Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-06 / 204. szám
T.LF.ENZfiK UUUESZBfflSflB * .OkTSOTtoTSaSB 10 4 1 ,s 7 r p / v ni her C, 'mmmaKHmmfiiei&an Sokan kinn hagyták a nembeli lobo gókat, amelyeket a városAezetöség óhajára, de mt'2 inkább a szivük sugallatára kifüggesztettek augusztus 3ö-án, a második belvederei döntés első évfordulóján Kinnt hagyják a trikolorokat, uemcsak, mert melegítő színeikkel ma sem bírunk még egészen betelni, annyira ürese- és álomszeriieknek, sőt, valósággal érzéki káprázatnak tetszenek fel nekünk, hanem kinnt hagyják, holott áznak és fáz* uak a korán idesietelt őszi esőzésben, mert az általános hangulat kívánalma ez. A polgárságnak igaza van. Minden egyes nap most egy-egy ünnepi évforduló két j héten át, mialatt egy év élőit mámorosán készülődtünk a harmadik unióra és az egyesülés lázas hétköznapjaival érkező, hosszú munka lehetőségére. Az emlékezet minden szürkeség és gyengülés nélkül idézi vissza bennünk ezeket az egy év élőit a gyönyörűség édes nehezékei- 1 vei ránk borult ünnepnapokat, amilyeneket csak több század foglalatában egy- azer-egyszer juttat a sors nekünk. A 22 esztendő északerdélyi magyarsága, mely több*kevesebb év kisebb-nagyobb lelki, szellemi, sőt anyagi keserveivel szolgálta meg a felszabadító két ír ét felséges boldogságát, az ilyen történelmi esemény ritkaságát, nemcsak telítettsége folytán örvendez^ joggal diadalmas érzésekben fü- rödve, de joggal emlékezünk meg szinte csak az örvendetes történésekről C3 meg- I feledkezik szinte valamennyi kelletlen körülményről. A belvederei döntés után komor emberi méltósággal kellett volna megtörténni a főhatalomváltozásnak. de keserűség, ingadozás, szenvedély, a vesztett fejsze után legalább a nyél megmentésének vágya egy aránylag hosszú időbeli lehetőség alatt sok méltatlan szomorúságot és jogtalan kárt zúdított reánk. De ki törődött akkor lényegesen a tűnte* lésekkel, lövöldözésekkel, fenyegetésekkel, életveszéllyel, veszteségekkel, megrövidítésekkel: az uralkodó gondolat és vezérlő érzés volt a felszabadulás cs visszatérés ténye s ebben elmerült minden baj és vészjóslás. A fénynek ugyan most is megvolt a nehéz árnyéka s a piros Örömnek a sós könnyé. A történelmi végzet a századok folyamán csak egyszer felragyogó ezt a kimondhatatlan boldogságot nem juttatta Erdélynek és néhány vértanú áldozata is kellett érette. Most minden egyes nap szeptember 16-áig szinte mind egyforma pompájú évforduló, el nem fogyó emlékeket idézve. Il*én és 15-én mi Kolozsvárt, a többi Eszakerdély pedig a többi napokon tün- dokicbb külsőségekkel fog ünnepelni, de a napok mégis csak összefolynak egy hatalmú*, színié lrlehbubruMtó, fiMscge* hangulatba. Szédülten járjuk az utcákat cs a hideg cső ellenére is meleget er ziink a szí\ körül mimluntalun: igen, mert szeptember l-éu deli 12 órakor pél iliiul 111 állottam, ezt meg e/t láttam, e-ie viszont il! beszélget tern, lelkendeztem, ábrándoztam ezzel meg ezzel az is merössei, majd vacsora után záróráig, mert a sötétség sem riasztott el. itt meg itt jó társaságban készültünk a közelgő nagy boldogságra. \ alóban az emlékezet zsilipjei felemelkednek es zúgta ömlőnek a múlt ragyogó és komor képei, napokat. órákat. perceket szólítva elő a múltból. I ulujdonkép ma se léptünk egészen k a nagy fordulatból. Henne vagyunk: hiszen még nem is fejeződött he- hangnlala nem Iliilt ki s a még meg nem oldoíl feladatok és I.ütelességek uj és uj hasábokat raknak a hunyó paiaz.-akra. I ulajdöukép még ma sem tudunk pontosan számot vetni azzal, mi történt velünk, mi lesz c történés további folyománya és befejezése:* \ mámor ugyanis nem szállt el belőlünk: Ills' erővel láp latja boldog érzésünkét e- gondtalan emlékezésünket, de «Kupán kék függönyök hasadékain láttatja pillanatra valóság és jövő r«üzleteit. >■ Ünnepeljünk hat gondtalanul a kötelességekről ugy sem feledkezhetünk e történelmi vihar miatt. Megérdemeljük, hogy 22 gyásze-ztendö után legalább egy diadal) vünk legyen. Ha gvás/év alatt fékeiébe öltözünk, az öröniévuck legalább most a végén és az nj lürléneleni első i vfordulati napjaiban öltöztessük bíborba megviselt lelkünket. Pillantsunk f*-l állítattál a kinnt hagyott lobogókra, emlékezzünk vissza magunkban az egv év előtt elfoglalt iielyekre, beszélgető-a-kbe vont emberekre, árúit eseménye'x<-. idő/ ziik vis*/..» érzéwinkel «ős gondolatainkat. Aztán készüljünk fel a kel szeptemberi j nagy évforduló méltó megimm- plev-.c/c. melyet amugy is a/ emlékezés ragyogó® hídja kö| össze: Széchenyi I >0 ik -zub- , tésnapja. De ne légyénél, az iinnepb <-k I mulundóak: magyar szalnialâng megi-.-H mellese. Az unió és Széchenyi j«-b nlö* ■ f-égc súlyos illa - it ásóktól roskadozik. \ I felszabadulás és egyesülés második «--»z- 1 lendejében meg kell oldani esedeke- tör- f* tém-lmi feladatainkat. Magyarország re integralásaluil és az erdélvi sz«*lle.ui pa- í ranesából folyó összes kötelességeinknek !j m«-g kell felelni. Az, ünnepié* és az emlékezés mámorából serkrdjen ép tágul- 1 jón szét a történelmi küzdelem és munka j mámora i«. I nnepnapok ég munkák! láz. a a mi derek szép sorsunk. Engedelmeskedjünk lelkesen <-s inaszakadtáig neki ÜiááiaaJé Is^eHitisarfeletolclcei öanepehe az erdélyi magyarság a honvédség be- vaiiulásáaab első évlorciaiéiáá OssieiíafljsF«;, szerepeire és kcmoly munkára buzditoiták hiveikel a lelkipásztorok KOLOZSVÁR, szeptember 6. Szeptember 5-én Erdély összes templomaiban bálaadó istentiszteleteket tartottak az egyházak a magyar honvédség Erdély terület ere lépésének egyéves évfordulója alkalmából. Délelőtt tíz órakor az összes templomokban megszólaltak a harangok és a Himnusz hangjaival megkezdődlek a bálaadó istentiszteletek. ,A Szent Mihály leiapSooihan A Főtéri Szent Mihály templomban a vármegye, a város és a katonaság kiküldötteinek és vezetőinek jelenlétében ünnepi halaadó szentmisét tartottak, melyet fényes papi segétUettel Sándor Imre püspöki helynök celebrált. Az ünnepi szentmisén jelen volt Schweitzer István altábornagy badseregparanesnok és nemes szentgyörgyvári Stirling László altábornagy, hadtestparancsnok vezetésevei a helyőrség tisztikarának negyven tagú küldöttsége. A megye és város részéről, tnczédy-Joksmnn Ödön dr. főispán és Gaál Elemér alispán, valamint Keleáy Tibor polgármester, a posta, vasút, a kath. iskolák. állami hatóságok, városi üzemek, pémzügyigazgatóság, egyetem, a különböző intézmények stb. küldöttségei jeleutek meg. valamint az Erdélyi Párt kiküldöttjei. A nagyszámú hivősereg sorában a katholikus Nőszövetség és a Baross Szövetség magyarrubás asszonytábora is látható vol-t. Szentmise alatt a templom bejárónál rendőri diszőrség teljesített szolgálatot. «-s*. A monostori kath. templomban dr. l\apholcz Pál, a szenlpéteriben dr. fía- lássy Imre kanonok celebrálta a háíaadó ünnepi szentmisét. A „Á magyay ©sszeteráás legyéhez íkeli mnafcá!* 2í®dÍ33S!!iak A magyar honvédség erdélyi bevonulásának egyéves évfordulóját fényes ünnepség keretében ülte meg a református egyház és az alsóvárosi református templomban tizórai kezdettel ünnepélyes istentiszteletet rendeztek. Az istentiszteleten Kádár Géza esperes mondott könyörgést, Vásárhelyi János püspök pedig prédikációi. A püspök gyönyörű beszédében többek között ezeket mondotta: — A kegyelem csodálatos müveként Erdély magyar népe ma ismét együtt van, hogy egymástó1 soha el ne szakadjon, mert emlékszik és hogy emlékezzék a megtipor tat ás keserűségeire. A jelszabadult magyar hazában az a fel- adatunk, hogy amint az Ige mondja, tudakozzuk az utakat, hogy mik is a mi uj jeladói cink. A szülő jóidhoz, iskoláinkhoz és kultúránkhoz való rendíthetetlen hűségünk és hitünk megtartóit az elmúlt két évtizeden át. Voltak sorainkban, akik nem tudtak tűrni és szenvedni és beállottak az árulók soraiba. Erdély magyar népe azonban nagy többségben kitartott, mert amikor a Végzet szekere végigzugolfc rajtunk, Erdély akkor is húrom nagy magyar püspöke, az ősz és bölcs Ferencz József, a törhetetlen magyarságu Vagy Károly és az aranyszívű MajJáth Gusztáv közös pásztorlevelet adott ki. így kell a jövőben is a magyar összetartás és szeretet, valamint a felekezeti béke jegyében munkálkodnunk a dicsőségesebb, boldogabb ma- pvar jövendőért. Emeljük a szivünket az ég felé, hogy egész kegyelemre méltasson — fejezte be prédikációját a püspök, a Kormányzóért, a nemzet hivatott vezetőiért és a magyar népért könyörögve. -:/■ Az unitáriusod Kossuth Lajos utcai templomában is ünnepélyes hálaadó istentisztelettel emlékezett meg az egy évvel ezelőtti történél mi eseményekről. Az istentisztelet során í rmössy Károly esperes mondott beszédet. Megható szavakkal megemlékezett a honvédség erdélyi bevonulásáról. Hálatelt szívvel imádkozott a Kormányzóért, a nemzet vezetőiért és a sokat szenvedett magyar népért. •- ^ Az evangélikus templomban kilenc órakor német, tiz órakor magyar nyelven tartottak hálaadó istentiszteletet. A németnyelvű istentiszteleten Albert Richard lelkész szolgált. sA magyarnyelvű istentisztelet keretében Mezei Mihály dr. lelkész liturgizált, az egyházi beszédet pedig Maksai Albert dr. teológiai tanár mondotta. Beszédében újra felidézte az egy év elclti napok eseményeit. Rámutatott az. erdélyi j országrész lakosságának és a magyar nemzetnek további kötelességeire, majd Istenben való bizalc-mmal és Isten igazságosságába vetett hittel beszélt a boldogabb jövőről, e ^ Vásárhelyi fáraos püspök pásztorlevele Amint röviden jeJentettük, a hazatérés e.lső évfordulója alkalmából A ásárne- lyi János ref. püspök hosszabb pásztorle- vélben fordult az erdélyi református egyházak espereseihez és lelkipásztoraihoz, — amely megérdemli a részletesebb ismertetést. A pásztorlevél elsősorban is mélységes hálaadással fordul Isten felé, hogy a fel- szabadulás ténye beköwikezeU, azutáni háláival emlékezik meg Kormányzó í runk bölcsességéről, honvéd einh hősiességéről és nemzetünk kormányférfianak nagy munkájáról, továbbá nagy barátainkról, Hitlerről és Mussoliniról. Kéri tehát a lelkészeket, hogy a felszabadulási ünneplő istentisztelet keretében mind erről emlékezzenek meg és imádkozzanak hazáinkért, dicsőségesen küzdő katonáinkért és odaáit maradt magyar testvéreinkért, akik — a páisziorlevél szerint — nem osztozhatnál: a mi örömünkben. HelkészB feladatok A pásztorlevél ezután a felekezeti iskolák uj tanévének megkezdése alkalmából figyelmeztet, az egyháznak az iskolázás terén levő nagy feladataira. A lelkészeknek legyen gondjuk, hogy a szülőiz irassálc be gyermekeiket az iskolákba. Ennek az intésnek igazi jelentőségét akkor értjük meg — mondja a püspöki pásztorlevél, —- ha eszünkbe idézzük a román korszalznak éppen gyermekeink iskolázása terén bekövetkezett nagy puszii fásait. Figyelmeztet ezután arra, hogy a szórványokban élő magyar gyermekek számára szórvány-internátusok állanak rendelkezésre, azokba kell vinni a gyermekeket, hogy megfelelő hitvallásos és anyanyelvi oktatásban részesülhessenek. A papság szociális kötetességei  püspök felhívja a figyelmet az erdélyi magyarság gazdasági, szociális érdekeinek védelmére, amelyből az egyháznak is ki kell vennie a részét. Szükséges tehát, hogy minden egyházmegyében legyen egy lelkipásztor, aki a központ támogatásá-' val megbízás alapján foglalkozzék a uép- ^ egészség, szociális segélyezés, szövetkezeti és gazdasági védelem kérdéseivel. Ez a STiegbizott irányítaná anztán az esperesség presbitériumainak és lelkészeinek ilyen természetű munkáját. Az egyháztársadalmi munkálatok terén fontos a Férfiszövetségek megalakítása és azok részvétele a népművelés nagy munkájában, továbbá a noszövetségi, leányszövetségi és ifjúsági munka folytatása és erősítése. A lelkész! és tanári, lanitói kar sok gondja, a megélhetési nehézség ellenére kettőzött hoz- gósággal kell végeznie a romokból való felépités áldásos munkáját. Itíősieíu kérdések A pásztorlevél ezután az időszerű kérdésekre tér át. A Romániában maradt nagyenyedi Bethlen kollégiumban levő tanítóképző intézet helyett szeptemberben uj tanítóképző nyílik meg Sepsisz&vt- györgyön, ahol 20 hely teljesen ingyenes lesz az egyházkerületi vezetőség gondos- kodásából. A lelkészi utánpótlás gondjainak leküzdésére pedig a kolozsvári teológián 5 ingyenes és 10 félingyenes helyet létesítettek és hasonló anyagi segítség nyújtásra kérték fel az egyházmegyék és gyülekezetek vezetőségeit. Végül a pásztorlevél a lelkészi kongnia rendezésének kérdésével foglalkozik. Ismerteti a magyar kongrua-rendszert, amely a helyi javadalmat veszi alapul a kongnia kiutalásoknál. Ezért az egyház- kerületi vezetőség megoldási tárgyal ásókat indított a kultusz!,-ormánnyal a kérdés rendezésére és jelzi, hogy a tárgyalások igen kedvező körülmények között gyors eredményedet Ígérnek. A püspöki pászforlevél a szereterte és az egymás iránti támogatásra való felhívásra szóló szép szavakkal zárul. ül iádéra zeraesrail előnyösen szerezhető be az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9,/ ' _ , ^
