Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-25 / 219. szám
Csütörtök, 1941 utpttoJrtr 25 UH. ÍVFÍimM, 219. SUM SzertsesztÉség és k!ariéfeívgta|; pC|S2Sv2r, létal-Btca 18., 1. esteiét. Telelő*: î!—C9. Kyonítía: 8« szín?. TsIéÍor sí.: 29-23 „Nem vagyunk kicsiny nemzet ! ÍZ.) „Ezer év munkájával és küzdelmével bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk kicsi nemzet“ —• mondotta legutóbb Bárdossy László miniszterelnök. öntudatos szavak özek a múltra vonatkoztatva és igazak a Jelenre nez- ve. Magyarország történelmének minden perce bizonyítéka annak, hogyha j számos esetben el is buktunk harcaink során, a bennünk rejlő belső erő min-1 dig uj életre és a nagy európai közösségért végzett cselekedetre tett alka!= mássá. A tatárjárás, Mohács és Trianon, a magyar nemzet három tragikus állomása, amelyek után azonban mind g uj erővel kezdődött meg az or- szágépités. Néha szinte magunk is cső- ; dálkozunk azon, hogy még vagyunk! j Annyi pusztulás* vérveszteség, idegen ! uralom után tudtuník, tudunk és me- j rünk magyarok lenni! Ha keressük az \ okát ennek, úgy akármilyen utón indu- i lünk el, végül is a szellemhez jutunk, j a magyar géniusz ez, amely minden j elesettségünkből újra életre tud kelte- ni bennünket. És ha felvetjük a kér- j dést, hogy mi az a szellem-, amelynek j ereje tettre serkent bennünket elesett- \ ségünk és tunyaságunk idején, úgy nem ! könnyű erre a választ megtalálni. De j bizonyos, hogy van, él és hat. Az ázsiai,j véghetetlen steppékrcl hoztuk ma- j gurckkai, csiszolódott a Nyugattal vi- | volt harcokban és a Nyugattal kötött j b&ráíságotk során és végül is, mégis, j mindenkor, magyar tudott lenni. íA;y,C'WÁ1uA rfv/v ír l,*,1VMVL'fsj r i ifídZSAM'S,'// „A magát álomihajókon j ringatni szerető Hunnia“ népe hajla- | mos nemzeti szerencsétlenséget látni i ott, ahol csak ja* álmok nem váltak valóra. Hajlamosak sokan közülünk az üres gőgre és kongó, nagy szavak hangoztatására, De a hétköznapok öntudata mily sokszor hiányzik belőlük. Pedig nemcsk ünnepeken vagyunk magyarok! Nemcsak pusztító rohamokban vagyunk hősök, hiszen idegenek mondták meg rólunk hogy nálunk jobban nemzet nem tudja hordozni a rámért keresztet. A keresztet periig hordozni és nem elviselni kel!. | Ólomsulyu időket élünk. A világtörténelem talán legnagyobb méretű és legnagyobb hatású háborújának idejét. Emberi véges ésszel szinte megmérhe- tetlenek a távlatok, amelyekre napjaink eseményei kivetődnek. Nem európai korszak, hanem történelmi 'kor találkozásainak kellős közepén élünk. Ez a háború nemcsak országhatárokat fog mégváltoztatni, államokat létesíteni és megsemmisíteni, hanem uj életet hoz, amelyet uj emberek másképp fognak élni, mint mi éltük edd gi napjainkat. És jaj annak, aki nem fog velünk élni! Az ember maga változik meg, az eszme és a gondolat* amelyben és amelyért él. De miért volna okunk aggodalommal tekinteni jövendőnk elé?! Hiszen nem Vagyunk függvényei semmiféle hatalomnak, ha nem akarunk annak függvényei lenn'. Önmagunktól és önmagunkból meg tudunk magyarok1, maradni, bárhogyan alakuljon is a jövő. A politika és a háború eseménye* múlnak egy nemzet életében, amely nemzet nemzet tudott és mert lenni akkor is, amikor minden jogát erre elvették tőle mások. Mélységes gyökerei vannak a nemzeti létnek. Azokon szavakkal és tettekkel nem lehet változ» tatni, mert crökérvényüek. | Az emberi lélek néha hajlamos «az eflankadásra és olykor erőit is veszti, ily énkor a pusztulás képe rajzolódik a fénylő égboltozatra is. De vájjon szabad-e hinni az ernyedtség p llanatai- íiak." Szabad-e gondolni arra, bármi korsós bárhol s? életben, hogy... nincs tovább!? Szabad-e, különösen nekünk, ALflPÍ magyaroknak' effélékre gondolnunk az.okban az órákban, amikor nemzeti létünk felfelé ivei és önmagába m’n- dentől és mindenkitől függetlenül olyan erőt képvisel a Kárpátok medencéjében, amilyenre Magyarország nagyhatalmi léte óta nem igen voit példa?! Bizonyos, hogy h bák és tévedések halmozódnak. Bizonyos, hogy egyesek és sokak nem cselekszenek helyesen és ellene cselekszenek annak, amit tenniük kellene. Bizonyos, hogy a szürke hétköznapokon ezernyi ok adódik a keseTÓTTÁ: MIKLÓS rüségre, amelyek összevéve okot adnak az ernvedésre ... de csak a pillanatnyi elernyedésre! Mert valljuk be, néha megdöbbentő a magabiztonság, az. önérzet és az öntudat hiánya egyeseknél. Igaz, talán érthető is ez. Szörnyű hazugságoknak estünk áldozatául és a gonosznak mindig könnyebben hiszünk, mint az igaznak. Valóban, az igazért, küzdeni is kell és a hazug könnyebben jut pillanatnyi eredményhez. De a mi magyar létünk nem hazugság! Bizonyíték erre múltúnk és jelenünk, amely akkor, am kor fizikai erőnk nem Volt, győzedelmeskedni tudott a hazugok fegyverei fölött. Két hatalmas barátra támaszkodunk, akik méhükben hordják a jövendőt, Klitfótalajdonos: PILL9S 9. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: bsvsnla 2.78. Begvedévra 8. félévre 18. eaész évre 3! ttrni. amely mindenképpen elkövetkezik, fis ha saját lelkiismeretünket vizsgáljuk meg és tárgyilagosan mérjük a hibáinkat, úgy látva kell lássuk, hogy lélekben, szeilemben és erőben felkészültek és készek vagyunk az eljövendő hordozására. Néha talán utatmutatóan. Mert a pillanat parancsainak mélységes elismerése és őszinte igenlése melleit hűek tudtunk maradni önmagunkhoz és ez a hűség annyit jelent-« hogy mind g be tudtuk tölteni és most is be tudjuk tölteni hivatásunkat Európában: Magvarok és európaiak vágjunk! És nem vagyunk kics'ny nemzet, mert a kor alkotó parancsán és minden magyarságunkon túl, döntően él bennünk a legmélyebb és legmagasabb emberiség. sagjp ^ Jgp Jjj^ ••>> P ^ '|ţf, ■"" ^ "~ ^ ■" £?** - fi tfíittíSéSS^^meglátogatta <jps ü J^ ^ ^ ^ ^ j® J g ^ gs ^j-%p S f g| J SZÍ LÁGY SOMLYÓ, szeptember 25. ( Az Ellenzék kiküldőit munkatársától.) Bátijjy Dániel báró földművelésügyi miniszter szerdán kezdte meg körutját Erdély árvizsujtotta vidékein. A miniszter személyes tapasztalaink alapján kívánt meggyőződést szerezni az árvíz pusztításairól. Mindenütt meghallgatta a gazdák panaszait, jogos kívánságait, hogy azonnal intézkedéseket lőhessen a lehető leggyorsabb segítség érdekében. Lelkesedéssel és szeretettel fogadták a magyar gaz‘ dák a kormány képviselőjét. Mindannyiukat bizalommal töltölte el, hogy a mi‘ niszler figyelemmel és megértéssel hallgatta meg kéteseiket. Látogatásával bebizonyította, hogy magas és felelősségteljes méltóságában is segíteni akar minden erdélyi kisemberen, akiknek sorsát az idegen uralom alatt is szivén hordozta és helyzetüknek egyik legalaposabb ismerője. Részletesen tájékoztatta a kormányt i5 uz erdélyi árvizek miatt bekövetkezett helyzetről. Mostani látogatása során tudomásra hozta, hogy a miniszterelnök a kormány tagjaival egyetértésben négymillió pengőt fordít az árvízkárosult ah felsegélyezésére. Bánffy Dániel báró az írásban beérkezett jelentéseit adatain túlmenően személyesen óhajt tájékozódni az árvíz pusztításai miatt keletkezett helyzetről. Ezt a megoldást tartotta a legmegfele' többnek arra, hogy a lehető leggyorsabban intézkedhessek a segítségről. Hivatalos formaságok helyett az élőszó és a személyes tapasztalatok erejét választotta a közeljövő legsürgősebb teendőinek megoldására. A földművelésügyi miniszter szerdán reggel kilenc órakor Bauer Sándor miniszteri tanácsosnak, a vizügyi osztály helyettes vezetőjének kíséretében autóval Csúcsára érkezeit, ahol báró Jósika János, Szilágy vár-megye főispánja, gróf Te' leki Béla, az EMGE vezetője és az. Erdélyi Párt elnöke, dr. Balogh Vilmos miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének veze' tője, Gazda Endre dr., Szilágymegye alA rövid üdvözlés utáu a miniszter és kísérete Kraszna felé vették Útjukat. Az árvíz és a napokig tarló esőzések nyomai itt még mindig látszanak. Közvetlenül Csúcsa után már árterület következik. Szörnyű rombolást végzett a Szilágyság' ban a kiáradt Kraszna. Egyes helyeken minden megsemmisült- ami az áradat útjába rült. Lakóházak, gazdaságok, betakarítás, vagy lábonálló termés estek az áradat áldozatául. A miniszter délelőtt 10 órakor érkezett meg Krasznára. A falu közepén gazdaküldöttség várta. Elsőnek Veret István főszolgabíró üdvözölte a minisztert, majd I ‘spinja, Apor Kálmán miniszteri osztály I tanácsos, a nagyváradi kultúrmérnöki hivatal vezetője, báró Braunecker Antal érszakácsii földbirtokos, országgyűlési képviselő, Horváth Gábor m. kir. gazdasági felügyelő, Seress Mi klór erdőmér' nők és Demeter Béla EMGE osztályvezető fogadták. Jósika János báró főispán üdvöslő beszédében hangsúlyozta, hogy Szi- 1 ágy vármegyében kereken harminc esztendeje nem járt magyar miniszter. , Németh Miklós kisgazda beszélt a község lakosságának nevében. — Szivünk tiszta meleg szereidével kő" szántom a falu gazdái, nevében — mondotta. Bizalommal és lelkes örömmel fogadjuk, mert tudjuk, hogy segíteni akar rajiunk. Segítségre pedig igen nagy szükségünk van. Borzalmas károlcat okozott a kiöntött Kraszna. Falunk halárát jórészt tönkretette. Arra leérjük, hogy kövessenek el mindent a Kraszna szabályozása érdekében. Kérjük továbbá, hogy ha lehetséges, emeljék fel a gazdái: kenyérfejadag' jót. Tudjuk, hogy okosan kell gazdálkodni és szükséges a takarékosság. Mi azonban lakóhelyünktől távol, többnyire ta- risznyázunk és ezért valamivel több he' nyélre van szükség. Szabályozzák a Krasznát Bánr'fy Dániel báró azonnal válaszolt az előlerjesztett kérésre. Kijelentette, hogy I a Kraszna szabályozási munkálatait már folyamatba tettéit. A fejadaggal kapcsolatban közölte, hogy a kérdést az illetékesekkel együtt megbeszélés tárgyává teszi, de hangsúlyozni ki- ! vánja, hogy a kormány c*ak a lehetőségek határain belül intézkedhet. Ezután bősz szasan elbeszélgetett Szabó Béni kisgazdával, az EMGE helyi gazdakörének el nőkével és Kádár Imre református lel késszel. Végül a helyi hatóságok es a gazdák kíséretében megtekintette a falu árvizsujtotta határrészeit. SselagysoínSyó határa fsia is viz a Satt áll Szilágysomlyó határában újabb meg döbbentő kép lárult a látogatók elé. Itt nut is viz alatt áll a határ és irtó' zatos pusztulás mutatja a Kraszna rombolását. A város halárában Udvary József dr. polgármester és Lithvay Lajos dr. rendőrkapitány fogadták a minisztert. A pol gármester beszédében elmondotta, lu.g\ a váró» lakosságát és a környező gazdákat kétségbeejtő helyzetbe hozta az árvíz. — Erős a meggyőződésünk és u hitünk — mondotta többek közölt — hogy a kormányzat megértő támogatásával átvészeljük a mostani nehézségeket cs <.kivitetjük a pusztulás nyomait. Látogatás a téli gazdasági iskolában Báufi’y Dániel báró és kísérete meglátogatták a in. kir. földművelésügyi mi nisztérium gazdasági iskoláját, amelynek 4-10 holdas birtoka közvetlenül Szilágy somlyó határában van. Maxin Mihály iga • gató végigvezette a minisztert és kísérő tét az iskola termein. Elmondotta. b<: v az iskola egy évvel ezelőtt még teljesen ki volt fosztva, ma azonban gazdag /< - szerzéssel végzi hivatását. Minden nehéz.' „Szívünk ilsxta meleg szerzetével A miniszter érdiéin! kSrutiának első napié — Személyesen a tennivalókat és meghallgatta a panaszokat a kormán» képviseí&la Négymillió pengőt tordii a hermám/ az árvízkárosultak Selsegélyesésére A miniszter
