Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-09 / 182. szám

»941 *a</u*xta» 9. ELL£HZ6K Elmúlása sötét vadvizek dallamtalan zuha- fagaként hatott. Vonásai lassan márványba merev ülnek, hogy min (lenek előtt hirdessék a költői halhatatlanság részesének nevé.t. Meg­hajtjuk lelkünk lobogóját a halott költő előtt, aki mig ©ír, az emberi világ kicsiny zugait g a végtelen szféráit kalandozta titkot tudón és titkot vallón. Látáia megragadta n színek iteghalváiny.abb játszását ás, nullása felfogta az apró emberi neszeiket s az iir szimfóniáit. Képzelete feItfezitette a muÜJandó dolgokat s az örök gyermeki ember, a művész játékos mozdulatával, világos vagy sötét csokorba kötve dobta e’énk halhatatlan virágait. A verseit. Amikor először jelent meg a .századvég bá­gyadt fényedben, néha maga is a szecesszió rarka barka köntösét öltve magára, a nagy lirai hagyományok pompás ötvözetébe talán cfcufolkodásból vagy pajkosságból kií’önö-s, egymásnak lódított sorokat dohá vá, vagy a fegyelmezett sorok közt váratlanul zörgő hangokat hallatva, felfigyelek a látó szemek: ki ez a magányos költő? Egyáltalán bűvész, vagy költő? Vagy mindakettő, aki leikének' túláradó gazdagságát szinte szemérmesen megelégelve’, a büvéüz fintoraival is mesterien él, hogy később önmagát is leleplezve, tovább daloljon benne a költő. ,,Ezek hideg szonet­tek, mind ügyesség és szenvtelen, eSak vir­tuozitás“, irta Babits, nem félvén elárulni műhelytitkait, azt. hogy a műgond tudata ép oly haíig&ulyozottan él Lenne, mint a mö­göttes lelki tartalom bőven csörgő kristály- edényje. Ez a kettős játék végigvonul egéaz kÖHésaetén. Szemérme külön féle kultúrák mezébe bujtatja s 5 játékosan kandikál ki a magára ötött formák ablakán. Énjét így rejtett, közvetett módon beszéli ki, de kibe­széli é« levetkezíoiö sem kell a proíanum vul- gus ellőtt. Szemérme>en irtózik attól, hogy önmasát hősi gladiátorként megmutassa „Engem nem látott senki még. S az évek suhantak Mindén évben egy-Cgv fátyol hul­lott le rólam: snrdluetoaihsnrdhretaoinrdhiu A fátylon azonban átsüt alanyi izzása, s-afőf- szérű valósága, a valóság, m elvnek exotik'i- mát keresi mindemfe’é a megszállott és ár­nyalatokat kutató esztéta-ínyene módjára. A bűvész játékosságával oldja fel a kon­zervatív vers megkívánt egyazon értelmét, újszerű motidatokat alkot s részéit szérd »- bálja. Nem ivei feffféié azonos lendü ©tbea, néha megáll a szakasz vagy a vers középén, s a mázsássulyu szavakat hirte en piheköny- nyivekkel cseré"! fel, különös, sajátsearü zengzftteket csalva ki be’őlük. Művészi látás­módja erősen közelíti a képzőművészekhez s ahogyan a formákat folyton noirtogatja és összerakja, a nyugtalan épitészré, vagy sz-o j- rászra emlékeztet. Tudatos költő. A doctus és natus Gnom elegye, melyben a hangsúly mégis inkább a ’ művészen és művészin van, bármilyen gaz­dag lélek és kiművelt fő is áll versei mö­gött. Egyet en sora oem esik vissza, mindé- nik mesterére mutat s csodálatos nyelvi egy­ség kovácsolja szerves egybe egész költésze­tét. Bonyolult és állandó intellektuális fe- szükségekben él s csak ebben a fehér izzásig érő feszültségben követhető. Az olvasó, ha nem kel őleg beleélő, fáradtan tántorodik el tőle Verseinek zsúfoltságát és hirtelen be­álló lazulását, meredélyeit és kanyarodóit, a lélek vészé yes völgyekben kígyózó szerpen­tinjeit csak felkészülten és művész-áhítattal közelíthetjük meg. Fiatalkori dekadenciájá­ban még túlsúlyban van a szavak mérge és kábulata, a művész örök gvermekisége vége- láthatat an játékot űz „az ábrándokl-aburko- ló, álomharanghuzó, bíborazinü, tömjénszagu, trombitahangu'5 szavakkal. Meg sok Lenne a dekoráció és a raffinement. Férfikora szemé­lyesebbé és közvetlenebbé teszi: „Szent zaklák, kötelek nyúltak, lazultak, \lehulltak: de a forró kapcsok, a húskor ok összeszorul ílak .. Témájában is a századvégre vall. Mohón kutatja a valóságot, de nem a megszokottat, hanem annak színes prizmákon áttört fé­nyeit. „Szennyes mélabuvalli jár a természet s azt emberi dolgok világában. A szépség ita­lába a rut kivonatát csöpögteti, hogy jobban megközelíthesse a valóságot; a finom és ar- ' tisztikus hangu’atba előszeretettel keveri be le a világitoudvar rejtett bűzét és szennyét. „Isten szemében nincs szemét; fürtödnek, melyből borod erjed, ne hányjad el rohad* szemét: attól izesebb lesz a bor. Inkább gyönyörködve figyeljed, hogy napban gyémánt lesz a por s hallgasd a szemetes zenét, amint uccudon csengve terjed..** Mint ahogy megbontja a vera-a’akzat szim­metriáját, * TOarértolem egységét s Maéjébe 9 disszonáns hangokat kever, úgy választ vas­kos, érdes, sőt sebző szavakat az iskolásán választékosak, a finomak és gyengédéi: mel­lé. Mélabnja az angol lira nyugodt szenve­delmére emlékeztet, reá izmusa pedig a kö­zépkori francia mesterekre, akiknél fény- és arnyjáték gyanánt ötvöződik egybe az eszmé­nyek és a tisztaság villodzó tüze a lenti va­lóság sáraranyával. Ez a realizmus: az esz- teta-szcllem kamaszos-ka’andos utazása a könyvtárszoba falain tuli világban. Épp ily reális-kereső, valóság felé kúszó vers-stílusa is a magyar irodalom legtömörebb, legbo­nyolultabb és legfeszültebb stilusa — melv plaszticitásában egyedülálló, testiségében szinte kísértetiesen kitapintható. „Mini anyja cm éjétől elvált gyermek az ős tej drága kin­csét, szomjazom én, világtól elzárt, az eleven, világot, ismét... és szájjal, szemmel, fülle!, orral felfalni az egész világot . . .“ Szimbolizmustól és exprcsszionizmusfó! tá­vol Arany János „vaskos reálistának látás­éi ábrázolásmódja folytatódik Babits költé­szetében, különösen leiró költeményeibe n, melyekben a modern élet bábeli forgataga a realisztikus leírások végtelen és hajszá-poatos részleteinek tömegét zsúfolja össze. („C-.ak nem szakadt el a gumicső? vagy a ‘ónénak a csigavonója?“). A férfi Babits a világháború dönítő élmé­nye után lassan befelé fordul. ■ így a messzeség, mint szokott és kopott varázs, lassankint elveszik: de annál jobban isszák a közelit szemeim, e hé jene mikroszkópoké A magányosság költője lassan Lejön az e‘c.- fáncsonUorouybó:. \alóságkutfaró szeme előtt !«■,aszódott, a bukásbau fenséges tragédia, milliók szenvedése és halála, a megcsonkított ország fájdabna a résziér-valóságokat halmo­zó költ5bén a valóságot vízióvá tágítja és sűríti. Elmaradnak a leírások, rajzolatok és karcok, a szerelem: „szökevény, renitens idül •szigorú századunkban“; az idill legfeljebn. mint keret marad meg. Babitsbsn, a magyar Pannónia földjének neveltjében, a klasszikus iskolázottsága költőben mindíent elsöprő erő­vel tör ki a szenvedő emberiség felé áramló meleg humánum. A részletek barokkos pom­pája felett döntővé válik a« emberben és s költőben egyaránt az egyetemes kifejező . ..A föM hallgat és zordan karikáz sötét télé­be»“ — írja Babits a háború urán s mi, em­berek, „mint a mérgezett patkányok, ösarz.e- vissza futkosunk“. Sötét hangulatok, ön mar- cangolásai s metafizikai vívódásai között jut el béke-verseinek hidján a közösséghez, mig megszólal benne a magyar nacionalizmus hangja is. „Ti eldobtátolc a trombitát, de a trombita zeng tovább, zeng, nem a ti kezetekben, hanem a vízben, a hegyekben, Erdélyben, felvidéken, az égen, s bennem! Én sohsem mondtam: „Dönt majd az era- szak.fii — tnost mondhatom: „Nem! Nem!' Babits kölitői egyéniségén bei iE ekkor a lirai mondanivaló már vészit mindenen túl“ t**Drj fontosságából. A I»fossa ieté hajlik. Skkor kdetkorajrk nevezetsz irodalmi é* böl­cseleti tanulmányait, kiemelkedőbb e beszóló- sei, nagyszabású regénykisóriíTe, a Halál fiai. számos műfordítása s legnagyobbszerü alkotása e téren: Dante magyar nyelven. E foglalatosságai teljes ifjúi készségében és pompájában ragyoghatják fel az utátiélésben a büvészi játékosságot ş a babitsi költészet bravúrjait cs virtuozitását. A Versenyt az esztendőkké1! kötete óta lírája egyre mélyebb bölcsclmi zengzeret nyer g az Esztergomi Naplóban a kosrmikii uanuxn és kok tekintetben Babiu siteuiéJy.'.é- (■iaek és költői egyénieégének érzékelt&t«4éra — befejezésül ide»®gyeezük — a költő #uró pai irodalomtörténetének bevezető szavait: »A5 emberiség tudata hihegy, mint minden tudat. A gondolatok: azonban egymásba fo­góznak a sötétségen át. Ez a gondolatmenet az irodalom. A költők egymásnak felelni“'; idő és tér távo'súgain át. Egy lehetséges élei magatartás egyszer megtalált kifejezése fel­ébreszti a másik attitűd öntudatát s akk:,r az is kifejezést keres. Ez a világi- odaírni hu­tás lélektana. Homeros felébieszíi \ergi'imt. magasságokhoz érkezett költő érett filozc- \ Vergilius Daniét, és a századok nem szarni- fiája szól tömör költői dikcióban, az élévü’- ) tanok. Egymás nyelvén felelnek egymásnak.- betctlenség súlyos veretében.. ! ac a világirodalmi tradíció. Egymás képei', de j témáit veszik át. Nincs tökéletes eredetiség. j A világirodalomnak közös nyelve ven, jegy- A babieri költészetben megnyilatkozott j vertára és kincseshaza mély távlatokba ágyazott klasszicirás és hu- SZABÓ ISTVÁN. BABITS MIHÁLY TREMOLO-Nyugtaian érzékenységeim, késet gyermekfélelmeim remegései, ne szégyeljé-tek magatokat! Halljátok a talpra riasztható, élni biztatható, vigasztaló példázatokat. Remeg a vonat alattad, addig remeg, mig szalad, azért remeg, mert nem áll. Ölj csak remegő párnádon: koporsód párnája maid nem fog remegni már. Mennél jobban reszket, annál jobban csillog, sűrűbb ezüsttel a nyárfalevél. Remeg a csillag mig ég, a gép mig dolgozik, a sz‘v amíg él. Remegsz, ne bánd, remegj csak! remeg a párna alattad, a nyárfasor elrohan Gyerekségem, idegességem, remegj csak, a remegésben a remény is benne vau. Remeg a táj is kétfoliil, s nézd, jobbra balra milyen más, kétféle szinii a két karéj, andre minden vonat mindig szétvágja &z ég kerekét. Mert Az egyik mindig szürkés vagy barnás, s felhőtelen is komorabb; s a másikán még a köd is fehér, mert rangrejtve mögötte jár a nap. Remeg alattad a párna, s tün-k a táj, szalad a nyárfa! Erdő és hegy elmarad. De megy veled estig, s kései gyerme-kfélelmeid remegései közt veled remeg a nap. BABITS MIHÁLY Isten gyertyája Engem nem tudtak eloltani: élek és itt vagyok, itteni Pedig nagy világ szelek elé emelted hős, vak, kicsi gyertyád - mit akarsz velem, Isten? Inog a láng már és tövig ég bölcs, szent, honol: kezeidben. — S uj szelek jönnek, fattyu-vihar, vakarcs-poklok szegyen-furalma — mit akarsz velem, Isten? Szégyen-szél, fattyu-lehellet is zord annal:, aki mezitlen: gyötörni tud, eloltani nem, mig viaszom csöppig kisírom — nút akarsz velem, Isten?. Mért tart magasra nagy tenyered?, és milyen éj vize zug lenn, hol sisteregve, kiszenvedek, ha majd kegyetlen beledobsz, hogy körmödre ne égjek, Isten? EcoSozssnegyei muitkásf vissffltls Németországba SXSIÉ* KOLOZSVÁR, augusztus 9. (Az Ellen­zék munkatársától.) Julius végen Kolozs­váron is összeírták a városból és a me­gyéből külföldi munkavállalásra hajlan­dó szakmunkásokat. Az összeírásokat az Állami Munkaközvetítő Hivatal végezte, amely annakidején közel 1000 személy szerveihez. Kis példányszámok! Has y nyári fíönynárfeizáflffás Kitűnő könyvek, bolti ár feléért: Aragon: Bázeli harangok —- — —- — Kálíay Miklós: A pápa és a Vatikán (sok képpé') — —----------— — — Benoit-—Farrere: A szentbertalanéji asszony — —- — — —------------­Carlisle: Vér a véremből (kötve) — Casson: Keressünk többet, mint eddig Claparade: Gyermekpszichológia é* kí­sérleti pedagógia--------------------— Cillicli Anna naplója (sok képpel) — Darvas: Bridzs-játek és e lenjálék -— Darwin: Az ember származása és a ne mi kiválas/tiís (2 kötet) — Deinény: A Földközi-tenger (térkéyck­Feketekuthy: Uj magyar korszak előtt Ferenczy: Katasztrófák a szerelmi élet" France Raoul: Az Örök erdő — — — France Raoul: ítél az élet — — —■ France Anntol: Nyársforgató Jakab 2.40 2.30 1. CO 1.30 1.— 1.20 —.30 2. — — 4.50 —.40 3.—­1.90 1.20 2.— mesei —• — Gáthy: A munka társada'ma--------— Hobart: Lámpák a sötétben — — Horváth János: Petőfi Sándor (kötve) 2.40 Huszár Elemér: Loyolai Szén* Igaác — 2.— Huxlcy: Élet és halál--------— — —• 1.50 Hoilsy: A meteorológia uj alapjai --------.70 Jákob: Régi Becs (kötve) 4.80, fűzve 3.30 Karinthy: Két mosoly-----------------­- -—.40 Kariuthy: Lepketánc — — —-------- —.30 Kós Károly: Erdc'y (liucleummetsze­tekkel)--------— -—----------— — 2.40 Lengyel Géza: A Balkán--------— —- —.40 Levvós Sinclair: Pillék a iámpaféuvben Lombard: Éjféli val omás —- — — — Lukács György: Trianon után (3 kötet. kb. 1000 oldal)----------------1----------­Malraux: Hódítók —- — — — — — Mann Th,: Rendetlenség és kora bánat Mauriac: Méregkeverő — — — — — Mi európaiak (Anthologia) kve 2.40 fve Nagy Endre: A kabaré regénye — — Németh Andor: Metternich — — — Németh Andor: Mária Terézia — — Peres: Neveléstan —--------—---------­Az adatok felülvizsgálásának eredmé­nyéről tegnap érkezett válasz a helybeli Munkaközvetítő Hivatalhoz. Ennek értel­mében a jelentkezők között közel 700-at találtak megfelelőnek. A munkaközvetítő még a jövő hét folyamán előkészíti a kiil földi utazásra az érdekelteket, akiket előzetesen levelezőlapon • értesít arról, hogy milyen felszerelésről gondoskodja­nak a kiutazáshoz. A jelentkezőket 50-es csoportokban indítják útnak Németországba, ahol a szokásban lévő munkabérek ellenében nyernek alkalmazást. adatait lajstromozta. Az eredményt a bu­dapesti országos központon keresztül jut­tatták el a Német Birodalom érdekelt 1.20 2.50 H Pethes: Gyermekpszichológia szülők és 1.— ■ tanítók számára — — — — — — Csak kis példányszámokban kaphatók az Ellenzék könyvesboltiában Kolozsvár, Mátyás király tér 9. Vidékre utánvéttől is azonnal szállít jak. EhRrnsííék Festeifch Sjörgj keresget KESZTHELY, augusztus 9. (MOT.) A társadalom nagy részvételével helyezték Örök nyugalomra Keszthelyen herceg Festetich György m. kir. titkos tanácsos a felsőház tagja, Keszthely bitbizományi urát. A temetésen, amelyen a gyászszer­tartást a veszprémi püspök végezte, a kormányzó is részivelt egész családjával Ott volt még a temetésen Józsej, József- Ferenc és Albrecht királyi herceg, a ina" gyár királyi miniszterelnököt vitéz Ke­reszt es-Fischer Ferenc belügyuniniyzter képviselte. Megjelent Széchenyi Bertalan 3.90 gróf valóságos belső titkos tanácsos a 1.20 i feUőház elnöke, . kormány kepvyekS,- ben Laky De»« « BanJI* IWj *>«“ miniszter, valamint vitéz Horlny István, n MÁV elnöke. ................. ......... LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legnn- lasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK könyvosztúlyában, Kolo2*várt 1.— 2. -W 1.— -.80 1.80 1.80 2.40 3, §aii§ Hiîiiia liMCsicic

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents