuítu egyesület éíetlehető- 9^32 ségeit. Az impériumváltozás utáni első 'As/Ö évek a román állammal való küzdelem- rrad beit telték el. Ez a küzdelem végül is 1 s* az EMKE jogi igazságának gyözeímé- tev vei végződött. Nem célunk ezen a he- nsr# lyen arról elmélkedni, hogy a felszab3- síjííi dulás előtti években miért nem tudott 3ijt> ^redm^nyes munkát kifejteni az j M3 EMKE. Mindannyian egyetértettünk, i to^a azonban aibban, hogy sürgős megújító- j leáto dásra van szükség a mai idők nagy fel- > abs adatainak megvalósítására. Ezért tar- i ttot tottulk helyesnek, hogy Sándor József, j bin aki egyszemélyiben ügyvezető alel nőik e j I és főtitkára volt az egyesületnek, több- | ivé évtizedes munkája után a? öreg kor jól bbl kiérdemelt pihenésében és nyugalmá- rrad ban figyelhesse az általa annyira szere- Jaí tett egyesület további fejlődését. Bizalommal és örömmel értesültünk na arról, hogy az egyesület igazgató- lay választmánya hétfőn tartott ülésén be­lől töltötte az EMKE vezető tisztségeit. [10 Olyan emberek kerültek az egyesiillet »le élére, akik az erdélyi magyar társada- vol lom teljes bizalmát élvezik. (Jj utakon Eoí folytathatják azt a munkát, amely^ a liv világháború előtti években az EA1K.É t xa az erdélyi magyarság egyik Iegfonto- B2 sább védőbástyájává tehette. „Az egyesület célja: a hazafiság fej­ői lesztése, az erdélyi magyarságiközmii- velődési és közgazdásági megerősítése.“ A Azért idézzük ezt a mondatot az EMKE fa* 1 'alapszabályaiból, mert a mai időkben sí talán még nagyobb szükség van arra, d hogy e?ek a célkitűzések valóra válja- n naík, rrLnt akkoT, amikor az alapszabá- jí lyokat az EMKE lelkes alapitól meg- á szerkesztették. Bizunk abban, hogy azok a közéleti férfiak, akik most elvállalták az EMKE ügyeinek vezetését gróf Béldi Kálmán elnökkel együttműködve, eredmények­ben gazdag munkát fognak ‘kifejteni. Gyakorlati példák özöne bizonyítja, hogy a társadalmi egyesületek életké­pessége azoktól függ, akiket a sors ve- zéri szerepre állított. Az elrdéíyi ma­gyarság szivvel-lélekkel támogat min­den olyan törekvést, amely a boldogabb magyar jövendőt szolgálja. Az EMKE feladatai megsokasodtak. Elsősorban arra van szükség, hogy központi szerv legyen az erdélyi magyar kulturális egyesületek között. Aleg kell szerveznie a közművelődési szervek együttműkö­dését. Elsőrendű tennivaló, hogy az er­délyi magyar társadalom m’nuen tag­iával érzékeltesse az uj keretek között megindujt uj munkát. Nyugodt Ielkiis- meretteí állíthatjuk, hogy nincs olyan magyar ember, aki ne áldozná szívesen az év’ négypengős tagsági dijat, ha azt látja, hogy az EMKE ténylegesen cse­lekvőképes. Újra elsoroljuk a nagyvonalú felada­tokat. Számon kell tártani a magyar közművelődési kérdéseket. Meg kell szervezni a magyar intelligenciát. A lehető legnagyobb figyelemmel fel kell kutatni a szegény* földműves és mun­kásgyermekeket. Kulturáks szolgálatot kell végezni a szórványvidékeken, ame­lyeket állandóan figyelni kell. Támo­gatni kell a hatósági szerveket a nép­egészségügyi és népjóléti kérdések! megoldásában. Kézbe kell venni a fa­lusi művelődési mozgalmak irányítását.. Ezt egyrészt művelődési házak létesíté­sével, másrészt a műkedvelők megszer­vezésével lehet elérni. Mindezeknek az időszerű kérdések­nek kjtünő ismerője az EMKE uj ügy* ELIBNZ ÉSZ 3 vazeto alelnöki dr. SzatUmáry Lajos, skit az igazgató-választmány bizalma ennek a uagyíontosságu tisztségnek be töltésére kért fel. Magyar hivatást, kö­telességet, fáradhatatlan munkát és ál­landó lelkesedést igényel ennek az al­lásnak elfoglalása. Szathmáry Lajos dr. személyében olyan ember vállalkozott erre a munkára, akiben minden adott­ság megvan arra, hogy a rábízott ne­héz és felelősségteljes feladatot mara­déktalanul meg is oldja. Az EMGE uji ügyvezető alelnoke egyformán ismeri a2 erdélyi kérdések tudományos és gya­korlati részleteit. Kisebbségi életünk­ben maga is gyakorlati pályán helyez­kedett el. ugyanekkor azonban minden alkalmat felhasznált arra, hogy a ma­gyar társadalom életét és kívánságait tanulmányozza, Uj tisztségében tehát bizalommal és s-Z^veteiíe! támogatja a magyarság. Hisszük, hogy tevékenysé­gé áldásos lesz és kiinduló állomást' jelent az EMKE megújhodásának utján. László Dezső országgyűlési képvise­lő, a közművelődési szakosztály elnöke személyében annak biztosítékát látjuk, hogy a közművelődés minden ágában tevékeny részit vesz majd az EMKE. Az uj szakosztályelnök a lelkipásztor meg­értésével és a közéleti harcos lelkese­désével veszi kezébe a közművelődési szakosztály irányítását és ebben a mun­kák a an kitűnő munkatársra talált a szakosztály titkárának. Nagy Géza ko­lozsvári főgimnázium! tanárnak meg­választásával. Különös gondosságot for­dítanak a társadalmi és népjóléti szak­osztály m&gszeavzésére. Ennek a szak­osztálynak vetője Kovrig Béta dr. o-gyaíemi tanár, a kfjzgAfcdacrágtudomá- nyi fakultás ezéVi dékánja, «k! ,n ma­gyar népjóléti mozgalmak egyik î«fki­válóbb ismerőit». A szakosztály titkár* teendő t Jancsó Béla dr. egyetemi ta­nársegéd látja el, aki már a kisebbségi életben is maradandó érdemeket szer­zett társadalomtudományi tevékenysé­gével A központi adminisztrácó és szervezés fontos feladatait Walter Gyula lapszerkesztő fogja végezni, akit az Ellenzék szerkesztőségéből szólított el ennek a nagyfontosségu tisztségnek betelésére a? EMKE vezető'neik bi­zalma. j Megtörtént tehát a megújhodás a személyi kérdésekben. Most a tettek ideje következik. Haladéktalanul e! kell kezdődnie a munkának. Érdemekben gazdag, tehetséges, lelkes és a közjóért minden áldozatra kész magyar embe­reik vették át az egyesület ügyeinek intézését. Magyar kötelesség, hogy tá­mogassuk őket. őszinte sz-wel kíván­juk, hogy a magyar összesség érdeké­ben teljes sikerrel hajthassák végre nagy terveiket. Mögéjük kell sorakoz­nunk, hogy minden elhatározásuknál érezhessék ia imagyar tömegek bizal­mát. Találják meg az utat az erdélyi lélekhez, mert a szeretet hatalmas ere­iével tudják a legjobban elérni az er­délyi magyarság közművelődés’ és köz­gazdaság! megerősítését. I VÉGH JÓZSEF. Ma visszavonha­tatlanul utoljára: Holnap, csütörtökön díszelőadás: 1. A legújabb Magyar és Ufa híradók. 2. HORTHY-INDULÓ (1 feívonásos lelkesítő hatású film.) o az idei évad bombasikerli 3. magyar filmujdonsága. - A budapesti filmszínházak legragyogóbb szenzációja. Kaíoha-vigjáték. Fősz.-ben: W *9 utitwwcţ east™ i»uu g ej Jegyek elővételben csütörtök délelőtt 11—1 óra között. Telefon 27—46. KOLOZSVÁR, szeptember 10. (Saját tudósitónktól.) Gaál Elemér alispán fel- terjesztést intézett a kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszterhez, amelyben a megye nevében a legutóbbi árvízzel kap­csolatosan a törvényhatósági utakban, hidakban stb. okozott károk helyreállí­tásának fedezésére a kormányzattól se­gélyösszeg kiutalását kéri és pedig I. a törvényhatósági úttestek helyre­állítására 156.100 pengőt; II. a műtárgyakban (hidak, támfalaki elszenvedett károk helyreállítására 125 ezer pengőt, I összesen tehát 281.100 pengőt. Ugyanekkor Simák Lajos főmérnök, az ál lám építészeti hivatal vezetője előkészí­tette a kereskedelmi minisztérium részé­re az állami utakban az árviz által oko­zott károkról szóló jelentését. A jelentés szerint a legnagyobb megrongálódást: a 4-es számú, Budapest—Kolozsvár, sepsi­szentgyörgyi állami ut, továbbá a 35-ös számit Bodroghereszíur—Kolozsvár kö­zötti állami közút szenvedte. A jelen­tés szerint az úttestekben elszenvedett 1 kár (az állami utaknál 110.000 pengő, az állami hidaknál, támfalaknál stb. elemi-, közép és szakiskolai tulpellálás azonban hiányos s ezért a város felterjesztést intézett a közellá­tási miniszterhez. I Beszámolt a Norma-akció eredményeiről, a gyermekű y a ráhatásról, a közegészség- ügyi szemlékről, bejelentette, hogy hat tüzeset fordult elő és hogy a ki nem je­lűin tüzifakereskedők raktárának átvé­tele megtörtént. 29.500, vagyis összesen 139.500 pengőt tesz ki. Ezekhez a károkhoz járul még hozzá a lapunkban már ismertetett károk, amelye­ket Kolozsváron a magánosok és a köz­hatóságok szenvedtek, továbbá azok a károk, amelyeket a megyében szenvedtek a magánosok, továbbá a vasút. A leg­újabb jelentések szerint egyébként Hidalnuí'On hét ház omlott össze az árvíz következtében. Értesüléseink szerint úgy a város, mint a megye olyan irányú felterjesztésre is készülnek a kormányzathoz, amelyben az árvízkárosultaknak megfelelő segély ki­utalását kérik. Az árvíz okozta károk helyreállításánál egyébként nagy gondot okoz a még min­dig kedvezőtlen esős, hűvös időjárás, amely miatt a javitási munkálatok nem folyhatnak teljes ikemmel és amelyek a multheti árvíz által alámosolt területe­ket továbbra is veszélyeztetik. Ez okozta a Sztána és Egeres községek közötti i jabb földcsuszamlást, amely a vasúti töltést is jelentősen megrongálta. A megye területén a magánosok által elszenvedett árvízkárok felbecslése fo­lyamatban van, hasonlóképpen a vasút * kára is. tavsear-MayiiMi KOLOZSVÁR, szepember 10. A város törvényhatóságának közigazgatási bizott­sága dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán elnöklete alatt a városház tanácstermé­ben kedden délután 6 órakor tartotta meg szeptember havi közgyűlését. A közgyűlé­sen előterjesztett jelentések közül kiemel­kedett dr. Keledy Tibor polgármester, dr. Kalith András miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, dr. Sólyom Sándor vá­rosi és vármegyei főorvos és végül Ko­vács Gyula műszaki tanácsos jelentése, akik közül az utóbbi az árvíz okozta ká­rokról tett részletes jelentést fi plgármester jelenés ţ A polgármesteri jelentés beszámolt ar­ról, hogy a közellátás terén a mult hó fo­lyamán zavarok nem voltak. Némi lakar- mányhiáuy mutatkozik, remény van azon­ban arra, hogy ez is kedvezően megoldó­dik. A város lakosságának fűzi faellátása . nagyrészt biztosítva van, a lábbeli es B remrseg irumaia Dr. HoUósy^Kuthy Lajos főkapitány- helyettes, a város közrendészetéről adott számot. Bejelentette, hogy a mult hó fo­lyamán 650 ügyben indult meg bűnügyi eljárás, 384 ügyben a nyomozás eredmé­nyes volt, 71 előzetes letartóztatás tör­tént, az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek száma 7 volt s a mult hó folya­mán a rendőrség 975 útlevelet adott ki. Bífejezádöti u adűk&etés Kalith András pénzügyigazgató jelenté­sében többek között felemlítette, hogy az 5 százalékos kereseti adó éa a tételes ke­reseti adó kivteése megtörtént. Ennek rendjén 5737 adózót 1.098.569 pengő ke­reseti adóval terheltek meg. Ebből 47.820 pengő volt a tételes adó, ami 1294 a segéd nélküli, vagy egy segéddel dolgozó iparos között oszlik meg, átlagban tehát a téte­les adó 30 pengőnél nem nagyobb, j Kielégítő a közegészségügy Dr. Sólyom Sándor városi főorvos, a város multhavi közegészségügyi állapotá­ról jelentést téve, felemlítette, hogy a mult hó folyamán a születések száma 192. a halálozásoké 87 volt. A születések 18 százaléka volt törvénytelen. Tavaly, augusztusban 39 születéssel volt több, mint ezévben, a halálozások száma pedig néggyel. Egy éven aluli korban 24 cse­csemő halt meg, a tüdőbajban elhaltak száma 12 volt. Fertőző betegségek szem­pontjából a város közegészségügyi álla­pota jó volt, mert tömeges megbetegedés nem fordult elő és halálozásokat a beteg­ségek nem okoztak. Dr. Szentkerényi Róbert ügyészségi el­nök jelentésében az ügyészségi fogház ál­lapotáról tett részletes jelentést. Kö­zölte, hogy a fogházban létesített műhe­lyek munkabéréből 10 ezer pengőt már felküldtek az igazságügymiuisztériumhoz, 4 ezer pengőt beruházásokra fordítottak. A fogház higiéniája most már jó, a fog­lyok táplálkozása kifogástalan. Jelentése végén közölte, hogy e hó folyamán Ko­lozsváron 8 hetes fogházőri tanfolyam kezdődik. Kiss Káro-ly tanfelügyelő jelentése után Kovács Gyula műszaki tanácsos az árvíz pusztításairól tett jelentést. Jelenté­sének főbb adatait az Ellenzék már is­mertette. Beszámolója végén közölte, hogy az árvíz Kolozsváron a városnál; és magánosoknak félmillió pengő kárt oko­zott s ez a kár valószínűleg még emelked­ni fog. Bejelentette végül, hogy a Nádas­folyó szabályozása már megkezdődött. A bejelentéseket a közigazgatási bizott­ság tudomásul vette. KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. A Rendőr Bőrgyár Rt. kolozsvári bejegy­zett eég 1911 szeptember hó 20 án délután 5 órakor Kolozsvárt, Szamosközi-utca 56—$8- szárn alatti helyiségében rendkívüli kozgyü* lést tart, melyre a t. részvényeseket ezennel meghívja az igazgatóság. A közgyü’és tárgysorozata a következő: 1. A társaság jelenlegi alaptőkéjének 105.000 pengőre való leszállítása; a régi részvények kicserélése céljából 1050 daraín egyenként 100 pengő névértékű részvény ki­bocsátása; ezt követlőleg az a aptőkének 200.000 pengőre yaló felemelése, 950 darab­egyenként 100 pengő névértékű uj részvény kibocsátása által. Határozathozatal az a ap tőkeleszállítás fo’ytán előálló tőkefeles égne a tartalékalaphoz való csatolása, t°'a a ^ újonnan kibocsátandó részvénye - je=,)/ befizetési felmernek a Az a apez-baBok^K részvényesek bírnak «T£zatTejoggaI, akik részvényeiket^ le nem járt szelvényeikkel együtr, a kozgyu es egesz tartamára, a közgyűlés napja előtt legalaob három nappal a társaság pénztáránál .etetbe helyezik. Az igazgatóság Áz EMKE mecfiijliGdása i£©rssiá®ys®fgéiyá leél* Moiozsra&cgye az árvizlááralf fe©iyreájtli<ásáfa Közgyűlést tartett a kolozsvári törvényhatóság közigazgatási bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents