Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-21 / 190. szám

îl

1941 awns*tu* 2Î.

ELLBWXißK

"■i'tfwi—uium

iX

* A3

:vtal

saad

§3ra

nßd

ätiot

dßai

öfiq rolls iiaf OB ß

A ;

flaií

taiq

>§33

loh'

lém

Ä

1

n

\

s

i

)

i

>s8

ian

ss

ixn

Í3Í

fiii

fiq

üb ,

151

ißt

KOLOZSVÁR, augusztus 21. (Saj. tud ) A felszabadulás utáni első magyar Szent Jstván-napot Kolozievár egész lakossága bensőségesen szép ünnepségekkel ülte meg. Az összes felekezetek templomaiban ünnepi hálaadó istentiszteleteket tartottak, amelyeken a szónokok méltó formában emlékeztek meg a nagy honalapítóról. A házak mindenütt zászlódiszben állottak, az emberek ünnepi ruhát öltöt- ' tek s különösen jóleső volt a szetnnek a sok magyarruhát és népi viseletét látni

A katolikusoknál

A főtéri Szent Mihály templomban az ünnepi szentmisét dr. Boga Alajos pápai prelátus, státusi előadó celebrálta nagy segédlettel. A szentbeszédet pedig Sándor Imre püspöki hely nők mondotta, aki mély tartalmú beszédben

kifejtette Szent István történelmi jelentőségét, a kereszténység felvételének az egyetemes civilizáció szempontjából való fontosságát és megemlékezett a felszabadulás fényéről is, amely újra visszaadta Szent Jslvún-nap jónak azt az értelmét és fényét, amellyel ez a kiemelkedő évforduló a történelmi századok hosszú során át bírt. Szentmise közben Zsizsmcnn Rezső ze- nekonziervatóriumi igazgató vezényletével az egyesített templomi énekkar ünnepi miserészleteket adott elő. Az istentiszteleten megjelentek a polgári és katonai hatóságok képviselői, élükön a hadtestparancsnokkal és a főispánnal, ezenkívül diszszázad is megjelent, amely a templom főbejáratánál elhelyezkedve, az Urfelmu- tatásnál katonai tisztelgést adott.

A reformátusoknál

A Farkas-ufccii belvárosi templomon végzett javítások miatt a belvárosi gyülekezet hivei a Hiüer-téren lévő református teológia elsőemeleti nagytermében tartott ünnepi istentiszteleten vettek részt. A hatóságok részéről a vármegyét dr. Szász Ferenc főjegyző, a várost pedig dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes képviselték. Ezenkivüi még számos református előkelőség — közöttük mái- nási dr. Bartók György, az egyetem Kor- vin-láncos prorektora —■ volt jelen a különböző hatósági szervek és intézmények részéről. Az ünnepi beszédei Bíró Sándor kollégiumi vallástanár mondotta. Beszédében kifejtette, hogy miért vált egyetemes magyar nemzeti ünneppé Szent István király napja. E nagy király szervezőereje nélkül ma talán nem is lennének már magyarok szerte a földön.

— A protestantizmusnak ite legalább annyi köze van országalapitó uralkodónk hoz —- hangsúlyozta beszéde során — mint a katolicizmusnak. A római kato iieizinus egykori dinamikus, kezdemé nyező ereje óvta meg népünket attól hogy a megkövesedett görögkeleti hitfor ma önálló nemzeti életet veszélyeztető ölelését kikerülhette.

A Magyar-utcai kéttornyú református templomban Kádár Géza generális direktor, felsővárosi lelkész tartotta az ünnepi istentiszteletet. Hasonlóképpen ünnepi istentiszteletek voltak az alsó- és felsővárosi református templomokban is, ahol a városrészek lelkészei mondották az ünnepi beszédet.

A luteránusoknál reggel 9 órakor német-, 10 órakor pedig magyarnyelvű istentisztelet volt. amelyen Járási Andor

1ÜÜÄ

„Legyünk büszkék magyarságunkra és keresztényi alázattal kövessük a krisztusi örök igazságot“

»mondotta S ént Isíván napján tartott beszédében Józan Miklós unitárius püspök — Az unitárius egyházfő első kolozsvári beszéde

ni, fegyelemmel, öntudattal és kitartással. Harcolni fegyver nélkül, dolgozni lélek nélkül nem lehet.

Szent Isván megmutatta, hogy mi a magyar ember igazi feladata, ezt ke l követnünk mindannyiunknak. Egyesítsük erőinket. Te" gyünk fogadást ezen a nemzeti ünnepen, amelyet most először ünnepelhetünk a kolozsvári unitárius temlomban, ugyanekkor pedig a Székelyföld templomaiban is. hogy az országos törvény mei ett a szivünkben is mindig legfőbb törvénynek tartjuk az első magyar király útmutatásainak követését

Józan püspök célkitűzései

A püspök ezután rátéri arra, hogy magasabb megbizatása óta szándékosan választót ta első kolozsvári prédikációjának időponta legjobb magyar

mezőgazdasági, kertp'azdasági, állattenyé ztesi

szakk3n$?3k kiadója

Állandó teljes nagy raktár a könyvekből az

Elícaz&i hm ivzsfoaltă úban

Kolozsvár, Maid’s király-tér 9. Kérje a teljes k advány-jegyzi’ t! Vidékre is bérmentve küldjük, ingyen szállítjuk 1

jaul Szent ístván-napját. Kijelentem —mondotta emelt hangon — hogy honpolgár és honpolgár, hivő és hivő között különbséget nem teszek. Ez kötelességem már múltammal szemben is és hirdetni fogom minden templomunkban- Uram, bocsásd ki a Te igazságodat a közös keresztény szabadság szent jegyében. Miudannyiunknak együtt kell munkálkodnunk a közjóért. Ez az igazság az unitárius Dávid Ferncek, a János Zsigmon- dok igazsaga. ís az unitarizmus igazságai te jes összhangban állanak a szent magyar igazsággal. Világosság és igazság nélkül nincs t-eotvériesség és szabadság. Nincs nemzeti evangélium. Erkölcsi oltárt kell tehát emelnünk hazánk bo’dog jövendőjének hitében.

Nem szabad felehezethözi villongásokkal forgácsolnunk erőnket. A jelen nehéz küzdelmeiben legyünk büszkék magyarságunkra, keresztényi alázattal kövessük a krisztusi örök igazságokat. Az első magyar Szent István nap pedig legyen memento arra hogy egymást megbecsülve, támogatva, hitünket erősítve az egyik nemzedék átadja majd a másiknak a csorbítatlan hit- hűséget és hazaszereletet.

A szentbeszed után megható szavakkal mondott záróimát a püspök, majd az ünnepi istentisztelet a Himnusz eléneklésével befejeződött.

Hivatalos Jelentés a honvédség aueg. 10.-ig elszenvedett

harctéri veszteségéről

BUDAPEST, augusztus 21. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. honvédvezérkar főnöke közli: Csapataink összes vesztesége augusztus ICMg halottban 16 tiszt és 297 főnyi legénység. Sebesültben 34 tiszt és 907 főnyi legénység. Eltűnt 2 tiszt és 107 főnyi legénység. A veszteség a világháborús veszteséghez és a most vivőit harcokhoz viszonyítva igen csekélynek mond= ható. Csapataink julius 3-tól augusztus 10-ig 600 kilométernyi utat tettek

meg és közben több heves és közepes csatanapot vívtak.

Az Ukrajnában harcoló magyar seregtestek a szövetséges haderőkkel együtt folytatják a bekerített ellenséges erők megsemmisítését és a zsákon kivül maradt, szétszórtan v:sszaözön!ő kötelékek üldözésére irányuló hadmü veleteket. Ezekben ismét további eredményéket értek él. Ismét több, mint ezer hadifoglyot ejtettünk, ágyukat, gépjármüveket és egyéb hadianyagot zsákmányoltunk. Légvédelmi ütegeink lelőttek három ellenséges repülőgépet. Légierőnk egységei eredményesen támogatták a szövetséges csapatok üldöző harcát. Bombáikkal szétszórták vagy megsemmisítették a visszaözönlő szovjetpáncélos alakulatokat, lovascsapatokat, tiizériiteigeket és gépkocsioszlopokat. Ugyanakkor meghiúsították a szovjetvezetésnek azt a szándékát, hogy a Bug deltájában összevont monitorok tiizerejét csapataink oldalában alkalmazza. í

Hétfőn, augusztus 18-án hajnali fél négy órakor Imecsfalva (Háromszék- megye) község határában egy szovietrepiilőgép hét bombát dobott le. Ezek közül hat a mezőkön robbant fel, a hetedik pedig mélyen belefuródott a földbe. A robbanás ereje a község templomának néhány ablakát betörte. Más kár nem keletkezett. A község lakossága a légiriadó alatt igen fegyelmezetten viselkedett.

Uiabbrendelkezések a kenyérsütésről.

nak, vagy valamely sütőiparosnak meghatározott időre megengedheti, hogy a kenyeret burgonya felhasználása nélkül, illetve a megállapított százaléknál kevesebb burgonyával készíthesse. Minden sütői porosnak az általa készített kenyéren papírcímkével fel kell tüntetnie nevét és azt, hogy a kenyér milyen őrlemények- bői, milyen arányban, valamint hány szá• zalék burgonyának, illetve anyagnak hozzáadásával készült.

AZ EGYSÉGES ÁRRENDSZERT KITERJESZTIK AZ IPARCIKKEKRE IS- Az egységes mezőgazdasági árren szer elkészült és értesülésünk szerint j1/'. jed az iparcikkekre is. A kereskedelm. és iparkamarák megbízást aT a . ’

tanulmányozzák az iparcikkek es Kalo bűző szolgáltatások árát í tegyenek előterjesztést az uj rtendezesre, mely úgy a kereskedelmi forgalomban, mint az iparban a mezőgazdaság uj árrendszerével összefüggésben szükségesnek látszik;

Méltó módon ünnepelte Kolozsvár társadalma István király napiát

egyházközségi lelkész beszélt ©rszágala- pitó Szent István királyunk nemzeti és keresztényi elhivatásáról, értékeiről.

A hatóságok valamennyi templomban kiildöttiségileg képviseltették magukat, a templomok ajtainál diszruhás rendőrök álltak őrt és a nagyobb templomokba katonai különítményeket is vezényeltek ki.

Az unitáriusoknál

Józan Miklós püspök tartotta első egyházi beszédét egyházfői minőségében a

aagy nemzeti ünnepen. A püspök gyö

i’.yorii beszédéről lapunk más helyén számolunk be.

Az első felszabadulás utáni Szent István - n a p a bensőséges szép ünneplés jegyében folyt le. A felszabadult leikeken ünnepi érzések uralkodtak és a szemekben boldog öröm csillogott, hogy Erdély népe újra megérhette a magyar Szent István napol, amikor szabadön énekelhette a Himnuszt és a régi Szent István énekeket.

KOLOZSVÁR, augusztus 21. A felszabadulás utáni első SzeDt István nap az unitárius egyház éleiében különösen jelentőségteljes volt. Ezen a napon tartotta ugyanis egyházfői minőségében e ső templomi beszédét Kolozsváron Józc.n Miklós, az unitáriusok újonnan megválasztott püspöke. Az ünnepé" lyes alkalomból az ősi unitárius templom szószékét virágokkal övezték körül- Meghívták az ünnepi istentiszte'etre a különböző egyházi és társadalmi intézmények vezetőit is. Megjelent az istentiszteleten Vásárhelyi János református püspök, a megye kiildött- ségileg képviseltette magát dalnoki GuiJ Elemér a ispán vezetésével. Kolozsvár váró sónak képviseletében Segesváry Viktor tanácsnok és dr. Szent-Iványi Árpád árvaszéki ülnök jelentek meg. A rendőrfó'kapitáuvsá got Tóth rendőrkapitány képviselte, küldöttséggel képviseltették magukat a kolozsvári katonai hatóságok is. Resztvettek a történelmi jelentőségű istentiszteleten az unitárius egyház össszes egyházi és világi \ezetői, Délelőtt tiz órakor már zsúfolásig megtelt a templom.

Felhangzott az orgonaszó, amelynek első akkordjai után Józan Miklós püspök nagy papi kisérettel bevonult a templomba.

A püspök jobboldalán dr. Varga Béla nyugalmazott püspök, baloldalán pedin Ürmöt sy Károly kolozsvári tiszteletbe i esperes haladt.

A templom bejáratánál Palffy László kolozsvári egyházközségi főgondnok üdvözölte az egyházfőt.

Szent István király névünnepén...

A gyülekezeti ének után Józan Miklós püspök felment a szószékre és imájában áldást kért a kormányzóra, a hadseregre, a kormányzatra, az ezeréves határra, az egyházi és világi intézményekre azon a napon, amikor Erdély földjén először ünnepeljük meg szabadon Szent István király né’.iinnepét.

A püspök imája után dr. Nagyné Ürmössy Magda egyházi énekeket adott elő.

Mély áhítattal hallgatta meg a templomi gyülekezet Józan Miklós egyházi beszédét. A püspök mindenekelőtt azokról a történelmi viharokról emlékezett meg, amelyek annyiszor fenyegették pusztulással a magyar nemzetet. Hétszáz esztendővel ezlőtt, a tatárdír lás után másodszor is országot kellett alapítani. Azután is számtalanszor próbára tette nemzeti létünket a történelem.

A magyar nemmel mindig szembenézett a megpróbál tatásokkal és ennek köszönhetjük, hogy Szent István birodalma nem pusztult el.

Megemlékezett a püspök arról, hogy Szent István napjának megünneplését 1938 auguiz- tus 18-án iktatták törvénybe.

Ezen a napon a magyar országgyűlés két háza kiutazott Székesfehérvárra és ott határozta el. hogy augusztus 20 ói, István király nevünnepét nemzeti ünneppé nyd- vánitják.

__ Boldog vagyok, hogy én is résztvehettem ezen a történelmi nevezetességű határozathozatalon — mondotta a püspök. — Hiszen tordai diáikszobáimban Kossuth Lajos képe mellett ott volt Szent István kirády képe is. Ez a két kép jellemzi az egész magyar felfogást. Megértés, politikai és társadalmi tekintetben, kötelességtudóit harcban és békében.

„A front mögött is csatarendbe Leli sorakozni!“

A püspök a továbbiakban hős honvédeink küzdelmeiről emlékezett meg és figyelmeztette a templomi közönséget, hogy , o front mögött is csatarendbe kell soráhozBUDAPEST, aug. 21. (MTI.) A napokban megjelent kormányrendelet szerint a kereskedelmi forgalom céljára szolgáló egységes buzakenyér készítéséhez minden 100 kg. liszt után legalább 2f> kg., a rozskenyér készítésénél 100 kg. liszt után legalább 10 kg. zúzott burgonya felhasználása szükséges. A rozsos buzakenyér készítéséhez a lisztkeverék minden kg. bn zskenyérlisztje után legalább 25 dkg. és minden kg. rozsliszt után legalább 1.0 dk. zúzott burgonyát kell felhasználni. Az árpás buzakenyér készítésénél a kezelési arány a rozsos buzakenyérével azonos. A rendelet szerint 100 kg. zúzott burgonya 25 kg. burgonyalisztnek, illetve bur- gonyapehelynek felel meg és a zúzott burgonya megfelelő arányban ezekkel is helyettesíthető. Azonban a községekben és városokban, ahol a kenyér készilésé- hez megfelelő mennyiségű burgonya (zúzott burgonya, burgonyaliszt, burgqnya- pehely) nem áll rendelkezésre, a közellátási kormánvbiztos eaves süíöiparosok-