Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-27 / 221. szám

Számijai, 1941 szeptember 27 LXII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Élül 13 FILliF, SzerKsszífisÉe és kiadéfeíveiaí: Keíezsváf, lókaí-ntca 18., I. enralet. Teâeîon: 11—09. Kyonitla: FfifelEm-alca 8. szám. legelőn sz.: 23—23 fiiflPiTOnU: BBRTHRMBKLÖS 81 a á 6! u I a \ d • n b s : ? 3 L L fl S I. T. Kslozsvár. Előfizetés! árak: áas&aii 2JC. BEfiíedévra, 8. félévre IS. egész éwe 32 Népi politika (Z.) Három nemzedék élete és tevé­kenysége esik Magyarország li­berális korszakára. A túlélt rendiséget a francia forradalom eszméivel szem­ben Ferenc császár negyvenéves, kevés tehetséget eláruló kormányzása és a köré seregiéit udvaroncok és konzerva­tív feudális urak védelmezték. A török pusztításból még alig éledező Magyar- országon — ki szóig áltatva a Balihaus- piaíz és a Burg politikájának — nehéz idők jártaik és gazdasági elesettségLin­ket talán csak a közömbösség multa fe* liil. Széchenyi István hajóit elsőnek a „miserea plebs contr-'bnens“ fölé, ő volt az, aki észrevette és értékelte a magyar nép ősi erejét. De az általa megindított liberalizmus Magyarországon — mint a legtöbb eszme — lobogott és igy li­berálisok voltunk mindeníkivel szem­ben, csak önmagunkkal és népünkkel szemben nem. Szomorú mérföldkövei vannak ennek a liberáHzmusnaik, amely soha se volt igazi szabadelvüség, csak utat nyitott másoknak arra, hogy ki­használva az elveket és törvényeket, a maguk szerencséjét kovácsolják meg a szerencsétlen Magyarországon. Közne= mességünk és parasztságunk elszegé­nyedése, földvesztése, tömegeink ki­vándorlása. eladósodása, tekintéJyvesz- tése az egyik oldalon jelezte a? utat, m Lg a más-le oldalon a zsidók és más nemzetiségek téflrfogláiása, i megerősö­dése mutatta azt, hogy a ferenejózsefi boldog aranykor idején az ország ép­pen úgy gyarmata volt idegen kalando­roknak és idegen tömegéknek, mint a lézengő Ritterek korában. Nincsen e?ért. kit személy szerint felelősségre* vonni. Ami történt, az a kar szellemé­ben történt és ki tehet arról, hogy ez a szellem nálunk nem a mi szellemünk volt, hanem csak idegen eszmék szé­dülő másolása. Még s ma, amikor a negyedik nemze­dék áll már a nemzet élén, úgy érez­zük, nem szabad hálátlanoknak lennünk a múlt iránt. Sokra tanait meg bennün­ket és mégis, mindenképpen eíökészi- íője a mának. Annak a mának, amely Széchenyi arisztokratikus népi gondo­latai óta, elvezetett bennünket magá­hoz a néphez. fAz utóbbi évtizedekben sok szó esett a népről. De kevés szó esett őszintén. Izs még kevesebben voltak azok, akik el tudták magukat szakítani akár a rendiség szellemi és erkölcsi tételeitől (egy évszázaddal a rendiség bukása után), mint ahogy még kevesebben voi» tak, akik a ,.vérré vált“ liberál'zmus illúzióitól elszakadva, annak gyakorlati tételeit végre tudták volna hajtani. A summa jus, summa injuria elvét min­denki bölcsen ismerte, de mégsem akarta senki sem elhinni, hogy a teljes liberalizmus a legnagyobb szolgaságot jelenti; a széles tömegek szolgaságát az ügyesek érdekel alatt. Talán nem illúzió, ha azt állítjuk, hogy ma már túljutottunk a rég holt rendiség és az összeomott liberalizmus kerékkötő akadályain- igaz, mindkettő­nek élnek és hatnak; még hívei és so­kan azok anélkül, hogy tudnák. De Szé­chenyi misera plebs contribuenséből, amelyhez a íöldesur -szeretőiével for­dult immár magyar nép lett és ha a „vox populi“ rabulísztikáját el is vetjük, népünk, még!s immár tettekkel tényező a magyar életben. Immár nem határo­zunk nélküle, róla és akaratát nemcsak berhécstokányos választásokon érvé­nyesítheti. Erdélyben nem újdonság a népi po­litika, különösen nem az az utolsó busz esztendő óta. A társadalmi válaszfalak; leomlottak, vagy megrongálódtak és aggódva vigyázunk, nehogy újak épül­jenek ki helyettük. A .Magyar Szövet» ség eszméje sohasem halt meg és min­dig hatott. Az EMGE nagy népi szer­vezete utat mutatott a gyakorlati népi politikára. Nem véletlen talán, hogy í doIg07ik ennek a nagy nemzeti kérdés­nek a megoldásán. A meg nem oldott részkérdésekben kérdést intéz a tör­vényhozásban a kormányhoz. Rendez­ték részben a magyar papok — Erdély igazi héroszainak-— oly régen és ke­servesen vajúdó kongruakérdését is. És mindezt a helyszínen, gyors mérle­gelések és intézkedések utján. Egyet­értésben és karöltve a néppel. Másfélszáz évvel Széchenyi születé­se után, ime 'gy kezd végre festeni a magyar népi politika. Sabád-e elbusui- nunk afölött, hogy nem tökéletes még? Hogy vannak egyesek, talán sokak is, akik nem értik meg a nagy parancso­kat? Ki fognak hullán' az idők rostá­ján. És győzedelmeskedni fog ez a po­litika, bármi történjék is, mert igaz és ... magyar. \ ffffáfffe .a fcefyaeffet: Többórás witm után egy ssavasaitöbb- séget kapott csali a bizalmatlansági indítvánnyal szambán NEW YORK, SZERT EMBER 27. (DNB.) MINT AZ ASSOCIATED PRESS CAMBERRÁBÓL JELENTI, A MUN­KÁSPÁRTNAK FADDEN MINISZTERELNÖK ELLEN BEADOTT BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYÁT ÓRÁK HOSSZAT TARTÓ VITA UTÁN CSUPÁN EGYETLEN SZAS A2ATTÖBBSÉGGEL UTASÍTOTTÁK EL. 1 AZ ATLANTI TENGER ÉSZAKI RÉSZÉN TÖRTÉNT SÚLYOS ANGOL HAJÓVESZTESÉGEKRE TÖBB OLDAL­RÓL SÜRGŐS MEGOLDÁSOKAT KÖVETELNEK LONDONBAN. KÖVETELIK. HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTT­SÁGAI TITKOS ÉRTEKEZLETEKEN FOGLALKOZZANAK A LEGUTÓBB MEGSZAVAZOTT 850 MILLIÓ DOLLÁ ROS KÖLCSÖN MEGERŐSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉVEL, MERT EZ AZ ÖSSZEG MÁR NEM ELEGENDŐ A VESZTESÉGEK FEDEZÉSÉKEM “ ' -------------­SÚLYOSBÍTJA LONDONBAN A HELYZETET, HOGY AZ ANGOL ELLÁTÁSÜGYI MINISZTÉRIUM NAGY NEHÉZSÉGEKKEL KÉNYTELEN VIASKODNI. AZ ANGOL ELLÁTÁSNAK UJ BESZERZÉSI FORRÁSOK UTÁN KELL NÉZNIE, HOGY A SZÜKSÉGLETEKET KI LEHESSEN ELÉGÍTENI. A ZSIRADÉKANYAGOKBÓL 60, A VAJBÓL 45 A SAJTBÓL 11, A TEJBŐL 76 ÉS A TEÁKBÓL 73 SZÁZALÉKNYIT KELL AZ ORSZÁGBA BEHOZNI. A DOMÍNIU­MOK, A GYARMATOK ÉS AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK E TÉREN SOKAT ÍGÉRTEK, DE EDDIG MÉG NEM VÁL­TOTTÁK BE ÍGÉRETEIKET. ' ......... - .....- A NÉMET TENGERALATTJÁRÓK JUNIUS 22. ÉS SZEPTEMBER 22. KÖZÖTTI IDŐBEN AZ ATLANTI-ÓCEÁN MINDEN RÉSZÉBEN RÉSZBEN KEMÉNY HARCOKBAN JELENTŐS SIKEREKET ÉRTEK EL A BRIT KERESKE DELMI HAJÓZÁS ELLEN. BÁR IGEN ERŐS VOLT AZ ANGOL HAJÓKARAVÁNOK VÉDELME, A NÉMET TEN GERALATTJÁRÓK EBBEN AZ IDŐBEN 931.730 TONNA BRIT KERESKEDELMI HAJÓTERET SüLYESZTETTEK EL. EHHEZ JÁRUL MÉG AZ A 78.000 TONNA, AMELYET LEGUTÓBB AFRIKÁTÓL NYUGATRA SEMMISÍTET­TEK MEG EGY BRIT HAJÓKARAVÁN ELLENI TÁMADÁS SORÁN. IGY TEHÁT 3 HÓNAP ALATT TÖBB, MINT EGYMILLIÓ TONNA BRIT KERESKEDELMI HAJÓTÉR VESZETT EL. (MTI.) A magyar honvédségnek nagy része veit Kiev elfoglalásában RÓMA, szeptember 27. (MTI.) rA Reslo del Carlino és a Gazetta del Po polo Busiruirinak a magyar arcvonalról kül­dött jelentését közli k a magyar csapatokr legutóbbi harcairól. Elérkezett az ideje annak, — írják az olusz lapok hogy a honvédség tevékenységének mérlegét a szeptember 10—20-ika közötti időszakban lezárjuk. Ez az időszak rendkívüli siliv rekui hozott a szövetségeseknek. A magyar csapatokat a Dnyepertől keletre a németekkel együtt vetették harcba. A ma­gyar honvédségnek tevékeny része volt Kiev elfoglalásában. Berisztáv és Kkerzon között igen sok szó v jetesapatt estet be­illettek be. A magyarok erőteljes támadásaikkal részt veitek abban a nagy küzdelemben, amely arra irányult, hogy q szó' vetségesek elérjék az A zord-tengert. A legnagyobb honvédalakulatokat a Dnyeper kanyarulatánál vetették harcba. A mu- gyár csapatok tervszerűen tartották a számukra kijelölt vonalat az ellenség ellentámadásaival szemben. Az itteni hadmiT teletekben J3 nagyobbszaoásu és több kisebb csatát vívtak a szovjet erőkkel. A bolsevisták minden esetben korszerű fel­szerelésekkel, tüzérségi előkészítéssel kísérelték meg az áttörést a magyar arcvonulon. A támadások fedezésére mesterséges ködöt is alkalmaztak, de mindjén, kísérletük összeomlott a magyar védelmi fegyverek lüzrn. Az egyik támadás alkalmával az ellenségnek —• szerencsétlenségére — sikerült átjutnia a Dnyeper jobbpartjára, ahol a honvédség gyilkos zárátiize fo­gadta. Ebben a harcban « Szovjet 150 halottat és többszáz foglyot vesztett, több bolsevista'katona fűlt a folyó vizébe. 1 Szovjet mégis abban az időpontban szenvedte legnagyobb vereségét ezen a szakaszon, amely a szövetségcis csapatok nagy bekéri tő csatáját megelőzte. A honvédség tüzérségének épp olyan nagy része volt az elért eredményekben, mint a gyalog­ságnak, u gyors osztagoknak és a műszaki csapatoknak. A magyar csapatok vesztesége igin csekély és must sem haladja hd a háború első hetében elszenvedett veszteségeket. A magyar csapatok fogságába került bolsevista-katonák elmondot­ták, hogy a keleten összevont erők hadianyagkészlete nagyon hiányos és ha az angol—amerikai segítség nem étkezik meg idejében, ü Szovjet végső összeomlását, nem kerülheti tiL éppen annak vezetője egyben az Erdé­lyi Párt elnöke is. Nem véletlen az sem, hogy Erdély szellemi emberei visszahúzódtak és csak most kezdik hallatni hangjukat. Féltették Erdély nagy népi egységét, amely megvolt a gye kor atban és amely megmaradt a telkekbe rí. Érte és nevében akarnak beszélni. Mert tudják, hogy utat mutató lehet Magyarország és talán Európa számára szavuk. j Örömmel látjuk, hogy a volt trianoni határon túlról hasonló magatartás vá= lik mindinkább úrrá. Győrífy-Bengyeí Sándor közellátási miniszter rangrej­tett szemlélődése Budapesten is bizo­nyára mély benyomást keltett. De alig képzelheti el a miniszter, hogy ezzel j a cselekedetével milyen nagy rokon- I szerűvel szerzett Erdélyben. Éppen né- Î pi körökben, /élerí lám, a népi politika \ jelszava nem „a népért!“ hanem ,,a néppel!“ És ugyanezzel az örömmel ] fogadjk Bánffy Dániel báró erdélyi utazását is. A föld minisztere elment a föld népéhez. Nem hivatalos jelentése­ken és iratokon keresztül törődik pro­blémáival, hanem elmegy közéjük és meghallgatja őket. Mint régi magyar királyaink is tették. És a miniszter nemcsak kézfogásokat és szavakat ho­zott. Intézkedett is. Az árvízkárosul­taknak hozott négymilliót. Megkezdi a folyók szabályozását. Megnyugtató fel» világosit ásókat adott a szórványkérdés némelyikében. Az Erdélyi Párt tovább

Next

/
Thumbnails
Contents