Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-05 / 203. szám

â OKULÁS ré és henye fényűzésekre még csak egy jityinget sem kiadni, hanem úgyszólván minden garast az élet és vagyonvédelem- re, forgalomra, szépmüvelődésre, köz­egészségre, szánni. Dicséretreméhó intéz­kedések történtek ugyan már két év ól a, de nyilván most már méginkább az első­rendű sürgős feladatok lehető legszéle­sebb gondjai közé helyezni az árvédel­met, folyószabályozást, földár hokist, fór sitást, magas építést stb., mert alapos el­intézésük nem tűr semmiféle halasztást. Kolozsvárt szintén égető kérdés let\MZ ármentesités. Mindun talan súlyos bajok támadnak a Nádas és Kajántói patak, a Szamos, sőt már a Malomcirok miatt. Ezeknek az olykor eszeveszett barátaink­nak megfelelő gátakkal való megnevulése arányáig nem is nagy munkát és anyagi áldozatot követel, viszont a halogatás csinos pénzbeli áldozatot okoz most, már szinte rendszeresen, magánosoknak, a hűl- városok gondüzte lakosainak és küzködö gyárainak. Ne hagyjuk cserben őket. Im­már fogjunk hozzá a legkomolyabb víz­rendezési. tevékenységnek. Bizonyára ta­lálhatunk fedezetet reá, ha alaposan meg­gondoljuk még egyszer, melyik utcabur­kolási, fatarozási, szépít észeti tervet odázhatnák el holnapra, vagy hogyan takaríthatnánk meg valamit a közigzgn- tás egyszerűbbé és gyorsabbá tételével, sőt a jövedelmi források alaposabb kiak­názásával. Tanuljunk egyszer a saját szo“ moru kárunkon! Tízezer családot telepítenél^ le az Älföiäön BUDAPEST, szeptember 5. A földművé” lésügyi minisztérium, nagyszabású telepí­tési tervet készített az Alföld pusztasá­gainak betelepítésére és e területek foko­zottabb mezőgazdasági kihasználására. A terv szerint a homokos pusztákon, a mo- csaras részeken és szikes területeken szö­vetkezeti alapon indul meg a munka és 40 holdas parcellák megművelésével fo­kozatosan 10 ezer családot telepítenek le, mintán előzőleg kiépítik az úthálózatot., a vízlevezető és öntöző berendezéseket. Az Alföld racionális vízellátását nem lecsa­poiájsokkal, hanem szabályozással akar-4 ják biztosítani. A vízlevezető és öntöző” csatornák hálózatával kapcsolatosan na­gyobb víztartó medencéket és halastava­kat létesítenek. Az alföldi erdőterületet amelynek kiterjedése jelenleg 300 ezer hold, 700 ezer holdra bővítik. Egyegy 40 holdas parcella telepítési munkálata mintegy 400 ezer pengő költséget igé­nyelne, de ezek a költségek a befektetés és kihasználás révén később teljes mér­tékben megtérülnek. > SZEPTEMBER Raitecsay László Németországba utazott BUDAPEST, szeptember 5. (MTí.) Radocsay László igazságügy miniszter b; r oda 1 m i i gazság ü gym i n isz t é ri u m I vezetésével megbízott Schlegelberg ál- ■ lamtitkár meghívására a hét végén j többnapos tartózkodásra Németország­Re®S€V€i!-iíonoQ€ találkozóról iciiCIicl WasMogfonbaii WASHINGTON, szeptember 5. (Budi Tud.) Hírek terjedtek el arról, hogy Roosevelt elnök és Konoye herceg ja­pán miniszterelnök találkozni fog* Ez­zel kapcsolatban a sajtóértekezleten kérdést intéztek Hull külügyminiszter­UlafeJ® ssHráikfouSSám Amerikában WASHINGTON, szeptember Ä (DNB.) I Az Alabama állambeli Birminghamban I mintegy 8000 bányamunkás beszüntette a j munkát a széntelepeken, mert a több hó- ; nap óta húzódó bérviszály szinte naponta megismétlődő tárgyalások után sem ve­zetett eredményre. A szénbánya a bir­MaímrSzemle Szerkesztőbizottság: GRÓF BETHLEN ISTVÁN elnök SZEKFÜ GYULA alelnök Egy telepítés tanulságai SZABADOS MIHÁLY A csiki magánjavak BÍRÓ SÁNDOR Városépítés RUIMER PÁL A finnek harmadik Szovjetháborúja CSEKEY ISTVÁN Az „attentizmus“ vége PARISIENSIS Külpolitikai szemle g. 1. Puky Endre EGYED ISTVÁN Babits Mihály SŐTÉR ISTVÁN Irodalmi válság — társadalmi változás GOCOLÁK LAJOS Üj könyvek Szerkeszti: ECKHARDT SÁNDOR MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, V., Vilmos császár-út 26. Előfizetési ára magánszemélyeknek évi C) pengő (q Q fillér ba utazott az ottani bírósági és igaz­ságügyi intézmények megtekintésére. Az ilgiazságügyminisZitert távollétében Hórnan Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter helyettesíti. hez. Hull arra a kérdésre, vájjon nyi- latkozhatik-e Roosevelt és Konoye ta­lálkozójáról, kijelentette, hogy a távol- keleti helyzetről szóló kommentárhoz nincs hozzátennivalója. minghami kerület vas- és ércgyárait lát" ta el üzemanyaggal. Pattersonban (New- Yersey) több hadigazdálkodási szempont­ból jelentős üzemben is beszüntette a munkát több, mint 5000 főnyi munkás. (MTI.) ; ­Meákeszofuziák GáU Gyula sirfsff Pesrkeifezésl munkálatokat jutányosán válla) Lürinezi & C®. Zápolya-utca 6. sz. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebők-cukrászcia) aw—í KOLOZSVÁR, szeptember 5. (Saját tu­dósítónktól.) Az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület szeptember negyedikén, teme­tésének évfordulója alkalmából megko­szorúzta a kegyelet cs emlékezés jeléül a felszabadulás előtti napok egyetlen ko­lozsvári vértanújának, Gáliszter Gyulának sírját. A sírnál lassan gyülekezik a tö­meg. Itt vannak a család tagjai, azután ár. Katona L. tanácsos a város képviseleté­ji ben, Nyíró József főszerkesztő, az Erdélyi I Párt kolozsvári tagozatának elnöke. Vita í Sándor országgyűlési képviselő, az El­lenzék lapvállalat igazgatója, a magyar ujságirók nagyobb csoportja és a tragikus módon elpusztult poéta számos ismerőse, tisztelője. Elsőnek sir. Katona Lajos taná­csos lépett a sirhos, amelyre előzetes«» már ráhelyezték a várss kék-piros és a ma* gyár ujteágirók nerazetisaisii szalagos ko­szorúját. .';.;ry : .•! fóaíöraa sasiâcsos foesz» Kolozsvár város közönsége nevében -- a polgármester megbízásából — mély megilletödéssel helyezem el koszorúmat a vértanú halált halt Gáliszter Gyula sírjá­ra. A világháború vitéz tűzharcos tisztje a megszállás és megpróbáltatás keserű éveiben tollával szolgálta a magyarságot cs ma is ezren és ezren emlékeznek vi­dáman pattogó rigmusaira, melyekkel a napi gondokat és fájdalmakat űzte el ma­gyarok háza tájékáról. Ezt a nemesielkü, senkinek nem vétő embert érte a bosszúm álló golyója éppen akkor, amikor a ma­gyarság megérte a feltámadást. Éppen egy éve van annak, hogy fegyvertelenül, védekezés nélkül esett el az örök küzde­lemre felállított vonalban. A feltámadás első évfordulóján kegyelettel gondolunk rá és kérjük a Mindenhatót, hogy testé­nek az ismét szabad magyar földben ad­jon örök pihenést. m tsjsűgíróls Kegyelete Ezután Végh József lapszerkesztő, a Magyar Ujságirók Egyesületének kolozs­vári csoporteinöke Wszélt a magyar ujlság- irók és S3 Eliemsék noréWn. — Nem igy histúntvk ezt az évfordulót megünnepelni. Méltó módon szerettük volna, teljas dísszel és gyáezpornpával meg adni Gáliszter Gyulának azt a tisztelete!:, amelyet temetése alkalmával az ismere­tes okok miatt nem adhattunk meg, de ez a kivételes idők miatt még most sem volt lehetséges. A magyar ujságirók és a ma­gyar olvasóközönség azonban mégis ke­gyelettel elzarándokolt, ehhez a sirhoz, amelynek lakójától példát vehet a haza­szeretetben, Hisszük, eljő majd az idő, amikor Gáliszter Gyula emlékét méltó formában újíthatjuk fel. Szivünkben azon ban változatlanul örökké élni fog emléke, és Icegyeletes* érzésünk iránta nem múl­hat el sohasem, amíg csak Erdélyben magyar sajtó lesz. És akinek emlékezete éi a lelkekben, mint a Gáliszter Gyuláé, az nem hah meg, — az él és élni fog. Végül Deésy Jenő színművész bensősé­ges érzéssel mondotta el a. tragikusvégii költő egyik legszebb versét, az ,.Édes­apám halálára4' címűt, amelyet a teme­tése alkalmával ugyancsak ő mondott el a sirnál. *« " y,* rí> * A szavak elcsendültek — a szemekben könny — és egy pillanatra mindenki csak a kegyelete« vis&zaemlékecrésnek áldo­zott. Azután lassan szétoszlott a tömeg — Gáliszter Gyula pedig tovább álmodik a sírban a dicsőséges magyar jövendőről. vt*v-i vüSjMfV- .'sS/físí*» vní ( a-) Széchenp-smlékbéisegsí ad il a posta A posta vezérigazgatósága közli, hogy gróf Széchenyi István születésének 150. évfordu­lója alkalmából szeptember 21'én 10, 16, 20, 32 és 40 filléres címletű emlékbélyegek ke­rülnek forgalomba. A bélyegeket ezévi de­cember végéig valamennyi postahivatal áru- ’ sitja és azokat 1942 junius 30*ig lehet pos- I tai küldemények bérmentesítésére felhasz­nálni. -I •• •«»-r ' *■ A posta vezérigazgatósága közli, hogy gróf Széchenyi István születésének 150. évfordu­lóján, ezévi szeptember 21-én a budapesti 1., 4., 62., 72. számú, továbbá a debreceni 1., kassai 1., a kolozsvári 1., a nagyváradi 1., a pécsi 1., a soproni 1. és a szegedi 1. számú postahivatalok „gróf Széchenyi István szüler tésének 150. évfordulója 1791—1941“ felira­tú Lánchid képét ábrázoló különleges kelet- bélyegzőt használnak a náluk feladott levél­postai kü-demények egy részének lebélyegzé­séhez. HÉT KIVÉGZÉS A SZERBIAI ALEKSZINÁCON. Az újvidéki Reggeli Újság irja belgrádi jelentés alapján: Zajecsán környékén több rombolási kí­sérletet követtek el, ezért Alekszinácort hét kommunistát, közöttük négy zsidót, kivégeztek. Névsoruk a következő: Sil Árpád fogorvos, Schwarz Izidor keres­kedő, Sebők Gerö kereskedő és Lórenz Rózsa tanárnő, továbbá Vucsevics Mi­lován és M lonávonovics Dragó földmű­vesek, Kacsarevics Milos ügyvéd. A szerbiai Turia község tanítója és ta­nítónője, Kucsevó környékén bandát szerveztek és veszélyeztetik a közren­det. A lakásukon tártott házkutatás al­kalmával megtalálták Sztálinnak és más kommunista vezéreknek fényké­peit. Mindkettőjük házát felgyújtották. Ugyancsak felgyújtották még egy föld­műves házát Turián, hasonló okok miatt. Ezenkívül Zajccsán környékén még hét házat gyújtottak fel, mert tu- lagd®n«saíki n®m tértek vissza ottho­nukba, lianwn az erdőben maradtak és küncs*l®kmény#kat saecrveztek. j (sVIagyar Országos Szabvány) fületek éelf es Fafcááya népiskolák, középiskolák, szakiskolák számára az ELIEIZÉK üSaiyves« bffiiáfáibasi MoWsvár, Mátyás király-tér 9. szám. Saját kárán tanul e.z ekos. mondja ez nT-fl régi közmondás. Nincs miért félredob- -nunk, habár szinte nyom nélkül elmúlt )ávkorból entkl, már pedig a historizmusnak m nem valami sok értéke, talán értelme rr van manapság, amikor az emberi lehető• áa ségek végletes megfeszítésével uj tórté- iveimen munkálkodunk. Elég sok alkalom •vj- van. hogy most saját karunkon okuljunk. {A’F.gy negyed százada tömérdek jelentős yA kár zúdult a magyar földre és népre. L} ü\ ' történelem mindig bajjal jár, a m agyar- oa ságra és intézményeire mindig több is zu- sb 'dúl, mint másutt és gyakorta ezek a csa- k\ pások valóságos nagy katasztrófákká tel" A jesednek. A történelmi ut és a bástya n\ helyzet velejárója ez. De nem. a történél- M mi vészekről oltárunk elmélkedni eZut- öj : fal, a nagy évfordulók örömei közt és A 'édes mámorában, hanem azokról a bajok- n ról. amelyekkel a természet szövetkezik -- — talán rendszeresen — a történelem­én mel, mert mind a hgtten áldozatokból, A pusztításokból, halálból varázsolják elő a továbbmenetelt és örökös életet. Bölcsen J\ tudjuk, hogy a háborúkkal, forradalmak* A kai, rossz világigazgatások sarkába elemi i csapások, járványok, inségfik, cletrövi- b dőlések járnak. I J A természet balkezének sújt olásai közt il '71/agyar országon évek óla szerepelnek az b áradások, újabban a vadvizek. Irtóztál6 0 anyagi veszteségeket okozva. Erdélyben is, Kolozsvárt pedig évek ófa rendsze­•v vesen. Tizenkét hónap alatt nem is 'i egyszlerJ Elég egy nagyon csapad é- \ kos évszak, sőt olykor egy hosszabb \ 'felhőszakadás is és már a termőföldek ,\ nagy kiterjedésben viz alatt állanak, há- z zak ezrivel összedőltek, hidak elsodród* 1 tak, vasúti töltések és gátak beomlottak. V 1Gabona, állatállomány, bútorzat, sőt em* 1 berélet semmisül meg. Hosszú évek, év- X tizedek, olykor századok munkája, gyüj- \ rése. alkotása pusztul el. A nagy Alföld, í sőt Erdélyben cgy-egy rakoncátlan viz- î völgye nem bírja már föhzivni, mint egy túlterhelt óriási szivacs a talaj hajszál* erein föliörő, vagy a levegőből hulló cseppfolyós terhet, s akkor a vadvíz hó­napokra, sőt évszámra akadályt állít a mezőgazdasági kultúrának. Ismételten milliókat kell — a háborús helyzet óriási kiadásai közt — viz levezetésre, szárí­tásra, romok fölépítésére, gáijuvitásra és szabályozásra fordítani. ***,#* Elérkezett a pillanat, hogy e borzasztó károkon most már a legteljesebb mérték­ben okuljunk. Inkább mint eddig és föl- tétlen munkával. Nemcsak a bajokat kell valahogy jóvátenni, hanem gyökerestől kitépni és uj sarjad ásókat megelőzni Mert itt. immár nemcsak az újabb évek nagyon rossz időjárása ludas, hanem az okok nagy létszámában ott szerepel a fát- lan Alföld geológiai helyzete, minálunk Erdélyben a rakoncátlan folyók egyre fo­kozódó fegyelmezetlensége, mind, a két helyt pedig a román gazdálkodás, mely a hegyek erdőségeit ész nélkül tarolta le, árvizveszedelmet és folyószabályozást el­mulasztott s igy az erdélyi s felvidéki . . gyorsított vizlavinák nemcsak itthon zú­dulnak a völgyekre, de levágtulnali pusz­tító erővel az Alföldre is, ott a gátak fö' lőtt szétfolynak és a végletekig megtöl­tik a „szivacsot“. Évtizedek munkáját igényli az ujrafásitás és szabályozás, vi­szont csak hónapok gondját, uj és nagy gátak építése. Nyilván sok fölösleges ki­adásból elvonható pénzt kell erre a ket­tős, gyors és hosszú tevékenységre szán­ni, mert különben a legnagyobb szegény­ség fenyeget az évenként elpusztuló mil­liárdnyi értékek folytán. Ne feledjük, ín ennyi, pénz kallódott el hasztalan mi­kor sok nyulgátat vagy házat már két­szer is k\ollelt két évben egymás után megújítani, mert nem láthattunk hozzá a gyökeres munkálathoz. Most már számot kell vetnünk a végső tennivalókkal és a törvénnyel, hogy szegény országnak és népnek nem szabad fölösleges hülsÖség.ek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents