Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-29 / 197. szám

KOLOZSVÁR, aug. 29. Az 1920. évi 1941. M. E. rendelet értelmében a vissza nem tért területről meneküli és eddig el nem helyezkedett közszolgák ti alkalmazottakat és nyugdíjasokat a kcrmánv egyelőre csak segélyezésben részesíti. \ minisztertanács junius 27°iki határozatáról az érdekelteket Kolozsvár város tanácsa tegnap az alábbi közleményben tájékoztatta: . . )

1 I. A Magyarország jelenlégi területére a vissza nem csatolt keleti és erdélyi országrészről az 1940. évi m gusztus hó 20. napját követő ülőben beköltözött volt magyar, illetőleg volt n mán köz- szolgálati alkalmazottakat és nyugdíjasokat, valamint mindezek özvegyeit és árváit segélyben lehet részesíteni akkor, ha a) az 1940. évi december hó 21. napjáig költöztek be; b) magyar nemzetiségűek és a nemzethiiség ellen nem vétettek, vagy más nemzetiségűek és a román uralom alatt igazoltan magyarbarát magatartást tanúsítottak; c) igazolt életveszély, vagy egyéb fontos kényszerítő okok miatt voltak kénytelenek állomáshelyüket, illetőleg lakóhelyüket elhagyni és Magyarország területére menekülni.

Ií. A szóban levő személyek közül azok részére, akik a román államtól ellátásban nem részesültek, segély csak akkor engedélyezhető, ha a román államtól magyarságuk miatt, vagy az ellátást megállapító román hatóságok késedelme* eljárása miatt, vagy valamelyik más, de magyar szempontból fegyelmi vétségnek, vagy bűncselekménynek nem tekinthető okból nem részesültek ellátásban.

HL Asa említett személyek közül azok részére, akik a keleti és erdélyi országrész visszacsatolásának időpontjában tényleges közszolgálatban állottak, segély csak akkor engedélyezhető, ha őket a román ha lóságok az 1940. évi augusztus ho 30. napja után, de visszamenő hatállyal helyezték valamely visszacsatolt területi állomáshelyre.

I\. A segély összegének alapjául szolgáló ellátást az 1200—]94L M. E. számú Jendelet határozmányai szerint kell meg- állapitank Egyébként a segély engedélyezésére, folyósítására. az összegének megállapítására általában azok a rendelkezések irányadók, amelyet a visszacsatolt keleti és erdélyi területen lakó és ellátási előlegben nem részesült közszol” gálaii nyugdíjasok segélyezése tárgyában a minisztertanács már megállapított. E rendelkezések szerint a segélyt a pénzügyminiszter ur, illetőleg a posta és vasfííferjeszfeffe a kormán

KOLOZS\ÁR, augusztus 29. A belügyminiszter, mint köztudomású, a magyar államadóssági címletek és hadikéi” csőn tulajdonosok támogatására segélyakciót indított s ennek keretében a kis jövedelmű és támogatásra szoruló állaan- Sdóssági cimlet és hadikölcsön .tulajdonosokat segélyben részesíti. Ezt a segélyezési akciót a kormány most kiterjesztette a visszacsatolt keleti és erdélyi részekre is és a város tanácsa erről o rendelkezés” ről az érdekelteket az alábbiakban tájékoztatja:

A rendelet értelmében segélyben részesülhet — amennyiben egyéb feltételek fennforognak — az a folyamodó, aki 1914-—18. években kibocsátott magyar hadikölcsönkörvény tulajdonosa, amennyiben

1. címleteinek névériéke legalább 100ß K., 2. a visszacsatolás időpontjában a visszacsatolt területen lakott és 3. a ha- dikölcsöncimleteket: a) maga jegyezte,

b) maga szerezte, vagy c) örökölte.

Aki a hadikölcsöncimleteket maga szerezte, igazolni tartozik, hogy a címletek megszerzése 1918. október hó 31-e előtt történt, ha a címleteket örökölte, igazolni tartozik- Hogy a címleteket az örökhagyó maga szerezte, maga jegyezte, vagy maga is örökölte. Az öröklés esetében igazolni kell továbbá azt is, hogy az örökhagyó’' az elhalálozás időpontjában igazoltan a visszacsatolt területen lakott

A személyi feltételeket helyhatósági bizonyítvánnyal, a tárgyi feltételeket az ; eredeti jegyzést tanúsító banklevéllel, jegyzőhely iratával, befizetési lappal, letétigazolással, adás-vételi szerződéssel, ajándékozási okirattal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon okmány szerüleg kell igazolni.

A jegyzési iratnak, bankíevéinek tartalmaznia kell azl is, hogy a hadikölesön- kötvények vételára fejében mikor, mily összeg fizettetett be, illetőleg a kötvényeket lombaTdkölcsön terheli-e,

igazolandó továbbá, hogy a folyamodó a hadikölcsöncimleteket a kijelölt hatóságnál, banknál, pénzintézetnél, illetőleg szövetkezetnél letétbe helyezte, vagy, hogy a címleteket a volt román hatóságnak beszolgáltatta, vagy azokat ezidő- szerint is birtokában tartja.

Segélyben részesülhetnek mindazok a folyamodók is, akik 1918. október 31-én takarékbetét, vagy gyámpéuzf ár betét tulajdonosai voltak és ezt nevükre kiállított betétkönyvvel, vagy gyámhatósági, bizoutak kötelékébe tartozó személyek ré zérc a kereskedelemügyi miniszter ur, a ka* tanai személyek és ezek hátramaradottal részére pedig a honvédelmi miniszter ur engedélyezi. Szükséges, hogy a kérelmezők kérvényükben minden esetben írják he a következő adatokat: I. születés éve és helye; 2. Magyarországba beköltözés ideje: 3. Magyarországba beköltözés előtt hol volt a legutolsó állomáshelye, illetőleg ha nem állott közszolgálatban, hol lakott. Ha pedig legutolsó állomáshelyén, illetőleg lakóhelyen 3 hónapnál rövidebh ideig volt, hol volt a megelőző állomáshelye, illetőleg lakóhelye; 4. magyar, vagy román közszolgálatban mi voll az utolsó állása.

A kérelmezők segély megállapításánál figyelembejövő és birtokukban levő, fö= leg a korábbi szolgálatra vonatkozó okmányokat csatolják a segély iránt előterjesztett kérvényeikhez.

A segély iránti kérvényt mellékleteivel együtt Kolozsvár város polgármesteri hivatalának iktatójában (Mátyás király lér 1. az., földszint 44. ajtó) adják he. Felhívom az érdekelteket, hogy kérvényeik megszerkesztéséhez szükséges bővebb felvilágosítás adása végett, a városi főjegyzői hivatalban (Mátyás király tér I. sz., I. em 20 ajtó jelentkezzenek.

a segélyezésre kiható körülmény.

A 4600—1928. N. M. M. sz. rendelet 5. paragrafusa értelmében a kérvényező jövedelmi. vagyoni slh. viszonyainak, életkörülményeinek megállapítására, valamint azok jelentésére a lakóhely szerinti községi elöljáróság, illetőleg polgármester kötelezett.

A fent hivatkozott rendelet 3. paragrafusában foglaltakról eltérőlcg megengedi a belügyminiszter azt is, hogy folyamodók kellően felszerelt kérvényeiket közvetlenül hozzá terjesszék fel.

A hadikölesöusegéiy elnyerése iránti kérvények, beadványok, okiratok, igazolványok, igazolások stb. a 4600—1928. rin. A. VI. M. sz. rendelet 14. paragrafusa értelmében díj- és illetékmentesek és ezek kiállításáért sem illeték, sem munka dij nem, szedhető.

^ SZABÁLYOZTÁK A FÉNYKÉPEZŐ CIKKEK ÁRAT. A Magyar Távirati Iroda jeîettr ti: Az árellenőrzée országos kormánybiztos.* szabályozta a fényképező- és fényképész«#« gépek, ezek atkatre zti, tartozékai éte fény képérzeti filmek és .“mezek forgatombahoza- tolónál fefszáinithítl.ó legmagasabb bruttó- hasznot. A rendeltet értelmében a nagykereskedő az eladási árból számított legfeljebb 20 százalék, a kiskereskedő pedig legfeljebb 32 es cgyharmad Százalék bruttóhasznot adhat hozzá a beszerzési árhoz.

Egţf Iskolai wltc-nip? margóidra

KOLOZSVÁR, aug. 29. (Az „Ellenzék“ munkatársától.) A Dermata-müveknek, mint ismeretes, három üzeme működik: a mintegy T00 munkást foglalkoztató nyersbőrfcldolgozó, a 80 főnyi munkást lekötő cnyvgyár és a kész cipőárugyár, amely egykor 2600 főnyi munkástömeg legnagyobb részét ellát la munkával. Ennek az üzemi csoportnak ma már alig egyharmada dolgozik. A nyersbőrkiutalás korlátozása következtében ugyanis a 32 vagont kitevő nyersbőr szükséglet mellett mindössze 16 vagonra nyernek kiutalást.

A csökkentett nyersanyag kiutalást a gyár vezetősége átképzéssel próbálja ellensúlyozni. Az ilyen munkásokat saját szabadalmaztatott fatalp készítményének gyártására használja fel. Ebből a gyakorlat szerint is kitünően beváló gyártmányból már több, mint 20 ezer pár rendelést kaplak, aminek egyharmadat le is szállilották.

Az ennek ellenére szükségessé váló luunkáslétszám- csökkentésen pedig házi rendszabállyal igyekeztek segíteni olymódon. hogy ha ugyanazon családból 2, vagy több személy dolgozott, valamelyiket ideiglenes (kényszer) szabadságra küldték. Ezzel mintegy 300 fővel csökkentették a feleslegessé vált munkások számát.

Időlegesen kedvezően hatott a katonai átképzés céljából történő közel 500 behívás is, ami azonban, a szolgálati idő leteltével, rövidesen megszűnik s igy az a veszély fenyegeti a már amúgy is csökkent munkaidővel — mindössze 4—5 napos munkahéttel — dolgozó munkásokat, hogy munkaidejük éppen felére száll.

A Dermata-gyári munkások jelntősebb

I részét képviselő fíivatásszervezet nevé- ! ben a kolozsvári tagozat vezetősége Pál- j ffy 1 ibor szervezeti titkár révén köz veti len megbeszélésen vitatta meg a gyárban

: jelenleg uralkodó munkaviszonyokat és a I munkásság helyzetének javítási lehetősé- í geit. .

S A megbeszélésen tapasztallak eredmé- J nyeképpen a Hivatásszervezet beadványt ! készített, amelyet — az Erdélyi Párt j támogatásával — még a mai nap folya- i mán felterjeszt a minisztériumba.

Ebben a beadványbau azzal érvelnek, hogy a közelgő tél küszöbén, az iskolai beiratások és tiizifabeszerzés gondjai mellett igen súlyos napok várnának a Der- mata-gyár cipőüzemének nagyszámú mun- i kásságára, ha csak lehetőség nem nyílik az i üzemi munka kiterjesz.tésére. Éppen ezért j társadalmi szükségletnek látják, hogy a ; minisztérium nagvobb uyersbörkontingens j kiutalásával megfelelő munkaalkalomhoz

S juttassa az érdekelt munkásságot.

■ —- I mi - - ..................... n

[ A KOLOZSVÁRI M. KIK. ÁLLAMI KE I RESKEDELMI KÖZÉPISKOLÁBAN ÉS A VELE KAPCSOLATOS POLGÁRI FIUIS- I ivOLÁBAN a potbeiratás szeptember 1—2.

■ napjain délelőtt lesz. A javító vizsgálatokat a kér. középiskolában 4-éu, a polgári iskolá! ban 3-án délután tartják. Magántanulók kü I lönbözeti vizsgája a polgári iskolában 1 éu, I az írásbeli vizsgák 2-án és 3 án, a szóbe i vizsgák 4—6-áu lesznek s ugyanakkor lesznek javító vizsgálatot a polgári-iskolai magántanulók. Rendes tanulók felvételi (külön bözeti) vizsgát szetpember 4—5-én tehetnek. Az uj tanévet szeptember 8-án déle ott H órakor nyitják meg, ’másnap, 9 én, kedden megkezdődik a rendes tanítás.

Ki ne emlékezne még a légi száraz- hangú igazgatói beszámolókra, amelyeket a tanulósereg kényszerűen és unalommal hallgatott végig, de kinyomtatva már einem olvasta senki. Ugyan kit is érdekelt volna a süni görög es latin idézetekkel tarkított körmondatok fárasztó tömkelegé. A régi iskolaigazgatók gondosun ügyeltek arra, hogy beszámolóik jó* 1 * * felei fráztassanak s eláruljál: szerzőik hlasz- szikus műveltségét. Hiszen >■zt el is árulták'. 7. v -V.vÁC v/.v.iv: : c~

• ~.w~/ W-.?' - ' ;v.v,. ///.v-v.- /-VAÁV ‘fi'M

/y.v ; . V' /í’i.V. De nem is törődlek

gyakorlati kérdésekkel Ángy többségükben nem ismerték a tájat és az embert, a kávéházi asztalon túl alig ismerték n helyi viszonyokat s a kisvárosok kötökéinek és társadalmi egyesületeinek dobogóin ezek a régi jó tanárok olyan :.sza- badliceumi" előadásokat tartottak, hogy a polgárember beleszédült a sok ,,tudományba.’ r, -i% : •

’A megsárgult egyetemi jegyzeteknek- önállóflan böngészgetése nem utolsó sorban volt oka annak, hogy a magyár értelmiségi rétegnek ezek a magukban legértékesebb egyedei alig közvetítettek élő kultúrát az iskolavárosok egyéb társadalmi csoportjaihoz. Hiányzott belőlük a tá/. ember és nemzet, összefüggéseinek áttekintése. Ezt a katedra-stílust és magatartást honositottiik meg az iskolában és az azt körülvevő életben egyaránt.

Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe, amikor a szamosujvári állami polgári leányiskola múlj iskolai évéről kiadott évkönyvét forgatjuk. A füzetszerü Ids könyv minden lapja kellemes meglepetéssel szolgál. Nem volt módunkban több hasonló kiadványt megtekinteni, de hinni szer elnök, hogy a szamosujvári évkönyvben foglaltak szelleme ma már inkább tipikus, mint egyedülálló. Szép példáját mutatja a gyakorlati szellemű modern magyar iskolának. Szív és lélek beszé\ lapjairól, pedig ez iskola vezetőinek és tanárainak a feladata a felszabadulás első iskoli évében, nem volt könnyűi.

„A román iskolákból idekerült magyar gyermekek szókincse, beszédképessége is nagyon-nagyon gyenge volt. Ilyenformán a magyar nyelv lett a tanítás tengelye.'4 S De nem üres szavakat adtait, hanem egy* egy fogalomkör szavait a megfelelő környezetben oktatták. ,.Minden szónak, ■— amit adtunk —- elektromos töhése a szeretet volt“, -— írja Szenessnc Bodor Mária igazgató. Az iskola egész vezetésében megtaláljuk a környezettel való gondos számvetést. A leányiskola céljának tengelyében a szociális probléma áll s az a felismerés, hogy ez női probléma is.

Arra törekszik ez az iskola, hogy megtudja az a végzett növendék, .,honnan, jött, hol van és hová törekszik, — az élet- összes kérdéseire meg kell találnia a megnyugtató feleletei.** A nevelést a hazafias nevelés és a tanítást a nemzetis- meretre törekvés hatja át, mert csak azt szeretjük, amit ismerünk és nincs hazafiasság a nemzeti áldozatkészségre nevelés nélkül. „Az értelmi nevelésnél (pedig) az a fontos, hogy nem lexikonokat, hanem logikusan gondolkozó embereket adjunk a hazának" — mondja az igazgatói beszámoló.

így nevelnek és tanítanak egy év óta a szamosujvári leányiskolában. Az isko a lelkes vezetői a tanulósereget leve ufián is bekapcsolták az ország különféle részein élő kis pallósaikon kérésziül a közösség életébe. Egy rövid iskolai év alatt 109 növendék 605 levelet es lapot válltólt a győri, pécsi, ceglédi, stb. iskolák növendékeivel.

Öröm és büszkeség tölt el ennek az évkönyvnek olvastán. S a magyar jövőhöz fűzött sok reménység. (sz. L)

m

Hagyást kel! kérvényezni a segélyezés! ?

I nyúlvánnyal igazolni tudják, feltéve, hogy a betét összege még 1920. junius hó j 30°án nevükön egészben, vagy részben j fennállotf. Amennyiben betétjeiket 1919. ■ évben leu értékre átszámították, támogatás iránti kérelmüket figyelmen kivii! kell hagyni.

A segély iránt benyújtott kérelmek el- j bírálásánál irányadók a támogatásért folyamodónak a vele közös háztartásban élőknek, illetőleg folyamdoó tartásra köteles hozzátartozóinak vagyoni és jövedelmi helyzete, családi állapota, kora s egyéb

I Nagy&bbnyettsbSrkonSingens

kérik es Dermmim meanhásai