Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-19 / 214. szám
1941 szeptember 19. cuewzeic wmmmmxűmrmmm % A harcos istentelenek Vallás és eggházellenes intézkedések tömegével támogatta a Szovjet az aiheizmust — Kivégezték vagy földŐntuSókká tették a lelkészeket A szovjet földön a kommunista atlieistn propaganda keresztülvitelét a kormányzat külön szervezetre bízta, meiy a harcos istentelenek mozgalma nevel viselte. Moszkvai központja minden segLségjpt megad, szellemi és anyagi téren, hogy az egyesülés célkitűzések elősegítse. A III. internacioná'lé programjában ezt1 olvashatjuk: „A nagy tömegeket érdeklő kulturális foriadalo-m céljai körölt. a népi ópiumot képező vall ér s elleni küzdelem, különleges helyet foglal el. Ezt a küzdelmet mindenre tekintet nélkül a legna gyobb rendszerességgel kell végigharcol- ni.“ Stepenoff. a kommunizmus egyik leg. jelentősebb teoretikusa e kérdéssel Kapcsolatban így nyilatkozik: „Egy kell dolgoznunk. hogv minden ütés, mely az egyház tradicionális felépite!lségét, s annak lelkipásztori karát éri, magát a vallást is mélyen érintse.“ A kormányzat állal támogatott egyház és vallásellenes intézkedések nagy voná sokban az alábbi képet mutatják. Hogyan fosztották meg hatalmától az egyházat a kommunisták Amikor 1917. októberében a kommunista párt uralomra jut. legelső megnyilatkozásaiban már egyházellenes színezetet mutat. Az 1917. október 26-án kiadott dekrétum, mely a tulajdonjogot felfüggeszti. kommunizálja az egyházi birtokokat s azokat összes ingó és ingatlan leltári állományukkal együtt a kerületi szov. jet felügyelete alá helyezte. Ezzel az egyház elveszti gazdasági létalapiái s a harc már a meggyengült egyházi szervezet ellen folvik tovább. Még ugyanezen év december 31-én rendelkezés jelenik meg, mely a házassági jogot is érintve, megváltoztatja azt a helyzetet, melyet az egyház a házasságkötéssel kapcsolatosan eddig elfoglalt, s az egyház előtt megkötött házasságot, mely az állami hivatalban nem regisztráltatott, semmisnek tekinti, s annak semmi jogi következményt nem tulajdonit. A harc folyik tovább, s az állam egyre erősebb lépéseket tesz. 1918. január hó 23-án a népbiztosok tanácsa dekrétumot boesájl ki, mely elválasztja egymástól az egyházat es az ódiumot, az iskolát és az egyházat. Ez a rendelkezés az alábbi megszorításokat tartalmazza: „Az egyház elválasztatott az államtól. Minden állampolgárnak joga, hogy valamelyik egyházhoz, tartozzék. Minden jogi hátrány, mely eddig a felekezetenkivüliséget sújtotta, megszűnt. Semmilyen állami ténykedést, vagy egyéb közjogi aktust, nem szabad vallásos ceremónia, vagy vallási ritus szabályai szerint keresztülvezetni. A vallási eskü megszűnt. Az iskola elválasztatott az egyháztól. Állami és nyilvánosjogu iskolákban a vallástanitás tiltva van. Az állampolgároknak azonban joga van arra, hogy privát vallásos nevelésben részesüljön, vagy azt tanítson. Az egyház elvesztette jogi személyiségét és birtokállományéit. Egyházi és vallási közületek birt okállam anya nemzeti tulajdonba megy át. A helyi és központi hatóság előírásai figyelemben tartása mellett azonban templomok s más vallásos ritus elvégzésére alkalmas épületek megfelelő bér fizetése mellett vallási köziileteknek átengedhetek. Ezt a rendelkezést nemsokára nehány megszorító rendelet követi. 1918. február 1-én eltiltják a vallásíanitó működését. 3918. március elsején eltiltják, hogy lelkészek részére közületik fizetést adjanak. 1918. október 16-án az egységes munkás iskola felállítását elrendelő kormányintézkedés mindennemű, tehát még a privát vallástanitást is eltiltja. A lelkipásztori munka a nehézségek dacára tovább folyik, mire az állam újabb intézkedéseket tesz. 1922. február 22-én elrendelik, hogy a vallási bucsujáróhelye. ket meg kell szüntetni s a kegyszereket az állami hatóságoknak kell heszolgáltatni. A lelkészt nem dolgozó elvtársnak nyilvánítja egy újabb rendelkezés s elveszi aktiv és passzív választói jogát. A papnak felemelt adót kell fizetnie s elvonják élelmiszerjegyét. Sokat arra kényszerítenek, hogy puszta életfenntartásuk biztosítására a templomaitokban kolduljanak. Csoda-e, ha ilyen körülmények között az orosz lelkipásztori kar tagjai közül sokan öngyilkosságot követnek el? Hajléktalanok — lelkészek 1929-ben az összes, még megmaradt lelkészek fedél nélkül maradnak, mivel nem dolgozó elvtársaknak megtilialik, hogy állami tulajdonban levő házakban lakjanak.•. Az állam által átvett egyházi hajlékban lakó lelkészek el kell hagyják lakásaikat. Magánosokat, akik lelkészeknek szállást adnak, minden utón és módon elnyomnak s arra kényszerítik, hogy a lelkésznek átadott lakást felmondja. Az 1929. évi április 8-i dekrétum a teol. továbbképzés elé emel akadályokat s e törvény 18. paragrafusa ezt külön engedélyhez kötött teológiai intézetek számára biztosítja csak: a 19. paragrafus elrendeli, hogy a lelkész csak templomában végezhet lelkészt szolgálatot s ezzel lehetetlenné teszi a vándorprédikátorok áldásos missziói tevékenységét; a 20. paragrafus a vallási gyűlések tartását engedélyhez köti: a 22. paragrafus ismét kihangsúlyozza, hogy a kongresszusokon választott vezetőség minden jogi személyiségi védelmet nélkülöz s nem jogosult: a) gyűjtésre, vagy adományok elfogadására: b) örökség elfogadására: c) istentiszteleii hely megvásárlására; d) bármilyen jogügylet megkötésére, vagy lebonyolítására. Az 1929. évi október 1-i rendelkezés az egyház utolsó működési lehetőségét is betiltja, amikor részletes felsorolásban eltiltja a gyakorlati Ielkészi és vallási munkásság mindenféle megnyilatkozásától. A szovjet népbiztosok 14. évi tanács- kozzásán, 1929. máj. 18-<án megállapítják, hogy vallási körök csak kizárólag kultikus cselekményeket végezhetnek, de minden más tevékenységük tilos. „Hitüket megvált hatják, de propagandát nem fejthetnek ki.“ Bezárták a templomokat A rendelkezések következtében igen sok templomot bezártak, szétromboltak s szép számmal létesítettek belőlük klubokat, múzeumokat, ipari munkahelyeket,. A cári orosz birodalom 84.137 templomából 1927. és 1929. között 2012 templomot romboltak le. A „Moszkvai Estilap“ 1932. évi szeptember 29. számában azt olvas hat tűk, hogy Moszkva városa 500 temploma közül csak 56 ban tartanak még istentiszte letet. A varsói kától ileus egyházi sajtó- szolgálat 1933 folyamán azt jelentette, hogy egyedül 1933. első hat hónapjában újabb 268 templomot zártak be. A még megmaradó és istentiszteleti célokat szolgáló templomnak elvették min. den harangját, hogy igy a nyilvános istentiszteletek meghirdet esélyek ősi pitja, hogy ilyen rendelkezést még ezideig nem hoztak. „1937. május elsején szovjetföldön nem szabad többé egyetlen istentiszteleti hajléknak sem működnie, természetes, hogy ezzel Isten, mint. a középkor felesleges maradványa, a szovjet földről teljesen és maradéktalanul rJüzefett, mert csal:, a munkásosztály elnyomatását szolgálta.“ A rendelkezés 5 esztendős tervet tartalmaz, melynek rendjén a fenti ördögi lerv részleteiben és szisztematikusan végrehajtandó. Az első évben: 1932—33, az összes vallási iskolák, tanfolyamok bezárandók, a második: 1933—34. évben a családot kell a vallásosságtól megtisztítani, s az istentelenek mozgalmát erősíteni. A harmadik: J 934—3.). év folyamán minden egyéni, aki !elk«v*r.i hivafátfát nem adja fel, » szovjet területéről kJ kell utAeitaei, a n* gycdik: 1935 — 36. évben a még loegma radt templomokat kell klubokká s főként mozikká átalakítani, hogy a középkori babonaság eme gyülekezőhelyei, a mozgó kép világosságának szolgálatába kerülje nek. Az utolsó, ötödik év, 1936 37., az elért eredmények tökéletessé tételére szolgál. ■Az utolsó esztendők törvényes rendel kezeseire vonatkozóan, nem áll megfelelő anyag rendelkezésünkre s mindaz, amit az íntourist, a nagyszámban odaránduló, főként amerikai látogatóknak mutatott, nem volt más, mint a szovjetrendszer Potemkin fala, mely hamis képet festett' a naiv látogató szeme elé. Befejező cikkünkben a fenti remleike zések felhasználásával s ezek éleibe ültetésével foglalkozó harcos istentelenek mozgalmi munkájáról «%: eredményeiről Írunk. Fér cm ez József. Kinevezések a kolozsvári egyetemen BUDAPEST, szeptember 19. (MTI.) A kormányzó a vallás- és* közoktatásügyi miniszter előterjesztésére: a) a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen Viski Károly, dr. kolozsvári m. kir. Ferenc József Tu* dományegyetemi ny. r. tanárt az üresedésben lévő bölcsészettudománykari, néprajzi tanszékre, Kniezsa István dr. kolozs* vári m. kir. Ferenc József Tudomány- egyetemi ny. r. tanárt az üresedésben lévő bölcsészeltudománykari szláv filolö* giai tanszékre egyetemi ny. r. tanárokká kinevezte; b) a kolozsvári ra. kir. Ferenc József Tudományegyetemen vitéz gyergyőszenl- miklósi Páll Gábor drrt az orvostudománykari szülészeti «ás nőgyógyászati ían- szék, Füzesi-Klinkó Dezső drrt az orvostudománvkari sebészeti tanszék, rAnnau Ernő dr.-t az orvostudománykari orvosi vegytani tanszék, vitéz szamosujvári No vak Ernő dr.-t az orvostudománykari sebészeti 'mütéttani és urológiai tanszék, Ivánka Endre drrt a bölcsészet, nyelv és földtani tanszékre egyetemi ny. rk. ta* giai és ókori történeti tanszék, Gombás Pál dr.-t a matematikai és természetlu- dománykari elméleti fizikai tanszék és Jendracsik Loránd dr.-t a matematikai és természettudománykari általános élettani tanszék egyetemi ny. rk. tanárait egyetemi ny. r. tanárokká, szeld Teleki Géza gróf dr. kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetemi intézeti tanárt pedig a közgazdaságtudományi kari gazdasági földtani tanszékre egyetemi nyó rk. ta' nárrá kinevezte. Szeptember 20.-án lejár a kiterjesztett társadalombiztosítási bejelentések batárideje módját lehetetleMné tegyék. Papokat, szerzeteseket, apácákat ellen forradalmi tevékenység gyanúja címen üldöztek. perbefogtak s kivégezlek. 1918—1924. között 8100 lelkészt, vágy- lelkész jellegű személyt ítéltek halálra és végeztek ki. A lávégzett lelkész csa Uidját üldözték, szúmüaték s minden elképzelhető módon kínozták. A fogságba vetett 8 száműzött lelkészek igen magas százaléka börtönben és száműzetése ’helyén elszenvedett nyomorúság következtében mártírhalált halt. 1932. május 15-én újabb rendelkezés jelenik meg, melynek célja a vallási tanítások, hitvallások, vallási egyletek és szekták, teljes és tőkéiét«^ likvidálása. Algermissen: „Die Gotllosenbezvegung der, Gegenwart“ c. munkájában megállaKOLOZSVÁR. szept. 19. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt napokban jelentettük. hogy7 a társadalombiztosításra kötelezett munkavállalók körét a belügyminiszter erősen kiterjesztette. Ennek a rendck- letnek kiegészítéseképpen illetékes helyről kapott felvilágosítás alapján a következőkben tájékoztathatjuk olvasóinkat a társadalombiztosítás kiszélesített rendszeréről. Négy uj csapsrt Négy uj csoport került tulajdonképpen most be a társadalombiztosító keretébe, akiknél: bejelentését szeptember 20-ig bezárólag el kell végezni. Elsősorban is a bevett, valamint az elismeri vallásfelekezetek bármely fokozatú önkormányzati testületéi kötelesek augusztus 20-tól számítottan a biztosításra kötelezett munkavállalóikat bejelenteni. Hasonló kötelezettség áll fenn az eddig háztartási alkalmazottként bejelentett magángépjármiivezelökre, valamint s titkári és inás efféle szolgálatot ellátó háztartási1 alkalmazottaknak telriuthető munkavállalókra. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az olyan zenész munkavállalókra is, akik a középiskola négy osztályát, vagy ezzel egyenértékű iskolát végeztek ugyan, de zenei szakképzettségüket bizonyítvánnyal igazolni nem tudják és tagjai az Országos Magyar Zenészek Szövetségének. fi bejaleníések ügye A munkaadók a bejelentéseket az OTl kerületi pénztáránál, vagy kirendeltségénél, ha pedig a MABEhoz tartozik a bejelentésre kötelezett munkavállaló, akkor ennél az intézetnél eszközük. A bejelentési határidő, amelynél, mint mondottuk, mindig az augusztus 20-i személyzeti állományt kell tekintetbe venni, ami szép. tember 20-al lejár. Az augusztus 20. napját megelőzően is alkalmazásban állott munkavállaló {Kijelentésénél a munkábalépé« napjaként nem a Tényleges munkábalépés napját, hanem az 1941. évi augusztus 20-át kell lekin tetbe bvenni és a bejelentőlap minden ro Yatái az ebben az időpontban ténylegesen fennállott állapot szerint kell kitölteni. Kijeientési NölelezeUség A háztartási alkalmazottként bejelentett és magáugépjármiivezetoi minőségben foglalkoztatott munkavállalót az OTl illetékes kerületi pénztáránál ki kell jelenteni, azzal a megjegyzéssel, hogy a kijelentés az uj rendelkezésre való tekintettel történik. A munkából való kilépés napja gyanánt pedig augusztus 19-et kell feltüntetni. Egyidejűleg pedig a most érvényben levő rendeletnek megfelelően meg kell ejteni az újbóli bejelentést. Hasonlóképpen tartozik kijelenteni a munkaadó szolgálati szerződés alapjau foglalkoztatott titkári, tanitási és más efajta szolgálatokat ellátó, háztartási alkalmazottnak nem tekinthető és legalább négy középiskolát, vagy’ egyenlő tanértékii iskolát végzett, értelmiségi munkavállalóját, akit eddig háztarási alkalmazott' ként jelenteit be. Ezeket is a kiterjesztett rendeletnek megfelelően kell újra beje lenteni. Ugyanez az eljárás áll fenn a bejelentési kötelezettség alá nem eső zenész munkavállalókra nézve is. A kijelentett zenészt augusztus 20-tol kezdve a MABl biztosítási szempontjából megállapított illetőségi területén, más helyütt pedig az OTl illetékes kerületi pénztáránál. vagy kirendeltségnél kell ismét bejelenteni. Építőipari útmutató 1341 Teljes cirne: Építőipari és műszaki útmutató és címtár, 447 lap. vászonkötésben 10.— P Erdélyi építőipari és műszaki címtár 4— P. Óriás; Építőipari kézikönyv (1937' 1200 lap (szabványköltségvetésekkel) vászoukotés- ben, leszállított áron most 20.— P l.epage- nál, Kolozsvár. Kérjen ingyen szakjegyzéket. Pariietfezési munkálatokat jutányosán vállal Lőrinczi & Co> Zápolya-utca&sz. és Szentegy- háx-utca 1. (Sebők-cukrászcia)
