Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-22 / 191. szám

r CZZEVfTßK 1941 atiffusttum 22„ MIM Lfszló Marosíflrria váriévá főispánja: I iogállam és niegérü álfám ftialia még km jelenti az állam avönaesMt NYÂR/ÎDSZENT LÁSZLÓ. augusztus 22. (Az Ellenzék kiküldött munkatársá- lól.) Marostordamegye sohasem tartozott a nyugodtabb vidékek közé. Ezen a tá­jon pezsdülő szellemi élet folyik Kis* gazda, birtokos, pap, tanító, értelmiségi vagy iparos egyaránt cselekvő részese az uj éietindulásnak. Nehány nap tehát í megyében, gazdag és figyelemreméltó ta­nulságokkal ajándékozna meg a szemlé­lőt. A visszatért területek gazdasági, kul­turális és szociális helyzetéről színes kép jelentkezik; a mai időkben valójában bá- mulatbaejtö munkakedv hevít mindenkit. Nemcsak a letűnt két évtized, hanem az azelőtti idők súlyos mulasztásait is 'pó­tolni akarják. Tervek, elgondolások, ja­vaslatok mindenütt s a gondolkodók so­kasága várja a lehetőséget, hogy az el­képzelésekből kézzelfogható tények le­gyenek. Igen ám, csakhogv az eredményes kö­zösségi munkának a haza önzetlen szol­gálatának is adva vannak a nélkülözhe­tetlen követelményei. A vezető és a nép közötti hiánytalan összhang, a problé­mák azonos megítélése, és a cselekvés mó­dozatainak egészséges felkutatása. Ezért keressük a nyárádszentlászlói földbirto­kost, Mikó László főispánt, aki mint is­meretes, Udvarhelyvármegye éléről nem­régiben lépett az elhunyt Toldalaghi Mi­hály gróf marosvásárhelyi főispán örö­kébe. Vásárhelyen azonban nehéz volna né­hány órát kiszakítani munkaidejéből, hi­szen minden percét a munka gyor9 üte­me foglalja el. Kora reggeltől késő éj­szakáig dolgozik irodájában, vagy járja 3 j a megye falcait, hogy a néppel és a ha- I lóságokkal állandó érintkezésben télje- ; sithesse küldetését. A látogatás tehát va­sárnapra marad. otthonában, Nyarad I szentlászlón. Aránylag rövid ut vezet odáig, de an­nál gyötrelmesebb. Felhőszakadás nyo­mában járunk és a gépkocsi csak nehe­zen kapaszkodik a hegyeken. Egyik uti- társunk bosszúsan meséli, hogy a főis­pán falujának nem sok haszna lesz a ma­gas tisztségből. A napokban imétellen fi­gyelmébe ajánlották, hogy a Nyárádszent- lászlóra vezető utat javíttassa meg, mire igy válaszolt: — Az én falum lesz az utolsó mert nem műveljük a közelmúlt politikai szo­kásait. ’ Már a faluban járunk. A házig újabb emelkedés vezet. Tengelyig sülvedünk a sárba s már-már attól tartunk, bogy ök rök szállítanak tovább. Még egy utolsó kapaszkodás és benlvagyunk az udvaron. Az ajtóban a vendégszerető háziasz- szony fogad. Eredeti köszöntés: *— Jó, hogy vendégeket hoz magával, mert különben most sem tért volna haza. Mindössze 22 kilométerre lakunk Maros­sá sár helyt öl, de azért már három hete nem volt itthon s fiammal együtt kell vesződnünk a legsürgősebb mezei mun­kák idején. A távolmaradás oka egyszerű. Mikó László évekig vezette az Erdélyi Magyar Egylet székelyföldi szervezetét. Több­ször fordult meg a különböző falvakban és személy szerint ismeri a megye majd­nem minden egyes lakosát. Bizalommal fordulnak hozzá s kérik segítségét. J3 rendkívüli viszonyosai nem teHntem minden kérdés akadályának“ — Nyilatkozat helyett talán inkább beszélgessünk — mondja a főispán — hiszen alig nehány hete mondtam búcsút Udvarhelymegyének s foglaltam el uj munkahelyemet. A közgyűlésen pedig, amelynek keretében hivatalba léptem, ki­fejtettem mindazt, amiről az indulás ide­jén szólhattam. Kétségtelen, hogy uj munkahelyemen a megoldásra váró pro­blémák sokaságával találkozom, amihez hozzáadandó még az a sajátos helyzet, amiben a háború következtében élünk De sietek megjegyezni, hogy a rendkí­vüli viszonyokat pillanatig sem tekintem minden rendezésre váró ügy akadályá- nak, hanem arra törekszem, hogy a fel­adatokat körülhatároljam. Egyesek inté­zése valóban nyugodtabb légkört igé­nyel, de ugyanakkor jelentős azoknak az ügyeknek a száma is, amelyek ránk tar­toznak és amelyeknek a rendezése attól fiigg, hogy képesek leszünk-e ugyanazt a társadalmi erőkifejtést felmutatni, ami a kisebbségi időkben tevékenységünket jellemezte. Erős a hitem ugyanis, hogy államiságunk nem nélkülözheti az ön­Mihó László ezután utalt arra. hogy mennyire megköanyili a helyzetét az a körülmény, hogy a kormányzat, illetőleg felettes hatósága, a belügyminiszter, kü lönös súlyt kiván helyezni arra, hogy az erdélyi ügyek szolgálata és iutázés* — az állam alapvető szempontjainak hatá­rain bőiül — az erdélyi felfogás jegyé- ben történjék. Örömmel vesz léhát r kar­ra ány minden javaslatét, »mellyel a dol­gokat előbbre viheti. i Majd igy folytatta:-— Megnyugvással látom, hogy a nép ismételten tanít jelét adja politikai isko­lázottságának. Magatartását két történel­mi szempont befolyásolja. Az egyik az, hogy a mai időkben csak egyetemes nem­zet fegyelemmel lehet a haza érdekeit vé­deni és képviselni, másfelől pedig Erdély történelmi jóvátétele el sem képzelhető a legtökéletesebb népi egység nélkül. Ezért fordít hátat tehát azoknak a poli­tikai irányzatoknak, ^melyek éket akar­jak verni soraiban, ezért nincs talaja az j ni azonban, hogy a kormányzatnak sincs más szándéka, minthogy a maga részé­ről mindent elkövessen a nép érdekében. Es ha valamiben hiány mutatkozna és kérdések rendezése még sem abban az ^ ütemben folyna, mint amiben valameny- ■ nyien óhajtjuk, az korántsem annak tulajdonítható, hogy a hatóság azt sem kívánná megoldani, hanem egyszerűen annak, hogy ma, sajnos, nem lehet. — Ebben a gondolatmenetben legfon­tosabb teendőmnek a IcÖzcHátás biztosítá­sát, a munkaalkalmak megteremtését és a szociális egyensúly fenntartását látom. Me ggyőződésem, hogy ez sikerülni is fog, hiszen valamennyiünket azonos célok ve­zetnek. Részletkérdésekre, azt hiszem, fe­lesleges volna ezutlal kitérni, hiszen min­den nap ui problémákat vet fel és azon­nali cselekvést kiván. Éppen ezért, hiva­talom mindég es mindenki előtt nyitva áll és boldog vagyok, ha idom bizonyos részét a nép között tolthelem el. Hadd lássák, hogs érettük vagyok és a haza ér­dekeinek szolgálata egy a nép érdekeinek szolgálatával. „a nemzetiségekről“ hentes társadalmi munka alkotó értékét, aminthogy a koz érdekeinek vonalán to­vábbra is igénybe kívánja venni a kisebb­ségi esztendők kipróbált harcosait. Az anyaországból jött tisztviselők magukkal hozzák az állami gépezet technikai isme­reteit, amelyeknek alkalmazását a helyi kérdéseket jól ismerő férfiak isegítsége teszi lehetővé. Minden igyekezetemmel azon vagyok tehát, hogy az ily irányban már megindult együttműködés kiteljesed­jék és meghozza gyümölcseit. — A falvakban megtalálhatók népünk őrállói: papok, tanítók, gazdaköri és szö­vetkezeti vezetők, birtokosok; a városok ban a magyar ügy megszálláskorabeli ön­zetlen szolgálói: iparos, kereskedő, mun­kás és az értelmiség. Megvallom és ez bi­zonyos mértékig büszkeséggel is tölt el, hogy ezeknek a társadalmi erőknek ösz- szefogása és a haza, illetőleg az állam- gépezet érdekében való felsorakoztatása számomra vajmi kevés nehézséget jelent, hiszen személy szerint is jól ismerem őket. I 'kormánynak az a nézete,, hagy az erdélyi Streek intézése az erdélyi felfogás fegyőbsn tírlánlék" alkalmi népbolonditóknak, akik abban a téveszmében élnek, hogy éppen a viga­szaiért területeken találhatnak uj poli tikai fegyvertársakra A nép ugyanis fel­háborodva utasítja el a baicsinálók kí­sérleteit, hiszen valóban súlyos tényke­dés volna. ha a felszabadulás utáni első esztendőben szembefordulnának azzal a kormányzattal, mely or szag gyarapító kor­mányzó urunk legfőbb irányításával im­már salát szabad hazánkban munJtalehe- főséget Ó€ emberi életet nyújt számunk­ra. íme ez a magyarázata annak, hogy a nép egyöntetűen vonul, fel annak v poli­tikai pártnak a zászlója alá, mely Erdélyt a népi egység jegyében szolgálja és ugyancsak a népi egység jegyében áll a kormány mellett is, hogy ezáltal előse­gítse az erdélyi kérdések megoldását. —- Manapság az állam egyre több és súlyosabb követelménnyel lép fel a pol­gársággal szemben, de a népnek is be kell látnia, hogy mindez saját jövője ér­dekében történik. Nem szabad elfelejte­Végiil a nemzetiségi kérdésre terelő­dd-e a beszélgetés: — Jogállamban valamennyi állampol gár egyenlő jogoknak és kötelezettségek­nek örvend — hangzik a megállapítás -— de ezt mi nemcsak hirdetjük és valljuk, hanem a mindennapi életben meg is va­lósítjuk. Németajkú polgárainkkal abban a testvériségi közösségi tudatban élünk, amit a két állam kipróbált szövetségi és bajtársi szelleme fejez ki s legtökélete­sebben. A románságot illetőleg pedig — ők csak most láthatják mi is a különb­ség az egykori román állam nemzetiségi politikája és a magyar állam magatartása között. A hatóság az egyenlőjogu pol­gárt tiszteli bennük, de ugyanakkor ne­kik is meg kell becsülniük a róluk is egyforma szeretettel gondoskodó álla­mot. A közös, békés Ó3 megértő együtt­élés érdekében azonban tanácsos, ha az esetleg jelenlkező felelőtlen izgatókat sa­ját maguk közösitik ki, mert a jogállam és a megértő állam fogalma még nem je­lenti az állam gyöngeségét — fejezte he nyilatkozatát Mikó László. Szeisi Isiven napfa álltáiméiról üidier kancellár táviratilag üdvüziMie a karmányződ lágy cikkekben izróltatia a magyar nemzeti ünneped a külföldi sajjó A Magyar Távirati Iroda jelenti: H-tler birodalmi vezér és kancellár a Kormányzó Urnák meleghangú táviratban fejezte ki jókívánságait a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A német lapok hosszabb budapesti jelentésben emlékeznek meg a Szent István napi ünnepségekről és k'emelik, hogy bár Magyarország hadiállapot­ban van a Szovjettel, a magyar nemzeti ünnepet a hagyományos pompával ülték meg. Valamennyi lap beszámol arról, hogy a nagy német birodalom Führere a nemzeti ünnep atkaimából táviratban üdvözölte Magyarország kor­mányzóját. Á szlovák issisíSszíea'elaok üdviSzseie Tuka Béla szlovák miniszterelnök a ma­gyar nemzeti ünnep alkalmából meleghangú táviratban fejezte ki jókívánságait Bárdosisy László m. kir. miniszterelnöknek. Sressl Isívása mepsa Siőiüálben SZÓFIA, augusztus 22. Szent István nap­ja alkalmából a szófiai magyar kolónia tagjai Arnothy Mihály követ vezetésével ünnepi Szentmisén vettek részt. Zágrábban ZÁGRÁB, augu-Ktru* 22. A Szent István ki­rályról elnevezett főkormínyzósági székes» egyházban, melyet Szent Lászó király ala­pított, ünnepi nagymise vöt amelyen vitéz Marojsy Ferenc követ is megjelent. A Szent István napi istentiszteletre a horvát kormány is elküldött« képviselőjét. íoLSéibatTB TOKIO, augusztus 22. A Tokióban élő magyarság bensőséges ünnepséggel em'ékc* zett meg szentmise keretében Szánt István király napjáról. Sanghajban, Chebgban. Otn- ba és Ckarbinban szintén ünnepi szenUniíék vahak. A ku?le>!di sjsíHő wie^em'élíezése SZÓFIA, augusztus 22. A ,.Mir‘ Szent István napjáról több&k között a következő­ket Írja: A magyar államot első izb-en Ltván király »zervezte m>*g, aki előkészítette a keresztény, seg terjesztését és akit termékeny buzgósá- gáért II. Szí veszter pápa az apostoli király megjelölcÄse tüntetett ki. Ma a magyarság Szent István napját nem­zeti ünnepként üli m<“g. Ebben az esen­dőben kettős örömet érez a magyarság eb­ben az, ünnepnapban, egyrészt boldog, hogy megemlékezhetik nagy királyáról, másrészt büszke öröm töltheti el, hogy az emléke­zésnek ezt a napját a szabadság jegyében ünnepelheti meg. . SísáÜöidl áíía-fnSölí BUDAPEST, augusztus 22. A Magyar Távirati. Iroda jelenti: 4 Szent ístván-napi nemzeti ünnep al- ludmával Magyarország F őrnél lóságu Kor­mányzójához a külföldi államfők részé­ről üdvözlő táviratok érkeztek, amelyek­re a kormányzó ugyancsak táviratban mondott köszönetét Táviratot küldtek Hitler Adolfon, a Németbirodalom vezé­rén kívül Ryti finn államelnök, Boris bolgár király, Petőin tábornagy, francia államfő. Ismét ínonü, a török köztársa­ság elnöke, Pedro Aguire Cerda, a chilei köztársaság elnöke, Faruk egyiptomi ki­rály, Resah PalJavi, Perzsia snhja. Tiso szlovák, államelnök és Ramon E. CostiUo, Argentina végrehajtó hatalmával megbí­zott alelnöh. SlígfIlíoífQ a polgár* niesfgr az élelmiszerek kivifélét Kolozsvárról KOLOZSVÁR, aug. 22. A város köz- élelmezése körül az utóbbi időben már nincs semmi panasz. Van bőven zsír, liszt és cukor s elmúltak azok a nehéz na­pok, amikor a pékiízemek előtt egy-egy kiló kenyérre órákig kellett várakozni. Ma már azt lehet mondani, hogy kenyér­felesleg van Kolozsváron é» a pékek és fűszeresek készséggel kiszolgálják a fo­gyasztókat. Kolozsvárnak ezt a kiváltsá­gos helyzetét ugv látszik a környező köz­ségek lakosai, sőt még a távelahb lakók is arra használják fel. hogy szűkös élés­kamrájukat megtöltsék. Mind sűrűbben fordul elő ugyanis *z. hogy a szabad for­galom tárgyát képező háj, '/síi. szalonna és lisztkőszieteket• a kolozsvári üzletekben nem a város polgárai vásárolják meg. Ezért a polgármester felújítva a már ré­siekben kiadott rendelkezését, hirdet­ményt lett közzé, amelyben megtiltotta, hogy a város területéről szigorúan ti os élelmiszert kivinni s akik ezt me-, c sáriik, vagy elősegítik, szigorú ben részesülnek. A kereskedőket arr utasította a rendelet, hogy , » csak vásárlási könyv elleneben szabad zsírt, hajai és lisztet .kiszolgálni ^ _ s aki ez ellen vér, attól a kozelelmevzcsi hivatal a hatósági élelmiszerek árusításá­nak jogát megvonja.

Next

/
Thumbnails
Contents