Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-20 / 215. szám
19 41 szeptember 2 0. GILBWt'ÚK mamittMmiMaMiBi Opóf Széchenyi István A legnagyobb magyarnak és reformernek alakját nemcsak születésének s/az- ötvcnévcs fordulója időzi, <le időszerűvé leszik személyiségét és- mii vei t a nap- jainkbeíi magyar életnek változásai. Europa népei közi a magyarság is várja a nagy európai ujjárendezést, amelynek tevékeny részese, munkálója óhajt lenni. Mintha Széchenyi István lánglelkü alkotásainak gyümölcse neért volna. Személyisége és müvei, az ismételten korszerű átalakulások előtt, sugalmazója a magyarságnak. Magas erkölcsi felfogása, szenvedélyes hazaszeretete, látnoki látása és folytonos példamutató gyakorlati megvalósulásokban megmutatkozó alkotókedve, jel és intés a mai nemzedékeknek. Széchenyi veszedelmekre figyelmeztetett s ezek a veszedelmek ma is fenn ál kutak, kiutat mutál ott s teljességgel lépnie erre az útra az ő szellemében — legfőbb ideje. * Széchenyi István gróf 1791 szeptember 21-én született Becsben. Atyja Széenenvi Ferenc gróf volt, a Nemzeti Muzeum nagylelkű és halhatatlan megalapítója. Korán lépett a katonai pályára és végigharcolta a Napoleon elleni háborúkat, de mellőz- telése miatt később megvált a hadseregtől. Ä kvietált huszárkapitány a tanulásnak és önművelésének szentelte magái. Sürii és hosszas utazásokat telt Nyugaton és Keleten, látókörű tágult es ismeretei gyarapodtak. Fti jegyzeteiben örökítette meg kezdetben hasznos tapasztalatait s ezek a jegyzetek itt-ott valóságos érte kezesekké bővültek s érdekesen világítanak be a fiatal Széchenyiben megfogant elhatározásra: életét műveltségben es anyaginkban egyaránt h-átrarnüradt hazája felvirágoztatására szenteli. Nagy munkájára felkészülésének ebben az időszakában termékenyitőleg hatolt rá az líju báró Wesselényi Miklóssal kötött barat9Ú ga. Együtt utazták be Európa nagy részét s -valóságos baráti szövetségben, tanulmányozták azokat a külföldi intézményeket cs szokásokat, melyeknek meghonosítását Magyarországra nézve üdvösnek láttak Már ekkor megérlelődik Széchenyiben az a meggyőződés, hogy a magyarságot <salc- is a kiművelés és a vagyonosodás eszközei vei lehel megtartani és naggyá tenni. Ezért a hazaiért Széchenyi élénk részt vesz kezdettől fogva a hosszas szünet után összehívott országgyűléseken, amelyek elindították az 1848-ban kiteljesedését elért reformkorszakot. A fiatal four a főrendek házának ülésein bátor és szókimondó felszólalásaival vonta magára a közfigyelmet. Szólásjogát pedig kizárólag magyarul gyakorolta, bár tizenhat évig tartózkodott külföldön s a magyar nyelvet maga is nem sokkal azelőtt tanulta meg alaposabban. Az egész ország figyelme azonban ah kor fordult feléje, amikor az 182;)-iki országgyűlésen felsöbüki. A agy Púinak egy magyar nyelvművelő intézet megala- I pilása tárgyában tett javaslala után Széchenyi Ist'án a létesítendő akadémia céljaira 60.000 forintot, egy egész évi jövedelmét ajánlotta fel. A nemes példa követőkre talált As egy néhány év múlva tényleges munkáját i# megkezdhette az Akadémia. Roppapt népszerűségre tett szeri s ettől az időtől kezdve egyre lerv szeriibben halad nagyszabású reformelgondolásai megvalósításának utján. Meghonosította a magyar lótenyésztés érdekében a lóversenyeket, megalapította a kaszinót. melyet eredetileg a nemzeti mii velőd és otthonául szánt s az országos gazdasági egylelet. Huszártiszt kora óta sokat foglalkozott a lótenvészlés ügyével, mely gazdaságpolitikájában jelentős részt foglal el l ti- és naplójegyzeteitől eltekintve, első irodalmi müvét is ennek a kérdésnek szentelte. Ebben a munkájában használta először később oly tűréssé vált jelmondatát: ..A kisded makkbuL ha nem romlott, idővel termő tölgyfa lesz, csak senki cl ne gáz-óljáé1 1 Hitel, Világ, Stádium Korszakos nagy sikerét azonban, a Hitel című nagy müvével aratta Széchenyi- Az ország közvéleménye már ismerte, nagy népszerűségre tett szert diétái szerepléseivel, voltaképpeni írónak és politikusnak azért még senki sem tekintette Pedig, ahogy Gyulai Pál irta, az országnak eben a korszakban éppen olyan politikusra volt szüksége, aki ..jól ismerte az európai polgárosodás létfeltételeit, az állami fejlődés természetét, a nemzetgazdaság alapigazságait, a magánjog alakító határát a közjogra, az állami és társadalmi összpontosítás szükségét s az egyesületi szellem fontosságát.“ A Hitelben bontakozik ki először reformpolitikájának körvonala, melyet későbbi müveiben és számos vitairatában, hírlapi cikkében vilá- gitott meg és fejtett ki bővebben. ,.A Hitel —- qmint Kemény Zsigmond irta egy lángésznek ragyogó és szabálytauin müve, egy higgadt tenii izgaióuak a lelkesedés és költői képzelem virágai közé tekert vakmerő kezdeménygzése, az eszmékben s később az intézményekben nagy forradalmat idézett elő.“ Toldy Ferenc pedig azt irta róla, hogy ez a könyv „egy országos tett volt, a század egyik legnagyobb eseménye“ Széchenyi ugyanis szakított az addig megszokott sérelmi politikával. A közjogi sérelmek folytonos l^nyíorgatása helyett arra igyekezett rábírni a nemzetet, hogy megerősödését és felemelkedését a saját erejében keresse. Arra intett, hogy a mások hibájának fel panarziása helyett, ismerjük el saját elmaradottságunkat, sajat hibáinkat, előilé- leteinket és mulasztásainkat, mint hátra- maradottságunknak és gyengeségünknek kútfejeit. ,,A hitel tágas értelemben: hinni és hihetni egymásnak“ — ez Széchenyi jelszava. Sorra vette benne az országnak orvoslásra váró bajait, kifejtette benne hegy „a magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene. .. mezeit nem viheti legmagas virágzásra.“ Ennek oka pedig a hitel hiányában, az elavult birtokrendszerben, a jobbágyság szolgai állapotában, az ipar és a kereskedelem pangásában rejlik. Hatása országszraszóló és korszakalkotó volt. Arany János megállapítása szerint uj irányt szabott még irodalmunknak is. F alóban a magyar irodalom ekkor szakit, legalább is javarészében a múlton való terméketlen borongással s a passéizxnus bánatos hangjai helyeit az uj és korszerű nemzeti feladaiok szolgálatába állva, a fellendülés reményének kezd kifejezést adni. Merész újításokkal zsúfolt könyve ellenzést váltott ki konzervatív körökben s a reformlerveit támadóknak a Világ című vitairatában válaszolt „némi hiba s élői télét eligazítására.“ Itt a Hitel eszméit fejtette ki ismételten, de szenvedélyes, • sőt sokszor személyes tekinteteket sem kímélő hangon. Gyulai Pál ren geteg erdőhöz hasonlítja Széchenyinek ezt a könyvéi, melyben „el eltéveszt iáit az ösvényt, de mindenütt az eszmél, dús növényzetére találunk“ s ha eszméinek ormára érünk, beletekinthetünk Mag t ar- ország jövőjébe. Az újonnan támadó vitairatokkal nem törődve, megírta a Sttír diurnot is. A vádakra, hogy csak bírálni és rombolni tud: megfogható javaslatokkal állott elő. Rendszerbe foglalta eszméit és az országgyűlésnek 12 törvény- javaslatot ajánlott. A mii eleinte a cenzúra miatt csak kéziratban terjedhetett el, hatása mégis olyan nagy volt, hogy úgyszólván alapul szolgált a reform - országgyűlések tárgyalásainak. Vitába száll Herdernek a kisebb nemzetek pusztulását hirdető tanaival S hirdeti, hogy „az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sajátságait, mint ereklyét megőrizni es szeplőtlen minőségben kifejteni, nemesíteni Ciöit, erényeit s igy egészen uj, eddig nem ismert alakokban, végcéljához., az emberiség feldicsöiféséhez vezetni: — ez a feladat Javaslatai kiterjednek az ősiség eltörlésére, a váltójog behozatalára, a nem- nemesek birtokképességére és jogvédelmére, a iörvénvelotíi egyenlőségre, a közös teherviselésre, á közlekcdésügy rendezésére, a törvényeknek kizávólag magyar nyelven való szerkesztésére. Gáoe-s most is érte bőven. Széchenyi azonban nem retten vissza, sőt egyre szenvedélyesebb erővel hirdeti s akarja megvalósítani bámulatosan sokoldalú te vékenyíégével vezető eszméjét, a nemzeti (rák összpontosításéit. Ezért akarja a fővárost minden tekintetben emelni; és csinosítani, felkelteni az egyesülés szellemét. fellendíteni a közlekedést. Mikor kezdeti alkotásait, az akadémiát, a ló versenyt, a kaszinót megalapozva és elindítva látta, uj tervek megvalósításához lógott. A Duna szabályozása, a dunai gözhajózás megteremtése és Pestnek s Budának egy állandó híddal való összekötése következtek sorra. Vállalkozásai mtk gyors sikere, számos már megvalósult alkotása s a Hitel, \ Hág és Stádium lein ügöző hatása a népszerűség csúcsára emelte Széchenyit. Már-már abban bH >ukcdhatoll. hogy a lassú, de biztos haladás korszaka kezdődött el, amikor 1811 elején észre kellett vennie, különösen a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti J Hírlap megindulása óta, hogy a vezéri hatalom kicsúszik kezéből s a nemzet inkább hallgat Kossuth szavára. Széchenyi politikai pályájában fordulat áll be, mely Kty'nény Zsigmond szavai szerint kifejlett nagyság és félreértetés, a cassaud- rai szavak és a népszerűtlenség hét kínos, de maradandó becsű éveit foglalja magában.“ 1 Kelet népe Erre az időszakra esik nagy müvének, a Kelet Képének száz évvel ezelőtti megjelenése. Jeligéjét Virág Benedektől vette: „Jó hazafinak lenni nehéz, de nem leheted éné' A Széchenyi és Kossuth közti politikai ellentét, politikai történetünk legizgatóbb problémáinak egyike, e mii megjelenésével vált szemniellátható- v á. „Jaj azon egyénnek és kivédi azon nemzetnél:, mely férfiukorba lépvén, mikor az értelem ur odaírnának kellene kezdődnie, még mindig szive andalgásai uléui indul. . . Országlási rendszeremnek alapja az, hogy uz észnek is külön működési köre van, a szilnek is és hogy országlás. ban egyedül az észnek szabóéi működni, a szívnek ellenben jóra, nemesre gerjesztésen lávád még motszánni sem", — irta a Kelet ✓Népében Széchenyi s az országra rendkívül veszélyesnek Ítélte Kossuth érzelmi politikáját, az uralkodóházzai és Ausztriával szemben folytatott támadó taktikáját és szenvedélyesen izgató hangját. Számosán keltek ekkor Kossuth védelmére. A nemzet és a közvélemény megoszlott, de nagyobb része, főként az ifjúság Kossuth mellé állott. Széchenyi népszerűsége 1842-ben csillan fel még egyszer a régi fénnyel, a Lánchíd alapkövének letételekor. Nagy és eldöntetlen kérdés ma is, lmgy ha a vezéri szerep továbbra is a Széchenyié marad s a sorsdöntő negyvenes években a nemzet ő hozzá igazodik, bekövetkeztek volna-e akkor is a 48 as vívmányok, a szabadságharc súlyos küzdelmeit s a világosi katasztrófát kikerültük volna-e? A magyart fenyegető veszély a Kelet Népének alapgondolata. Az ész politikáját hangoztatja a nemzetiségi kérdésben is, mérsékletre és türelemre int: ,,Várjunk valamit az időtől is!" Elveti a nemzetiségi politika vonatkozásában a nyelvkérdés erőszakolását, „nehogy a visszahatás törvényei szerint tűzzel és vassal ismét visszáveretfessünk s megemmisit- 1 essünk.“ Nemzetiségi politikánk célja csak a nemzetiségeknek a magyar sors- küzösségbe beillesztése lehet: ..Hunnia halárai közt minden kebel, minden velő egy nagy nemzeti érdekre fon jon össze!" Másik meghatározása szerint pedig ejcy uj Pax Hungarica: „Mindenkit magunkkal kibékéltetni!“ Széchenyi szociális programja szintén gyakorlati útmutatás és a korában adott helyzetnek látnoki felismerése: „Hunnia minden lakosinak polgári létet adni!“ — ..Közakarattal minél előbb a Nemzet sorába iktatni u népet!“ — ..Honunk minden lakosánál: a Nemzet sorába iktatása bizonyos életet terjeszt end. ') milliónál: ezentúl is abbuli kirekesztése ellenben rí kerülhet ellen halált hozatni anyaföldünkre. Ez lélekisméreli vallomásom.“ A nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontjával, mellyel népét a maga magyar Az Ovomaltine reggeli nem drágább, de jobb! Az erőgyűjtéshez nem elegendő a ni inlen- napi szokott táplálék., hanem nagyon fontos az egészséges életmód i-(. Ívniuk pei.ig leny- ges feltétele, liogv táplálkozásunk n-ljas , tékü '.rgven. Ilyen teljes értékei reg"th es uzsonna gyermeknek és lelnőltnck a/. Ovomaltine, amely töményen nyújtja a szervezetnek mindazt a tápéi öl és életfontosságú amelyre munkánk elvégzéséhez, egészségünk feiinartásához szükségünk van. Ha mindezt megszívleli, igyék reggelire és uzsonnára 1 2 csésze Ovomaltinot és rövidesen meggyőződik arról, hogy a munkát jobban bírja, élet- energiái gyarapodnak, életkedve nő. a könnyű és egészséges reggeli és uzsonua. Napi használata csak fillérekbe kerül! nemzetiségének kifejtésére és mások nemzetiségének megbecsülésére tanitotta, ismét számos támadást hivott ki maga ellen. A magyarországi nemzetiségekhez tartozó kortársai nagyrabecsiilték. Az Erdéllyel való unió kimondásakor Bethlen János és Wesselényi Miklós e^y Ueál: Ferenchez irt leveleükben arra kérték a kormányt, hogy a bujtogatások meggát- lására. Széchenyi személyében küldjön Erdélybe királyi biztost. Ennek a tisztségnek elvállalására Saguna balázsfalvi román érsek személyesen is felkérte. A tragikus az volt, hogy bár Széchenyi tételei egyenként megtámadhatatlanok voltak, mégis az adott körülmények közt úgy hatottak, mint magyar részről jött igazolásai a nemzetiségek köreiben terjedő nyelvtöivény elleni mozgalomnak. Kossuthtal szembeni? ellentéte még jobban kimélyült és ekkor már Wessehnvi is nyíltan szembefordult vele s ellenlétbe került neun sokkal később Deák l elenccel is. f • 'v 1 " 1818 szeptemberében teljesedett lie Széchenyi végzete. Az egymást rohamosan követő események, a sok munka, £ond, aggodalom, a szabadságharc kitörése s a marcangoló önvád megőrüllek idegzetét. A Bécs melletti Döblingbe került, ahol I860 áprilisában önkezével vételt véget életének. Szelleme innen is besugározza a magyarságot. Dőblingben Írja meg .„Napló"-ját és lures polemikus Írásait, amelyekkel megbuktatja Bucii Sándort. Halála bizonyság arra., hogy éleiét tette fel eszméiért: ..Küzdőigokbnni avatkozásom nem volt alkalmi darab rövid jelenése, mint mikor színpadim hol meg honáért a hős és később jóízűen vacsorái." Eszuiéi mindig az időszerű politika céljait szolgálták s mégsem avullak cl. mert átmentek az életbe és intézményeinkben hirdetik dicsőségét. Beötbv Zsolt szerint „könyvednek és beszédeinek ezer részlete, képe. hasonlata. Kifejezése hat reánk úgy. mintha egy nagy költemény töredék.'., egy nagy Í:öhöi leld: megnyilatkozása lenne." tsz.) LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legv<V- lasztékosabb kivitelig, iexoicsobban az ELLENZÉK könyvosztályában, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Sitidé a forgalmi repülőtéren kb. 250-300 q elsőrendű széna. Érdeklődni lehet a közforgalmi repülőtér vezetőségénél, Szamosfalván.
