Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-01 / 199. szám

mm—-1913 Szerkesztőség és kiadÉhivasal: Kelezsvér, B'isjtöllőjíaí-utca 18., i. cmelel. Telelőn: 11—09. areJ tgyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29 — 23

ElAPÍTOTTS:

B1RTHR MIKLÓS

Sla§!ét!SÍ2!|lÉ3E8S: P 3 L l B S 4fi. M. Kolozsvár. Elfttzstisi árak: I273M3 2.73, assjsii&iys 6, fütea «, *W3 32

1XJ LXII. ÉVFOLYAM, 19 9. SZÁM.

HÉTFŐ

KOLOZSVÁR, 1941 SZEPTEMBER 1.

A finn területek

mindenütt felszabadultak

a szovjetmegszállás alól

fmieki Béla gróf beszéde az EMGE hatat- nunas méretű székelyföldi felvonulásén;

ranyy,aMragag?ggra;;nM’0ft^.<^)RtT^M™ua!gk<uilBlUMJT3a:g?T*.'«raggK5!sraca w»«rt^.<».r:'reETOwra«a»MB,ngireri»TO«'»«>w»™ra»«‘«MJ^»»<^<™3ES»S3»f;i3a83?.z.-Enrv tsd.-.'/- .vmmwiHxn^nrtaeia

Mindenkinek tudnia keil fent és lent, hogy a székely ség nem néprajzi érdekesség, hanem az erdélyi élet tengelye

SEFSISZENTGYÖRGY, szeptember 1. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A zászlódiszbe öltözött város utcáin ezrek tolonganak. A négy székely vármegye gazdái, falusi asszonyai és leányai adtak egymásnak találkozót. Ünnep van, a bécsi döntés évfordulója. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet háromszékmegyei kirendeltsége ezen a napon nyitja meg a visszatérés utáni első székely kiállítást. A Székelyföld pihenőt nem is- merő munkájáról ismert népe ez alkalommal mutatja be, milyen eredménnyel is járt a kisebbségi időkben végrehajtott gazdaszervezkedése és ennek irányvonalán kifejtett tevékenysége. Mert ez a nép arra rendeltetett, hogy csodákat műveljen. Az ijesztő sötétségben Í3. amikor mások kétségbeesve, bizonytalanul tévelyegnek, emelt fővel és féri.a határozottsággal ha*ad előre. A viHámgyujtotia pillanatnyi fényjeleket is megragadja, csakhogy tájékozódjék.

És a székely gazdák meg is találták a helyes utat. Öntudatosan léptek rá, hogy a nemzeti vagyon uj forrásait nyissák meg. '

Ezzel a gondolattal a szivében vette kezébe a kiállítás megrendezését Séra István, az EMGE háromszékmegyei kirendeltségének kiváló vezetője. A gazdák megértették a hivó szót és egyre többen jelentkeztek bizonyságtételre. A haza ma megköveteli, hogy minden egyes polgára alkosson és a székely gazdák ime hajlandók számot adni nemzeti hivatástudatukról, "

Szombaton délelőtt nyílt me® a felállítás a Mikó-kollégwm udvarán

Az EMGE kiállítása szombaton délelőtt nyílt meg a Székely Mikó-koHcgium udvarán. Ebből az alkalomból Háromszék, Csik. Udvarhely és Marostorda megyékből több- ezer székely gazda sereglett egvbe. Az EMGE elnöksége részéről Teleki Béla gróf vezetőidéinek. Mikó László udvarhelymegyei főispán é.s Kádár István nyujtódi kisgazda-alelnö- kök. Telegdy László ügyvezető alelnök, Demeter Béla és Seyfried Ferenc osztályvezetők vettek részt. A földművelésügyi kormányt Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos, a FM erdélyrészi kirendeltségének vezetője, a minisztériumot Hazai Árpád dr. miniszteri tanácsos, a kolozsvári m. kir. gazdasági akadémiát vitéz Bíró Gyula dr. igazgató és JMariássy BéG dr. tanár képviselte. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet elnökségének megbízásából Konkoly-Thege Sándor főtitkár jelent meg. A Duna—TiSza_közi Mezőgazdasági Kamara kiküldöttje Tölgyes Árpád dr. főtitkár volt. A földművelésügyi kirendeltség tisztviselői karából pedig Solthy Ernő dr. miniszteri titkár, Kárász József, Móger László, Joó A'pár gazdasági felügyelők, Forgács Ferenc munkaügyi felügyelő és Suchy György neveiţ jegyeztük fel. De ott láthattuk még Szakáts Zoltán székelyudvarhélyi, Gaal Sándor Csíkszeredái EMGE kirendeltségi vezetőket, Bibó Béla dr. háromszékmegyei tanfelügyelőt, Anghi István szárhegyi gazdaköri elnök, országgyűlési képviselőt, Sebesi János dr.-t és Ugrón Istvánt Udvarhelymegyéből és még sokan másokat.

Száztagú lovasbandérium Árkoson

A székely gazdák ünnepélyes fogadtatásban részesítették az EMGE központi elnökségét. Teleki Béla grófot Árkos község határában száztagú lovas-bandérium fogadta. A székely gazdák legszebb lovaikon, hatalmas nemzetiszinü zászlókkal vonultak ki. Az EMGE vezetőjét döször Vajda Mihály dr., majd Gál Sándor ikefaívi gazda köszöntötte. Teleki Béla gróf rövid válaszában megköszönte a magyaros fogadtatást, majd a menet elindult a város felé. Amerre elbaládt, az utakat szegélyező székely gazdatömeg minduntalan hatalmas éljenzésben tört ki. A kollégium kapujában Teleki Bélát Sóra István, a kb állítás rendezője fogadta. Néhány perc mu'va érkeztek meg Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos és a székely megyék vezetőférfiai; Sebesi Ákos dr. udvarhelyi, László Dezső dr. csiki főispán, Ábrahám József dr. csiki, Szentkirályi Kálmán dr. udvarhelymegyei alispán, Korpárics Ede, a Hangya Hnöke, Koncz Árpád dr. scp&iszentgyörgyi polgármester, akiket az egybegyült gazdák mdeg ünneplésben részesítettek.

Apar Péter báró tőispán üdvözlő

beszéde

A megnyitó ünnepséget a helyi tűzoltó- zenekar Himnusz-a vezette be, majd Apor Péter báró, Háromszékmegye főispánja, emelkedett szólásra, _ aki elnöke volt annak a kiállitást rendező bizottságnak, amelyik Séra István és Szerit- fványi Gábor dr. eredményes munkájával a kiállitást összehozta. *- > «SSfe Bevezető szavaiban üdvözölte a megjelent vendégeket, maid utalt arra, hogy Háromszékmegye gazdaságilag igen súlyos időket él. Mezőgazdasági területének egy része a határokon túl maradt, vasúti összeköttetése nincs s a háború okozta nehéz gazdasági helyzet nagyon is érezteti hatását az elnyomalásából alig

egy éve felszabadult területen. Ennek ellenére a Székelyföld népe vállalta a kiállitást, mely a kisebbségi sorsban eltöltött munkájának eredményéről ad számot. , - *?..• ' -*• <

— Az EMGE által rendezett kiállítás bemutatja mezőgazdaságunk beállítottságát, fejlődési irányát, annak előnyeit és hátrányait. Ebből okulhatunk és tanulhatunk mindannyian. De a kiállítás alkalom arra is, hogy az anyaország megismerje mezőgazdasági életünket és meglássa azt, hogy hol szorulunk támogatásra. Hol vagyunk erősek és hogyan és mily irányban kell fejlődnünk a jövőben.

feleki Béla gróf a székeiw^ég rendeltetéséről

A főispán megnyitó beszéde után Teleki j délyi Gazdasági Egylet vezetője szólt a Béla gróf országgyűlési képviselő, az Er- | tömeghez: * . i..._

—- Örömmel jöttem el székely gazda testi ereim mai ünnepi megnyilatkozására — mondotta többek között. —- amelynek időpontja egybeesik azztil az évforduló- val, amikor a bécsi Belvedere’palotában lefolyt tárgyalások meghozták a döntést: Erdély egy részének, az általunk lakott területeknek felszabadulását. Ezen a napon adjunk hálát az Istennek és emlékezzünk arra a fogadalomra, amit a kisebbségi időkben önmagunkban folyton ismételtünk: ha kell, életünket <s vagyonúnkat is feláldozzuk, csakhogy újra szabadok lehessünk. Ma már újra azok vagyunk. A haza azonban még nem kér tölünk véráldozatot, csak azt, hogy történelmi időkben történelmi hivatást teljesítsünk. Az EMGE székelyföldi kiállítása éppen ennek a követelménynek teljesítése, mert bizonyltja, hogy ez a nép mar a kisebbségi sorsban is fajtájának történelmi küldetésében járt és aszerint cselekedett. Azokban az időkben alkotta meg, vagy fejlesztette tovább azt a közösségi j munkaszervezetét, amelynek keretében dolgozva, gazdatestvéreink ilyen csodálatraméltó eredményeket érte!i el. Mert valójában bámulatraméltó az, ha egy elnyomott társadalom sajM erejéből, minden külső támogatás nélkül alkot, A kiállítás anvaga ugyanis annak a tanulás nah és vállveteti munkának a gyümölcse, amit gazdatestvéreink a luselrbségi idői ben kifejlettek. De a munkát tovább kell folytatni és be kell tetőzni. Minél többel és minőségileg minél kifogástalanabbat kell termelni. hogy gazdasági adottságaink bölcs kihasználásával megteremtsük gazdasági fejlődésünk lehetőségeit is. ‘ .

Î — Volt idő, — mondotta továbbá Teleki Béla, — amikor a székelység a keleti határok védelmét látta el. Rendeltetését is ebben fejezte ki. De azóta változtak az életkörülmények, ma újabb, az egész nemzet egyetemére kiható szerepkör és feladat vár a székelységre. A magyarság éltető forrásának kell tekinteni, hiszen az egész magyar nyelv területen itt a legtisztább a népiség. Ez a nép idegennel nem keveredett. Éppen ezért egész jövője attól függ. mennyiben ismeri fel ujirányu nemzeti hivatását, hajlandó-e népszaporulatával berajozm mindazokat a területeket, ahol hiány mutatkozik, képes-e a népből eredő uj magyar értelmiségnek kiapadhatatlan forrásává válni, vagy nem. Mert szűklátókörű, vagy a székely- ségnek s a magyarság egyetemének bűnös ellensége az, aki ezt nem. látja meg és körül akarná határolni a négy székely megyét, ennek alapján pedig külön gazdasági vagy más szervezkedésre gondolna. Hála Istennek, nincs ilyen elképzelés, de ha meg is születnék, tévelygők agyában, a székely nép magas értelmi szín vonala határozottan elutasítaná azt.

— MINDENKINEK TUDNIA KELL FENT ÉS LENT EGYARÁNT — HOGY rA SZÉKELYSÉG NEM NÉPRAJZI ÉRDEKESSÉG. HANEM AZ ERDÉLYI EL^ TENGELYE. AZ ERDÉLYI KÉRDÉST TEHÁT AZ OLDJA MEG, AKI MEGOLDOTTA A SZÉKELYFÖLD KÉRDÉSÉT.- Ezen a vidéken - folytatta Teleki Béla gróf - nagyon sok a rendezésre váró kérdés. Talán okosabb, ha kevesebbet beszelünk ezekről es ezzel .zem ben intézményes, átfogóbb jellegű munkával latunk megoldásukhoz. A közieké