Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-27 / 221. szám

KuttkS 8 r r. i F: ft ?. r, K :.»»MCia«nri!!Z^3flra / 0 4 I s'/optitnhcr 2 7. Szamosiak' ál - Szamesfalváig 1910 itemlur I ' -előtt i‘i(\ i aiti'iuiGvfl, mint a . . Air. homed It Kt (tul: im-"' :t:/ o l:uúiniliné>i\ tnek in.r\:ii, 'i:ckc, elsőnek vonultain he a 'Ztimusfiilri repüld í rre, melyről 1(>17 jHiuiis hiiváhan. mini <i: l. szűnni <■. < > hír. repiilőszűzad In osztott tisztje ti frontra indultam Istenem, mi intndeu tört«'nt «'/ alatt az idő alatt. Mu l évben, a bevonulás mámoros órái* l>uu nem t ml tani ös-'/eszedm at emlékouaet, mii'! azonban megelevenednek «vek és újból átélem mindazt, ami ez alatt a 28 év alatt velem és körülöttem történt. Először is fejemet belepte a bő. Már 191.- ben is volt jéi eg\ pár fehér hujs/á-am, «le ezeket fieyelmes borbélyom Bolyé kn’ol szépen kihuzogalta. Tavaly, a bevonulás után., ismét elmentem hozzá és azt mondot- tam neki: Kristóf, ino?t húzogassa ki a le­kér hajszálaimat! A vvienerneustadti repülőtiszti iskola el­végzése után, 1017 június havában a cs. és kir. 1. számú repülőszázadhoz vezéuye tek, amely akkor Besztercén állomásozott. Ide Imagam jelentkeztem, mert minden \ ígvam az a olt. hogy Erdélyt védjem és Erdélyért harcoljak. Ez teljesült is. A szamosi* vi repülőtéren kellett jelent Leznem és onnan repültem Besztercére. \ s/atno-falvi repülőtérén akkor <■ ak ki t latiaruk és kt t lahan'jar állott. I'.">ik I itlui- rukot, mivel te e volt jiatk.uinv al, tusals in bontattam le. Ti *ttái> im nem ludtúk ineiţ- crteni. hogy niici'l liuslnkodoni ennek a put- kánvl és/.eknek «•Itülie-e miatt. He pólóéit’­tem t linduht'unah roll ez a huutlnló pontja, megérdemelte tehát, hog\ egy kivé fájjon nekem, amikor a lödre döntötték. Besztercén kedves baj társuk fogadtak, akikbe/ még ma i legmelegebb barátság szálai 1 űznek. Sokan elestek és meghaltak közülük. A háború után mint oktató pilóta zuhant le és halt m g Brurnovtzky Godvia század)«, az osztrák-magyar légi e.i.k legjobbika, aki ak kor tanú ta a repiilögépv ezeté mesterségét, amikor én Besztercére kerültem. Magyar leány volt a felesége és kis gyermeke a ko­lozsvári Alai ianumhan tanul. Besztercéről DontaKondrény the int ütünk. Meesarâ» repülőterünk volt. amilyen a re* pidügépek gyakran orra á lőttük, kartörése- ket és orrvérzésekéi okozva. l’araiicsnokoin a tisztiétkezde vezetésével bízott meg, mert... «Ivégeztem a gazdasági akadémiát. Mondotta ii. Az igazi ok azonban a/ volt. hogy tiszti legén vem, Istenben hol dogult Kujbusz I Kadar kolozsvári luiiaszta- Icsmester, kitünően ellett a főzé-; mestersé­géhez. Első lepTéáek az elensíg fe’e t Dorna-Kondrényi után jött Kunpu’ung. Káinnézve halálom pillanatáig emlékezetes hely. Itt végeztem első tiz eredményes elleu- ségfeletti repülésemet és itt kaptam meg a tábori megfigyelő jelvényt. Innen indultam <•1 1917 szeptember 22_én arra a fe derítő utómra, amelyen Szuesava felelt három el lenséges vadászgéppel kétségl>eesett légi har­cunk volt. Egyet lelőttünk közülük, a másik kettő kü önösképpen hátat fordított nekünk. ■46 találat volt a gépünkön. Pilótám, a ké­sőbb hősi hala t halt Sándor Sándor szakasz- vezető, a nagy ezüstöt, én pedig a 111. osz­tályú katonai érdemkeresztet kaptam De kaphattunk volna mindketten a propellerek.- bői összetákolt keresztet is. amit nem a mel­lekre szoktak tűzni. Most is előttem táncolnak azok a fekete ekrazit-granát füstfelhőeskék, amelyeket az oroszok felénk eregettek. Frontra ki, front­ról be. Mekkorákat dobtak ezek a szegény agyonhajszolt gépeken és milyen cifra cikk- cakkban repült a pilóta, bogy a telita álatot elkerülje. A srapnell nem volt veszedelmes, de az ekrazit gránáttól fé tünk. mert mig a srapnellnek szép rózsaszín felhőcskéje volt, amiben még gyönyörködni is lehetett, a másiké, az fekete volt, mint az ördög és ha eltalált — szerencsére ritkán történt — úgy el is vitt az Ördög. Kimpulungban rázuhantunk a vasúti sí­nekre. Ha rágondolok, most is érzem t-zt a zuhanást. Frontról jöttünk. ValósaIniileg gé­pünket találat érte. Már nem tudruk elérni a szűk repülőteret. Egy kertben akartunk kényszer'eszállást végezni. Ez a kert is tele volt ugyan füstölgő trágyakupacokkal, de taián sikerül a leszállás, gondoltuk. Közben uem vettük észre a vasúti sínek meietti táviródrótokat. Ezek a futókerekekbe bele­akadtak. A gép átfordult s rázuhant a sí­nekre. Szerencsére nem fejjel, hanem kere kekkel lefelé estünk. A futómű vasai befelé a bőrnadrág szárába, rajta keresztül. A gép motorja le az árokba, a sárkány ketté. És mi ott ültünk a romok és vasak között, mint a tormába szorult férgek. Porfelleg és deszka­darabok körü’öttüíiík. Jött a segélyautó, nyitott orvosi táskával. Tisztiszolgám a le­pedővel, szerelők a tragaccsal, a hulladékok összeszedése végeit és jött a . . kimpulungi oláh pap is, akihez néha szórakozni jártunk, mert két szép leánva volt. Miudezek dacára életben maradtunk. Piló­támon csak egy-két karcolás volt. de nekem a karom vál hói kiment a helyéből. Mikor visszatették éktelenül fájt és a helye kék lett- mint a besztercei szilva. Kolozsvárt i drága Mikó-Utcai szülői háznál .".laposan ki gyógyítottak. Aztáu vissza a repülőszázadhoz. I bolsevisták elleti 1918 e cjén l hrajnáhn rendeltek. A bolse- viki bandák ellen meutüuk és ott jártunk ahol ma a harcok folynak, sőt ahová eddig még el se jutottak, de bizonyosan el fognak jutni. Odesszában jelentkeztem, mint szálláscsi- náló Bogyai Kornél repü ő alezredesnél. Ba­rátságos fogadtatás. Pompás szálloda A vi­lághírű Lipinszkája énekelt az operában. A mólónál még mindig olt lógtak kövekkel Iá baiken a vizbedobott feherek. Az utcákon csak párosával és fegyverrel veit szabad jár­ni, mert a bujkáló boüsevikik nyakoncsipték és agyonverték az embert. Ezek voltak oiiesz- szai emlékeim. Aztáu jött Kiew, Jehata/iimszláv. ahol a férfiak és nők meszteleniil strandoltak ;• Dnyeper homokos partján és mi Tábori zsebkendőkből készített f ürdőnadrágamk- ban, rettenetesen ^egyeltük magunkat, mert az ottani fe fogás szerint azt hihették, hogy valami testi hibát rejtegetünk, azért van für- dőnadrág rajtunk. Jekaterinoszlávban Mira Saphira, aki fe­hér csipkeruhája alatt csak a barnára sült bőrét viselte, velem akart jönni Becsbe, mert ...a férjet utálta és mert a bécsi Kilhauser nél akart szépítő szereket beszerező’-. Tovább: Elisabethgard, Charkow es végül a Donetz melletti Bachmuth. Eddig a század négy héten keresztül vasúti kocsikban tanyázott. A gépeket deszkapal­lókon vittük le és repülés után megint fel­raktuk a vagonokra. Elől-hálul és a kocsik tetején állandóan lö'tött gépfegyverek és fegyveres készenlét. Saját katonai mozdony- vezető és vonatkísérő. A vagonok telefonnal és villanyvilágítással felszerelve. A gépek nagy ponyvákká' leteritve. Úgy néztünk ki, mint egv vándorcirkusz. A parancsnokunk után el is neveztük magunkat: „Cirkusz Schwartz£‘-aak, v ud.í-z •/ :izudd;í alakítva, 1«: a tenger parijára, a Boc«-«« «li (int táróban lévő Igá <>hu. M»;.-<i kr/i-MÍnk cl»íí napja gyú-v/otan veg/ödiitl. I ) piuam- nokurtkut, Seliati«- kapitánvt '»»» kor az angol bombázókat tá/na« ’a, aját Irjt *'hariró tii/«' i-ígiiuk \ébll«-niil ít* őttr, A l ígér hullámaiból, napokig tartii k ri'-ci* után, e-ak a vada-/gép iiiöjiárnáját «•- ohlal' talállak Cgv darabkáját tudtuk kihalá1 -:i: igá ohun a ri-pü’őter <•-. a mi lak «'ti'lk kű/- vctlcnii. a tenger partján volr. A b--,/áU«» gé­pik kerekei néhu -molták a tenger I- -/i" nét. «Ic sok zor helg - esi« ', a tengc-rh-'. 1/ Cg\w/er hala os • /.' rene--« ! .«-n-U-get j «..ozort. Szegény Kovács András tábori pilóta gépe a vizhen árfordult. «• a szárny aiá került, mire oiláértiink, nn-glu'. adt. Igáloban szép. «le mozgalmas életünk voT. r.z angol bombázé1 a larnhían támadták a hadihajukat, teng« ra attjárúkat «-s u Jegna gyobb üzemben dogozó javitómülu-lveket. \ legclhárito üzér. «-g tehetőto-nin-k bi/.onyn.r. V károk nagyok voltak. Vadá-zgóp' ink ozon. Lan eredménye en működtek, mtrr minden támadás alkaun.íva? 2 '! gépet veszített, k az. angolok. Az «-go gépek belezuhantak a tenged he. Mi kimentünk a lezuhanás bolyét megállapítani és a mentőhajókar odavezetni. Néha 200 km I if. rep ültünk meg’ehetői a!a‘ < Minyull, a tenget léiéit. A L éMy./.eil« /.. .n híz ton jiu /tu ávr j I lent et I volna. A tn/erb’- / uhuul aujíol gépel, helyét uic-ziio .,i-/n szivárványon olajfoltok jelezlek. Ibn’ie u / káltuk a gép farés/ei és néha egy-ket :> zol i.-. Ezeket a riie.ntőhüjók kilia í /.iák. A ha lottakat a ■/' cnikui temetőben, u eipru-ok, bahér és olajfák között temettük e| katonai pompúv u'. angol lobogóv al i ■ t-• i i 't t kopoi óban. A Mrra virágokat dobtak a mi piM- túink, mert a repülök mindiz megadták másnak a legnagyobb végti-,zt<' > Szabadidőnkben élveztük az é elet. hűlöd' tünk a tengerben és kirándulj okát tettünk V jziri piilőgépvn a gyönyörű Bocié ili CaT'ato felett. Közben medúzákra lödözTiiní. mai:- lieber fegyverre'! és ijesztgettük a fürdőző nimfákar. \ olt egy óla./októl j ákmányo t motorcsónakunk. i melyet „Cadornu ’-nak 4 r<v-zreltünk el. Sokai jártunk Haguzába. Spalatóba é- a da inát purr után szép he- lyeirí. A későbbi magyar óccánre-pülő, l.inT iC'Z Gyurka itt ment neki v adászgépp« 1 a parri szikláknak. No ha a repülőrerünk é lakóházunk i- ka­pott bombákat, de ezek szerencsére nagyobb károkat ncrn okozlak. flz összeomlás Aztán jött a kárhozatom 1918 óktóber vé­ge. A fronr üs-zeom otr. Albániából ziuluU vih'/j a kalonarág. Jöttek a repülőgépek i>. Egy szép napon dlenaésgcs hadibajok je- ieutek meg a Bocce dt Cattaro bejárata clötr. A repülőtérre Kijött egy szakállas, cs. é.s 'kár. vezérkari ruhát viselő tiszt é9 kijelentittc. liogv ő most az antant megbízásából leltá' I ilag át veszi a repü-ótércu lévő készleteket. A leltár már készen a kezében is volt. A mi tisztjeink közű! azok, akik nem akarnak át­lépni a szerb hadseregbe. — mo-ndolta niég — mehetnek bántódás nélkül, de csuk ruhá­zatukat vihetik magukkal. Ezt a tisztet mi jól tsinerlük. Tudtuk, hogy nagy horváf, A badikiköiőparancsnok-ágTiál volt beosztva. Vissza ugyan közülünk senki -etn maradt, de akik elmentek, azok c* vittek egy pár repülő­gépet és teherautót. De ezeket aztán elvet­ték a zöldkáderek Mosztárban és Szarajevó­ban. Aronaton jöttünk tovább. A szabadkai ál lomáson megtámadják a t-’-zfeher. Letépték a rangjelzéseket. Rajiam mtgkönyörült egy «sch származású vCrc-keresztes ápolónővér ismerősöm és hogy elkerüljem az inzultust -ajar ollójával vágta -c a csÜagokat és a f.ajikarózsár. Megérkeztünk Budapestre. Ott forradalmi hangulat, zűrzavar én fejeiiexiéég volt- A ti zteker itt h inzultúlták. Rángj Ízeseiket a nyílt utcán letépték és néha még a liszt» nadrág vörös zs-inórzatát is kivágták. Ez volt az „őszirózsás forrada om‘\ Minket, repülőket nem engedtek cl, hanem beosztottak az újonnan megalakilott ma­gyar repülőcsapatokhoz. Ln a hadügymr ni.-ztérium repülő osztályába kerültem. K jött a rettemietes 1918. karácsonya. A többi erdélyiekkel együtt hazátlanok let­tünk. Összebújtunk, mint ázott verebek, az A-ztoria szálloda előcsarnokában felálli- totr karácsonyfa alatt é3 retreiyées lelkiál­lapotban nem tudtuk, mihez kezdjünk, rnit csináljunk. Tehcte'Jenek voltunk. Magyar-ukrán barátkozás Bachmuthban már házakban kaptunk szál­lást és a repülőgépeket sátorhangárokba he­lyeztük el. Jó, d'e veszedelmes életünk volt. Megfigyelő és támadó repüléseket végeztünk a l>o sevikik ellen. Gépfegyverrel és bom­bákkal zavartuk &zét a gyülekező bandákat és támogattuk csapataink harcait. Óriási sik- £ágok felett repültünk. Térképünk nem vö!t, tájékozódni nehezen lehetett. A kényszerle­szállás biztos halált je’éiitett. A bo’ísevikik a repülőket agyonverték, géppel együtt, el­hamvasztották és még a maradékokat ás elásták, hogy semmi 9e naairadjon, ami nyom­ra vezetheti. Bachmuthban Ember Géza huszárhaduaigy' gya! együtt, aki most eréiyipárti országgyűlé­si képviselő, néha-néha meghívtak az ukrán polgármesterhez és a francia gyógyszeré­szekhez. Ittuk az istenteíLenül égető pálinkát, ettük a pompás, tipikusan orosz elő ét öleket. Esténként hallgattuk a mélabus orosz dalo­kat és a vidám francia samponokat. Itt lát­tam az első bubifrizurá« nőt. Szentpétervári diákleány voft. Mintha kilépett volna vaU’a" meiiyik orosz iró regényéből. Forró nyár volt. A hölgyek rövid harisnyái viseltek és ők is, mint ott mindenki, állandóan rágták a tök­magot. Ezt md is megtanultuk, d*? nem tudtuk olyan tökéletesen csiná*ni, mint az ottaniak. A zsebünk teie voh tökmaggal és orosz bé­lyegekkel. Ez utóbbiakat aprópénz helyett használták. Számolás nélkül adták ki. A fo­gásból körülbelül 'tudták, hány kopeket, vagy rubelt t^tt ki a kézbeve£t bélyegcsomó. Az ukrán tisztekkel igen jó viszonyban voltunk, egymást kölcsönösen miegkivruk. Tisztelőiünkre katonai ünnepélyeket rendez­tek, amelyeken hosszú pikás kozikiovasok is felvonultak festői viseletűkben. Bachmuthban megnéztük és -’<eféayképe«- fük a hires és most Sokat emlegetett szén­bányákat. Sokszáz méter mélységben dolgoz­nak itt a bányászok és a öldet az elevátorok a felszínien néha száz-kétszáz méter magas kupszerü dombokká halmozzák fel. Ezek a kúpok jellegzetessé teszik ezt a szénbánya- vidéket. S cellars! M feleit Bachrnuthból TS'iener-Neustadtba rendeltek a századot és onnan uj gépekkel felszerelve, Vörös igába» Engem 1919 február l én í&szerelrek Me­hettem. ahová akarok. De hová? Nem volt egy szál polgári ruhám sem. Katonaiuhám is hiányos voh, mert mindenem ott maradt a harctéren. Polgári ruhát kölcsön kaptam. A kolozsvári kir. Törvényszék jegyzője voltam. Oda nem mehettem vissza, mert hiszen onnan is eljöttek az állami alkalmazottak. Jelent­keztem tehát az igazságügyminiszjériumban, és mint mértékűt kolozsvári kir. törvényezé- ki jegyzőt, rangban leghátul, beosztottak a budapesti kir. törvényszékre. Működésemet azonban ól«t meg sem kezdhettem, mert 1919 március 21"én jött a boisevizmus. Terror és gyilkosság, éhezés és rettegés. Újból beosz­tottak a repü‘öparancsnoksághoz. A politi­kai megbízottak, nagy pisztollyal az oldalu­kon, állandóan körű öt-Lünk voltak és figyel­tek. A repülőtisztek misnd elftenforradalmá" rok; -ez volt a felfogásuk. Ez igaz is volt, de tehetetlenek voltunk. Fegyverünk nem volt, mert hiszen mindent ©IrekviráJtak, néha még a csa’ádi diszk ar do kát is, főleg, ha ék­kövek voltak rajtuk. Aki tudott, megszö­kött ebből a pokolból. De nem mindenkinek sikerüli. Mikor a szökések gyakoribbakká váltak, egymáséri kezességet kellett vállal­nunk. így akarták a szökést lehetetlenné tenni. 7 Jöttek a házkutatások és a parlamenti pincébe va ó hurcolások. Egy este nálam is házkutatást tartottak. Mindeoft felforgattak és zord képpel öhávol­tak. A világitó udvarban zsinóron lógó szol­gálati pisztolyomat szeretnesére nem találták meg. Azután folytonosan rét regesben é tünk feleségemmel együtt. Nem Ludtam. hogy mir fórra nak ellenem. Az bizonyos, hogy mi mindenben eikenkezőjér tettük an­nak., ajnif a vörös parancsnokok előírtak. Igyekeztünk erejüket gyengíteni és bukásu­kat siettetni. Ez életveszélyes magatartás volt részünkről, azt Jól tudtuk, d<* így ke iett cselekednünk, mert lláttuk, hogy a vörösök hazánkat, ha hosszabb ideig tart az uralmuk, tönkre fogják tenni. Szebenv Antal hajtársun- kat Bernáth politikai megbízott belekénysze" ritette egy amugyis rulterhelü repülőgépbe. A gép félsz áfás után lezuhant és a bennülők meghaltak. Szebeny Antal temetésén én Tar­tottam a gyászbeszédkrL. Ainir mondottam, az nagj-on is szivbői jött, de aztán féltem, hogy baj lesz belőle. A helyzet mindjobban kiélesf-dttt. Együtt­érzésünk jeléül kabátunk hajtókája alatt kis fehér keresztet vise Tünk s ha magunk kö­zött voltunk, a szabadulásról, az ellenforra­dalomról suttogtunk. Ez be is következett 1919 június 24-én, de nem kikerült. Sok baj­társunk életébe került. Menekülni kellett. Feleségemmé’ a Dunántúlra szöktem. Szeret­tem volna Kismartonnál, az Észt ír h azrv *f éle erdőségeken keresztül, mint sokan mákok, Becsbe és onnan Szegedre menni. De a Lajta folyó akkor a sok esőzés miatt annyira meg voS't áradva, hogy nem lehetett átkelni. Esz­ter házán és a sárvári várban kaptunk mene­déket. Azon a vidéken voltak a í-egrécneeebb dolgok. Ott akasztott Samueily Tibor, a fő­hóhér. Aztán ez is emuit. A bolsevizmus megbu­kott. Jöttek a románok, majd, háÜla Istennek, nemsokára hevomdí Horthy Miklós fővezér­rel az élén a magyar hadsereg. Hétié:ok s bitófán A budapesti királyi ngyészségnéd működtem aztán, mint ügyészi megbízott. A vörösök el­len nyomozásokat folytattunk le és késziref 4ük a vádinditványokat. A mi átkozott em­lékű politikai megbízottunk, Bernáth elvtárs az én kezembe került. Én kértem magamnak az ügyet, hogy bűneiről lerántsam a IcpieT. Szerette volna magát ártatlanra mosni. én azonban tudtam összes gazságairól. Szebeny Antal bajtársam és két társának halála miatt 5 évi fegyházat kapott. Én hallgattam ki utoljára a Margit'koruti fogházban, kivégzé­se előtti éjjé’, Corvin Klein Ottó népbiztost iá. Olyan hidegvérrel adott válaszokat kérdé­seimre ez a borzalmas gnom. montha nem is ő lett volna az, akir reggel hatkor felakasz­tanak. Én, aki ezeket az emberi szörnyetegeket láttam. rettenetes fanatizmusukat, mint ügyész tanulmányozhattam és könyörtelensé­güket magam is tapasztaltam, jól el tudom képzelni azokat a borzalmakat, amelyeket most Oroszországban elkövetnek. £s mágis reiüliink! A forradalmak Magyarországot tönkretet­ték, de Slegnagyobb csapást rá mégis Trianon mérte. Ami bennünket, repülőkéit legközelebbről érintett, az a még megmaradt repülőgépek gúzsbakötése volt. A ig egy pár repüSőgép-er éá motort lehetem eldugva megmenteni. A magyar repülés teljesen megbénult, Ekő időben csak Legfeljebb 80 lóerős motorral volt szabad repülni. Az antant-bizottság olt ü t a nyakunkon és mindent, ellenőrzött. Még a háborús repülőtisztek találkozóját sem Le­hetett 1932‘ig megtartani, mert hí z re- p ülő tisztek nem voltak és vgy fitos volt mindenfajta repülőtiszti gyülekezés. A Magyar Aexo Szövetségbe tömörült re-

Next

/
Thumbnails
Contents