Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-06 / 204. szám
a co I Simonffy Aladár 19 4 1 szeptember 6. bl lenzék ot ud 'XII Bf Egyéves épitőmunka Erdélyben Magyarország teljesítményei a hazatért erdélyi részeken ipari, kereskedelmi, szövetkezeti, iskolai és kulturális megvalósulások A- alanti cikk a Pester Ijoydbnn jelent moţi. Érdekességére való tekintettel tc'jes egészében közöljük. Augurnlus 30-án volt első évfordulója n második bécsi döntés emlékezetes majának. amikor is a tengelyhatalmak hivatott képviselői bölcs tudatában a Kárpát* medence tarthatatlan helyzetének, valamint az uj európai rend érdekében Északerdőiének a szentistváni korona hatalma alá való vieszavezelésével részben jávú- te!ték a párisi békediktáturn igazsógla- 1 an?ágiit. A második bécsi döntős s?á* molt tehxit í’. magyar történelem emlités- reméltó eredményeivel és a tengelyhatalmak önzetlen államférfiainak, Hitler Adolf vezér és kancellárnak, Benito Mus- solininek, Ribbentrpp birodalmi külügyminiszternek és Ciano gróf olasz külügy- miniszternek lépése az egész magyarság mélységes háláját vonta maga után. Ez a lépés nem kevesebbet jelentett, mini sokstíázszer magyarnak ismételt visszatérését a magyar kultúrkörbe és ezzel egyidejűleg a nyugati kultnrhaiások alá, melytől a Trianonban kikovác&olt széj gyen és gyalkízat elválasztotta. A bála sehol se fejeződött ki jobban és hatalmasabban, mint éppen Erdélyben, ahol az emlékezetes eredmények napján lelkes megnyilvánulásokban jutott kifejezésre az uj, egészséges és igazságosabb európai gondolat iránti hódolat. Ez a lépés bebizonyította, hogy a magyarság és vezetői, nagybányai Horthy Miklós 1 cormányzó és az azóta elhunyt két államférfi!, gróf Teleki Pál miniszterelnök cs gróf Csáky István külügyminiszter a helyes utat választották, amikor a magyarság jogos és igazságos követeléseit a Berlin—Róma tengely céljaival hangolták egybe. Eszakerdélynek hazatérése és a rákövetkező épilőintthka világosan bebizo- nyitotla, mennyire sürgős cult ezt a tájat visszavezetni a magyar gazdasági és kultúrkörbe. A visszatért vidéknek a honvédcsapatok által való elfoglalása *• után nem sokkal bevezették a polgári 1 közigazgatást, mely sokféle és részben I rendkívül nehéz kérdésekkel találta magát szemben. E kérdéseknek bármily szűkszavú felszólalása hasábokat töltene meg — itt csak röviden mutathatunk rá az eddigi teljesítmények egynémely oldalára. Eszakerdély tényleges helyseiének Magyarország hivatott vezetői által történt felmérése után rögtön lefektették a nagyszabású épitőmunka alapvonalait. Egy rövid év alatt, amely ráadásul háborús év is volt, rengeteg nehézség között, az ország és a vezetés építő akaratától ál- tnilva a névtelen adófizetők segítségével, akik önk ént húzták rövidebbre a sziiat, hogy önzetlenül minden nélkülözhetett az cpilőmunkára ajánlhassanak fel, ligy is igen jelentékeny teljesítményekre nézhetünk vissza. -v •A következőkben arra szorítkozunk, hogy sürgönysíilusban felsoroljuk az- eddigi munka eredményeit és áttekinthető kérészi metszetben felmutassuk azokat a feladatokat, amelyeket Magyas-orezág egy év lefolyása alatt Erdélyben elvégzett. Politikai és gazdasági szervezés Ä munka első üteme a politikai kép- - viselet és a gazdasági szervezés szabályozási kérdésének megoldása volt. A korábbi ..Magyar Párt1' felvette a?. Erdélyi Párt*4 elnevezési és több, mini 50 képviselőt küldött Budapestre. Így az Erdélyi Párt a magyar képviselőháfccak egyik legerősebb csoportja lett. Nagyjelentőségű szervezetié vált az Erdélyi Gazdasági Tanács. Ezt a testit letet néhai gróf Teleki Pál miniszterelnök hivta életre. A gazdasági tanács nemcsak az általános helyzetfelvételt végezte, hanem a kormány tanácsadó szerve minden ipari, kereskedelmi, hitel és biztosításügy;, valamint szövetkezeti, tehát általában minden gazdasági kérdésben. A gazdasági tanács tagjaivá az erdely gazdasági életnek vezető személyiségeit hívták meg. I ä 35 milliós ul és 48 milliós vasúti építkezések Igen nagyvonalú munkát követelt a hazatéri Eszakerdély úthálózatának ismételten európai színvonalra hozatala Az említett munkálatok több, mint 23,000.000 pengőbe kerültek és 45 modern útépítő gépet igényeltek. Az állami útépítkezéseknél ebben az első évben 418.000 nT kőanyagot használtak fel, mig annakidején a trianoni Magyarország egész úthálózatának kiépítéséhez mindössze 332.000 m" kőanyag volt szükséges. Eszakerdély megyei ttljai még sokkal rosszabb állapotban voltak, kijavításuk 12 millió pengőbe került. Az egyes útszakaszon folyó munkálatoknál a honvédség utépitő- osztagain kívül 2—3000 embert alkalmaztak. Fényes leijesilmonyokéü, ériünk el a vasútépítésben is Uj vasútvonalat építettünk az életfontosságú Szászlek nice--- Kolozsnagyida vasútvonal felépítésével. Ezt az útvonalat már 1940 december 6-án átadták a forgalomnak. Az uj határvonal által kettészakított forgalom folytán jelentkező kezdeti nehézségek áthidalása céljából uj légi forgalmi utakat nyitottak meg. A légi forgalom bevezetésének szükségességét mutatják a számok: Budapest—Nagyvárad— Kolozsvár—Marosvásárhely között mind- lét irányban 40 utas utazik és a gépek 1000 kgr. postacsomagot, visznek, mig a Kolozsvár—Marosvásárhely közti helyt vonalon naponta 50 utas közlekedik és a napi postaküldemény meghaladja az 1600 kg. - ot. Posíaépilkezések: több mint 4 millió pengő értékben 4 folyó évben a in. kir. posta az észak* erdélyi taviróvonalak fejlesztésére 500 e/er pengőt, a távbeszélőberendezések modernizxibvára 1 ,f>20.000 pengői« gördülőanyagok (postakocsik, tehe/kocsik, fb.j beszerzésére 1,700.000 pengőt, a postaépületek Hibására, továbbá átépítésére 260.000 pengőt és leSlúri. tárgyak beszerzésére 306.000 pengőt, összesen 4,586.000 pengőt költött. A postaépületek általában rendkívül rossz állapotban voltak, ugyannyira, bogy haladéktalanul lépéseket kell Lenni modernizálásuk és átépítésük céljából. Elvégből nagyobb építkezéseket hajtottak végre Besztercén, Kolozsváron (3 épület), Nagyváradon (3 épület), Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Máramarosszigete-i es Szászrégenbeu. Kisebb javításokat végeztek a Csíkszeredái, dési, gyergyószent- miklósi, marosvásárhelyi, eepsiszentgybr ■ gyi, székelyudvarhelyi, szilágysomlyói és zilahi postaépületeken. A magyar államvasutak tulajdonát képező vasúti postakocsi park kiegészítéséül 26 vasúti postakocsit szereztek he. A legnagyobb nehézséget az a körülmény 1 okozza, hogy a Székelyföldnek nincsen közvetlen vasúti összeköttetése az anyaországgal. Ezért Beszterce és Szászrézen, valamint Csíkszereda és Székelyudvarhely közöli állandó társasgépkocziforgalmat kellett megszervezni. Miután i románok az egész gördülő anyagot magukkal Vitték, a m kir. posta a korszerű összeköttetés biztosítása végett ezeken a forgalmi vonalakon 51 társasgépkocsit álliloit be. Forgalomba állítottak ezenkívül- 70 ió- voníatásu postakocsit. A románok ugyanis mindössze három régi magyar és 9 román igen ro.*ţsz állapotban lévő kocsit hagylak hátra. Az itt felsorolt adatok csak a folyó évben! Lefektetésekre vonatkoznak és nem terjeszkednek ki a további tervekre, amelyek jelenleg beható tanulmányozás tárgyát alkotják. Ötszázmilliós hitelkeret Az erdélyi hiteléletet tökéletesen újjá kel lett szervezni, hr,gv a gazdasági életnek ez a fontos szektora a korszerű kivánalmaknak eleget tehessen. Ennek az újjászervezésnek a apját egy 500 milliós hitelkeret alkotja, melyet a magyar gazdasági élet teremtett elő. A Magyar Ncrnzei Bank az egykori Osztrák-Magyar Bank, illetve Banea Naţionala Romana fiókjait átvette. A bankok és taka rékj.'//ízt árak egyesülete (TERE) hálózatát Erdélyre is kiterjesztette Hasonlóképpen bekapcso ódolt az erdélyi gazdasági éleibe, az Országos Hitclvédő Egyesület ÍOHE) is. Az Országos Földhitelintézet szintén elhatározta több fiók i’elá litását Észak-snrdhum ben, hogy elegei tehessen a jó- megalapozott hitelkö vetéléseknek. Tenyészállatok: 2000 kanca, 1000 borjú, 3000 tehén, 300 bika Az elmúlt 22 év alatt teljesen leromlott mezőgazdaság helyrehoznia a és feljavítása érdekében a m. kir. földművelésügyi minisztérium az elmúlt évben 19 millió pengő beruházást eszközölt Észak-Erdélybeu. Többszáz vető- és rostái ógépet, va amint többszáz kocsi vetőmagot osztott ki. A románok idejébeni nagyfokú állathalandóság állal okozott veszteségek pótlása érdekében mintegy 1000 borjut, 2000 kancát, 3000 tehenet és 300 lükét osztottak szét. Kiterjesztettek ezenkívül Erdélyre is a tenyészni at-mintaközségek és a mezőgazdasági mintaközségek rendszerét. A mezőgazdasági lakosság korszerű szakoktatása érdekében számos tanfolyamot rendeztek. Felállítottak két faiskolát, 5 növényegészségügyi kisérleli intézetet. A kisgazdák megsegítése érdekében pedig 300 modern magtárat, 'továbbá mos gyümölcsasza ól állítottak fc-1. 2400 hoLd erdősítése A 22 évig tartó erdő-rablógazdálkodás helyébe egészséges és tervszerű gazdálkodást léptettek éleibe. A román időben Észak- Erdélv erdőiből mintegy 240 000 kaíusztrá is holdat kiirtottak és azokat legelőként használták. Ezeket a vidékeket ismét erdősítették. Ezenkívül a magyar kormányzat ebben az évben kereken 90 ezer kocsi fát értéke* sitett. Mezőgazdasági vonatkozásban biztositól ták továbbá a falusi ifjúság téli szakoktatását .Hogy mi yen nagy jelentőséget tulajdonítanak az erdélyi mezőgazdaságnak, ezt a tényt az is bizonyítja, hogy a m. kir. földművelésügyi minisztérium Kolozsvár székhellyel kirendeltséget ál itott lel. Az ipar és a kisipar modernizálása Az észekerdélyi ipar modernizálásának és pártolásának kérdése :< folyó évben is főgondját képezte a kormánynak Ebben a vonatkozásban is igen nagy nehézségeket ke'- lelt leküzdeni. A gyárak és ipartelepek ugyanis még a hatalom átvétele előtt nagyrészt biztositolták maguknak nyersanyagszükségletüket, ámde a nyersanyagforrások az uj határvonalon túl maradtak és a szerződés szerinti kÖte-es szállításokat a román vállalatok megtagadták. így tehát a szükségleteket Magyarország nyersanyagforrásaiból kellett fedezni. A pénzügyminisztérium az északerdéivi ipai-váfalatoknak megfelelő hilelkeretet nyújtott, a magyar Gyáriparosok Országos Sző- j vétsége (GÎOSZ) hason óképpea segítségé- * re sietett az erdélyi iparnak. A kormányzat ismételten 40 ipartestületet hivett életre, miután ezek az igen fontos szervek az elmúlt 22 év alatt: kényszeriueg nem tevékenykedtek, önálló létalapok megteremtése érdekében a Nemzeti ünállósitási Alap is kiterjesztette működését Erdé’yre. Ezzel egyidejűleg sok más hasonló szervezet, mint pl. a Baross Szövetség is hatékonyan segítik a nagy újjá építési munkát. A magyar textilipar támogatása lolytáu az északerdélyi szövők és fonók jfmét megkezdték tevékenységüket. A legkii- -önbözobb iparágak élvezték az állam legmesszebbmenő támogatási* és ezek közül is nevezetesen az erdélyi háziipar részesült jelentős támogatásban. A fakitermelés fokozá- öa é3 a .faipar talpraállítana érdekében e határozták kél cellulozcgyár létesítéséi- Nagy szerepet játszik a gazdasági életben a vízi- erők megfelelő felhasználása és ezzel párhuzamosan Erdély villamosítási terve, amely egy évvel ezelőtt még az 1918-beli állapotban vo t. Tusnád körül máris Jő székely falut, láttak el villanyárammal. A kolozsvárkömyé- ki községek pedig szövetkezeti alapon'biztosították ár ame-látás ukat. üj éra köszöntött lie kisipari ■ vonatkozásban is. Támogatásképpen az állami szállításoknál magas percent jövedei^-it biztosítottak a kisiparnak. Ezenkívül az egyes kisiparosok 1.000—10.000 pengőig terjedő hitelt nyertek. Kisipari cé:okra eddig összesen 500 ezer pengő hitelt nyújtottak. A mezőgazdaság fellendítése érdekében 13 szeszfőzdét á'litoltak fel. Állami kezelésbe vették a dernatatarosi aszfaltúm veket 1 millió 500.000 pengő befektetéssé-. A szatírárné* metii vagougvárat pedig lényegesen kibővítették. Majdnem minden iparág részesül ki- sebb-nagyohb hitelkedvezményben. Az újon nan működésbe hozott gyárak között szerepel pl. a borszéki üveggyár. Ej lendületet veit az ipari szakoktatás is. Tanonctanfolyamok rendezése, valamint az erdélyi tanoneolthonok államosítása, középfokú és felsőipariskolák felál itása rövidesen ismét európai színvonalra emelik a kitűnő munkásanyagot. Ezt a célt szolgá-ja különben az a széleskörű tauonecsereakció, mely lehetővé teszi az erdélyi tanoncokuuk az anyaországban való oktatását is. A szövetkezeti élet megrösitése Hasonlóképpen nagyje'entőségü munka folyt a szövetkezeti élet megerősítése érdekében is. A tej, bor és gyümölcsértckesitő szövetkezetek tagjaik számára nemcsak hitelt, hanem előnyös értékesítési lehetőségeket is biztosítanak. A szövetkezeti mozgalom támogatása érdekében a fő dmüvelés- ügyi minisztérium és az anyaország 1 millió 300.000 pengőt fektetett Le Erdélyben. Hasonlóképpen támogatásban részesültek a fakitermelő és értékesítő szövetkezetek is A szövetkezeti mozgalom nagyvona-uságát mutatják az alábbi kiragadott számok is: Csikszeutsimonban burgonyaértékesitő szövetkezet létesíi-1 220.000 pengő befektetéssel. A baróti tejfeldolgozó szövetkezet 15U.0C9 pengő befektetéssel indult. A hasoncélu, de kisebb mértékű kézdivásárhelyi szövetkezet pedig 80.000 pengővei kezdte meg munkáját. Hitelszövetkezetek kiépítése Ej életre keltették a hitelszövetkezeteket ic. A Magyar Nemzeti Bank és az anyaország testvérintézeteti kétmiJMó pengővel segítették az észekerdélyi hit el&zö vétkezőteket. A Ma* g> ar Nemzeti Bank visszleszámüc1!ásu hitelt nyújtott az erdélyi hiteiiszöverkezeteknek. a magyar fö"'dhitte.Óntézet pedig hosszúlejáratú beruházási kölcsönt nyújtott 4-5 percent kamatozással az erdélyi hitekszövetkezetek- n; k. A szövetkezeti mozgalom támogatása érdekében illetékes szervek a kultuszminisztériummal egyetértésben lépéseket tettek ab_ hói a célból, hogy a szövetkezeti gondolat terjesztését az iskolákban is keresztül vigyék. A háziipar fejlesztése érdekében pedig szövőiskolákat (Kolozpváront is) rendeltek be. A fürdő- és szállodaipar modernizálása Je.tcn-tős munkát végzett a koimúnyzat a ki'Lünő erdélyi fürdőknek az idegenforgalom ‘ha való Irekapesodása érdekében is. A razda- sági é rtnek ebben a rész etmunkájában együttesen dolgozik a magyar államvasutak, a magyar idegenforgalmi hivatal/ az Ibusz és az Erdélyi Kárpát Egyesület. Mindenekelőtt term és zenesen a közlekedési utakat kell ennek a célnak érdekében európai színvonal* ra felemelni, mert különösen özek a vidékek szen\ edtek -Sokat a 22 éves idjegeu uralom kizsákmányoló gazda ági pofiit (bája miatt. Az erre a cé ra szükséges eszközöket nemcsak az. állam, de Magyarország egves városai is készséggel bocsajtolták rendelkezésre. A szá lodák modernizáld i munkálataira 2 rnil* iió pengő kölcsönt nyújtottak, Budapest székesfőváros pedig Marosikon egy mag&S ati ógyszá'lloda építését vet,te tlervbe. Az erdélyi fürdők vízvezetéki és csatornázási munkálataira pedig a kormány 200.000 pengőt szavazott meg. Szociális intézkedések A szociális helyzetet természetesen szintén az anyaországi magas színvonalra kékért emelni. A már meglévő szervezetek kiépité- sévc\ valamint a társadadombizfositó intéz- inéayiek tevékenysége ioly-tán lényegesen javult a helyzet. Modernizálni keüetr a kórházakat is. o2 népegészségügyi intézményt létesítettek és ezenkívül számos anya- és csecsemővédö ín- itiezetíttt. Hogy ezek a szervezettek miiiyen hatékony munkár >égeztek, arra nézve elég csupán azt feVrulitcni. hogy egyedül Kolozs- megyében 63.000 pengőt fordítottak au vu* Mm
