Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-26 / 220. szám

)V4Î 9**pt**ab*r 26. . 'ELLENZÉK Politikai változatok umM (/..) VenatAzonyck nyarán-, «miikor her ökömyát uszkál a langyos mp fényben és nemsokára a friss must is gyöngyözni kezd, a politikai élet is per­dülni szokott. Agrárországban, mint ami­lyen Magyarország is, természetes dolog ez. A gazdák betakarítják az életet és készülődnek a télre. Készülődnek uj tér vekre, amelyekkel jobbá akarják tenni a jövőt. Ilyenkor indul meg a politikai élet is. Régiek tűnnek el és uj arcok, uj barátok, uj ellenfelek feszülnek neki az uj viasko dósnak. A háború óta Magyarország belpoliti­kai élete a nem éppen épületes acsarko- dásokon kívül elcsendesedett. A nagy történelmi keretekben lezajlott diploma" ciai és katonai események má&odranguvá tették a belpolitikát. Kevés jelentős párt­politikai eseményt is lehetett várni, hi­ssen Istenben boldogult. Teleki Pál gróf évszázadokra szóló nevelő belpolitikáját ritkán fodrozták a párt viszályok hullá­mai és Bárdossy László politikája, amely a diplomácia és a honvédség fegyverei­vel küzd a jövendőért, elcsitította a bek ső élet mozgolódásait. De nem is 'olt megadva a lehetőség jelentősebb parla­menti eseményekre. i Bethlen István gróf idővel szalonké­pessé vált „csizmás“ egységes pártjával szemben annakidején a még európai köz­véleményre támaszkodó szociáldemokrácia állt szemben a szélsőbaloldalon és tőle a jobbközépig a kisgazdapárt ostromolta a kormányt néhai Gaál Gaszlon nagy nép­szerűségére és Eckhardt Tibor dialekti­kájára, valamint S2Íate fékezhetetlfen szel­lemére támaszkodva. A harang nyelvének szerepét a parlamentben a legitimisták és a keresztény párt igen jelentős és tekinr lélyee tömegei sem töltötték be. A hlasz- szihns poriamé ni úrizmus váltó gazdasági elve azokban az időkben sem lalósuIha­tott meg és Bethlen Istvánt igy burkolt diktatúrával vádolták. De az ellenzék mégis fékezően és serkentően működhe­tett a magyar politikai éleiben. Az uj idők hatalmas változásokat okoz­tak a politikai életben. A szociáldemok­rácia befejezte szerepét. Tanai — hogy képletesen fejezzük ki magunkat — az emberiség fejlődésének könyvtárában még nincsenek kartotékozva, de már ki van szemelve számukra a hely a, lassan po­rosodó polcokon. A gyakorlatban a szo­ciáldemokrácia, mint politikai fenomén szétporladt és képviselői immár alig fog­lalkoznak komoly értelemben véve poli­tikával. A parlamentben az egykori han­gos és harcias szélsőbalból mindössze né­hány „csáklyás“ maradt meg, akik elme­rengenek az elmúlt idők herosztratoszi di­csőségein. Gaál Gaszton halála után a független kisgazdapárt néhány huszáros rohamban összetöri és széfmorzsolódott. A harmadik birodalom megszületésével pedig a legitimistákra is ráborult a szem­fedő. A keresztény párt jobbrabalra osz­lott meg a kormány és az ellenzék pad­sorai között, vagy vonult a pártonkivüli- ség előkelő bástyái közé. Gömbös Gyula fanatikus szavai ragadták abban az idő­ben magával a magyarságot, amely úgy vélte, hogy a megújulás Gömbösön ke­resztül valósul meg. A sors msáképpen rendelkezett és elszólitotta hívei még ös-zeforratlan táborának éléről a vezért. Gömbös Gyula politikája külső formái­nak azonban csakhamar túlzó követői akadtak a megújulást riagybiztosan hir­dető nyilasokban. A legutolsó választáso­kon szép számmal is kerültek be a tör­vényhozásba, amelynek megtöltötték szél­sőbaloldali padsorait. Kiderült azonban csakhamar, hogy pusztán számszerű ered­ményről van szó. Mert a magyar élet meg­újításához nemcsak szándék, hanem lisz­tül t eszmék és minőségi embereik kelle­nek. Mindkettő végzetesen hiányzóit a nyilasoknál. 1 Akik figyelemmel kisérték a magyar politikai életet, azok számára nyilvánva­ló vplt, hogy a nyilaskeresztes mozgalom* ban szükségképpen gyökeres változások. következnek be. Vagy eltűnik a politikai élet porondjáról, mint léha majmolt di­vat, vagy pedig gyökerében magyarrá tud lenni. Még azt sem lehetett róla elmon­dani, hogy „szagos fürt“, amit „másolt életükbe“ sajtoltak bele, hiszen inkább csak „másolásról-1 és pedig puszta külsősé­gek másolásáról volt és van szó ma is a vonzó vezéri lehetőségek miatt. A I korrrţânŢZOpflrI tehát, nem állt ^zsinol t< vő ellenzékkel szemben és annak kripta lyosödási pontja sem volt mindaddig, áruig Imrédy Béláék a bukás után át nem vonultak a/, ellenzék padsoraiba, ha ugyan valóban kristályosodásról lehet beszólni. A köztük és a nyilasok közöli régóta lu lyó barátkozások és puhatolódzások nyil vánvalóvá tették, hogy egy napon bekö­vetkezik az, ami most bekövetkezőit: a fúzió Imrédyék és a nyilasok egy része között. A Magyar Megújulás Pártja es a Magyar NemzetiszociaUsla Pártvezetőség nevében politikai blokkban tömörült. A blokknak 32 országgyűlési képviselő tag­ja van. És ezzel a parlamentnek szám­ban meglehetősen jelentős tényezőjévé 'ált. I . A pártszövetségek útja rendszerint a felbomláshoz vezet, amely a dolgok rend­je szeriül előbb utóbb bekövetkezik és igy értékét csak az időn keresztül lehet lemérni, amely alatt sikerül, vagy nem sikerül kitűzött, vagy természetes felada­tát elvégeznie. Élnék figyelemmel kisér­tük mindig úgy az Imrédy csoport, mint. a nyilasok tevékenységét, ha az Ellenzék hasábjain alig foglalkoztunk is a magyar pártpolitika kérdéseivel. Az erőviszonyo­kat a politikai életben matematikailag le­mérni szinte lehetetlen és a kínálkozó, vagy kínálkozni látszó lehetőségek elbírá­lásához mindig több szükség vau a meg­érzésre (arra a bizonyos lratodik érzék­re), mint az ész racionalizmusára. Nem is akarunk ennélfogva jóslásokba bocsát" kozui afelől, hegy milyen szerepet fog I betölteni ez az uj tömörülés a magyar 1 parlamenti életben, milyen sikerek, vagy balsikerek fogják szegélyezni útját. Erö- viszonymikat és lehetőségeiket erdélyi j szemüvegen, illetve itteni működésükön át j megítélve, nem sok biztatót tudnánk szám I mukra mondani. A nyilasok erdélyi sze' { replése a legjobb akarat mellett sem I mondható sem túlságosan szerencsésnek, ! sem sikeresnek és ha Imrédy Béla Szol- I móron elmondott szavaira emlékezünk \ vissza, amelyek szerint az elit a mérvadó, j úgy tűnődve nézünk végig pártjának ii- j teni sorain. ­Ami jobban érdekel ennél, az a jö­vendő. És ami a jövendőt illeti, ne té­vesszük el szem elől, hogy ma mindenki ugyanazt hirdeti,- a megújulást, csak ki igy, ki úgy, ki joggal, lei jogtalanul, ki elhivatottan, ki pidig ugyancsak hívatla­nul. Nagy kérdés, hogy az uj csoport me­lyik minősítést fogja kiérdemelni. Nagy kérdés, hogy Imrédy Béláék lázas politi­kája mennyiben képes vegyülni gróf Pálffy Fidélék igen sok tehertétellel kiiz" ködő magatartásával, ha Pálffy Fidélék mindjárt he is jelentették, hogy ezentúl valóban a lényeg lesz a lényeg, amelynek legalább alapfogalmaival tisztába óhajta­nak jönni. Nagy kérdés az is, hogy meny­nyiben sikerül Pálffy grófnak a Magyar­ság szerdai számában bejelentett tervét megvalósítania: a feje tetején álló totar lifárius gidét talpra állítani. De mindeze­ken túl a legnagyobb kérdés, hogy menv- nyiben sikerülhet az újjáalakulásnak megtalálnia a visszhangot az országban és a lelkekben, hogy a pártkeretek „átme­nete“ után megalkossák a „nemzeti jobb­oldali pártokban helyet foglaló magyar nemzeti szocialista testvérek egv tábor­ba való egyeskését, amely ezentúl nyílt sisakkal veszi fel a küzdelmet: — a ma­gyarok nemzetiszocializmusáért“. Célki­tűzésnek szép, de mielőbb szerelnők tud" nis hogy hirdetett lényegében mi a lé­nyeg? Innen, Erdélyből nyugalommal!) és el nem titkolt érdeklődéssel figyeljük a fej-' leményeket. Az eféle -tömörülések mindig az aktivitás fellendülését jelentik a po­litikai életben és a rni véleményünk see" Tint is aktivitásra van szükség, éppen most ás a jelenlegi körülmények közöli. Műiden erőnkkel fel kell készüljünk a nagy pillanatra, amikor a fegyverek elné­mulnálc és az általuk lefektetett alapok­ra megkezdődik Európa uj korszakának felépítése. A felkészülés nemcsak sze,Be­rni kell, hogy legyen, hanem ki kell ter­jedjen minden gyakorlatilag megvalósit- ható problémára is. Erdély magyarsága — hagyományaitól és szellemiségétől vezé­reltetve -— lép egy esztendei tájékozódás után a politikai aktivitás mezejére és mi­után nemcsak szép és üdvös gondolatokat, hanem kézzelfogható tetteket is végre akar hajtani Teleki Pál nagy hagyni< kának értelmében, utódával és pártjával karolj ve, célokban b e/elhmben egyetértve ko csájtja a nemsci de-Ik»’zésére erőit és képessegeit. Széchenyi hetében talán nem időszerűtlen idézni a leghívebb magyar szavait: „Nem, nem! KonnánnyaU hurrnó- nia ;; annál: minden modorú utdizátiója nélkül semmi, nagyobbszerüt, alapost és kivált az egész nemzetre hatót régbe nem vihetni/“ Széchenyi számára ez, axióma voll, Erdély számára józan felismerés. De egyben örömteli valóság is, mert két ér­iizeden ál innen mégis csal: jobban lát szőtt a magyar kormányok építő munká­ja, mint a parlamenti viaskodások elfo­gultságot permetező káoszából és igy Er­dély részéről nemcsak a kőtelező hála és a gyakorlati felismerés az, ami a kormán v mellé dlUi.nlla, hanem ez, elvek és rolni;, összhangján, alapuló hidalom- ,A lényegi alapfogalmakkal4 (Pálffyékkal i/.erobcn akik ezt célul tűztek ki inaguk szamara) az erdélyiek régen tisztában vannak es tisztulta» hirdetik is azokat. A kisebb ségi életben megszokott összetartás, egy­másrautaltság és páráncroló egység érze­te rna sem veszett ki az erdélyi ember­ből, amikor a megnagyobbodott ország di­menzióiban gohdolkodU: és cselekszik, Ipi a ránknghezedő történelmi idők súlya ne­hezíti is a haladási. De ismerjük a latin mondást is: „sub pondere ereseit palma Geher alatt nő a pálma) és ezért biza­kodással tekintünk a jövő elé. Kiutalták az erdélyi református lelkészek hárombavi iárandőság-&fil£iibözeíét KOLOZSVÁR, szeptember 26. (Saját tud.) Az erdélyi református egyházkerü­let igazgatósága tanácsa nevében dr. 7V vaszy Sándor püspökhelyettes elnök és I.aár Ferenc előadótanácsos az összes es­perest és leik eszi hivatalokhoz eljuttatták az alábbi körlevelet: Tudomásulvétel végett közöljük a val­lás- és közoktatásügyi miniszter urnák .lő.919—1941. számú alábbi leiratát: Méltóságos és főliszteletü Püspök Ur! A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen szolgálatot tel­jesítő református lelkészek a 4.250—1911. M. E. számú rendelet értelmében 1941. évi augusztus hó l'től kezdve a lelkészi illetményekre vonatkozó magyar jogsza­bályok alapján megállapított állami tá­mogatásban részesülnek. Az egyes lelké­szek részére engedélyezett állami támo­gatások összegéről külön-külön számok alatt a Református Egyetemes Konvent Elnökségét volt szerencsém tájékoztalni Méltányolva a lelkészek nehéz anyagi helyzetét, egyidejűleg intézkedtem, hogy a rn. kir. Központi Illetmény-hivatal ál­tal légiitől jár a folyósított havi 159 pen­gő átmeneti járandóság és a magyar jogszabályok alapján megállapított ál­lami támogatás közötti különbözet há­rom havi összege az érdekelt lelkészek részére kiutal lass ék. Az egyes lelkészek részére engedélyezett és kiutalt különbözetek összegét a cs_i lolt kimutatás tarlalmazza. Fogadja Mél' lóságod kiváló tiszteletem őszinte nyil­vánítását. Budapest, 1941. évi augusztu hó 16-án. A miniszler rendeletéből: T)r. Bernáih Géza s. k. miniszteri osztályfő nők. Az átmeneti járandóság és a megállu' pitott kongrua közötti három havi kii lönbözetet a V. K. M. már kiutalta és tudomásunk szerint lelkészeink felvették. A különbözet kiszámításánál a követke­ző módon kell eljárni: < , A megállapított kongrua pld. 187 P az átmeneti járandóság 159 P. éi egy havi különbözet - 28 P. Három havi összege n \ 84 P. Amennyiben helyesbítésnek van helye, az érdekeltek a vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úrhoz eimzett kérésüket szol' gálali utón terjesszék fel igazgatótaná­csunkhoz. A ref. egyház vezetősége — értesülé­seink szerint — megkísérli az államse­gély további felemeltetését, tekintettel az egyre jobban nehezedő megélhetési viszo­nyokra. ,. ^^ * _ Isiicrclfcrfcsii# elHaaisoHaf rendez sí Erdeiül Piri Kolozsvári fagoiata KOLOZSVÁR, szeptember 26. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt kolozsvári tagoza­tánál az őszi idény beálltával Lsruét erő­teljesen megindult az élet és a munka, l.egutóbb a kolozsvári tagozat kerületi körzetvezetői tartottak értekezletet, ame­lyen elhatározták, hogy ezentúl minden héten kedden este 7 órakor összejönnek a Farkas-utca 7. szám alatiii párthelyiség- j ben és megbeszélik az időszerű kérdése- j két. Ezenkívül minden ilyen alkalommal ! cgy'egy aktuális szakelőadás is lesz, pl. i legközelebbi kedden .Kovács Elek nyugal i mázott igazgatótaniló tart rövid előadást a gyümölcsfák őszi ültetéséről. Elhatá­rozták továbbá, hogy ezeken az értekez­leteken megfelelő szakmegvilágilásban hétről'hétre ismertetik a Budapesti Köz­lönyben megjelent rendeleteket. amelyek­nek állandó ismertetésére dr. Bokor Bé­la ügyvédet, az Erdélyi Párt központi jo­gi tanácsadóját kérték fel. A. tagozat ezenkívül elhatározta, hogy I min den vasárnap délután 5 órai kezdet" i tel alkoholmentes teadélutánokal rendez amelyeknek célja az ifjúság kedélyes és minden dorbézolástól mentes szórakoztu tusa. Minden alkalommal kisebb rövid műsor is lesz a megjelentek mulattal! sára. Ezeket az összejöveteleket Lipcsey Ákos titkár rendezi. Megkezdi működését a műkedvelői szakosztály is Zatller Sándor karmester, kerületi titkár ée, Dáhiokv István vezeté­sével és legközelebb Herezeg Ferenc: Gvurkovics fiuk című színdarabját adja elő. Rövidesen egyébként az összes szakosz­tályokban is megindul az élet. összejöve­telekkel, értekezletekkel, tájékoztató é- fcl\ilágositó előadásokkal, ugvhogv —- ahogyan mondani szokták —- a párttago­zat újra teljes üzembe lép. Bánffy Sântei bái?ó földművelés­ügyi miniszter a kolozsvári Gazdasági Akadémián KOLOZSVÁR, szeptember 26. Tegnap reggel 7 órakor báró Bánffy Dániel föld­művelésügyi miniszter látogatást tett a Gazdasági Akadémián. A minisztert a la náril kar élén vitéz Biró Gyula dr. igaz­gató fogadta, aki bemutatta a rövid egy év alatt teljesen újjászervezett és a mai kor követelményeinek immár teljesen megfelelő intézményt. Az akadémia igaz­gatója a miniszler elé: tárta azokat az is­kola fényképeket és feljegyzéseket, ame­lyekben Bánffy Dániel báró még mint gazdasági akadémiai hallgató szerepeit. Az üdvözlésre válaszolva a földművelés- ügyi miniszter hangsúlyozta azt az elhatá­rozó jelentőségű szerepet, amit az akadé­miának Erdély mezőgazdasági művelődé sének fejlesztése terén be kell töltenie. Ez a rövid látogatás is — mondotta töb­bek közölt teljesen meggyőzött arról, hogy az akadémia, illetőleg annak lanuri kara valóban hivatásénak tudatúban dol­gozik. Remélem, hogy ez a tevékenység áldásthozó lesz és meg fogja valósítani r.iagasabbrendü célkitűzéseit. zongorát jóáron vá- sár0ok. Az ajánla­tokat kérem a tulajdonos nevével és címével a kiadóba küldeni. Megjelö­lendő a zongora gyártmánya, minő­sége és jelenlegi állapota, használha­tósága. Ajánlatok a lap kiadóhivatalába kéretnek. „Készpénz-vásárló“ jeligére.

Next

/
Thumbnails
Contents