Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-08 / 181. szám

194 1 au&us z iu» A. &LLBNZÉK jfánderlás a Vörös GsiKag áriyékábm b BURMOVf Miért bolsevista a kapitalista zsisfí I/. BUDAPEST, augusztus hó. Emc&utal leg­közelebbi vasait állomása Kaiuar, innen 60 kilométeréin át cDöcögterett az első szovjet- vonat. hat órán át, inig végül! is sikerült Tr ghinában kikötnöm. Az állomáson már ott díszlett az ij felirat, cirilheiüees: Benden, — az Intrare és Es i re helyét Chod éfl Vchod foglalta el. Az üzletek cégfeliratai is szép rendben átestek a metamorfózison, min­den hatósági kényszer nélkül lekerültek a román cégtáblák, a „frizer4' hülyébe „Paruk- macher“ került és igy tovább s a sok zsidó név érdekesen festett oroesz átírásban. Mert azt mondanom sem keli, bogy egész Besisz- arábiában és Bukovinában a kereskedelem és ipar kilencven százalékban zsidó kézben volt, s még hozzá micsoda zsidó alakokéban! íz rael fiai saját ügyüknek tekintették a kom­munizmust, pedig ez ideológiai abszurdum S meg sem tudtam érintetni az eílején. Csak ké­sőbb jöttem rá arra, hogy „mitől; döglik a légy44. Mert hiszen a zsidó tulajdonképpen kapitalista, haráoso-’ó elem, mely nem szereti a rendszeres, tiszta munkát, és már a véré­ben vau, hogyr i . b .V» spekulációból éljen. Viszont a kommunizmus tulajdonképpen szinte emberfélettien önzetlen lemondást ki­válni mindenről, ami a magántulajdonnal és a mások kizsákmányolásával van összefüggés­ben: igyr mondják ők. A való helyzet az, hogy a kommunizmus eszmei részö csak papíron, vo’r meg, mint azt pár hét múlva saját bő­römön voltam kénytelen tapasztalni. EÜkcp- ze’hetetlen nincstelenséget és feneketlen káoszt idéz elő, mert sem erkölcsileg, sem anyagilag, sem technikailag nincs felkészülve arra, hogy kitűzött és á priori lehetetlen programját megvaflósitsa s ebben a nyomor­ban, ebben a zavarosain tág terse nyílik a . zsidó spekulációnak. Ha a piacon nincs gyufa, nincs dohány, vaj, cukor: csak el kell menni a zsidó zugbörzére s mindent lehet kapni: tízszeres áron! Nem egyszer vo1* tana kénytelen 20 leit fizetni egy-egy skatu­lya gyufáért, amikor utóbb Csernovicban négv hétig nem volt kapható. S októberben, amikor átléptük a voíLr orosz—rengyd ha­tárt, alkalmam volt egy lengyel—szovjet vas- urasstal bizalmasan beszélgetni. Ott már több mint egy éve volt szovjet-vircsaft s az álla­potok1 azonosak voltak: a szövetkezeti bolt­ból évenként 2—3 kg. cukorhoz jutottak rendes áron, 3 és fél rubelen. — de a zsidó­nál hutlz rubelért kilónként akar egy vagon­nal is lehetett beszerezni. Hogy ne lett vol­na tehát nagy az öröm Izraelben! A város vezetésének megszervezése kizárólag zsidókra bízatott, de úgy is „nézett ki“: ttdijeis tájé­kozathmság, rendezetfleinség, lompo:«ág. Egy héttel a szovjet-megszállás kezdete után el­mentem jelentkezni egy tolmács kis érc lében egy nagy épületbe, ahol a legfőbb hatóságnak kellett székelnie. A kapuban .a vörös katona azzal iogadott, hogy még nincs megalakulva a parancsnokság, jöjjünk majd egy hét mal­va .. . s azóta sem jelentkeztem le náluk hi­vatalosan, amiért ezúton is elnézésüket ké­rem. . . De hogy ne legyek igazságtalan, he kell! ismernem, hogy utóbb Kisiewevben a vas­úti állomásnál mégis összeírták a menekül­teket. megkérdezve tőlük, ki milyen irány­ban óhajt elpályázni. Százszámra álltuk kö­rű- a vöröscsillagos „furieirekét“ s én három helyen is beírattam magam. S ezzel eű is volt intézve az ügy, — nem győzvén várni a több­napos veszteglést, a legtöbben gyalog indul­tak útnak fa tornyos hazájuk felé s a vonat­ba — amikor végül megindult — az .szállott be, aki éppen akart. . . „Uwarífi zsilip a szovjet- paradicsomban Beude ri-Tighina csak úgy hemzsegett a frissiben odáözöniött sok menekülttől, Ro­mániából elszala jtotr kommunisták, oroszok é:3 zsidók ott tartották az első ái’omást, várva, hogy a vasúti vágány kiszébesdtési mimikábafainak befejezése után tovább jussa­nak, beljebb a paradicsomba . . . Magyar zsi­dók is voltak köztük, még hozzá erdélyiek, — hogy csak -egyet em-iiuek itiévszerint: ott találkoztam egy Vágó nevű nagyváradival, aki családostól menekülit át. pémzzétehető vagyonát is magával hozta, teleit Vé'jyes lej- valutában. Ott találkozott össze egy ugyan­csak erdélyi származású, de utóbb Bukarest­ben letelepedett zsidó cipőgyárojssak aki I szintén családosról jutott át a Pruthon, i'il.e- tőiég Galacon. Két gimnazista fiukkal elbe­szélgettem, — abban a reményben éltek, hogy boldogulni fognak' a szabad Szovjetben. De találkoztam egy magyarországi illetőségű kommunis-favezérr©] is, aki romáin. tenihiTen folytatott évekig aknamunkát g most kilátás­ba helyezték neki s még . néhány társának, hogy kitüntetésben fognak részesülni eddigi aktivitásukért. Sok haSanát nem veszi, az bizonyos, de amilyen ravasz fickó, feltehető, hogy idejében diszkont onnan ? talán most újból honi tájakon boldogítja a népet. Egyébként poHeám, elvből: „andere Städt­chen, andere Mädchen“ s mint mondta, a második számú felesége Gsik-zépvizf®' él egy gyerekkel, — viszont a 3-ik Gazéban három kis proli-ivadékkal. Kw&sBBEéSBBausasaii rését tartották főnyer«néuynekv hiszen any- u.yira el vo tak nyomva, hoţjy orosz iskola-, kuítur- és sajtóéletrŐ! szó sem lehetett, egyetlen napilap jók rövid ideig jelenhetett öreg, könyvet nem lehetett kapni. Nem cso­da, ha ezek után-például A exandra R. is felcsapott ..elvlársnőnek", keresztény létére 8 a kommunizmust összeegyeztethetőuek tar­totta a lakásukban disztö ikonokkal s közben a Szűzanya képe előtt mécsest égetett. „Csak ezek az átkozott zsidók ne volnának!“ sóhajtott fel Őszintén. Alkalmam volt egy áztatnál este teázás után egy rokonszenves megjelenésű negyven év körüli nővel beszél• getést folytatni. Elmondta, hogy férje a ta- tarhunari kommunista összeesküvés egyik fő­vádlott jakéul, a naigyenyedi {’egyházban tölti ® lő év hátra evő részét, ő a lányával szö­kött át a határoü, a Kcgátbau hagyva házát és minden vagyonát. S amikor úgy közbevet- tőleg megkérdeztem — nagy félve — hogy hát az elvtársnő nem zsidó, körülnézett, nem-e hallja senki’(ez már az utcán volt) s a fülembe súgta: „Tudja uram, látva az it­teni állapotokat. az a titkos kívánságom, hogy bár e’őbb Hitler jött volna ide, hogy a zsidóktól megszabadítson s azután csak mi!'4 • .• • Az istenek azóta meghallgatták kérését, csak a sorrendben van egy kis hiba. De erről ma jd legközelebb . . Di. POSPÍSIL RU DOLF, Budapest. kép & kesemfam és ö homályos üvegen való egyidejű optikoi éksrePlIifós páratlan tökélatessóggel »gyesül o Briüant-S fányk-ípszőgépben. Hogy ezíel a fényképezőgéppel milyen leány, nyen Iahet szép és kifogástalan éles felvéte­leket készíteni, azt minden fotoszaküzlstben készségesen megmutatják Önnek. Kérjen ismertetőt foíok«rsskodőjétől, vegy a vczerképvisrőc-Hő!- SOLC TESTVÉGEK Budapest, IV. Kecskeméti-utca 8/17. Vegyen ío.a az ®zevi t&UŰ.— pangás Elsötétítés ma s S éra 10 perekop BUDAPEST, augusztus 8. A Magyar Táv­irati iroda jelenti: Az dsötetitést augusztus 8-ún, pénteken, j 20 óra 10 perckor keR végrehajtani és au j gusztus 9-én 4 óra 25 percig tart. 1 Mun Scatii borba k/eFtünels a megrögzött munkakerülők „Meg sem állunk Berlinig“ Jómagam egy már román királyi katona- koromban ismert teaházban kaptam szállást s időm jórészét csájázássaül töltöttem. Ál- alkalmam vo-t igy sok civillel és katonával érintkezésbe lépni, —- hogy ne mondjam, kezfe tűnést keltettem, lévén addig az egye* dűli magyar menekült; mint „újságíró“ és „volt“ ügyvéd szerepeltem. Csak azt nem tudták megérteni, miért akarok mindenáron Magyarországba sietni, amikor ott kapitalista rémuralom van s miért nem hozom át in­kább ötgyerekes családomat oda. a szabadság és bőség hazájába. És ha mindenáron Pestre akarok kerülni, miért nem várom meg, amíg a vörös hadsereg e őbb meg nem száll ja May gyarországot, hiszen ez csak rövid idő kér­dése — vigasztaltak. Nekem a hátam bor­sódzott az ily vigasztalásokba. A közvéle­mény azonban egyhangú és határozott volt úgy polgári, mint katonai részről (a hadse­reg és a lakosság között a legszivélyesebb és legközvetlenebb voft az éritkezés) arra- nézve, hogy a Balkán a közeljövőben orosz protektorátus alá kerül, nemkülönben Ma­gyarország is, ahol már minden elő van ké­szítve s úgy lesz megint, mint Kun Béla alatt vöh — hallottam-e már róla? „Az volt, ám a nagy ember!“, dicsérték a zsidók s amit én erre magamban gondoltam, azt sem nekik nem siettem elárulni, de itt sem fej­tem ki bővebben, meri nem igen birja a nyomdafestéket. Egész Európa kommunista lesz a háború után . . . ezt senki sem merte kétségbevonni józan fővel a benderi csájná- jában. Mit gondolok — kérdezték, amikor én hallgatásba burkolóztam — Németország megmarad mai ál apotában s nem tör ki ve­le is rövidesen a háború? — Nézze meg ezt, a hadsereget, ezt a felszerelést, ezt az em­beranyagot: lesz itt a németnek nemulass, csak jöjjön el az ideje, csak adja ki a nagy Sztálin a parancsot, meg sem állunk Ber­linig! .. . Imigyen hencegtek a lelkes haza­fiak, mit tehettem ellenük? Ami a vörös hadsereg általunk akkor látott és szemfény­vesztésül bemutatott egységeit illeti, úgy lát­szott, mintha érne valamit. Persze könnyű volt nekik harc nélkül besétálni a rendetle­nül menekülő Carol-féle „.armata44 nyomába s könnyű volt egy órákhosszat tartó diszfel- vonulást rendezni, rengeteg páneélkocsival. tüzérséggel, motorizált egységekkel- Én az eltávolított Duca-szobor talapzatáról néztem égy ideig a fe'vonulást, amíg meg nem un­tam s ki nem fáradtam a sok lelkesedéstől, mert hiszen a farkasokkal együtt kellett üvöl- tenem s közben szorongó érzés szúrt át a szivemen: mi lesz velünk, ha ezek tényleg ránkszabadulnak s Kun Bé’a pokoli uralma újból vérbeborifja hazánkat? Ez az aggoda lom végigkíséri egész szovjeltartózkodásora alatt. A román elnyomás alatt gyermekeim jövője tette nyugtalanná álmatlan éjjeleimet: i az erdélyi kisebbségi magyarság sötét jövője. ; Most. hogy Vj', 1*' V/iiií - Vu, J i', I Ab íV.« J\ egy még i gonoszabb üdére fekszik rá az egész magyar I horizontra, lő temem, mi 3e*z velünk? Merem hinni, hogy széles Budapesten kevés ember- ! nek volt nagyobb öiömüunepe junius 22-ike, j a német hadüzenet napja mint nekem, hi- j szén én kostolót kaptam a . . . paradicsomból : (kilója 7 rubel 280 lej volt Csernovicban) s J oly lelki megnyugvásomra szolgál, hogy a ! ..Paradicsomból4' honvédségünk lángpallosa is segít kiűzni Szia in Adámot és Bohcviki Évát, miután tdezabáhák magukat, a tiltott fának: az akasztófának, gyümölcséből... Antiszemita kommunisták Egyébként a Szovjet óriási propagandával dolgozott. Még a megszállás előtt ügynökei révén hamis délibábot festett a Carol-re- zsim által elnyomott nép elé. A zsidóknak azt adták be, hogy az ő országuk lesz, a ke­resztényeknek pedig, hogy már megszűnt a zsidóuralom a tanácsköztársaságban: ezt ne­kem annakidején bcsszarábiai telepes német fiuk — katonák •— erősitgették, akik titok­ban azt tervezték, hogy a román megszállás elől átszöknék a határon Bizonyára a né­met—orosz megnemtámadási egyezmény io hozzájárult ahhoz, hogy ily álhircsztelések hálás talajra találjanak. A hamisitatlan oro­szok viszont nemzeti szabadságuk visszanye­KGLOZSVÁR, augusztus 8. A m. kir. rend­őrség kolozsvári kapitánysága csütörtökön az alábbi hirdetményt tetté közhírré: A m. kir minisztériumnak a munkafegye­lem biztosítása tárgyában 4860—1941. M. E- S2ám alatt kiadott rendeletével kapcsolatban I figyelmeztetem a lakosságot a következőkre: j A mai idők minden állampolgártól fegyél- ; niezett magatartást követelnek és megköve­telik, hogy mindenki relj&sitse a közös nem í zeti erőfeszítésből és munkából reá eső részt. j i Az elvállalt munka elvégzésének megtaga­dása. szándékosan hanyag teljesítése, a műn- kakerülés és áriában a munkavállalástól, a dolgos élettől való vonakodás felmérhetetlen ' veszedelmeket jelenthet és káros kihatással j lehet a mezőgazdásági és ipari termelés és a j közeliátás biztosítása szempontjából. I Éppen ezért az olyan személyekkel szem* j ben, akik I az elvállalt niuuka elvégzését indokolatla­j nul mégtagadják. az elvállalt munkát szándékosan hanyagai teljesítik, a honvédelmi munkakölelezettségCn alapuló felhívással', vagy kirendeléssel szemben enge detíenséget tanúsítanak, közérdekű és halaszthatatlan munka elvá* lalását alapos ok nélkül megtagadják, megrögzött munkakerülők, vagy általában vocákodnak a do’gos élettől, azonnal el fogom rendelni a rendőrhatósági j őrizet alá helyezését (internálást) cs a m. kir ‘ minisztérium idézett i-endelete értelmében \ munkutáborokhan, katonai vezetés alatt fog ! ják az ilyen személyeket — a segszigorubb I iegveimi eszközökkel — munkára szoritani. A kapitányság vezetője; Dr. Hollósy-Kuthy Lajos sk. főkapitáiiyhfelysttes. Hogyan iöpíéník iskolai anyakönyvbe való bejegyzés? KOLOZSVÁR, augusztus 3. A kultuszminiszter rendeletet adott ki az iskolai anvakonyvbs való bejegyzés szabályozásáról. A visszacsatolt lande­ten az idegen uralom alatt vezelett álla­mi anyakönyvekben elferdített családi és utónevek Írásmódja tekintetében n mi­niszter felhívja az iskolai hatóságok fi­gyelmét a nemrég kiadott belügyminisz­teri rendeletre, arnelv a következőként rendelkezik: ,,A visszacsatolt területeken az idegen uralom alatt vezetett idegen állami anyakönyvben idegen nyelven tel­jesített bejegyzés alapján kiállított anya­könyvi. kivonatba az idegen családnevet a bejegyzéssel teljesen egyező alakban kell beírni. Ha azonban a családi nevet jogszerű használatának megfelelően je­gyezték ugyan be, de annak alakja, írás­módja a magyar kiejtésnek nem felel meg, a kivonatban a családnevet a ma­gyar kiejtésnek megfelelően kell feltün­tetni. Ha a visszacsatolt területeken ve­zetett állami születési anyakönyvbe a gyermek utónevéül, vagy az ott vezetett állami házassági anyakönyvbe a házasuló utónevéül — az idegen uralom ideje alatt olyan idegen eredetű utónevet jegyeztek be. melyneka magyar nyelvben nincs meg­felelő alakja és a bejegyzett utónév vi­selése a nemzeti érzést, vagy az utónév viselőjének érdekét sérti, úgy a név ma gvar utónévre változtatható. Az utónév- megváltoztatását az anyakönyvi közvét len felügyelő hatóság kérelemre engedi meg. Az iskolai hatóság, ha a fentiek szerint ki nem igazított nevet tartalmazó anyakönyvi kivonat került elő. a szülőt figyelmeztetheti arra. hogy a gyermek családi- és utónevek helyesbítését 83 anyakönyvi hivatalban kérheti.“' (Mr.gy Tud.) meghalt Rabindranath Tagore KALKUTTA, augusztus 8. A Reuter távirati ügynökség jelentése szerint Ra­bindranath Tagore, a nagy hindu böl­csész és költő elhunyt. Rabindranath 'ha­gere előkelő és dúsgazdag hindu család­ból származott. Fiatal éveiben angol egyetemeken tanult s bejárta az egész világot, járt többek között Budapesten is. ahol előadást tartott. Közvetlenül a > lágháboru után világszerte nagy ^!rllfl nek örvendett s bölcseleti meg Löitő- miiveit minden európai nyel irt tfo tolták. Élete utolsó szakaszában esatudi kastélyában bölcseleti szabadiskolát ala­pított, ahol nagy buzgalommal tanította a gazdag európai tapasztalatain és tudá­sán átszűrt hindu életbölcseletel.

Next

/
Thumbnails
Contents