Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-19 / 214. szám
prWHr »»Trpr r 19. ELLENZÉK Erdélyi tandíjak: Szeretetteljes várakozással Egyeli az erdélyi közvélemény a kok>*s\ári egyetem megmy itásán&k előkészületeit Ili- szén legfőbb büszkeségünk ez a történelmi múltú főiskola, amely nemcsak tudományos szempontból jelent dicsőséget az erdély' magyarság számára, hanem egyben legfőbb letéteményese a jövő nemzedék kulturális fejlődésének. Érthető tehát, hogy minden erdélyi magyar ember aggódó érdeklődéssel olvasta szóikat a sajtóközleményeiket, amelyek az uj tanév megnyitásával kapcsolatban megjelentek. Legfontosabb időszerű kérdésünknek tartjuk a főiskolai oktatás ügyét. Elsőrendű érdekünk, hogy minden lehetőséget megadjunk a magyar ifjúságnak a főiskolai végzettség megszerzésére. Meglepetésszerűen hatott tehát és sok félreértésre adott alkalmat a köz- oktatásügyi kormányzatnak az az intézkedése. amellyel az úgynevezett „erdélyi tandijakat“ megszüntette. Az elmúlt egyetemi évben ugyanis az érdé* lyi származású hallgatók félevenként 42 pengő tandíjat kellett fizessenek, ami megkönnvitetíe számukra a főiskolai tanulmányok elvégzését. Ezzel szemben az uj tanév előkészületeivel kapcsolatiban általános jellegű rendelkezést hoztak, amelyben megszüntették az „erdélyi tandijakat“ és Kolozsváron is életbeléptéitek a többi egyetemi városokban szokásos félévi 224 pengős tandíját. Az erdélyi származású főiskolai hallgatók emlékiratban kérték a vallás- és közoktatásügyi m nisztert a rendelkezés megváltoztatására. Annakidején az Ellenzék hasábjain teljes terjedelmében közöltök a megrázó erejű emlékiratot. Erdély magyar egyetemi ifjai a tanulás szabadságát látták veszélveztetve az uj rendszer miatt. Felsorolták a kisebbségi sors minden keserű fájdalmát. Rámutattak arra. hogy a leszegényedett erdélyi magyar társadalom a felszabadulás utáni első években semmi esetre sincs még olyan helyzetben, hogy a magas egyetemi tand’jakat megfizethesse. Mindezeknek a? alapos indokok naik felsorolásával az uj intézkedés hatályon kivül való helyezését kérték. Teljes erejével támogatta az egyetemi hallgatók mozgalmát a? Erdélyi Párt is, A párt parlament1 csoportja eljárt az illetékes kormánytényezőknél és a legalaposabb érvelésekkel bebizonyította, hogy az „erdélyi tandíj“ érvényben- tartása valósággal létkérdést jelent főiskolai hallgató nk számára. A napokban megnyugtató közlemény jelent meg az egyetemi tandíjakkal kapcsolatban. A közlemény értelmében Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedésére a szegénysorsu egyetemi hallgatók 75 százalékos tan di jel engedést kapnak, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy továbbra is az „erdélyi tandíjat“ fizetik. Ez az intézkedés azt bizonyítja, hogy a kormány méltányosan kezeli az erdélyi fő iskoláztatás kérdését. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kolozsvári egyetemi tanács minden kön nyitást megad az arra érdemes egyetemi hallgatóknak és támogatja őket tanulmányaik elvégzésében. Erdély közvéleménye örömmel veszi tudomásul á megértést. Helyesnek tartaná azonban, ha a 'kultuszkormányzat teljes egészében magáévá tenné az erdélyi egyetemi hallgatók kérését, A legújabb kultuszminiszteri rendelet el vieg ugyan általánosít, mert vezérszempontul kimondja, hogy az arra érdemes szegénysorsu egyetemi hallgatók 7S százalékos tandíjkedvezményéi folyamodhatnak, gyakorlatilag azonban az egyéni elbírálás elve érvényesül. Semmi kétségünk aziránt, hogy- az egyetemi tanács minden beérkező kérvényt a lehető legnagyobb jóindulattal fog felülbiráhn. Felvetődik azonban az a kérdés, hogy kit lehet szegénysorsn- nak tekinteni. Ez a kifejezés, hogy „szegénysorsu“, nálunk Erdélyben nagyon rugalmas meghatározást jelent. Nyugodt le!k;ismerettel és jó szívvel bizony nagyon kevés emberre lehet a felszabadult erdélyi részek lakói közül az irigyíésreméltó „gazdagé elnevezést ráruházni. Az egyetemi szabályzat értelmében tudomásunk szerint a f oly módoknak a következő okmányokat kell mellékein’: l. A szülők (eltartók) életviszonyait, vagyoni helyzetét stb. feltüntető hatósági bizonyítványt. 2. Egyetemi lecke- könyvet. 3. Az elsőéves be iratkoz óknak érettségi bizonyítványukat. 4. Azt a hatósági bizonyítványt, mely a folyamodó számára^ egyéb, a kedvezmény szempontjából méltánylást érdemlő ok lehet. A miniszteri rendelet nem szól arról, hogy az erdélyi tandíjkedvezménye > megadásánál eítek-ntenek e ezektől a bj«onyitván>oktol. Mindössze arA állapítja meg \ezeto szempontul, hogy a tí.ndijkedvezmevyek megadásánál nem anny fra a tanulmányi előmenetel, .ta- nem az anyagi helyzet les? irányadó. Erdély különleges életviszonyai között nagyon nehéz tiszta képet alkotni a vagyoni helyzetről. Nagyon jól tudjuk, hogy számos olyan magyar ember segítségre van rászorulva, akinek a szó jogász1 értelmében véve vagyona van és igy tulajdonképpen nem lehetne sze- I gény embernek tekinteni. Vegyük továbbá azt a szempontot is, hogy az erdélyi egyetemi hallgatók egy része kenyérkereső. Jövedelmük mégsem elegendő arra, hogy a magas tandíjakat és ; vizsgád jákat fizethessék. És gondoljunk arra a nemzedékre is, amely kény télén volt félbeszalkitsni tanulmányait az anyagi helyzet vagy a román nyelv nemtudása miatt és most a felszabadó lás után akarja megszerezni a fő sko- lai oklevelet. Mindezekben az cselekben nem lehet ragaszkodni a „/svegény- sorsu“ meghatározás jogi értelemben vett külső kellékeihez, itt megértésre, ! belátásra van szükség és erre törvényes keretei, között módot és lehetőséget kell adni az egyetemi tanácsnak. Arra s figyelemmel kell lenni, hogy kellő bátorítás és utbaiga/itás hiányával nagyon sok arra érdemes egyetemi hallgató n<?m is fogja kérelmezni a taudijkedyezménvt, hanem egyszerűen lemond az egyetem' tanulmányok folytatásáról. Figyelembe kell venni az Erdélyi Párt által hangoztatott és a? egyetemi hallgatók Budapesten járt küldöttsége utján a kultuszminiszter előtt is kifejtett szempontot. Ez ped g annak lehetősége, hogy egyéni elhlrá lás esetén olyan kísérletezőiek is tör ténhetnek, amelyek nem férnék össze az erdélyi szellemmel és egyenetlenséget teremthetnek az egyetemi hallgatók összessége között. Végső inegállap táskéni kötelességünknek tartjuk tehát, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszterünk meg nyugtató felvilágosításán túlmenő intézkedést kérjünk. Aggódunk ugyanis amiatt, hogy egyén' elbírálással nincs megoldva a „erdélyi tandijak“ kérdése. Ez a megoldás csak félmegoldást jelent és nein hoz megnyugvást az erdélyi magyarság nagy' tömegei számára. A tanév megnyitásától mindössze néhány nap választ el. Ez azonban elegendő arra, hogy általános jellegű intézkedéssel somét visszaállítsák a mult évben érvényes erdélyi egyetemi tandíjakat és vizsgakedvezményeket. Erdély jövendője érdekében ezt feltétlenül szükségesnek tartjuk. (—h.) oszt. száraz m n t m n UI I KOLOZSVÁR, szeptember 19. (Az El i lenzék tudósítójától.) Ismerősünk jött Haza a napokban Romániából. Délerdéíy- ben járt. Nagyszebenben, Brassóban, természetesen a Kolozsvárhoz közel levő Tordán és Dicsőszeutmártonbau. Nyolc - tíznapos délerdélyi, illetve romániai útjáról a következőkben számol be. A legérdekesebb talán a nagyszebeni helyzet, annál is inkább, mivel a bécsi elöntés után tudvalevőleg oda helyezte át székhelyét a kolozsvári egyetem és kli nika. Általában Nagyszebenben és Tordán találhatók legnagyobb számban azok a jórészt ismerős román családok, amelyek Kolozsvárról költöztek át a mult év szeptemberében. Mindjárt az első szinfoll, ami megragadja az embert — magyarázza hazatéri ismerősünk — az, hogy Nagy szehennek egész színe és jellegzetessége • ol van, hogy teljesen német város benyomását kelti. Lakosságának száma a múlt év őszétől 30.000-rel emelkedett. Ennek a J lakosságtöbbletnek mintegy hetven száza léka Kolozsvárról került át Nagyszebenbe. í A feliratok is a legtöbb helyen uémet- I nyelvű, de számos helyen látni kétnyelvű i feli-aíot is, németül és románul. , \ «... " _ ''■£ .» - J\ ^ ! . . J < , " " . *. - ' T ' . Hetekkel ezelőtt még szigora rendelet tiltotta a magyar szót, úgy. hogy az utcákon csak elvétve, suttogva lehetett magyarul beszélni. I A Kolozsvárról Nagyszebenbe átköltöz tetett román egyetemnek és klinikának helyzete bizony elég siralmas. / < ., ^--AV. kV, t .1 *•.//.• ,yv. . W ■ . •! A kórházakat teljesen kiürítették, úgy, hogy csak a legsúlyosabb esetekben Hogyan élnek mz emberek Déíerdélyben Zsúfoltak a városok — sokszorosak az árak vesznek fel betegeket. A kereskedelem természetesen teljesen román kézben van s a zsidó üzletek rövid néhány hónap alatt mind eltűntek. Nagyszeben legnagyobb zsidó posztókereskedése például 5000 lejért cserélt gazdát. Ez a vételár természetesen annyira nevetséges, hogy ezt már Bukarestben is megsokalták és amint hírlik, most közelebbről felülvizsgálat alá veszik ezt az üzletátcserélési j ügyletet. Igen érdekesek azok az adatok is. ame. J lyeket a romániai árviszonyokról vázolt 1 fel ismerősünk. Általában három és négy. szeres ára van ma minden közszükségleti és egyéb cikknek. Egy pár cipő, legyen az férfi, vagy női cipő. háromezer lej. Egy férfiing 1800—1900 lej. Egy kiló hús 18Ó—200 lej. Egy cipőtalpalás 750—800 ; lej. Egy férfiöltöny 15.000 lej. Pereeel és ! c.sászárzsemlyét lehet kapni, ára 5 lej. < I Általában jegyrendszer nincs a cukorra 1 és a kenyérre, de kenyérlisztet is például j csak egészen kicsi: mennyiségben kapnak ! családonként, cukrot pedig szintén csak j nagy nehézséggel lehet kapni. Egy kilo : porcukor 42 lej s egy kiló kockacukor 45. Megemlíthetjük még. hogy nemcsak j Nagyszeben lakossága növekedett olyan * tetemesen, hogy jelenleg 30 ezerrel több ! a lélekszáma. de Brassó. Arad, Temesvár ! is. A Kolozsvártól alig 30—32 kilomé- Î térré levő Tordának például 7—8 ezerrel több a lakosa jelenleg, mint azelőtt. Ezek csaknem mind Kolozsvárról kerültek oda. Érdeke« azt is feljegyezni, hogy magán autót ezekben a városokban úgyszólván egyetlen egyel sem látni. ________________________________________________________________________(-) üendeztélc a konverziós adósságok kérdéséi SiagyfonksságafeoíÍeffcssése!: akonverziősfaríozások fizetéséről BUDAPEST szeptember 19■ A Magyar Távira/tí Iroda közL. A Budapesti Köz öny legközelebbi száma közli a m kir. minisztériumnak 6.760—1941. M. E. sz. rendeletét, amely a visszacsatolt keleti és erdélyi or Sz ágrés zen a román konverziós törvény alsóján végrehajtott tarlozásleszá litássn! kapcsolatos kérdéseket rendezi. A már végrehajtott tartozásfeszállitást. nem érinti a rendedet, sőt arról gondoskodik, hogy a tart ozásle szállításra vonatkozó rendelkezések az uraLomváUozássa- kapcsoló■ tos körülmények között és a magyar jogrendszer szelemében végrehajthatók legyenek. Tekintettel a multévi rossz termésre és az I adósok egyéb nehézségeire, a rendelet meg I engedi, hogy az eddig esedékessé vált még j ki nem fizetett rész eteket és az esetleges j behajtási költségeket az adós három év alatt j hat félévre egyenlően elosztva fizethesse I meg. Az elmaradt részletek fizetésének rlmti- I Insztásához fűzött joghátrányok nem állnak j be addig, amíg az adós a részletfizetést pan- ; tosan teljesiti. Az esetleg már megindított : végrehajtási eljárást nem lehet folytatni és a ; lefoglalt ingóságokat a végrehajtási zár alól 1 az adós kérelmére fe1 kell oldani, meg kell I szüntetni az ingatlan haszonvételére veze- I tett zárlatot is. Az említett részlefizetésen j felül az adós köteles az elmúlt esedékes 1 annuitásokat is pontosan teljesíteni. A letétkapható : SUHAjDA KÁLMÁN faraktárában, Hosszu-utca 17. sz. Telefon: 25—28. símsóm a. , iirnniríBnmii behelyezéssel ezután csak akkor lehet tizetésl teljcsitén: lm a hitelező részére való tűzetés nek akadályai varinak és a letétel a magyar jogszabályoknak megie-elően bíróságnál történik. A kövei kezűkben a rendelet meg kívánja szüntetni a konvertált követelések lappangó elsőbbségi jogával teremtett bizonytalanságot, amely a román uralom aló1 felszabadult országrészen a hitel biztonságát és a hitelszerzési lehetőségeket megrontotta. Most a telekkönyvből senki se ismerheti fel, hogy az adósnak mennyi olyan tartozása van. amely a te ekkönyvben szerezhető jelzálogjogot megelőzné, azért a rendelet 90 nap elmúltával megszünteti az úgynevezett menciós feljegyzések ható lyál. valamint a községekben vezetett adóskönyveknek elsőbbségét biztosító hatályát is. Ezek helyébe a magyar jogrendszernek megfelelően a konverzió alá eső követeléseknek jelzálogjogi biztosítását lehet. kérni a rendelet hatálybalépésétől számított 90 napos határidőn belul. A rendelet alapján bejegyzendő jelzálogjogokat egymás között egyenlő rangsor illeti meg. A román konverziót el nem fogadó hitelezők követelését csalt olyan összeg erejéig illeti meg ez az egyenlő rangsor, mint amilyen összegű követelés megilletné akkor. ha a rendelkezést elfogadta volna. Az utóbb említett hitelezők követeléseinek egyezségi rendezése céljából a pénzügyminiszter megfele'ő intézkedéseket tehet. A te lekkönyvi eljárással kapcsolatos ügyekben a rendelet előlegmentességet engedélye*. Magyar sportemberek némstországi látogatása BERLIN, szeptember 19. (MTI.) Vitéz Béldy Alajos vezérőrnagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője, vitéz Tárczay Feticides Roman miniszteri osztályfőnök, a társadalmi sport és testnevelés vezetője, vitéz Kudróczy István vezérkari ezredes, a leventék országos parancsnoka, a birodalmi ifjúsági vezető helyettese magyarorszagi látogatásának viszonzásaképpen többnapos látogatásra Németországba érkezett. Vitéz Béldy Alajos vezér őrnagy és kísérete németországi látogatása során megbeszéléseket folytat a Hitler-ifju- ság, va amint a birodalmi gport és nevelésügy vezetőjével, továbbá tanulmányozza a német sport és nevelésügy intézményeit. Koz^iskohi kinevezések Kolozsváron és Erdélyben BUDAPEST, szeptember 19. (MTI.) A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Kürtös János kolozsvári in. kir. állami gépipari középiskolai megbízott igazgatót (és Sontagh Gusztáv nagyváradi m. kir. állami gépipari középiskolai megbízott igazgatót tanügyi főtanácsos, állami ipari középis kólái igazgatóvá -íz A . fizetési osztály 2. fokozatába, .loó Győző szatmárnémetit m. kir. állami kereskedelmi középiskolai megbízott igazgatót tanügyi főtanácsos, j állami kereskedelmi középiskolai igazga- Î lóvá az V. fizetési osztály 2. fokozatába. Bartsch Sándor nagyváradi m. kir. állami kereskedelmi középiskolai, Cseke Domo kos kolozsvári m. kir. állami kereskedei mi leány középiskolai, Vaska Dezső kolozsvári m. kir. állami kereskedelmi középiskolai és Farczády Élik dr. maros- vásárhelyi m. kir. állami kereskedelmi középiskolai megbízott igazgatót és Kar simzky Kálmán nagyváradi m. kir. állami középiskolai tanárt állami kereskedelmi középiskolai igazgatóvá a VI. fi zetési osztály 3. fokozatába, végül Zöld Gábor maros vásárhelyi m. kir. állami ke reskedelmi középiskolai tanári állami ke reskedelmi középiskolai igazgatóvá ° H. fizetési osztály 2. fokozatába kinevezte. Minden elemi ISKOLA szak-és köz p KŐIZYI7 LEPK6 E-ndl füzet, térkép, Írószer
