Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-19 / 189. szám

19 I 10 41 augusztus 19. *<XwZí£ Saihi I&íuáii átffo fníftdify a vádtól! ELLENZÉK 5 S&éke&fekéwáet^aggamn^u k-m­ÜHMfdimeg Szent leírna dazaitfr&íás' a<z cgykati koca*rá<zá váto&bah SZÉKESFEHÉRVÁR, augusztus 19. > sA Az ősrégi királykoronázó város iá méltó. Q3(ivt3áéi>p6n meg ünnepli István király napját. s-ugu/Augusztus 20-án ugyanis vitéz Szaká'y Isl­ná.ván romkerti felügyelő indítványára Svoy oißAajoo megvéspiispök szervezéséül tgfia nagyarányú körmenetet rendez Székesfe* nérl hérvár és környékének társadalma, gan AA nagyszabású körmcnet iránt annál is in- ddibkább nagy az érdeklődés, mert Even nagy- - tná-uarányu körmi met, amellynek körvonalai még 1 ^ßiocsak most bontakoznak ki, Ii90 óta nem 3 í owo’t ebben az ősrégi koronázó templomban. xA Az ünnepélyes körteteket a Szent István iß'iißältal építtetett Boldogasszony-bazilika ronr loíiüjjaitól indul el, végighalad! a Nádor-utcáim, 1 Y15egy piHanarra megáll az országzászló előtt, bißnnnajd tovább folytatja útját a vár körül es ESíS.iyvisszatér a romkertbe, ahol ünnepélyesen öl* i3yIsdhelvezik a Szent István-ere'kiyét, majd ké- ddoasőbb vis.szaviszik a Bazilikába. xA Az ünnepségén katonai és kamonoki disz- SÓaio őrség fog á'l’ani éö végigkíséri az egész szei" Hbiß] tartást. Délután 4 órakor litániát tartanak. -un3 Ennek érdekessége az lesz, hogy utoljára > álé Mátyás király idejében végezték azzal a sző. ■şş5y véggel, amellyel augusztus 20-án fogják vé* invg^ gezmi Székesfehérváron. Ugyancsak délután lő ö 6 órakor, mielőtt vioszavinnék a Szent 1st. í'-fiEY ván-erek'lyét a Bazilikába az ősrégi templom -vöd köveiről egy pap mond ünnepi imát é? bé- lbssa szedet. kéttornyú, háromhajós témplomot, amelynek 14 diszéa oltára volt 6 amelyben királyokat koronáztak és temetitek, j Lenyűgöző hatású a romok megőrzésére és védelmére épült Szent István mauzóleum fa­lára festett Aha Novak freskója, amely a Szent Jobb legendáját ábrázolja. Alatta per j dig áll Szent István király koporsója. Az ut- , tear másik oktatón. esv másik rom. amely Mátyás ragyogó kápolnája volt va’aha és ame.'yben még 120 évvel ézeiött misézték. I Az északi oldalon szokatlanul]: erős torony- alapot látunk, amelyben, amikor még állott, KálmáncSai Domoko~, a Bazi ika hős, tudós prépostja kardjával éo testével védte egy kis • csapat é.én a magyar koronát, és a többi ko­ronázási ékszereket Miksa had d -eilém. A romok között ürességtől tátongó király, sírok, amelyeket a török düh fe, rabolt ki. A későbbi feltárások során Ili. Béla és fele­sége sirján kívül egyetlen ép sirt s°m talál­lak. pedig 126 sírt fedeztek fel itt. A több. | szőri ásatások alkalmával feltárt sirokból előkerült csontokat egy közös sírba tették be. Ma egy hatalmas lmszmázsás kő fedi az egykori királyok, országnagyoit földi marad­ványait. A i'é^ik dulá& totyfrfnáh- . . . A 145 éves török uralom mindent elpusz­tított itt, csak a Mátyás-kori Szent Anna ká- po nának kegyelmezett meg, mert őrszobának használta. Ökölbe szorul az ember keze, de egyben hálát is ad a sorsnak, hogy hogyan menekült meg a pusztulástól Szent István koporsója, amelyet a török l’óit a tó vályúnak használt éveken keresztül. Ez méntéllé meg a pusziid áslól. Szent István emlékét őrzi a török felsza­badulás emlékére a városháztéri Török kút dombormiivének felirata: ..Irt Szent István állja mindig a vártát“. Elmerengve barangolunk! a ezük kis utcá­kon. Ódon házak verlvasból készii t kapuin kopogtotók lógnak. Lelki szemeinkkel oda. képzeljük az egykori lakókat, amint bátran, lopakodva, szerelmet, keresőn, kardot csör* tetvé vagy a magyarság fájdalmát hordozva lépnek ki vagy be a patinás házakba. Törté­nőim. mindenütt történelem. Ez. az érzés csak Erdélyben hatja át igy az embert, ami­dőn végigmegy Kolozsvár egyes ódon utcáján, vagy a brassói Fekete templom árkádjai alatt áll meg elmerengve. 3KE3555SSS pHS3SEER3ES; w W&m Sztácak í% emtékiá&ták kis tátié hitem . IÎ10Î 0‘ifiY nod vljf-i sLtsi k nd ;dsi airn god íme ínra XBÍ use rx3-dó c 'ón 5t Székesfehérvár már a legrégibb idöbrtni is cdM lakott hely volt. A római telep helyén épült c-iEY város Kr. u. 1000-től fontos szerepét tciltt be történelmünkben mint az ország fő- és szék­városa. ahol 1038-tól 1527-ig magyar királyt koronáztak, 1038-tól 1540-ig 14 magyar ki. rálvt temettek és 29 országgyűlést tartottak falai között. Az e'minit évezred folyamán, a nyugati ku fura védelmében vívott harcok alatt több izbén elpusztították, felégették, de a város mindig újraéledt, újraépít t a romokon, hogy létrehozza a mai Székesfehérvárt, amelynek történelmi levegője körülveszi kz embert a Szent István bazilika között a fel. tárt királysírok mellett, barokk épületek, szűk sikátorok és a régi vár utcái között. Ezt a történelmi múltat ö'éli át a modern élet lüktető fejlődése, a virágSzegéilye* utcák, a nagyvárosi forgalom, a sok kerékpár elle­nére kedves város minden reve, szobra, füge* te. szabadfürdőjé, épülete. Jéeiséta a mákos k’ivek között. • . Aki Székesfehérvárt igazán látni akarja, jól teszi, ha felmegy a közeli Csucsoshegyre -— ajánlják a székesfehérváriak. Innen tekin­tett ugyancsak szét a honfoglaló Árpád ve­zér is — írja Márk barát Krónikája is — és tette családi birtokává. Az augusztusi nap­fény rezgésében olyan a táj, mint valami hangulatos régi metszet, vagy rézkarc. Észa­kon a Bakony és a Vértes koszorúja vonul, a város körül pedig termékeny síkság húzódik egészen a kéklő hegydk lábáig. Valamikor mocsár volt itt és középen állott a sziget. Védelem céljából alkalmasabb helyet keres­ve sem lehetett volna találni. így nem cso­da, ha Árpád vezérnek is feltűnt a táj kivá­ló alkalmassága hadászati cé1 okból és meg­települt itt. A magyar múltról regélnek itt a hegyek, a lankák, a város utcái, a feltárt királysirok, szobrok, emléktáblák, épületek. A Csúcshegyről alátekintve alattunk nyu Ük el az „András-gvepü“, az Aranybulla szü­letésének helye, amef-yer egyébként emléktáb­la is jelez itt a hegyen. A távolban kéklő Vértés-hegység pedig Bella vezérnek a német vérteseken aratott diadalának emlékét őrzi. Amott a velencei , tó tükre csillan, amely Jel- lasich vert hadseregének halálhörgésót hall­gattatta el. á‘; -'Líuül: *N A Basilica tycandU iom\ai közölt A városba visszatérve, első utunk a Szent István építetté Boldogasszony-bazilika rom­jaihoz vezet. Valahogy úgy érzi az ember, hogy ennek a városnak történelmét csak úgy lehet követni, felépíteni, ha innen, a Harfvik apát által Szánt István kisebb h. gendáibam megénekelr Basilica grandiéból in­dul el várost tekinteni. A romok felett élmerengve a szürke kö­veken képzeletünk a romkerti fe'ügydlő ma. gyaráaó »jwtzí nyomán fel építi a 70 métert* 1 Sok az emléktábla a városban. Sok hires- ineves ember született vagy névé bedet t a vá­rosban. A ciszterciek gimnázium árnak faxán Ányos Pál. Vörösmarty Mihály és Virág Be- ned-ek nevével találkozom, mindhárman itt nevelkedtek. Egy másik helyen Petőfi nevé­re bukkanok, amott pedig Budenz Józcief la­kott. Megörökítették emléktáblával azt. a házait is, ahol először mutatta be az állandó magyar szintársulat Kisfaludy Károly „Tata- rok Magyarországon“ eimii színmüvét. Lenyűgöző hatású Szent István szobra, amely Sidió Ferenc kez&munkáját dicséri. Nem kisebb művészi értékké’.) bir Lux Elek: VaTt.ay várkapitány és Szent Imre szobra. Odébb áil- Moiret Ödön miive: Nagy Lajos király szobra. De uton-utfélen, házak fa án, kapuk ormán minde nütt láthatunk kisebb-na' gyobb szobrocskákat, művészi faragásokat, úgy hogy összegezve a látottakat. Fehérvárt nyugodtan nevezhetjük a szép szobrok váro­sának. Jlüktet a modei* étet... A város lüktető életén érzik, mintha az utóbbi években rohamos fejlődésien mént vc-na át. Újszerű épületek emdkédiniek, kü Ionosán a város külsőbb részedben. A váró« áldozatkész közönsége gyönyörű partfürdőt épített, amely szépségben és rendezettségben szinte páratlanul áll a kisebb anyaországi hasonló fürdők között. Utcáin lüktet az éét. Robognak a gépkocsik, száguldoznak a ke­rékpárok. Általában mindenütt nagy fellen­dülés észlelhető. Látszik, hogy fejlődésben iévő város Székesfehérvár, amely egyre mél­tóbbá válik nagynevű alapítójához és fejlesz­tőihez. Bakos Aladár. Sz@ni István napsának megünneplése Kolozsváron KOLOZSVÁR, augusztus 19. (Saját tud.) Szent István napját, a felszabadu­lás utáni első Szent István napot Kolozs­váron, a nap jelentőségéhez mérten az összes i’elekezetek templomaiban ünnepi istentiszteletekkel tartják meg. Az or- szágalapitó nagy király emlékezetére a Szent Mihály-templomban délelőtt Í0-kor kezdődik az ünnepéhes szent mise, ame Iyet dr. Boga Alajos státusi referens, pá­pai prelátus celebrál, mi% a szentbeszé­det Sándor Imre püspöki helynök mondja. A belvárosi református gyülekezet az első István király napi istentiszteletet a templom meszelése miatt a teológiai fa­kultás dísztermében fogja megtartani szerdán délelőtt 10 órakor. Ez alkalom­Caniio de Patrona Hungáriáé Boldog édes Anyánk, régi nagy Pátrónánk, ínségben lévőkhöz, szólalj meg mihozzánk. Magyarországról, mi édes hazánkról, Ne feledkezzél el árva magyarokról. Oh atya Istennek kedves szép leánya, Krisztusnak szent anyja, szentlélek mátkája, Magyarországról, mi édes hazánkról, Ne feledkezzél el árva magyarokról. Te szent fiad előtt hajts térdet érettünk, Ha ezt nem cselekszed, mindnyájan elveszünk. Sírnak és zokognak árváknak szemei, Hazánknak romlásán felettébb szívei. Magyarországról, mi édes hazánkról, Ne feledkezzél el árva magyarokról. ICégy'e's szemeiddel nézzed híveidet, Indítsd áldásodra magyar nemzetedet; Szent István atyánkkal értünk esedezzél, Az Jézus fiadnál rólunk emlékezzél. Magyarországról, mi édes hazánkról. Ne feledkezzél el árva magyarokról. Térítsd, édes Anyánk, buzgó kéréseddel Az eretnekséget, te könyörgéseddel. Magyarországról, mi édes hazánkról. Ne feledkezzél e! árva magyarokról. Hogy az, kik tégedet régen tiszteltének, Te dicséretedre visszatérhessenek. Magyarországról, mi édes hazánkról, Ne feledkezzél el árva magyarokról. Add, kik fáradságunk nem szántuk nevedért. Szent Fiad áldását vegyük el kedvedért. •Magyarországról, mi édes hazánkról, Ne feledkezzél el árva magyarokról. látástól vakulásig peng a kasza, hogy uj termésből legyen kenyere a ma­gyarnak. A veritékes, kimerítő munkában elcsi­gázott szervezet újjászületik, ha a valódi MAMA SÖSBOHSZESZ ­frissiti fel és erősiti meg. Aki a homlokát, a tarkóját, a karjait és a lábait bedörzsölt ennek a csodála­tos szernek néhány cseppjével, játszva végzi nehéz munkáját és utána üdítő álomra hajtja a tejét. A valódi Diana sósborszesz mindenütt kapható 1 Jelenlegi árak; próba 1 eredeti \ közép 1 nagy j <f P a 1 a c it I 1 70 fülár i 1.20 P. 1 3.50 P. J 8.40 P. j 1 mai az Igét Biró Sándor teológiai magán­tanár hirdeti. Az unitáriusoknál a Szent István napi ünnepségek külön jelentősé­get nyernek azzal a ténnyel, hogy ez aL halommal mondja el a /elszabadulás, il­letve a püspökké való megválasztás után első ünnepi prédikációját, illetve imáját Józan Miklós püspök. A keresztény egyházak ünnepi istentisz­teletén a hatóságok is megfelelőképpen képviseltetni fogják magukat. Kolozsvár lakossága pedig bizonyára hatalmas szám­ban fog összeseregleni a templomban, hogy dlénekelje az ősi Himnuszt: Hol vagy István király, téged magyar kiván. Erdély felszabadított részein, a szent- istvánnapi ünnepségre az Országos Vitézi Rend is külön felhívást intézett vala­mennyi Vármegyei Vitézi Székhez, hogy a körzetükben élő vitézek és vilézjelöltek. a magyar királyság lánglelkü megalapító­jának emlékére beiktatott szent napján, minden vitéz és minden vitézjelölt, saját bitfelekezeté-nek istentiszteletén adózzon Szent Királyunk emlékének. Együtt érezve ebben a nagy nemzeti gondolatban, mi is külön emlékeztetni kívánjuk Szent István népének vitézeit erre a fenkölt kegyeleti ünnepnapra, hogy most, amikor véreink messze túl a szentistváni határokon vívják véres csatáikat a szentistváni gondolat jegyé­ben. ne mulasszák el részvétükkel erősí­teni mindannyiunk hitét: Szent István Birodalma a miénk! A város vezetősége felkéri Kolozsvár lakosságát, hogy az ünnepnap alkalmá­ból a házakat mindenütt lobogózza ki. Letartóztatott textil- ápdpágitők BUDAPEST, augusztus 19. A Magyar Or­szágos Tudósitó jelenti: A budapesti királyi ügyészség valutaosztálya Bluinberger Armm tiszauilaki születésű 53 éves zsidó, nős ke reskedösegéd. Sebes Guszlétvnó bu(!ape>ii szu letésii 27 éves római kato ikus.^ fér icy s tu nagy kereskedő, Klem József ü ^am letésii 39 éves. „és ,e.„ilteehţuk«s M czor Mihály budapesti szuletesu ->G ne. C.o, .urna y kereskedő. valainenv fnriTiatliS* nos 1 OXliin«*—,. 1 1 „-ii i-kosok eden arorasutas mi­andrenS- « előzetes letartóztatást, mert nevezettek ez év éu.gus/tns he l en a csíkos kanavász-t egy pe-ngo -U filléres meiereukenti ár helyeit 3 pengő 20 fillérért adlák.

Next

/
Thumbnails
Contents