Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-12 / 184. szám

II 1941 MttV'BX* tus ELLENZÉK Szent finnép előtt N1K O r E X- n 1 N Ő S É G B E N-i S'KA P HATÓ Csak rövid kis idő választ el bemiiin- ket Szent Istvántól. Ős idők óta nemzeti ünnep és egyházi ünnep, melyre folyto­nosan zarándokolnak az emberek Buda­pestre. Annyira nemzeti még egyházilag is, hogy kizárólag a miénk. :A nemzetkö­zi katolikus világnak csupán szaktudósai tudnak a magyar szentekről, akiknek ja­varésze tulajdonképp a „boldog“ címet kapta meg. A független magyar nemzeti, magyar politikai, magyar egyházi erőnek megvon a képessége, hogy kizárólagos le- „yen. Önmaga képességeivel éri el, hogy jiiarianum lesz, vagyis Sziiz Máriát vá­lasztja patronéiján-ak és Szent Lászlót Er­dély külön védőszentjének. Ez az erő tet­te képessé, hogy a világon egyetlen egy katolikus Státust ő szervezzen meg, ta­gadhatatlanul az árpádházi szász erdélyi- ség külön egyházkormányzati és a valláis- tíjitás önkormányzati szellemének behnléi- saira, talán az ős kereszténység önmagá­ra utalt egyházközösségeire szintén at a- vizáivá. Igen, oly sajátszeriien, hogy ami­kor a román állam a római kúrián e nagy erdélyi hagyományok összetörésére irtó- hadjáratot indított, a pápai kúria legna­gyobb egyháztudósai s történészei tanács­talanul álltak e viharvert bástya előtt. Ily szellemű s egész nekünk jutott ün­nep Szent István király napja. Kizáróla­gossága teljesíti varázsát: betölti minden4 nél inkább minden magyar lelkét. Té­ged minden magyar álhit". A protestáns, mint szentről beszél István király szemé­lyéről és koronájáról. Mindenkinek igazi szent, de éppen igy igazi király, igazi ma­gyar, pedig kemény ököllel terjesztette Krisztus hitét, pedig nagy nemzeti sza­badságok romján folytatta elődje már ,,ki­rályi“ müvét véglegesen teremtette meg a külföldi hatásokat beolvasztó patrimoniá- Isi monarchiát, pedig a nemzetiségi állam értékét hirdette, a talán idegen származá­sú Szt. Gellért fogalmazta Intelmeiben. Valóban 5 az ős forrás. A Kelet és Nyugat összekapcsolója, uj magyar nép­sors szilárd alapra és szilárd keretekbe helyező államfudója. A dunai megoldás kezdeményezője. A Kelet felé törő nyu­gati mozgalmak úttörője. Hitvalló és hit- terjesztő. Társadalmi szervező. Művelődé­si apostol... A magyar történelem semmi más, mint az ő müvének állandó védel­me, kiterjesztése, időkhöz alkalmazása. Ezért lett Magyarország az ő koronájá­nak országa. Ezért lett sokkal több, mint Nagy Károly, akinek alkotása hol szétda- rabolódott és három nyelvterületen kal­lódott. hol föl-föltámadott, de nem birt darabjailmn se mindig nemzeti s európai kiildetésü intézmény lenni, nyilván ezért nevezték öt általábna csak „nagynak" és olykor titokban „szentnek“, pedig ke­mény kézzel téritett ő is és nemcsak pap­ságának, de Róma püspökének szintén fö *ültebb sokat axlomanyózott, liuüen el­gondolással. Szent Isvári müve olykor megcsonkulhatott és átmeneti belső válsá­gokba sodródhatott, de alapszellem eben mindig változatlanul újjászületett. Ma is uralkodó eszme a Szent lstván-i gondo­lat. Mindenki ajkán hordozza Ez a gon­dolat vezet mai harcainkban, melyeknek célja, hogy Szent István birodalma füg­getlenül, hatalmasan, fényesen, hatásosa#» szellemének és magyarságának teljében / f'vA/.'.V *'.lr.gMkJ. t.^vüvAív.. újra gyöke­ret verjen. Szinte kedvünk volna leírni: Szent István ma inkább él és uralkodik, mint saját korában. Mindezt jobban és szebben el fogják mondani, meg fogják Írni s a napokon út zengő ünnepeken kijelentik majd a szónokok, tollvezetőh, áhitatos és lelken­dező tömegek. Mi csak azért írjuk te a gyarlóságokat, hogy Erdély magyar népét különlegesen emlékeztessük nem az ün­nepre, mert az fölösleges, hanem arra. hogy a 22 év alatt kisebbségi közi étkünk­be hatalmai paranccsal visszafojtott ünne­pi érzéseket és gondolatokat, az első szá­szad Szent Istvánkor, erdélyi hangsullytd és erdélyi színezéssel egészen kifejezzük. Ne felejtsük el. hogy egy évvel ezelőtt, Szent István körül kezdett a történelmi erő a II. bélvederei döntéshez készülődni, szóval rajtunk át helyreállító nagy müvé­hez fogni. Ne felejtsük el, hogy ma ün­nepelhetjük huszonkét év után szabadon és tisztuhan a Szent Lsiván-iságot és Szent lstván-i gondolatot. Iá, ; fá/a$AWl/Í Jt. kpAt* A hAyjjiVt K\ Aj. ~aóÍ, ..-Ő .A IAz-íJó« P's u. üííijíi Út ir WvAä Iza* /c I / ■*- v ír, „ tci'AtiktahsdV ' '-.VX MTshAé kc.-vt.i.Vjiyh Mindez különleges erdélyi szellemet áhit a kifejezésben. De a világháborúban való részvételünk és a háborús kor életmódja most mindent: ünnepi kifejezést, gondo­latot, érzést is befolyásol. T. körülmény­hez kell szabni elgondolásainkat. Minden­esetre komolyságát és intelmeit nagy, ne­mes, történelmi háttérnek állítani minden ünnep mögé. (3p ) Fontos ügyeket vitatott meg a város közigazgatási bizottsága I pg7gá?mes!gr bejelenni e a kenyéradag emelésé! s smimu megörlr sokat ígért a telkllssnarsi&ea pékek és fakeresketíok ellen KOLOZSVÁR, augusztus 12. Kolozs­vár város törvényhatóságának közigazga­tási bizottsága dr. Inczédy-Joksmau Ödön elnöklete alatt a városháza tanács­termében tegnap délután hat órakor tar­totta meg augusztus havi ülését. Az ülé­sen előterjesztett jelentések közül kiemel­kedett dr. Keledy Tibor polgármester je­lentése, ki a váro3 közélelmezési állapo­táról számolt be és iCalith András mi­niszteri tanácsos, pénzügyigazgató jelenté­se, aki az adókivetésekről és az adóki­vetésekkel kapcsolatos ügyek állásáról adott számot és a főorvos, aki a város kedvező közegészségügyi helyzetét ismer­tette. A polgármester jelentésében előadta, hogy a közélelmezés szempontjából a jú­lius hónap volt a legnehezebb. Zsir, cu­KOLOZSVÁR. augusztus 12. A magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter az IMI-—42. tanévre- a ko’ozsvári Állatni Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnöké­vé Mészöly Gedeon dr. egyetemi ny. r. to­rárt, alelnökévé Prinz Gyula dr. egyetemi ny. r. tanárt újra kinevezre. A Vizsgáló Bizottság tagjaivá ugyancsak az 1941—42. tanév tartamára pedig: Mészö’v Gedeon, dr. ny. r. egyetemi tanárt a magyar nyelvészet és magyar irodalomtörténetre, György Lajos dr. egyetemi ny. r. tanárt a magyar irodalomtörténetté, Szabó T. Attila dr egyetemi ny. rk. tanárt a magyar nyelvé­szetre, Kristóf György dr. egyetemi ny. r. tanárt a magyar irodalomtörténetre, Förster Aurél dr. egyetemi ny. r. tanárt a latin és görög nyelv- és irodalom és ókori történe­lemre, Ivánka Endre dr. egyetemi ny. rk. tanárt a latin és görög ‘itytlv-, iroda’orn cs ókori történelemre, Ko<zó János dr. egyete­mi ny. r. tanárt a német és angol nyelv- és irodalomra. Zsolnai Béla dr. egyetemi nv. r. tanárt a francia nyelv- és irodalomra, Klein Kurt Károly dr. egyetemi ny. r. tanárt a né­met nyelv és irodalomra, Várady Imre dr. egyetemi nv. r. tanárt nz olasz nyelv és iro­daimra, Tóth László dr. egyetemi ny. r. tanárt a történelemre, Biró Vencel dr. égve- temi ny. r. tanárt a történelemre, Váczy Pé­ter dr. egyetemi ny. r. lanárt a történelem­re, Baráth Tibor dr. egyetemi ny. rk. tanárt a történelemre, Szilágyi Lóránd dr. egyetemi ny. rk. tataiért a- történelemre, Felvinczi Ta­kács Zoltán dr. egyetemi ny. r. tanárt a mű­vészettörténetemre, Sulica Szilárd dr. egye­temi ny. r. tanárt a román nyelv és irodt- lorura, Tamás Lajos dr. egyetemi ny. r. ta­nárt a román nyelv és irodalomra, Kniez-a István dr. egyetemi ny. r. tanárt a szlovák j (tót), rutén, horvát, szeri), bolgár és orosz | nyelv és irodalomra, Prinz Gyula dr. egye te- j mi nv. r. Tanárt a földrajzra, Hantos Gyula fr. egyetemi ny. rk. tanárt a földrajzra, Dá vid Lajos Jr. egyetemi ny. r. tanárt a meny- nyiségtanra, Szőkefalvi Nagy Gyula dr. egye­temi ny. r. tanárt a mennyiségi an és ábrá- zológeometriára, Gyulai Zo’tán dr. egyetemi ny. T. tanárt a természettanra. Gombás Pál dr. egyetemi ny. rk. tanárt a természettanra, Imre Lajos dr. egyetemi ny. rk. tanárt a vegytanra, Vargha László dr. cgv eterni ny. rk. tanárt a vegytanra, Szabó Zoltán dr. egyetemi ny. rk. tanárt a vegytanra, Balogh Ernő dr. egyetemi ny. r. tanárt az ásvány­tan, földtanra. Szentpétery Z-igmom^ dr. égyötemi ny. r. tanárt az ásványtan, földtan­ra, Győrffy István dr. egyetemi ny. r. ta­nárt a növénytanra, herei Soó Rezső dr. egyetemi ny. r. tanárt a növénytanra, Ge'.c-i József dr. egyetemi ny. r. tanárt az állattan­ra. Bartók György dr. egyetemi ny. r. tanárt a fi ozófiára. Hankó Béla dr. egyetemi nv. r. tanárt az állattanra, Várkonyi Hildebrand dr. egvetemi ny. r. tanárr a pedagógiára, Varga Béla dr. egyetemi ny. r. tanárt a pe­dagógiára újból kinevezte, kor, petróleum és a husszükséglet kielé­gítése normális volt, a kenyérellátás te­rén azonban átmenetileg zavarok mutat­koztak. Hiányzott a takarmány tengeri is, nemkülönben a szemes takarmány. A ne­héz napokon azonban már túl vagyunk. Bejelentette ezzel kapcsolatban, hogy a város lakosságát a legnehezebb napokban a IX. hadtest látta el kenyérrel és ezért a város közönsége nevében köszönetét mondott. Bejelentette, hogy a mult hó folyamán 122 képesitésbez kötött és 106 képesítéshez nem kötött iparra, illetve kereskedésre szóló jogositváriyi adtak ki. Az iparosok és kereskedők nemzetiségi megoszlását feltüntető összeírás végétért s az anyag feldolgozása most van folya­maiban és szeptember 15-ére el fog ké­szülni. A keresztény elem térfoglalása ágy­az iparban, mint a kereskedelemben ör­vendetesen halad előre. Bejelentette még a polgármester, hogy a munkások napi kenyéradagát szeptember elsejétől kezdve, napi 40 dekáira fogják felemelni s ha a helyzet megengedi, a kenyérjegy eket vég­leg be fogják szüntetni. A polgármester jelentésével kapcsolat­ban Hajdú Gyula foerdőigazgató, a ko­lozsvári erdőigazgatóság vezetője közölte, hogy a kormány Kolozsvár tüzifaellátá- sának biztosítására a magánkereskedők nek 7000 vagon tűzifa Kolozsvárra való szállítására ad engedélyt. Ezenfelül a ko­lozsvári hivatalok szükségletének fedezé­sére Nagybányáról még 3000 vagon tűzi ít utalt ki. A szállítások szerint Kolozs vár tüzifaszükséglete évi 10 ezer vagont tesz ki, ám tekintettel arra. hogy Ko­lozsváron nagyobbrészt vilialakásuk van­nak, a szükséglet 30 százalékkal tohb, azonban remény van arra, hogy még e2t a többletet is bőven lehet fedezni, úgy­hogy a város tüzifaellátása minden tekin­tetben biztosítottnak látszik. 1 Barlha Ignác bizottsági tag a polgár- mester jelentéséhez hozzászólva kérte, hogy az átmeneti időben a kihágásokat ne birálják el tulszigoruan és a bírságokat se szabják ki magasan. Válaszában a polgármester kijelentet­te. hogy a város általában a méltánvos- ság álláspontjára helyezkedik a kihágások elbírálásánál, bár az anyaországban sok­kal szigorúbb mértékkel mérnek azt azonban nem tűrheti meg, hogy egyes pé­kek a közönség és a hatóságok figyelmé­vel visszaélve, rossz kenyeret csal; azért süssenek, hogy a meg nem engedett ha­szonhoz jussanak s azt sem fogja tűrni, hogy egyes lelkiismeretlen jakereskedök a város lakosságának legkevésbé tehervi­selő rétegét vizes, korhadt fa árusításával károsítsák. Ezek ellen a legszigorúbb mértékkel fog mérni s gondja lesz arra, hogy kihágásaikat szigorúan megtorolják. Dr. Sólyom Sándor tiszti főorvos je­lentése szerint a mult hó folyamán a szü­letések száma 225, a halálozások száma 69 volt. Az újszülöttek közül 41, a szü­letéseknek 18 százaléka volt törvényte­len. A mult év julius havában 195, tehát 30-al több volt, mint ez év julius havá­ban. A mult év julius havában a halálo­zások száma 138, 69-el több volt, mint ezévben. járyány, vagy fertőző betegségek nem igen voltak, a hatósági orvosok 256 esetben végeztek közegészségügyi és köz- tisztasági ellenőrző vizsgálatot, 411 éleí* miszerrel foglalkozó alkalmazottnál vé­geztek vizsgálatot tituszbacillus hordozás szempontjából s ezek közül egy bizonyult hacillushordozónak) Örömmel jelentette be a főorvos, hogy a belügyminiszter Kolozsváron iüdőbeteggondozó intézetet létesített. Az árvaszéki ülnök, királyi ügyész és főkapitány jelentése után Kalith András pénzügyigazgató tette meg jelentését. Be­jelentette, hogy julius folyamán 354.508 pengő adó folyt be, a házadó kivetése végétért és az e cimen kivetett házadó összege 3,098.541 pengőt tesz ki. Demeter Ferenc, az ipartestület elnöi'r« a pénzügyigazgató jelentésével kapcsolat­ban előadta, hogy az iparosok által befi­zetett adókat a román érából megmaradt adóhátralékok kiegyenlítésére szedik be helytelenül, mert kormányrendelet értel­mében a román uralom alatt kivetett adó kát felül kell vizsgálni. Felkérte a pénz­ügyigazgatót, intézkedjék, hogy az iparo­sok által befizetett adókat régi adóhátra- lékaiktó' függetlenül, az uj kivetés javá­ra könyveljék el. A felszólalásra adott válaszul a pénz ügyigazga'ó előadta, hogy az adókivetés befejezésének munkáját a nyomtatványok hiánya késlelteti. Amig a nyomtatványok nem érkeznek meg, az adókönyveket sem lehet felfektetni. Egyébként megígérte, hogy az iparosok panaszának orvoslása érdekében intézkedni fog. A pénzügyigazgató jelentésével kapcso­latban hosszabb vita fejlődött ki, amelv ben dr. Tusa Gábor, dr. Bartha Ignác, dr. Keledy Tibor polgármester és Deme­ter Ferenc vettek részt. Tusa Gábor és Bartha Ignác felhívták a figyelmet arra, hogy a közönség meglehetős tájékozatlan a terhűkre eső adókat illetőleg. A kive­tések elhúzódása miatt az adózó polga rok az év végén nem tudják kifizetni adóikat és nagy összegekkel maradnak hátralékban. A polgármester megerősítet­te Tusa előadását és bejelentette, hogy az adózók még a pótadó kulcsát sem is­merik, mert az még nincs jóváhagyva. A póladó — mondolla — 7-5 százalékos lesz s természetesen ezt az összeget *s ki kell fizetni. Az elhangzott felszólalá­sokra a pénziigyigazgato res^^s ,C ' ‘ lágositásokat adott s azután ozo e. 15-én részlete, ,A,ekoz,at„l fog átéli az adófizetés módjairól e, az adok összegéről. Az előterjesztett jelentéseket a köz­igazgatási bizottság egyhangúlag tudomá­sul vette. Kfnevszfék az állam! Középiskolai Tanánrlzsaálő Bizottság taglalt

Next

/
Thumbnails
Contents