Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-11 / 183. szám
194 í augusztus 11. ELLE IS 7 ÉfC — mondatta sir. Baga Alajos kanonok, az Egyházmegyei Tanács előadója KOLOZSVÁR, augusztus 11. (Saját tud.) A -2 évig tartó megszállás alatt egyik legfontosabb magyar egyházi és közművelődési intézményünk volt az Erdély r. k. Státus, vágy későbbi kényszerű nevén az Erdélyi r. k. Egyházmegyei Tanács. Ennek az intézménynek az é.ete örök küzdelem volt minden vo natkozásban az akkori, államhatalommal szemben. Vagyonának túlnyomó részét elvették, hatáskörét éppen túlságosan is magyarnak minősített jellege miatt minduntalan ujabt és újabb rendeletekke! nyirbálták meg, beleszóltak mindenirányu munkájába és igazan hősi erőfeszítés voit, hogy ez a százados múltra visszatekintő intézmény mégis példaadó módon tudta a maga fontos szerepkörét betölteni. Ez elsősorban annak a szellemnek eredménye volt. amely a Státus — nevezzük la áu csak igy — tevékenységét mindig jellemezte, másfelől azoké a kiváló egyéniségeké, akik ennek az intézménynek sorsát irányították A bécsi döntés a Státus intézményét is jelentős mértékben érintette. Tulapdonképpcn jogi helyzete ma niég nem is egészen tisztázódott a mult jogi helyzetével szemben. Munkaköre azonban megmaradt, de még nehezebb anyagi lehetőségek között kell végeznie faladatát, mint ahogyan azt az utóbbi években megtehette. Ennek magyarázata pedig az, hogy a bécsi döntés folytán a Státus a megszálló hatalom álfa' meghagyott vagyonának újabb jelentŐ3 hányadát vesztette el, főleg az odaát maradt radnóli birtok révén. Beszélgetés dr. Boga Siaícnsa! ! Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr Boga A a jós kanonokkal, az Egyházmegyei Tanács kiváló tudású és nagy munkabírású előadójával, aki évek óta végzi a maga ne* héz és sok körültekintést igénylő munkáját. Slátus és E ylsázmegvei Tanács — Elöljáróban tudni kell — mondja az e’őadó —, hogy a volt román hatalom és a Státus közötti jogviszonyt előbb a Konkordátum, majd az u. n. Accord szabályozta. Az Accord 1932. május 30-án jött létre a Szent' szék és a román kormány kozott, ratifikálása azonban Ghibu professzor ismeretes nagy ej- lenagitáéiója miatt sokat késett. A Konkordátum IX. szakaszának kiegészítéseképpen létrejött Accordot pedig sok vita után csak 1939 ben ratifikálta a kormány, az erre vo natkozó okmány a román Hivata os Lap 1940. évi március 2 jki számában jelent meg. Ez az Egyezmény rendezte n Státus helyzetét, mely ugyanakkor Bukarest kény szentesére a Státus helyett felvette az Erdélyi rómt kát. Egyházmegyei Tanács nevrft. Ma tehát intézményünk e név alatt, helyesebben ilyen keretek között működik, de a régi jogszokás alapján újból joggal megilleti a Státus elnevezés. A Státus ugyanis a mi álláspontunk szerint visszanyerte a váhozás folytán autonóm jogait és már a régi keretek közölt végezheti áldásos munkáját addig, amíg az illetékes tényezők, vagyis az Apostoli Szentszék és Magyarország kormánya megtalá ják majd azt a legjobb megoldási, amely ennek a nagymuhu intézménynek további jogkörét megfelelően rendezi. Mert kétségtelen az, hogy a Státus az az intéz- meny, amely a messzire visszanyúló mu't tapasztalatai alapján is a ieghivatottabb a világi (laikus) elemeknek az egyházi é etbe való minél teljesebb bekapcsolására. Ki kell ezt annál inkább haDgsu'yoznunk, mert ha a világi elemeknek az egyház közügyei iránt való érdeklődése és érdeklődésének felkeltése valamikor fontos volt, az akisor ma fokozottan fontosabb. — Az eső és legfontosabb teendő volna a Státus érdekében az, hogy gondoskodás történjék anyagi a’apjainak mielőbbi megfelelő biztosításáról. Fontos vallási és kulturális feladatait ugyanis nem képes az á'tala óhajtott mértékben ellátni, éppen súlyos anyagi gondjai miatt. Ezt beszédes számadatokkal lehet illusztrálni. A román uralom életbelépésekor a Státus 11.687 hold művelhető szántófölddel és 14.817 hold erdőséggel rendelkezett. Ez a vagyon lehetővé tette, hogy közhasznú ős fontos kulturális és egv- házi feladatokat láthasson el. E vagyonállományból a románok a következő területeket sajátították ki: szántóföldekből 11.136, az erdőkből 12.155 holdat. 26.507 holdból tehát elvettek 23.285 holdat maradt összesen 3.222 hold szántóföld és erdő. A kisajátítás mérvére és módjára többek közt egy je'lemző adat: az ösztöndíjalap 8811 hold váralméisi birtokából egyedül 7788 holdat vettek el. Mindenképpen indokolt volna, hogy ezeket az elvett területeket visszajuttassák alapjaink birtokába, hogy azokat ismét az eredeti céloknak megfelelően használjuk. —- Meg keli jegyeznem, hogy a fenti 26.50’’ hoki terű.étből a bécsi döntéssel Magyarországhoz jutott területekre kh. 16,000 hold esik. Ténylegesen azonban ebből jelenleg csak mintegy 2600 hold van a Státus mai gondozásában, a többit e vették és ebben a területmennyisétghen is csupán erdő szerepei. megművelhető föld nincs. Ezek a birtok- fosztások annyival érzékenyebben érintették alapjainkat, mert a státus! vagyon nem n. n. nagyvagyou. hanem rendeltetésszerű céiva- gvon, melynek jövedelmeit utolsó fillérig, szegény érdemes tanulók támogatása révén, az erdélyi magyar közösség oktatás- és neve ■ése érdekében használjuk fel. Amt. már most a kisajátítás révén tőlünk elvolt területeket illeti, hővel 18.000 hold jórészt. itt fekszik a magyar területen és most a románok juttatásaképpen közülietek, köz— Ta án mondanom sem kell, hogy a Status ér. a magyar állam között a lehető legjobb viszony ált fenn. A Státus az általa fenntartott ezidőszerint 5 középfokú intézet tanárainak fizetéséhez folyósítja az ál amse- gelyt, ami jelentős tétel és tanárainak helyzetét javítja. A Státust itt az illetmények 10 százalékos kiegészítése, azután a lakbér és a tanszemélyzet nyugdijjárulékai terhelik, továbbá az intézetek összes dologi kiadásai, amelyek tetemes költséget jelentenek. így gondoskodunk összes tanintézeteink, hat fin- nevelőintézetünk és gazdasági iskolánk állandó jókarbantartásáról. Ami jövedelmünk van. az csak néhány bérházunlc hozadéha. Ez viszonylag szűkös jövedelem, de mégis igyekszünk a ránk várakozó feladatoknak a lebe" tőségig mindenben megfelelni. így státusi költséggel hozzuk rendbe a megszállás alatt anyagi eszközök hiányában romlásnak indult épületeket. Most p d. a kolozsvári piarista (akadémiai) templomot, gimnáziumot és a rendházat. IVem hallgathatom el. hogy gondjainkat növeli a bérházainkra nehezülő jelentős adó is, ségek, várasok, román egyházak birtokában van, igy a kolozsmonostort, kajántói és vár- ahnási erdőbirtokaink s ezeket a területeket ncLünk teljes joggal vissza is lehetne adni. — Természetes tehát, hogy ezeknek az elidegenített területieknek visszaszerzésére az ismeretes 1440—1941. M. E. számú rendelet értelmében megtettük a szükséges jogi lépéseket. Hasonlóképpen a kisajátított birtokok területén vö t ingatlanoknak (házak, belsőségek, gazdasági épületek stb.) visszaszerzésére is, melyeket a birtokok elvétele folytán eladni kényszerültünk. Ugyancsak hasonló lépéseket tettünk p-. Kolozsvárt a Dónátli- utón elvett hatalmas területünk visszaszerzésére Í 3, melyet a románok felparcelláztak és házhelyeknek osztottak ki. Ezeknek egy része ugyanis még be sincs épitve, mert az uj gaz- dák eltávoztak az országból. 5 státusi intézetek — A Státus állal fenntartott intézetekből odaát maradtak a brassói és c gyulafehérvári fiú gimnáziumok és internálások, a radnóli gazdasági iskola és o nagyszebeni Terézárva- ház. Fájdalmas tudat számunkra az is, hogy kegyelmes Fopásztomnk Márton Áron püspök a történelmi rendelés kényszere folytán odaát maradt, a Státus igazgatótanácsi tagjai ! közül pedig dr. Gyárfás Elemér világi elnö- j köt, dr. Betcgh Miklós, gr. Haller István, ’ Zómora Dániel nagyprépost és dr. Kolosy Márton igazgatótanácsosokat nékiilözziik. Viszont mint örvendetes jelenséget lehet megállapítani azt a tényt, hogy gimnáziumainkban a növendékek létszáma hatalmas arányban megnövekedett. Csíkszeredában a mult évi 255 növendék helyett az idén 375 volt (növekedés 120), Kezdivásárbelyen 105 helyett 190 (85 növekedés), Kolozsvárt 351 helyett 587 (236 növekedés), ahol 5 párhuzamos osztály is működött. Marosvásárhelyt most már a gimnázium mind a nyolc osztálya működik, a növendékek létszáma pedig a tavalyi 114 helyett 275-öt tüntet fel (161 sza- porodás), Székelyudvarhelyt 229-ről 336-ra nőit a tanulók száma (a növekedés 107). Az eredményeket összesítve, az 1939—-40. évi 1054 növendék helyett intézeteinkben az 1940—41. tanévre 1808 tanuló vétetett fel, vagyis 774 el több a mult évinél. — Ez az örvendetes és nagyarányú növendék létszámnövekedés talán a legjobb bizonyítéka annak, hogy mily fontos feladat vár a felszabadulás után a Státus által fenntartott iskolai és egyéb intézményekre s mennyire ! kívánatos volna, hogy helyzetünk egyfelől mielőbb megfejelő rendezést nyerjen, másfelől pedig, hogy az alapokból kisajátított anyagi javaink közül azokat, melyeknek visz szaadása már most lehetséges, mielőbb és ténylegesen vissza is kaphassuk — fejezte be nagyfontossága nyilatkozatát a Státus előadója. ŢW. Gy-) Fiaíai magyar művészek karrierje Őszinte beszélgetés a fél Earőptíí végigjárt hegedj művésszel és tenoristával KOLOZSVÁR, augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) Két rokonszenves és nagy- tehetségii művészember érkezett rokonlátogatóba Kolozsvárra, Marton István fiatal, nagyképcsscgü tenorista és Aliiért Ferenc, a széles körben ismert, kitűnő magyar hegedűművész. Kedves, intim társaságban vagyunk velük együtt és fob bek között itt van a társaságban a kolozsvári zenei élet egyik ismert vezetője is. A kedves, közvetlen művészemberek minden póztól és fölényességtől mentesen, könnyen odacsábíthatok a zongora, illetve hegedű mellé. Albert Ferenc ve szí kezébe a hegedűjét és előbb saját szerzeményeiből játszik, majd Paganini és mások müveiből. Marton István pedig olasz és francia operákból énekel. Hogy hogyan? Most egész sereg kisérő jelzőt kellene ide Írnunk. Albert Ferencet a kompozíció erett művészét:! tolmácsolása és fölényesen biztos technikája jellemzi. A lélek és tudás együtt van a játékában. Marton Istvánnál valósággal meglep o hang frissen ömlő színes gazdagsága, olaszos könnyedsége és hajlékonysága, hiszen szinészember és erről nem tud le- mondaui, aztán a szenvedélyessége és az a meleg szív, amely hangjából és ének- technikájából kiárad. Szövegkiejtése pompás magyarul, olaszul és németül egyaránt. Kitűnő iskolázottsága igazán uagy jövőre hivatott énekművészt mutatnak. A kedvesen vendéglátó háziasszony hu„55 os nz Erdélyi Magyar Újságírók Egyesülete is belekapcsolódik a rendezésnél. Többek között Etna Saek-ot, Joan Ma nént, Guglielnettit, Segoviat akarja Kolozsvárra hozni. Csupa lelkesedés, ahogyan a terveiről beszél. Erdélyben még nein járt, de mindjárt első összetalálkozásakor nagyon megszerette és azt hisz szűk, hogy Erdély is meg fogja hamar szerelni. Marjon István székely származású, de szülei Székelyföldről már régen Vasmegyébe költöztek át. Neki is érdekes karrierje van. Osztrák állami ösztöndíjjal tanultpedig alig tudóit néhány szót németül. Schullbauer professzor, Dora Kepplinger és Lehmann tanítványa. Rómában filmezett. Német és olasz rádiókhan gyakran énekelt. Később a newyorki operabarátok ösztöndíjával és elnöknöjük, Missis Tross támogatásával képezte magát tovább, aki Bodanskynak, a Metropolitain House igazgatójának unokahuea és mellékesen doLlármilliomosnö. Ő is bejéir- ta fél Európát. Olaszul, magyarul, németül énekel s egyik pillanatban Bank bán nagyáriája csendült fel az ajkán, a hires „Hazám, hazám", majd Tosca bucsuáriája s utána a Santa Lucia. Többször koncertezett együtt Erna Sackkal, most németországi turnéra indul, ahol igen becsült neve van. Kolozsváron asz- szonyhugánál van, testvéri látogatóban, de Albert Ferenc huzgólkodása révén valószínűleg a tél folyamán Kolozsvár közönségének is alkalma lesz hallani őt, mert Erna Sack kolozsvári szereplésére ö van partnerként kiszemelve. íme, két fiatal magyar művész. Szerények, lelkesek, bizakodók, kedves, melegszívű fiuk. Öröm látni, hogy vannak ilyen uj magyar Icarrierek is, akiket a dicsőséges pálya minden további fokának elérésére egyedül a tehetségük képesit, semmi más. (—a) ga készségesen kiséri őket zongorán, mi pedig valamennyien gyönyörködünk művészetükben. Kát fiatal magyar müsészsors Szünet közben elbeszélgetünk a fiatal művészekkel. Mind a két esetben érdekes magyar müvészkarrierek története elevenedik meg előttünk. Albert Ferenc Hubay tanítványa volt, majd Zathureczky Edéé. 17 éves korában már elvégezte a zeneakadémiát. Nemcsak hegedűművész, de tehetséges zeneszerző is, számos kompozíciója van és kitűnő karmester. A budai Zeneakadémia tanára és egy7 újonnan létqsiilt fővárosi zeneműkiadó és hangverseny rendező vállalat, a Marnitz-cég igazgatója. Eddig 18 európai országban hangversenyezelt. Sokszor szerepelt a magyarországi és külföldi rádiókban. Legtöbbet lurnézott Német- és Olaszországban, Svájcban és az Északi államokban. Zeneszerzést Zádor Jenőtől, a neves operaszerzőtől tanult. 1939-ben 197 hangversenyzöből, akik közül hellen voltai: magyarok, első lett a genfi világversenyen az összes ver- 1 senyzö hegedűművészek közölt. Közelebbről Svédországba, Svájcba, olasz és német földre megy hangversenyezni. Erdélyben egy őszi-téli nagyszabású koncertsorozat előkészítését végzi, amelybe a Magyar Zenehonzervatóriuvi Szövő-fonó Ipar! középiskola Budapesten Á szövő-fonó ipari középiskola célja t fonó, szövő, burkoló és festő, kiegészítő iparban a teljes elméleti kiképzés és a gyakorlatban oly jártasság nyújtása, amennyi ipari és tisztvislői pályákra Szükséges. A tanítás négy évig tart és einnek végeztével a tanul« érettségi vizsgálatot tesz. Az érettségi bizonyítvány egyenrangú a többi középfokú iskola érettségi bizonyítványával, tehát mindazokra az állásokra ég tisztségekre kép esi ty amelyek elnyerésére középiskolai érettségi szükséges. így katonai szolgálat esetén karÍ )aszomány viselésére jogosít. Mindezeken fe- ül ipari képesítést i« ad, amelynek mértékéről az ipariigyi miniszter intézkedik. Felvehető mindenki, aki 14. életévét már elérte, de a 18-at nem töltötte be, ha igazolja, hogy a középiskola, a gimnázium, esetig a polgári iskola elegyedik osztályát sikeresen elvégezte. Textilüzemben végzett igazolt gyakorlat a felvételkor kedvezőbb öl bírálásra jogosít. Az iskola osztályai az 1941—42. iskolai évtől fokozatosan nyílnak meg Budapesten a Markó-ntca 29. számú házban. A Budapesti Közlöny augusztus 8 iki. pénteki száma a következő miniszteri rendeleteket tartalmazza: A ra. kir. minisztérium 5.900/1941. M. E. számú rendelete a törvényhatóságokat és községeket — az 1939:11. törvénycikk hatálybalépése előtt kibocsátott jogszabá'yokban foglalt rendelkezések alapján — terhelő testce- ve'ési kiadások teljesítésének megszüntetése tárgyában. A m. kir. belügyminiszternek a ni. kir. honvédelmi miniszterrel és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve kiadóit 124.656/194Í. B. M. számú rendelete a leventeképzés költségének a vármegyék, a városok, valamint a nagy és kisközségek költségvetésében biztosítása tárgyában. Az augusztus 9iki, szombati számban a következő rendeletét tették közzé: A m. 'ir- minisztérium 5.800/1941. E. M. F1 delete a visszafoglalt délvideKÍ terű e ^ tartandó 1941. évi népsza'm álas es az kapcsolatos őSSzcW.ob, v;r»«“ál)ji) ^ SST-Î&I» k.a^ LEVÉLPAPÍROK- egyszerűtől a legváIcsztékosabh kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK Icönyvosztédyában, Kolozsvár, j Mátyás királytér 9. II Stáiüs és a magyar állam
