Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-18 / 188. szám

fill 10 FILLÉR f Szerkesztőség és kiaridhivalal: Kolozsvár, Sókai-uiC3 IS., I. emelet. Teleían: 11—OS. fjfani&t: Esfctem-utca 8. szám. Telsfen sz.: 29—23 Clvvcüd^r-. arrs^TBigM«!!ynT<wmsMa^qMMTOmH[i»WnBaria»iw , ßlfiPllOITS: BIRTHS MIKLÓS KlatHHnäaidßnas: P 3 I L ü S S. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.73. negyedévre 8. félévre 13. egész éwa 32 d315í. a—BaBaangwwoJBtEggTTaa LXII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM. HÉTFŐ KMI«iaWMg!B83igS5aBEE2 KOLOZSVÁR, 1941 AUGUSZTUS 18. A magyar honvédség dicsőséges szereplése: Nikolajev elfoglalása %Z) Minden társadalmi, vagy nemzet- közi rendben végül is az egyén, a réteg, vagy a nemzet belső tartalmi értéke az, ami elfoglalt helyét meg­szabja. Az újjászülető Európa vajúdásai közben a magyarság is megtesz minden "belső és külső erőfeszítést, hogy az őt megillető helyét elnyerhesse. Ebben a közös küzdelemben pártokra borulunk, egymással ellentétes nézeteket vallunk és különböző eszközöket tartunk alkal­masnak a közös, végső cél elérésére. A vérmérséklet, a tapasztalat, a tudás mennyisége, a nevelés hatása: tehát minőségi tényezők sodornak egymással ugyan párhuzamos, de mégis különböző utakra. Ugyanezen tényezők hatása alatt mondunk bírálatot is egymásról és önmagunk felett. Sokszor jogos e® a bírálat és szomorú szívvel kel! lépten- nyomon lássuk, hogy életünk külső formái ugyan példásak és hozzánk ilíőek, de gyakran hiányzik belőlük a belső tartalom, vagy éppen tőlünk ide­gen tartalommal telítődtek meg. Vilá­gosan és a pozít’v tudás szűrőjén ke­resztülengedve látjuk ezeket a hiá­nyosságokat és hibákat. És ha kérdést intéznek hozzánk — a politika és a vi­lágszemlélet bármilyen utján járjunk ’s — azonos választ adunk: uj, magysrább tartalommal kell megtölteni a meglevő életkereteket. Az uj tartalmat azonban csak műve­lés és miiveiődés által teremthetjük meg. Tudatosan használjuk a művelő­dés szót, amely mást jelent m’nt az ok­tatás és mást mint a nevelés. Amit akarunk, azt „minőségi magyarnak' vagy „kiművelt emberfőnek“ nevezték az utóbbi időben. De ezek a jelzők vala­hogy tudat alatt a középosztályra ér­tődtek. Át» és tovább vitt értelemben «azt értettük alatta, hogy a magyar éle­tet számos helyen irányitó filiszterek, late nerek és bürokraták helyét embe ribb és magyarabb magyarok foglalják el. Hangos és nem mindég hasznos vita indult meg e kérdés körül, amelynek eredménye egyik oldalon a népiség ép­pen úgy eltúlzott felmagasztalása, mint & másikon a középosztály generális el­ítélése volt. Hálátlan és meddő cseleke­det volna felújítani ezt a vitát. Java­részt az es2táiyharc csatamezein Zaj­lott le, de talán éppen ezért hozott egy nagy tanulságot is számunkra: a? uj magyar középosztálynak a magyar nép­ből kell fakadnia. Minden oldal felé mindent megmond ez az egyetlen meg­állapítás. De hogy eleget tegyünk en­nek a tanulságnak, meg is keil nyitni a nép előtt a felemelkedés kapuit. Ez ✓ egyik mérhetetlen és történelmi fel­adata a népművelésnek. A másik hasonló jelentőségű. Minő­ségi magyar népet kell teremtenünk. Minőségit tudásban, életlátásban, gya­korlati készségekben és belső lelki tar­talomban egyaránt. Csak másoknak ki nem szolgáltatott, szellemileg függet­len, lelkileg szabad egyedek összessége ■lehet ki nem sz-oigáiíwíött, független cs szabad. Nemzeti életünk csak akkor tel­jesedhet ki, ha minden munkahelyén és minden hadállásban ilyen férfiak álla­nak. Talán még m ndég nem késő el­kezdeni érette a munkát s megindítani a harcot. j A középosztály városlakó fiainál könnyebb a helyzet. A szellemi élet egész fegyvertára a művelők és műve­lődök rendelkezésére áll. Elemi-, kö­zép- és főiskolák, egyetemek, könyvtá­rak, szemináriumok, előadások, szin háiz, zene, film, rád'ó. sajtó síb. stb. mind kéznél van, vagy könnyen meg­közelíthető. De nem ez a helyzet a fal­vaik népénél. Iskolahiiány miatt ugyan Istennek hála immár kevés a panasz. A leventeoktatás és a katona’ szolgálat is elvégzi a maga nevelő munkáját. De amit végeznek az éppen oktatás és ne­velés, holott — ismételjük — művelésre és művelődésre van szükség. * A népművelés feladatai különösen Erdélyben súlyosak. Hiszen pófoin’a kell huszonkét esztendő oktatásbeíi és nevelési hiányait is. Súlyos h’bákat, hiányosságokat és hazugságokat kell helyreigazítson. A kisebbségi élet ne­gativ magyarságából pozitiv magyarsá­got kell. hogy teremtsen. A védelmi hadállásokat foglalókká kell átépítse. Meg kell teremtse a belső feltételeit az akaraton túl a nagy, évszázadokra visszanyúló magyar jóvátételnek is. ' Áhítatra kényszerítőén nagy és fensé­ges feladat. Mert meg kell teremtődnie a spirituális lehetőségnek, hogy a sok „anti“ kezdetű hitvallásunk és maga­tartásunk mellett egyszer s végre „pro- magyarok“ tudjunk lenni. S vájjon — senki ne vegye a szükebb hazával szembeni elfogultságnak — van-e vala­hol is ennek a nagy feladatnak elvégzé­sére alkalmasabb talaj, mint Erdélyben £ alkalmasabb nép, mint az erdélyi ma- g.yar? * A magyar kiirályi kormány három­tagú bizottságot nevezett ki a népmű­velési kérdés megoldásának előkészí­tésére. Nem ismerjük eddigi munkássá­gukat és tájékozódásuk eredményeit, de ismerjük magukat a megbízottakat cs ez elegendő biztosíték számunkra, hogy a munka, amit végeznek, jó és helyes lesz. .Az általuk ké*z’tend© ja­vaslat minden bizonnyal megfelel min­den kicsiny és nagy szempontnak. Ami­kor tehát ezzel a nagyjelentőségű kér­déssel foglalkozunk, azt a népművelés’ bizottság munkájától minden vonatko­zásban függetlenül tesfezük Vélemé­nyünk szerint kétféle gyakorlat’ megol­dás lehetséges. Vagy uj szervet létesíte­nek a feladatok megoldására, vagy egy meglévő szervezetet bíznak meg a munka végrehajtásával. Amenny’ben uj szervezet felállítására kerülne sor, úgy az nyilvánvalóan legfőbb vezetőségből és körzet funkcionáriusokból állana, akik mint Összekötők szerepelnének a központ’ irányítás és a különböző fa­lusi egyesületek és szervezetek között. A másik megoldás esetén kizárólag az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sület megbízatása jöhet számításba. A megújulás és átszervezés előtt álló EMKE kétségkívül alkalmas eszköz volna ennek a feladatnak az elvégzésé­re, ha úgy átszervezése, mint megúju­lása megfelelő módon történik, illetve történhet meg. Alapvető feltétel itt a vagyonától nagyrészt megfosztott EMKE anyagi szanálása és azoknak a személyeknek helyes megválogaiása, akik kerete’ között a munkát végzik és irányítják. Az anyagi kérdés megoldása a tudtunkkal most folyó tárgyalások kimenetelétől függ. A személyi vonat­kozású kérdések megoldására pedig választ fognak adni az alábbi sorok, amelyekben a népművelési munka fel­fogásunk szerinti helyes módját le­szünk bátrak vázolni, mert ebből ki­tűnik az is, hogy elvégzésére milyen emberekre van szükség, végezze azt akár az EMKE. akár valamely uj szerv. Mielőtt azonban a kérdés tárgyalá­sára rátérnénk, szükségét látjuk leszö­gezni, hogy éppen a meginduló népmű­velési munka megszervezése során ki-' váló alkalmat látunk a kultuszminisz­ter által is hangoztatott és részben gyakorlatilag is keresztülvitt decentra­lizáció alkalmazására. Mert vélemé­nyünk szerint az állami beavatkozás határát helyesen ott lehet és kell meg­állapítani, ahol a bürokrácia elkezdőd­het. Az állam szigorú ellenőrzése mel­lett igy nyílhat tér az egyén’ kezdemé­nyezésnek, felelősségvállalásnak és a részletmunkának is tudatos nagy kere­tekben történő végrehajtásának, ame­lyet életünk minden terén megvalósul­va szeretnénk látni. Mert véleményünk szerint ez az egyetlen orvossága annak, hogy az emberekből ne legyenek nume­rusok és az ügyekből akták, m’nt azt országunk egyik jeles vezető felii» a közelmúltban felpauaszelta. & Ha magyar művelődésről és művelt­ségről beszélünk, ritkán tapintunk o kérdés elevenjére. Irodalomtörténésze­ink évtizedeken át nem azt keresték, hogy valamelyik nagy irónk hol és mennyiben magyar, hanem azt kutat- gatták akadémiai tagság reményében, hogy hol és mennyiben nem volt *z, melyik külföldi nagyság maként és mennyiben hatott reá. így volt ez a kulturális élet más vonatkozásaiban is. Egyes profetikus nagyjainktól eltekint ve, csak aránylag rövid ideje ébred­tünk arra, hogy a magyar műveltséget népünk lelkének mélyén kell, hogy ke­ressük. Sanda szemekkel nézett magá­nyos kezdeményezők, maid hivatalosan is fémjelzett közösségek kezdték kutat­ni a népi kincseket. Az évszázados rozs­da alól egyre-másra csillant ki a kincs. Régebben szerettük hangoztatni, hogy „úri“ nép vagyunk, hogy nálunk a paraszt is „ur“. Számos külföldi, között Kayserlink is megállapította ró­lunk, hogy Európa egyetlen arszitokra- tikus népe vagyunk. Mindez megközelíti az igazságot, de az igazság mégis az, hogy nem annyira ,.uri“; mini miiveit nép vagyunk, mert h’s«en az „uriság“ belső magatartást és a belső magatar­tás viszont műveltséget jelont és köve­tel ineg. A népművelés feladata tehát ennek a mély népi műveltségnek kibányászá- sa, tudatosítása, felvirágoztatása és egyetemes magyar műveltséggé tétele. Ezt a munkát csak azok tudják elvé­gezni. ak’k hisznek benne, akiknek hit­vallásuk és akik a munkában nem fog­lalkozást és állást, hanem hivatást lát­nak. De kell hozzá lendület, bátorság és ötlet is. Hatalmas, szilárd és kiapad­hatatlan. Ak’k ezt a munkát végzik, azoknak tudniok kell, hogy országot1 építenek és nem csengő szavakkal, ha­nem tettekkel rakják se alapjait az uj ezredévnek. Sziik egy cikk körete ahhoz, hogy a gyakorlati megoldások özönével foglal­kozhassunk benne. De talán néhány gyakorlati módot megemlíthetünk és szükségletet felvázolhatunk. Alapvető szükséglet, hogy a néppel müveitessiik önmagát. Ne tartsunk te­hát „előadásokat“. Ne autózzunk ki a falura „népet művelni“. Meg kell ad­ni az indítékokat. Ötleteket kell él- szóim’. Dinamikussá kell tenni a szer-, vezeteket. A vezetésben vegyenek részt nagyszámmal a nép fiai. Sok okosat és egészségeset fognak cselekedni és mon­dani. Ha a kereteket sikerült felállíta­ni, lássuk el löket „anyaggal“. Nagy­arányú társadalmi megmozdulás kereté­ben teremtsük meg a népkönyvtárakat, , De a szakkönyvek mellett gondos válo­gatással adjuk irodalmunk szinét-javát. . Pusztítsuk el a mérgező ponyvát. Meg- j érti a nép az igazi irodalmát is. Adjuk kezébe klasszikusainkat éppen úgy, j mint élő nagy Íróink müveit. Állítsuk be a népművelés szolgálatába a sajtót és a rádiót. Ne nivótlan „néplapokat“ és népieskedő göregáboros rád’óelőadá- sokat juttassunk a néphez, hanem min dég és minden körülmények között színvonalat adjunk. És a színvonal nem jelent szükségképpen idegen szavakkal permetezett, nyakatekert eszmefuttatá­sodat. Lehet az egyszerű és magyar. Sőt, talán csak az. Szervezzünk meg egy „Thál’a szekerét“. Menjenek jeles művészek „faluzni“ és adjanak elő iro­dalmi értékű darabokat. Tartsunk téli tanfolyamokat, ahol pótolhatjuk a hi­ányzó tudást. Keressük tovább a nép zenéjét és adjunk népi zenét számára. Dermesztő pusztítást végzett eddig a rádió slágermániája a népi műveltség e legtisztább területén. Vigyázzunk épít­kezésére, (ha kell, sz’goru rendelettel) ruházkodására, ősi hagyományaira, »zo kasaira. Ahol eltűntek, ássuk elő őket a mélyből és nemes versengések során öntsünk ismét életet beléjük. Ugyan­akkor gondoljunk a szakoktatásra is. Bővítsük és szapor'tsuk az EMGL tan­folyamait, amelyek oly kiváló latot tettek a magyar ügynek a kisebb­ségi múltban. Létesítsünk jT, ­tanfolyamokat. Tegyük meg er° - ' dinamikusabbá szövetkezete.nkét es lélekkel egyidejűén erősítsük meg ga daságifag is a népet. __ Talán elég most ennyi. Lám, nehanv oda\ etett ötlet, néhány felvázolt lehe­tőség és mintha máris sarkig ny Inának fl szebb magyar jövendő kapui. V Magyar műveltséget!

Next

/
Thumbnails
Contents