Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-22 / 191. szám
r CZZEVfTßK 1941 atiffusttum 22„ MIM Lfszló Marosíflrria váriévá főispánja: I iogállam és niegérü álfám ftialia még km jelenti az állam avönaesMt NYÂR/ÎDSZENT LÁSZLÓ. augusztus 22. (Az Ellenzék kiküldött munkatársá- lól.) Marostordamegye sohasem tartozott a nyugodtabb vidékek közé. Ezen a tájon pezsdülő szellemi élet folyik Kis* gazda, birtokos, pap, tanító, értelmiségi vagy iparos egyaránt cselekvő részese az uj éietindulásnak. Nehány nap tehát í megyében, gazdag és figyelemreméltó tanulságokkal ajándékozna meg a szemlélőt. A visszatért területek gazdasági, kulturális és szociális helyzetéről színes kép jelentkezik; a mai időkben valójában bá- mulatbaejtö munkakedv hevít mindenkit. Nemcsak a letűnt két évtized, hanem az azelőtti idők súlyos mulasztásait is 'pótolni akarják. Tervek, elgondolások, javaslatok mindenütt s a gondolkodók sokasága várja a lehetőséget, hogy az elképzelésekből kézzelfogható tények legyenek. Igen ám, csakhogv az eredményes közösségi munkának a haza önzetlen szolgálatának is adva vannak a nélkülözhetetlen követelményei. A vezető és a nép közötti hiánytalan összhang, a problémák azonos megítélése, és a cselekvés módozatainak egészséges felkutatása. Ezért keressük a nyárádszentlászlói földbirtokost, Mikó László főispánt, aki mint ismeretes, Udvarhelyvármegye éléről nemrégiben lépett az elhunyt Toldalaghi Mihály gróf marosvásárhelyi főispán örökébe. Vásárhelyen azonban nehéz volna néhány órát kiszakítani munkaidejéből, hiszen minden percét a munka gyor9 üteme foglalja el. Kora reggeltől késő éjszakáig dolgozik irodájában, vagy járja 3 j a megye falcait, hogy a néppel és a ha- I lóságokkal állandó érintkezésben télje- ; sithesse küldetését. A látogatás tehát vasárnapra marad. otthonában, Nyarad I szentlászlón. Aránylag rövid ut vezet odáig, de annál gyötrelmesebb. Felhőszakadás nyomában járunk és a gépkocsi csak nehezen kapaszkodik a hegyeken. Egyik uti- társunk bosszúsan meséli, hogy a főispán falujának nem sok haszna lesz a magas tisztségből. A napokban imétellen figyelmébe ajánlották, hogy a Nyárádszent- lászlóra vezető utat javíttassa meg, mire igy válaszolt: — Az én falum lesz az utolsó mert nem műveljük a közelmúlt politikai szokásait. ’ Már a faluban járunk. A házig újabb emelkedés vezet. Tengelyig sülvedünk a sárba s már-már attól tartunk, bogy ök rök szállítanak tovább. Még egy utolsó kapaszkodás és benlvagyunk az udvaron. Az ajtóban a vendégszerető háziasz- szony fogad. Eredeti köszöntés: *— Jó, hogy vendégeket hoz magával, mert különben most sem tért volna haza. Mindössze 22 kilométerre lakunk Marossá sár helyt öl, de azért már három hete nem volt itthon s fiammal együtt kell vesződnünk a legsürgősebb mezei munkák idején. A távolmaradás oka egyszerű. Mikó László évekig vezette az Erdélyi Magyar Egylet székelyföldi szervezetét. Többször fordult meg a különböző falvakban és személy szerint ismeri a megye majdnem minden egyes lakosát. Bizalommal fordulnak hozzá s kérik segítségét. J3 rendkívüli viszonyosai nem teHntem minden kérdés akadályának“ — Nyilatkozat helyett talán inkább beszélgessünk — mondja a főispán — hiszen alig nehány hete mondtam búcsút Udvarhelymegyének s foglaltam el uj munkahelyemet. A közgyűlésen pedig, amelynek keretében hivatalba léptem, kifejtettem mindazt, amiről az indulás idején szólhattam. Kétségtelen, hogy uj munkahelyemen a megoldásra váró problémák sokaságával találkozom, amihez hozzáadandó még az a sajátos helyzet, amiben a háború következtében élünk De sietek megjegyezni, hogy a rendkívüli viszonyokat pillanatig sem tekintem minden rendezésre váró ügy akadályá- nak, hanem arra törekszem, hogy a feladatokat körülhatároljam. Egyesek intézése valóban nyugodtabb légkört igényel, de ugyanakkor jelentős azoknak az ügyeknek a száma is, amelyek ránk tartoznak és amelyeknek a rendezése attól fiigg, hogy képesek leszünk-e ugyanazt a társadalmi erőkifejtést felmutatni, ami a kisebbségi időkben tevékenységünket jellemezte. Erős a hitem ugyanis, hogy államiságunk nem nélkülözheti az önMihó László ezután utalt arra. hogy mennyire megköanyili a helyzetét az a körülmény, hogy a kormányzat, illetőleg felettes hatósága, a belügyminiszter, kü lönös súlyt kiván helyezni arra, hogy az erdélyi ügyek szolgálata és iutázés* — az állam alapvető szempontjainak határain bőiül — az erdélyi felfogás jegyé- ben történjék. Örömmel vesz léhát r karra ány minden javaslatét, »mellyel a dolgokat előbbre viheti. i Majd igy folytatta:-— Megnyugvással látom, hogy a nép ismételten tanít jelét adja politikai iskolázottságának. Magatartását két történelmi szempont befolyásolja. Az egyik az, hogy a mai időkben csak egyetemes nemzet fegyelemmel lehet a haza érdekeit védeni és képviselni, másfelől pedig Erdély történelmi jóvátétele el sem képzelhető a legtökéletesebb népi egység nélkül. Ezért fordít hátat tehát azoknak a politikai irányzatoknak, ^melyek éket akarjak verni soraiban, ezért nincs talaja az j ni azonban, hogy a kormányzatnak sincs más szándéka, minthogy a maga részéről mindent elkövessen a nép érdekében. Es ha valamiben hiány mutatkozna és kérdések rendezése még sem abban az ^ ütemben folyna, mint amiben valameny- ■ nyien óhajtjuk, az korántsem annak tulajdonítható, hogy a hatóság azt sem kívánná megoldani, hanem egyszerűen annak, hogy ma, sajnos, nem lehet. — Ebben a gondolatmenetben legfontosabb teendőmnek a IcÖzcHátás biztosítását, a munkaalkalmak megteremtését és a szociális egyensúly fenntartását látom. Me ggyőződésem, hogy ez sikerülni is fog, hiszen valamennyiünket azonos célok vezetnek. Részletkérdésekre, azt hiszem, felesleges volna ezutlal kitérni, hiszen minden nap ui problémákat vet fel és azonnali cselekvést kiván. Éppen ezért, hivatalom mindég es mindenki előtt nyitva áll és boldog vagyok, ha idom bizonyos részét a nép között tolthelem el. Hadd lássák, hogs érettük vagyok és a haza érdekeinek szolgálata egy a nép érdekeinek szolgálatával. „a nemzetiségekről“ hentes társadalmi munka alkotó értékét, aminthogy a koz érdekeinek vonalán továbbra is igénybe kívánja venni a kisebbségi esztendők kipróbált harcosait. Az anyaországból jött tisztviselők magukkal hozzák az állami gépezet technikai ismereteit, amelyeknek alkalmazását a helyi kérdéseket jól ismerő férfiak isegítsége teszi lehetővé. Minden igyekezetemmel azon vagyok tehát, hogy az ily irányban már megindult együttműködés kiteljesedjék és meghozza gyümölcseit. — A falvakban megtalálhatók népünk őrállói: papok, tanítók, gazdaköri és szövetkezeti vezetők, birtokosok; a városok ban a magyar ügy megszálláskorabeli önzetlen szolgálói: iparos, kereskedő, munkás és az értelmiség. Megvallom és ez bizonyos mértékig büszkeséggel is tölt el, hogy ezeknek a társadalmi erőknek ösz- szefogása és a haza, illetőleg az állam- gépezet érdekében való felsorakoztatása számomra vajmi kevés nehézséget jelent, hiszen személy szerint is jól ismerem őket. I 'kormánynak az a nézete,, hagy az erdélyi Streek intézése az erdélyi felfogás fegyőbsn tírlánlék" alkalmi népbolonditóknak, akik abban a téveszmében élnek, hogy éppen a vigaszaiért területeken találhatnak uj poli tikai fegyvertársakra A nép ugyanis felháborodva utasítja el a baicsinálók kísérleteit, hiszen valóban súlyos ténykedés volna. ha a felszabadulás utáni első esztendőben szembefordulnának azzal a kormányzattal, mely or szag gyarapító kormányzó urunk legfőbb irányításával immár salát szabad hazánkban munJtalehe- főséget Ó€ emberi életet nyújt számunkra. íme ez a magyarázata annak, hogy a nép egyöntetűen vonul, fel annak v politikai pártnak a zászlója alá, mely Erdélyt a népi egység jegyében szolgálja és ugyancsak a népi egység jegyében áll a kormány mellett is, hogy ezáltal elősegítse az erdélyi kérdések megoldását. —- Manapság az állam egyre több és súlyosabb követelménnyel lép fel a polgársággal szemben, de a népnek is be kell látnia, hogy mindez saját jövője érdekében történik. Nem szabad elfelejteVégiil a nemzetiségi kérdésre terelődd-e a beszélgetés: — Jogállamban valamennyi állampol gár egyenlő jogoknak és kötelezettségeknek örvend — hangzik a megállapítás -— de ezt mi nemcsak hirdetjük és valljuk, hanem a mindennapi életben meg is valósítjuk. Németajkú polgárainkkal abban a testvériségi közösségi tudatban élünk, amit a két állam kipróbált szövetségi és bajtársi szelleme fejez ki s legtökéletesebben. A románságot illetőleg pedig — ők csak most láthatják mi is a különbség az egykori román állam nemzetiségi politikája és a magyar állam magatartása között. A hatóság az egyenlőjogu polgárt tiszteli bennük, de ugyanakkor nekik is meg kell becsülniük a róluk is egyforma szeretettel gondoskodó államot. A közös, békés Ó3 megértő együttélés érdekében azonban tanácsos, ha az esetleg jelenlkező felelőtlen izgatókat saját maguk közösitik ki, mert a jogállam és a megértő állam fogalma még nem jelenti az állam gyöngeségét — fejezte he nyilatkozatát Mikó László. Szeisi Isiven napfa álltáiméiról üidier kancellár táviratilag üdvüziMie a karmányződ lágy cikkekben izróltatia a magyar nemzeti ünneped a külföldi sajjó A Magyar Távirati Iroda jelenti: H-tler birodalmi vezér és kancellár a Kormányzó Urnák meleghangú táviratban fejezte ki jókívánságait a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A német lapok hosszabb budapesti jelentésben emlékeznek meg a Szent István napi ünnepségekről és k'emelik, hogy bár Magyarország hadiállapotban van a Szovjettel, a magyar nemzeti ünnepet a hagyományos pompával ülték meg. Valamennyi lap beszámol arról, hogy a nagy német birodalom Führere a nemzeti ünnep atkaimából táviratban üdvözölte Magyarország kormányzóját. Á szlovák issisíSszíea'elaok üdviSzseie Tuka Béla szlovák miniszterelnök a magyar nemzeti ünnep alkalmából meleghangú táviratban fejezte ki jókívánságait Bárdosisy László m. kir. miniszterelnöknek. Sressl Isívása mepsa Siőiüálben SZÓFIA, augusztus 22. Szent István napja alkalmából a szófiai magyar kolónia tagjai Arnothy Mihály követ vezetésével ünnepi Szentmisén vettek részt. Zágrábban ZÁGRÁB, augu-Ktru* 22. A Szent István királyról elnevezett főkormínyzósági székes» egyházban, melyet Szent Lászó király alapított, ünnepi nagymise vöt amelyen vitéz Marojsy Ferenc követ is megjelent. A Szent István napi istentiszteletre a horvát kormány is elküldött« képviselőjét. íoLSéibatTB TOKIO, augusztus 22. A Tokióban élő magyarság bensőséges ünnepséggel em'ékc* zett meg szentmise keretében Szánt István király napjáról. Sanghajban, Chebgban. Otn- ba és Ckarbinban szintén ünnepi szenUniíék vahak. A ku?le>!di sjsíHő wie^em'élíezése SZÓFIA, augusztus 22. A ,.Mir‘ Szent István napjáról több&k között a következőket Írja: A magyar államot első izb-en Ltván király »zervezte m>*g, aki előkészítette a keresztény, seg terjesztését és akit termékeny buzgósá- gáért II. Szí veszter pápa az apostoli király megjelölcÄse tüntetett ki. Ma a magyarság Szent István napját nemzeti ünnepként üli m<“g. Ebben az esendőben kettős örömet érez a magyarság ebben az, ünnepnapban, egyrészt boldog, hogy megemlékezhetik nagy királyáról, másrészt büszke öröm töltheti el, hogy az emlékezésnek ezt a napját a szabadság jegyében ünnepelheti meg. . SísáÜöidl áíía-fnSölí BUDAPEST, augusztus 22. A Magyar Távirati. Iroda jelenti: 4 Szent ístván-napi nemzeti ünnep al- ludmával Magyarország F őrnél lóságu Kormányzójához a külföldi államfők részéről üdvözlő táviratok érkeztek, amelyekre a kormányzó ugyancsak táviratban mondott köszönetét Táviratot küldtek Hitler Adolfon, a Németbirodalom vezérén kívül Ryti finn államelnök, Boris bolgár király, Petőin tábornagy, francia államfő. Ismét ínonü, a török köztársaság elnöke, Pedro Aguire Cerda, a chilei köztársaság elnöke, Faruk egyiptomi király, Resah PalJavi, Perzsia snhja. Tiso szlovák, államelnök és Ramon E. CostiUo, Argentina végrehajtó hatalmával megbízott alelnöh. SlígfIlíoífQ a polgár* niesfgr az élelmiszerek kivifélét Kolozsvárról KOLOZSVÁR, aug. 22. A város köz- élelmezése körül az utóbbi időben már nincs semmi panasz. Van bőven zsír, liszt és cukor s elmúltak azok a nehéz napok, amikor a pékiízemek előtt egy-egy kiló kenyérre órákig kellett várakozni. Ma már azt lehet mondani, hogy kenyérfelesleg van Kolozsváron é» a pékek és fűszeresek készséggel kiszolgálják a fogyasztókat. Kolozsvárnak ezt a kiváltságos helyzetét ugv látszik a környező községek lakosai, sőt még a távelahb lakók is arra használják fel. hogy szűkös éléskamrájukat megtöltsék. Mind sűrűbben fordul elő ugyanis *z. hogy a szabad forgalom tárgyát képező háj, '/síi. szalonna és lisztkőszieteket• a kolozsvári üzletekben nem a város polgárai vásárolják meg. Ezért a polgármester felújítva a már résiekben kiadott rendelkezését, hirdetményt lett közzé, amelyben megtiltotta, hogy a város területéről szigorúan ti os élelmiszert kivinni s akik ezt me-, c sáriik, vagy elősegítik, szigorú ben részesülnek. A kereskedőket arr utasította a rendelet, hogy , » csak vásárlási könyv elleneben szabad zsírt, hajai és lisztet .kiszolgálni ^ _ s aki ez ellen vér, attól a kozelelmevzcsi hivatal a hatósági élelmiszerek árusításának jogát megvonja.
