Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-22 / 216. szám
lui. htúLim, m. sum ÉRA 10 FILLÉR Hétfő, 1941 u*|On)10 22 f rcíícsnfi£éa is k!8Íéhifa^j; ţţfţzsvâr, SKtóHAes 1A«4.JHlkR. Itteîtm: îî—89. Kyornda: Tw«í*»-ctes *. le^fae «2.: 29—23 ILIPITOUI: BIRTH! MIKLÓS Riaóiilaialdonfls: P I L L 8 S R. T. Ktiazsvár. Előüzeíési árak: fcaisnîa 2.70, üfijjíeílívfí) 8, félávra 16. egész érre 32 asafiL CHURCHILL s Ha Amerika nem avatkozik a háborúba, Anglia leteszi a fegyvert A Magyar Távirati Iroda jelenti o Newyopä, szeptember 22. Wjfcieeier szenátor nyilatkozott Roosevelt elnöknek az amerikai hajóhadhoz kiadott tüzelési parancsáról. Kijelentette, hogy Roosevelt parancsa arra enged következtetni: az elnök minden emberi eszközt hajlandó igény bevenni annak érdekében, hogy az ISgyestLIt- Államokat beletaszitsa a világháborúba* A szenátor Roosevelt parancsa és a Chucehiil-Hcosevelt találkozó kö ött kapcsolatot lát fennforogni. Churchill ugyanis a találkozón kijelentette Roo^evoltnek, hogy amennyiben az Egyosült-Államok 69 napon be ül nem avat-» kczlk tevőlegesen a háborába, uiy Anglia kénytelen a fegyverletétel eszközéhez folyamodni. AZ ANGOL HÍRIRODA — MINT AMSZTERDAMRÓL JELENTIK — HIVATALOSAN KÖZLI: MAJSZKY LONDONI SZOVJET NAGY KÖVET NAGYBRITANNIÁHÖZ INTÉZETT BESZÉDÉBEN A KŐVETKEZŐKÉT MONDOTTA: — SZÜKSÉGÜNK VAN PÁNCÉLKOCSI/RRA, PÁNCÉLKOCSIKRA ÉS MÉG EGYSZER PÁNCÉLKOCSIKRA. A SZOVJETNEK UGYANIS A HÁROMEZER KILOMÉTER HOSSZÚSÁGÚ ARCVONALON SÚLYOS VESZTESÉGEI VANNAK. SÜRGŐSEN SZŰK- SÉGÜNK VAN AZ ÖNÖK SEGÍTSÉGÉRE. KÖZÖS HARCTERÜNK VAN ÖNÖKKEL. KÉREM, JUTTASSÁK EL SÜRGŐSEN A SEGÍTSÉGET JELENTŐ ESZKÖZÖKET AZ ARCVONALNAK ARRA A SZAKASZÁRA, 4MELYEN PILLANATNYILAG A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG VAN A TÁMOGATÁSRA. KÉTSZERESEN AD, AKI IDEJÉBEN ÉS KELLŐ MÉRTÉKBEN AD — FEJEZTE BE SEGÉLYTKÉRŐ BESZÉDÉT MAJSZKY. (MTI.) STOCKHOLM. SZEPTEMBER 22. A SZOVJETUNIÓ ÉS BULGÁRIA KÖZÖTT MEGSZAKADT A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT. ANKARAI JELENTÉS SZERINT A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT MEGSZAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HÍREK A LEGÚJABB SZOVJET JEGYZÉK ÁTADÁSA UTÁN KERÜLTEK NYILVÁNOSSÁGRA. Megszakadt a diplomáciai viszony Bulgária és a Szovjetunió között A Széchenyi szelleméből táplálkozó tűz az áldozatos, tiszta hazaszeretet tüze — mondotta a kormányzó az országos Széchenyl-ünnepség megnyitásán BUDAPEST, szeptember 22. (MTI I Széchenyi István gróf születésének ISO ik évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepség során vasárnap i Pesti Vigadóban a kormányzói pár jelenlétében nagyszabású ünnepség zajlott le, amelyen a Kormányzó Ur Őfőméitósága meggyujj tolta az emlékezés fáklyáját és átadta azt j az ifjúság küldöttségének, bogy az ifjúság körűikor dozhassa szerte a hazában -:s mindenütt emlékezzenek a legnagyobb magyarra. Az ünnepségen a kormány tagjai, a közéleti tudományos és társadalmi világ valamennyi előkelősége megjelent [Fél 11 órakor harsona jelezte a főméitó- í ságu pár érkezését, a Kormányzó Urat és a Főméltóságu Asszonyt a Vigadó bejárata előtt Bárdossy László miniszterelnök és bárciházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár fogadta. Amikor a kormányzói pár a Vigadó zsúfolásig meg I telt termébe belépett, hosszantartó, lel- j kés ünnepségben részesítették. Az egyetemi énekkar elénekelte a Himnuszt, majd utána a Kormányzó Ur Ofömeitó- sága meggvujtotta az emlékezés fáklyáját s a következő beszédet mondotta; if ' „áfád©® a a „EMLÉKEZZÜNK SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓFRA, A LEGKIVÁLÓBB ÉS LEGNAGYOBB MAGYARRA, AKIIEK KIAPADHATATLAN ALKOTÓEREJE ÉS IRÁNYT ADÓ ESZMÉI MINDENKOR ÚTMUTATÓ FÉNYT JELENTETTEK A MAGYAR NEMZET SZÁMÁRA. A SZÉCHENYI SZELLEMÉBŐL TÁPLÁLKOZÓ TŰZ AZ ÁLDOZATOS TISZTA HAZASZERETET TÜZE. ÁTADOM EZT A TÜZET A MAGYAR IFJÚSÁGNAK. HORDOZZA, VIGYE AZ ORSZÁGBAN SZERTE, VÁROSRÓL-VÁROSRA, FALURÓL-FALURA.“ A meggyujtott fáklyával az ifjúság képviselői s mögöttük a koszorús küldöttségek tagjai elindultak. magyar Hiúság.. ai”. ,.Te azt gondolod, — írja valahol egyik j barátjának — belső cs külső kereskedelemmel kell jsvitáni Sorsunkat, én azt hiszem, birto- J kaink józan felosztása. a gazdasági élet jó el j rendezése és jó hitelélet után következik be | a belső és külső kereskedelem. Te azt gon- j tlood, ennek elérése csak részben függ tőlünk egyedül. Sokan csak a kormánytól vár ják a haza minden boldogulását, én azt hiszem, szinte minden a nemzettől, a lakosságtól függ. Egyesüit erővel iparkodjunk, hogy egyetlen ember se legyen kenyér és ruha, fe- dél és szákismert nélkül s az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze. Minden nép saját fiaiban hordozza az élet és dicsőség, halál és szégyen csiráit. Ne keressük mentőnket sehol egyebütt, mint saját magunkban, személyes erényeinkben. Nem a mennyiség, hanem a minőség ä szellemi erő sarkalhatja“. v' A miniszterelnök beszéde A nagyteremben pedig Bárdossy László miniszterelnök elmondoTTa ünnepi beszédét és ennek során többek között a következő sza* vakkal állított emléket Széchenyi szel érnének: 1 — A nemzet igazi ereje saját véreiből származó nagyjainak szellemében és munkáik megvalósult eredményében él. A géniusz titkát hiába kutatjuk. Csak annyit tudunk, a nagyság az egvén'bég csodálatos kölcsönhatásában rejlik. Magyar volt ő szive gyökeréig. Őt valóban a Gondviselés hatalma küldte '(’rro a földre. Azért küldetett-, hogy felrázza álmából ezt a nemzetet., amely az o érkezéséig ..mélyen akidr“. Küldetett, hogy elénk Tartsa megismerésünk tükrét, hogy meglás* [ 6uk aajár mivoltunkat, hibáinkkal és jó tulajdonságainkkal. bűneinkkel és erényeinkkel. Sohasem magát, mindig csak az egészet, a nemzeteit nézte. Az ország, mint roppant arc- kép, ma is az ő örök vonásait őrzi, tükrözi vissza. • ■ I ! — „Hazát nem alkot hold föld, hanem élő ember és Isten4'. S ő valóban bein>ne á’J* 1 lőtt a valóságban. E'.szmiefi célok megvalésitá" j sánál is a gyakorlatból indult ki. „Midőn a j kaszinókat, lóversenyeket éa más efféléket ! tervezek. — irta Pgy barátjának — koránt- i sem az a célom, hogy társadalmi keUemetes : kedést neveljek és előmozdítsam a lótenyész- j té-t, hanem az a főcélon*., hogy a haza erői j. összpontosuljanak. Az ember nem mindig ci- 1 me^ állása, hanem belbecse után latoltas'ék4\ „Ha keressük nemtőnket sehol egyebütt, nrrafsalát Úgy érzem, gondolatainak tanítását fel keli *id érnünk — mondatta a miniszterelnök, majd ismét idézetekkel folytatta: Hazánkat minden rendűiét é? bomlás nélkül magasabb- ■ ra emelni és mindenkinek sajátját szentnek 1 tartva, lehető legtöbb houosoukst boldogítsEz az ország élni akar és méltó az életre A miniszterelnök ezután igy folytatta beszédét: . I — Könnyű volna a gondoláitok és tanítások sorát tovább idézni a kimeríthetetlen kincsestárból. Mélyen vallásos vá lságérzetének lényegéből ki kell emelni a rendíthetetlen hitét, amellyel a magyarság jövőjében hitt. Lelke mélyén mindig élt a hit, hogy a bukkanok után, amelyek aláhanyatlásra j kényszerítik a nemzetet e az éjszakák után I ame yek reánkboruluak, csak tűnő rossz- I emlékek s mindig reáukvirrad a rózsaszínű t hajnal. Mohi, Világos és Trianon után ma I ismét viharban áll a magyar s európai hi I vatásának hűséges szolgálatában újra áldoz- ! za véreit. Katonáink ezrei messzi földön ezernyi halál veszélye közepette bizonyítják, hogy ez az ország élni akar s méltó az életre » az ország, amely áldozatokat is tud hozni, méltó a szebb jövőre. Ennek biztató Ígérete, mint tiszta harangszó áthangzik a vihar zú- I gásán és megvalósítása a nemzet szilárd akaratán fordul meg. Széchenyi útját követve, i merjen ez a nemzet naggyá Unni, de legyen I bölcs is. Bízzék elejében, de sohase bÍ22a el 1 magát és fohászkodjék a Gondviseléshez Szé- ; chenyivel: ..Adj nekünk tanácskozásra ttL degvért és öntsd az állhatatosság tüzér ere inhbe végrehajtásához.“ A miniszterelnök szavait többször szakította meg a lelkes tetszésnyilvánítás. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget Az ünnepség ezután a Széchenyi-szobornál folytatódott, ahol Varga József ipar és kereskedelemügyi miniszter mondott magas- szárnvalásu beszédet, majd a Kormányzó Ur Őfőméitósága koszorúját Bárdossy miniszterelnök helyezte el. Nagy István, a Nemzeti Színház tagja Arany János „Széchenyi emlékezetére“ című költeményét szavalta e1. Végül rueggyujtották a szobor előtti emlékliize* a fáklyákat s a fáklyavivők elindultak az ország négy tája felé, nyugatra a Nagycenk felé, északra Kassa fe'é, keletre Sepsiszent- györgv felé és délre Újvidék felé- Ezek a staféták viszik el szerte az országba min' deniivé Széchenyi szellemének emlékezetét. Mindenütt nagy ünnepéyességgel fogadják, a staféta tagjait.
