Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-19 / 214. szám

1 1941 s*eptim?fér 19. ELLENZÉK wmwmaamum K» Csak az lehet jó színigazgató, aki szellemi közösségben él tagjaival — mondja Bókay János, a Vígszínház uj direktora BUDAPEST, szeptember 19. (Saját tud.) A Yigszinhá* emeleti folyosóján ltá­rom fiatal várja, hogy bejusson a szín­ház uj dramaturg igazgatója. Bókay János tlé. Két fiatal színésznő meg egy fiatal iró, aki mellesleg színész is. Ügy dinek sorban a pádon, mint verebek az ■<'- Keménykednek, félnek és lámpái.. van. Jön az altiszt és sorba bejelenti okét. Feltűnően sokáig maradnak benn a <U- rektori szobában. Bókay szeretettel fo gad minden fiatalt s boldog, ha tehetse­get fedez fel valakiben. De azért mégis azt mondja, mikor meglát: — Végre valaki, aki nem színésznő. És elmondja, hogy reggeltől estig szí­nésznők rohamát állja türelemmel. Csupa ifjú kezdő és mind sztár akar lenni a Vígszínházban. Megkérdem Bókay Jánost, a kolozs-' vári közönség személyes jóismerősét, Eu­rópát járó nagy színpadi sikerek íróját, hogyan érzi magát uj munkahelyén? — Nagyszerű — feleli — s ez nem is lehet másképp, hiszen a Vígszínház tag jai között legalább 80 százalék testi-lelki jóbarátom. A vigsziuházi emberek eddig is nagy szerepe! játszottak életemben. Sorsom lett, bogy idekerüljek. Hegedűs Tibor volt az, aki engem, a regényírót arra ösztönzött, hogy színdarabot írjak. Harsányi Zsolttal a legteljesebb baráti in­timitásban vagyunk. Somlay Arthur. Aj- tay Andor jóbarátaim. Tolnay Klárit mi neveltük fel. MéK-ey Mária, akit első da­rabomban fedeztek fel, családunk egyik legbensőbb barátja. A kis Puskás Tiborra én figyeltem fei, mikor még gyermek* színész volt. Fényes Alice rendkívüli te- hetségéndk hírét én hoztam először Bu- dapeshre. De feisorolbatatlan az a sok tag. akihez szeretetnek és barátságnak szálai fűznek. S ezért hiszem, hogy jó és eredményes munkál jogok végezni, mert jó színházigazgató csak az lehet, aki szel­lemi közösségben él a tagjaival . . . — Rendezni is fog? — Kél nagyszerű rendező: Hegedűs Tibor és Horváth Árpád állnak a színház kötelékében, de azért lehet, hogy magam is. rendezek egy-két darabot. Saját víg* játékom, a Hazudj nekem-! rendezésében mindenesetre részt veszek, ahogy Kolozs­váron is mindig részt vettem darabjaim utolsó próbáin. Amint tudja, ebben a da* rabban lép fel nálunk először Fényes Alice. Ezután a jó rendező feladatáról beszél Bókay János. — A jó rendező fontos lelki kelléke egy bizonyos harci készség — mondja — s azon felül az egyszerűség. Keveset be* széljen a rendező, sokat fejezzen ki rö viden, úgy, hogy a színész el tudjon uta* sitásain igazodni. Fontos, hogy a színész szeressé rendezőjét s unnál: a rendezőnek, aki ismeri és szereti a színészét, nyert ügye van. Mert milyen más az, ha a ren dező azt mondja próbaközben: Ezt mondd szenvedőn! — vagy pedig ezt: Emlékezz* hogy szenvedtél öt év elüti! — Milyen erdélyi kapcsolatai lesznek a Vígszínháznak? — Mint a Révai igazgatója, az erdélyi Tanári ss@fek@nyv 1241—42. iskola évre! Kivonat a tartalomból: Órarend. Tanerők fcomlünativ órarendje. Az 1941—42. iskolai év. Naptári rész. Magyarország közép* és középfokú iskolái. írásbeli dogozatok nap­tára. El-enőrző érié kézietek. Száza tékszáuii- tási táblázatok. Az osztályzatok áriagának kiszámítása. Fizetési táblázatok. LákbériTet- menyek. OTBA tájékoztató. Nyugdíjjá randó- sági kimutatás. Fizetések bejegyzése. Postai díjszabás. Fontosabb illetékek. Osztályozó nap ó 250—300 tanuló részére. Ára külön­böző kivitelben (vászon, bőrkötésben) P 1.20, 1 30, 1.40, 1.50, 1.60 és 1,70, Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre az ár és plus 10 fillér po-rtó előzetes beküldése melleit azonnal küldjük. irók minden sorát ismerem s tudom, ki, mit ér és kiben tűi van. Mint színpadi szerző, első voltam, aki leutaztam Ko­lozsvárra s ott megismertem az erdélyi színészek tehetségét. Sajnos, erdélyi író­tól eddig nem kaptunk nekünk való da­rabot. Népi színmüvet nem lehet nálunk előadni. A Vígszínház Európa legrdág- vár ősibb színháza, még Parisban sincs hozzá hasonló sajátos, tulkulturált. leve* gőjii színház. Közönsége, térfogata sajá tos társadalmi színjátékok előadására teszi alkalmassá, arra a bizonyos ..vig- szinházi“ műfajra. A színházat szeretet lel kell csinálni s ez a szeretet lesz ag­gódóvá engem: óriási a dnrabhiány. Ez nem azt jelenti, hogy nem kapunk tucat- számra darabot: csak éppen nem jó da rabot. Már ott tartunk, hogyha egy da­rabban csak egyetlen tehetség szikrát fe­deznénk fel, azt azonnal mié,gvásárolnánk. Sajátos müsordarabjaink közé azért be­csempészünk néha legmiivészibb vagy legújabb más stílusa darabot is. Meg egyetlen lap sem irta meg, hogy tervbe vettük Csehov Három nővér cirnii darab­jának előadását, amelyben a húrom kü­lönböző lelkű nővér szerepét három leg­különbözőbb tipusu sztárunk: Mezey Má­ria. Tolnay Klári és Fényes Alice fogják játszani. Marton UH. SPORT fi MfiV és a KERC teljesen felkészülten várja vasárnapi bajnoki mérkőzését KOLOZS\ ÁR. A vásárnapi kettős NB. II. mérkőzésre úgy MÁV, mint a KEAC csapatai erősen készüluk. A kolozsvári vasutas csapat, amely eddig! négy mérkőzéséből hármat meg­nyert, vasárnap a Mátyás-csoport legerősebb együttesével mérkőzik, a Debreceni VSC. csa­patával, amely pontveszteség nélkül áU a bajnokság élén. A debreceni csapat a két héttel ezelőtt a KEAC el-en lejátszott bajnoki mérkőzésen szép játékot mutatott és az el­múlt vasárnap a fővárosi Postások ellen 4:0 ra győzött. Bencze Márton, a MÁV labdarugó­szakosztályának vezetője, a csapat előkészü­leteiről a következőket mondotta:-— A DVSC csapatát, amely két héttel ez­előtt városunkban igen szép játékot mulatott, le készülten várjuk. A vasárnapi nagy talál­kozóra a MÁN játékosai lelkiismeretesen ké szülnek és ha a csapat úgy játszik, mint a Postások ellen a második félidőben, úgy ak­kor reméljük, hogy a két pont Kolozsváron marad. ! Ajfc ÍKEAC együttese, amely lassan kezd magára találni, vasárnap a nagyváradi Tö­rekvés ellen játszik. Varga Jenő egyetemi testnevelő tanár a vasárnapi mérkőzés lehe­tőségeiről a következőket nyilatkozta: — Csapatom az első négy mérkőzés után hétről-hétre javuló formát matat. Az elmuT vasárnap a Dunakeszi Magyarság ellen 4:3 arányban vesztettünk, de a fővárosi sport- sajtó is elismerte, hogy ezt az eredményt jobb játékával inkább a KEAC érdemelte volna meg. Nem féltem a csapatot a vasár­napi mérkőzéstől, bár a Ganzot verő nagy­váradi csapat igen jó formában van. A mi játékosaink közvetlen csak a NB. II. küzdel­mei előtt kezdték meg edzéseiket és remé­lem, hogy a következő mérkőzéseinken bár melyik NB. II-ős csapat ellen megállják he­lyüket. ! az oka a KAC hanyatlásának, a közönség-e vagy az egyesület ? — Válasz egv KAC szurkoló levelére — KOLOZSVÁR. Szerdai számunkban közöl­tük egyik lelkes KÁC szurkoló levelét, amely a ko ozsvari közönséget vádolja csapatának visszaeséséért. A levél leközlésekor jeleztük, hogy a levél nem marad válasz nélkül a kö zönség részérő . Sejtelmünk be is igazolódott. DR. jelzéssel levél érkezett válaszként, aine- 'vet az alábbiakban közlünk: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Lapuk szeptember 17-iki számában lévé* jelent meg, amely a közönség, a városunk legnagyobb sportegyesületének, a KAC-nak. illetőleg a KAC labdarugószakosztályáuak vi­szonyával foglalkozott. Anélkül, hogy kitér nék a levél hangjára és szokatlanul heves modorára, szükségesnek érzem, hogy annak egyes kitételeire válaszoljak, ezért megkérem a Szerkesztő urat. hogy soraimnak b. lapjá­ban helyet adni szíveskedjék. A DR-rel je zeit levélíró mindenekelőtt heves szemrehányásokkal illeti a kolozsvári közönséget, mert az a csapatot és a vezető­ség működését bírálni merészeli. Az köztu" domásu és minden gondolkodó ember előtt világos, hogy nemcsak iö di életünknek, de a labdarúgásnak is egyik legfőbb célja a tö­kéletesedés, haladás a jobb felé, a javulás, fejlődés. Hogy fejlődhessünk és töké:etescd- hessünk, ahhoz elsősorban arra van szükség, hogy számbavegyük hibáinkat és erényein­ket. Erényeinket szaporítani, hibáinkat csők kentem kell. A hiba beismerése, önmagunk­nak mérlegre való állítása már fél javu'ás. Ha mindig azzal ámítjuk magunkat, hogy jók és hibanélküliek vagyunk, önmagunk ál­tal teremtett hamis vi'ágban fogunk élni. Megelégszünk apró, kis eredményekkel, meg­győzzük magunkat arról, hogy elérkeztünk a tökéletesedés tetőfokára. Tömjénezziik ma gunkat. fölényes mosollyal e'njézünk apró- cseprő hiányok felett és nem vesszük észre, hogy az eeész világ rajtunk nevet. Ez még a jobbik eset. De előfordul az, hogy vannak rajtunk kívül á!!ók, akik tisz­tábban látják a mi helyzetünket és bírálni merészelnek. Erre mi felhördülünk és saját magunk dicsőségétől elvaki Itatva, nemhogy számba vennénk hibáinkat, hanem nekiron­tunk a birá falóknak. És mivel ez a legké zenfekvőbb, legkényelmesebb megoldás és legtetszetősebb, minden hibánk kutforrásának bíróinkat jelöljük meg. Holott a helyzet egészen más. A lahdaiu- gók nem egymásnak játszanak, hanem a közönségnek. Nem is játék az, amit legtöbb esetben cisuá'nak, hanem üzlet. A játékos játszik, a közönség fizet, két órát ül a ke­mény fapadon, elrontja délutánját és birál­gat. A pénzéért ebhez — véleményünk szé­riát — joga van. Második hatalmas vád, amit levélírónk a közönség mellének szegez, hogy a társadalom nem ad állást labdarugóinak. A közönség te~ bál adjon állást a labdarugóknak és ne mer­je őket bírálni: ez ievélirónk gondolatmenete és rettenetesen felmdulva von felelősségre mindenkit, hogy miért nem ad állást labda­rugóinak. A magyarázat igen egyszerű: tisz~ telet a kivételnek, de igen sokan nem érdem­lik meg. Miért? Azért, mert a labdarugó jól ltudja, hogy őt a lábáért, és nem fejéért tartják és ezért nem is nagyon erőlteti meg magát. Mivel pedig az életben legfőbb fegy­vere és eszköze a lába, nem csodálható, hogy nem csillogtathatja szebemi képességeit, koL ott hivatalokban pontos, lelkiismeretes tiszt­viselőkre inkább szükség van, mint labda­rugókra. A KAC csapatának tagjai között vannak olyanok is, akik bármilyen nehéz munkakörben megá lanák helyüket, de van' nak olyanok, akik az első pillanatban csődöt mondanának. A labdarugó sohasem volt jó tisztviselő. Hiszen dédelgetett ked­venc, nevét imába foglalja száz és száz gyö- nyöriltas izurko’ó Ilyen módon nem csodál ható, hogy ha nincs elragadtatva a reggeli hét órai felkeléstől, pontos hivatalba járás­tól. Délután edzésekre kell járnia, ho’ott a legtöbb hivatalban délután is van munkaidő. Hétvégén mérkőzésekre utazik. Szombaítou elkérezkedik. hétfőn délután megy be, meg- gyülölteti magát azokkal a szerencsétlen tintakulikkal, akik nem tudják ugyan az imádott bőrt rúgni, de annál jobban forgat­ják hajnaltól vajúdásig a tollat, Abban igaza adunk a KAC'nak, hogy ma dúsgazdag gyári csapatokkal nem lehet lé­pést tartania egy társadalmi egyesületnek. Ott van pénz, itt legyen szív, olyaai szív, amit pénzért ne lehessen megvásárolni. Elismerés illeti meg azokat a játékosokat, akik nem szerződlek más csapatokhoz, hanem jóbau- rosszbau a KAC me'lett kitartanak. De le­szögezzük, hogy még soha a kolozsvári kö- zönség nem támogatott úgy egy csapatot, mint a KAC-ot. Miért éppen a KAC panasz­kodik? Más egyesületek jöttek, látlak és pusztultak el nyomtalanul, egyetlen jaj, zok­szó nélkül. A KAC eseng a közönség kegyei­ért, igazta'anul vádolja meg anélkül, hogy ke gyeit kiérdemelné. Ki tölti meg sokszor zsúfolásig a lelátók üléseit, ki biztat, üvölt és ha kell, bírál, mint a kolozsvári közön­ség. Miért nincs olvan tömeg a KEAC vagv MÁV mérkőzésein, vagy miért nem mennek éppen az alkerületi bajnokságok küzuelmeit megszemlélni. Hol vannak a mérkőzések be- , vételei? Vájjon nem áldoz c eleget az a kis- hivatalnok, aki 120 pengős fizetéséből fsa ládot tart cl és egy hónapban négyszer megy lahHanigóinérkőzésrc? Tudjuk. hogy r?T egy ut hatalmas összegekbe kerül. A pénz elfogy. Elő kell keríteni? Honnan? A közön­ségtől. de nem úgy, hogy nekimegyünk és ledorongoljuk és izgatóuak nevezünk min­denkit, aki nem hajlandó a KAC sikerek lát tára elájulni, hanem józanul és tisztán mér­legeli a helyzetet. A levélíró állal számunkra megszabott feladat igen egyterű: ne bírál­junk semmit, tapsoljunk mindennek, támo­gassuk rogyásig és emeljük oltárra őket, amikor tarsolyukban hat letagadhatatlan gól­lal jönnek haza. Ezeket akartam minden harag és rossz szándék nélkül a KAC szurkoló észrevételei­hez fűzni azzal a célzattal, hogy soraim hoz­zájáruljanak annak a kérdésnek tisztázásá­hoz, amelynek jó útra való vitele minden igazi sportembernek i-z-viigye kfîjd ’’egyen. Hisszük, bog)’ a KAC szurkoló heves kiroha­násait nem mindenben azonosítja az egyesü let, amelyet patinás, nehéz és dicsőséges ma­gyar múltja nemesebb és tisztultahb gondol­kozásra kötelez. Sohasem szabad elfogultnak és indulatos­nak lennünk. Az elfogultság, önmagunk imá­data a haladás kerékkötője, az indulat pedig tévutakra vezet. Búcsúzóul pedig azt a ta nulságot vésem levélírónk em-ékezetébe, amellyel egyik ősi, de igaz közmondásunk szolgál: aki haragszik, annak nincs igaza. Mély tisztelettl: D. B. mérnök, Kolozsvár. A KAC CSAPATA tegnap délután edzésen vett részt. Az együttes szombat délutáni gyorssal utazik Nagyváradra Kovács Bé a edző és Szaniezió János vezetésével. DÉLVIDÉK VÁLOGATOTTJA KOLOZS­VÁRON. Október második felében két érde­kes válogatott labdarugómérkőzcs lesz Ko­lozsváron. Október 23-án az alföldi kerület (Szeged) Érdé y válogatottjával játszik a Szeut Korona-kupáért, mig október 26 án Délvidék válogatottja Kolozsvár válogatottja ellen méri össze erejét. AZ ALKERÜLETI BAJNOKSÁGOKBAN az eddig lejátszott két forduló alapján a KKASE labdarugóesapata vezet, amely mind két mérkőzését megnyerte A csapat vasár­nap nehéz mérkőzést játszik a KAC B. jóké- pességü együttesévek KISZEDY, a Ferencváros válogatott bal- összekötője, akit a kölni mérkőzéssel kapcso­latban a szövetség fél évre eltiltott, vasár­napra lehetséges, hogy visszakapja játékjo­gát. A Ferencváros vezetősége péntek estig hivatalos irattal köte es igazolná, hogy a köl­ni mérkőzés előtti verekedésben nem Kiszely volt a kezdeményező fél. AZ EDDIG LEJÁTSZOTT NB. I. mérkő zések közül a legtöbb néző a vasárnapi Fe­rencváros—Gamma mérkőzést nézte meg. 18 ezer néző szurkolt a két csapatnak, de több mint háromezren kirekedtek, mert nezn volt már hely. GIDÓFALVY PÁL DR., a MLSz elnöke, kedden Nagyváradra érkezett, ahol a kőrös­vidéki vezetőkkel megbeszélést folytatott. Ennek értelmében Nagyváradon esetleg ön­álló labdarugó kerületet alakítanak. Végleges döntés az ügyben azonban még nem történt. Hivatalos rész R biróbizoltság közleményei A vasárnapi, szeptember 21*iki NB. II-ős és I. o. bajnoki mérkőzésekre a következő játékvezetőket küldöm ki: Egyetemi stadion délután fél 3: Nagyvá­radi Törekvés—KEAC. vezeti Jania Nándor, határje'ző Szatmári Elek. Fél 5: Debreceni VSC—MÁV, vezeti Winkler Viimos Maros- vásárhely. határjelző Sipo? István. Városi kispálya. Délelőtt 10: KAC B.— KKASE, vezeti Szabó Ödön, határjelzők Adorján Viktor és Biudász József. Délután 1 órakor: Postás—DSE. vezeti Haray József, határjelzők Sándor Elemér és Zsigmond András. Désen. Dé'után fél 5 órakor: Dé«i MÁV-— KMSC, vezeti Gál János, határjelzők Módi László és Gáspár Jenő. Szamosuj váron. Délután fél 5 órakor: Törekvés—MÁV B , veeti dr. Juhász Attila. Kolozsvár, 1941 szeptember 17. WELSER JENŐ, kerületi főtitkár. Az egyesbirá közísményei Cseh Ferenc KMSC játékost két hétre a játéktól eltiltom. A büntetés végrehajtását le függesztem. Ha a játékos a felfüggesztés ideje alatt újabb vétséget nem köret el. ak­kor a próbaidő lejár 1941 október 6'án. Mezei Kristófot, a szamositjvári Törekvés játékosát két hétre a játéktól eltiltom. Bün­tetése lejár 1941 szeptember 29-én. Kolozsvár. 1941 szeptember 17. SZABÓ ÖDÖN, . - egyesbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents