Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-18 / 188. szám
fill 10 FILLÉR f Szerkesztőség és kiaridhivalal: Kolozsvár, Sókai-uiC3 IS., I. emelet. Teleían: 11—OS. fjfani&t: Esfctem-utca 8. szám. Telsfen sz.: 29—23 Clvvcüd^r-. arrs^TBigM«!!ynT<wmsMa^qMMTOmH[i»WnBaria»iw , ßlfiPllOITS: BIRTHS MIKLÓS KlatHHnäaidßnas: P 3 I L ü S S. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.73. negyedévre 8. félévre 13. egész éwa 32 d315í. a—BaBaangwwoJBtEggTTaa LXII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM. HÉTFŐ KMI«iaWMg!B83igS5aBEE2 KOLOZSVÁR, 1941 AUGUSZTUS 18. A magyar honvédség dicsőséges szereplése: Nikolajev elfoglalása %Z) Minden társadalmi, vagy nemzet- közi rendben végül is az egyén, a réteg, vagy a nemzet belső tartalmi értéke az, ami elfoglalt helyét megszabja. Az újjászülető Európa vajúdásai közben a magyarság is megtesz minden "belső és külső erőfeszítést, hogy az őt megillető helyét elnyerhesse. Ebben a közös küzdelemben pártokra borulunk, egymással ellentétes nézeteket vallunk és különböző eszközöket tartunk alkalmasnak a közös, végső cél elérésére. A vérmérséklet, a tapasztalat, a tudás mennyisége, a nevelés hatása: tehát minőségi tényezők sodornak egymással ugyan párhuzamos, de mégis különböző utakra. Ugyanezen tényezők hatása alatt mondunk bírálatot is egymásról és önmagunk felett. Sokszor jogos e® a bírálat és szomorú szívvel kel! lépten- nyomon lássuk, hogy életünk külső formái ugyan példásak és hozzánk ilíőek, de gyakran hiányzik belőlük a belső tartalom, vagy éppen tőlünk idegen tartalommal telítődtek meg. Világosan és a pozít’v tudás szűrőjén keresztülengedve látjuk ezeket a hiányosságokat és hibákat. És ha kérdést intéznek hozzánk — a politika és a világszemlélet bármilyen utján járjunk ’s — azonos választ adunk: uj, magysrább tartalommal kell megtölteni a meglevő életkereteket. Az uj tartalmat azonban csak művelés és miiveiődés által teremthetjük meg. Tudatosan használjuk a művelődés szót, amely mást jelent m’nt az oktatás és mást mint a nevelés. Amit akarunk, azt „minőségi magyarnak' vagy „kiművelt emberfőnek“ nevezték az utóbbi időben. De ezek a jelzők valahogy tudat alatt a középosztályra értődtek. Át» és tovább vitt értelemben «azt értettük alatta, hogy a magyar életet számos helyen irányitó filiszterek, late nerek és bürokraták helyét embe ribb és magyarabb magyarok foglalják el. Hangos és nem mindég hasznos vita indult meg e kérdés körül, amelynek eredménye egyik oldalon a népiség éppen úgy eltúlzott felmagasztalása, mint & másikon a középosztály generális elítélése volt. Hálátlan és meddő cselekedet volna felújítani ezt a vitát. Javarészt az es2táiyharc csatamezein Zajlott le, de talán éppen ezért hozott egy nagy tanulságot is számunkra: a? uj magyar középosztálynak a magyar népből kell fakadnia. Minden oldal felé mindent megmond ez az egyetlen megállapítás. De hogy eleget tegyünk ennek a tanulságnak, meg is keil nyitni a nép előtt a felemelkedés kapuit. Ez ✓ egyik mérhetetlen és történelmi feladata a népművelésnek. A másik hasonló jelentőségű. Minőségi magyar népet kell teremtenünk. Minőségit tudásban, életlátásban, gyakorlati készségekben és belső lelki tartalomban egyaránt. Csak másoknak ki nem szolgáltatott, szellemileg független, lelkileg szabad egyedek összessége ■lehet ki nem sz-oigáiíwíött, független cs szabad. Nemzeti életünk csak akkor teljesedhet ki, ha minden munkahelyén és minden hadállásban ilyen férfiak állanak. Talán még m ndég nem késő elkezdeni érette a munkát s megindítani a harcot. j A középosztály városlakó fiainál könnyebb a helyzet. A szellemi élet egész fegyvertára a művelők és művelődök rendelkezésére áll. Elemi-, közép- és főiskolák, egyetemek, könyvtárak, szemináriumok, előadások, szin háiz, zene, film, rád'ó. sajtó síb. stb. mind kéznél van, vagy könnyen megközelíthető. De nem ez a helyzet a falvaik népénél. Iskolahiiány miatt ugyan Istennek hála immár kevés a panasz. A leventeoktatás és a katona’ szolgálat is elvégzi a maga nevelő munkáját. De amit végeznek az éppen oktatás és nevelés, holott — ismételjük — művelésre és művelődésre van szükség. * A népművelés feladatai különösen Erdélyben súlyosak. Hiszen pófoin’a kell huszonkét esztendő oktatásbeíi és nevelési hiányait is. Súlyos h’bákat, hiányosságokat és hazugságokat kell helyreigazítson. A kisebbségi élet negativ magyarságából pozitiv magyarságot kell. hogy teremtsen. A védelmi hadállásokat foglalókká kell átépítse. Meg kell teremtse a belső feltételeit az akaraton túl a nagy, évszázadokra visszanyúló magyar jóvátételnek is. ' Áhítatra kényszerítőén nagy és fenséges feladat. Mert meg kell teremtődnie a spirituális lehetőségnek, hogy a sok „anti“ kezdetű hitvallásunk és magatartásunk mellett egyszer s végre „pro- magyarok“ tudjunk lenni. S vájjon — senki ne vegye a szükebb hazával szembeni elfogultságnak — van-e valahol is ennek a nagy feladatnak elvégzésére alkalmasabb talaj, mint Erdélyben £ alkalmasabb nép, mint az erdélyi ma- g.yar? * A magyar kiirályi kormány háromtagú bizottságot nevezett ki a népművelési kérdés megoldásának előkészítésére. Nem ismerjük eddigi munkásságukat és tájékozódásuk eredményeit, de ismerjük magukat a megbízottakat cs ez elegendő biztosíték számunkra, hogy a munka, amit végeznek, jó és helyes lesz. .Az általuk ké*z’tend© javaslat minden bizonnyal megfelel minden kicsiny és nagy szempontnak. Amikor tehát ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozunk, azt a népművelés’ bizottság munkájától minden vonatkozásban függetlenül tesfezük Véleményünk szerint kétféle gyakorlat’ megoldás lehetséges. Vagy uj szervet létesítenek a feladatok megoldására, vagy egy meglévő szervezetet bíznak meg a munka végrehajtásával. Amenny’ben uj szervezet felállítására kerülne sor, úgy az nyilvánvalóan legfőbb vezetőségből és körzet funkcionáriusokból állana, akik mint Összekötők szerepelnének a központ’ irányítás és a különböző falusi egyesületek és szervezetek között. A másik megoldás esetén kizárólag az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megbízatása jöhet számításba. A megújulás és átszervezés előtt álló EMKE kétségkívül alkalmas eszköz volna ennek a feladatnak az elvégzésére, ha úgy átszervezése, mint megújulása megfelelő módon történik, illetve történhet meg. Alapvető feltétel itt a vagyonától nagyrészt megfosztott EMKE anyagi szanálása és azoknak a személyeknek helyes megválogaiása, akik kerete’ között a munkát végzik és irányítják. Az anyagi kérdés megoldása a tudtunkkal most folyó tárgyalások kimenetelétől függ. A személyi vonatkozású kérdések megoldására pedig választ fognak adni az alábbi sorok, amelyekben a népművelési munka felfogásunk szerinti helyes módját leszünk bátrak vázolni, mert ebből kitűnik az is, hogy elvégzésére milyen emberekre van szükség, végezze azt akár az EMKE. akár valamely uj szerv. Mielőtt azonban a kérdés tárgyalására rátérnénk, szükségét látjuk leszögezni, hogy éppen a meginduló népművelési munka megszervezése során ki-' váló alkalmat látunk a kultuszminiszter által is hangoztatott és részben gyakorlatilag is keresztülvitt decentralizáció alkalmazására. Mert véleményünk szerint az állami beavatkozás határát helyesen ott lehet és kell megállapítani, ahol a bürokrácia elkezdődhet. Az állam szigorú ellenőrzése mellett igy nyílhat tér az egyén’ kezdeményezésnek, felelősségvállalásnak és a részletmunkának is tudatos nagy keretekben történő végrehajtásának, amelyet életünk minden terén megvalósulva szeretnénk látni. Mert véleményünk szerint ez az egyetlen orvossága annak, hogy az emberekből ne legyenek numerusok és az ügyekből akták, m’nt azt országunk egyik jeles vezető felii» a közelmúltban felpauaszelta. & Ha magyar művelődésről és műveltségről beszélünk, ritkán tapintunk o kérdés elevenjére. Irodalomtörténészeink évtizedeken át nem azt keresték, hogy valamelyik nagy irónk hol és mennyiben magyar, hanem azt kutat- gatták akadémiai tagság reményében, hogy hol és mennyiben nem volt *z, melyik külföldi nagyság maként és mennyiben hatott reá. így volt ez a kulturális élet más vonatkozásaiban is. Egyes profetikus nagyjainktól eltekint ve, csak aránylag rövid ideje ébredtünk arra, hogy a magyar műveltséget népünk lelkének mélyén kell, hogy keressük. Sanda szemekkel nézett magányos kezdeményezők, maid hivatalosan is fémjelzett közösségek kezdték kutatni a népi kincseket. Az évszázados rozsda alól egyre-másra csillant ki a kincs. Régebben szerettük hangoztatni, hogy „úri“ nép vagyunk, hogy nálunk a paraszt is „ur“. Számos külföldi, között Kayserlink is megállapította rólunk, hogy Európa egyetlen arszitokra- tikus népe vagyunk. Mindez megközelíti az igazságot, de az igazság mégis az, hogy nem annyira ,.uri“; mini miiveit nép vagyunk, mert h’s«en az „uriság“ belső magatartást és a belső magatartás viszont műveltséget jelont és követel ineg. A népművelés feladata tehát ennek a mély népi műveltségnek kibányászá- sa, tudatosítása, felvirágoztatása és egyetemes magyar műveltséggé tétele. Ezt a munkát csak azok tudják elvégezni. ak’k hisznek benne, akiknek hitvallásuk és akik a munkában nem foglalkozást és állást, hanem hivatást látnak. De kell hozzá lendület, bátorság és ötlet is. Hatalmas, szilárd és kiapadhatatlan. Ak’k ezt a munkát végzik, azoknak tudniok kell, hogy országot1 építenek és nem csengő szavakkal, hanem tettekkel rakják se alapjait az uj ezredévnek. Sziik egy cikk körete ahhoz, hogy a gyakorlati megoldások özönével foglalkozhassunk benne. De talán néhány gyakorlati módot megemlíthetünk és szükségletet felvázolhatunk. Alapvető szükséglet, hogy a néppel müveitessiik önmagát. Ne tartsunk tehát „előadásokat“. Ne autózzunk ki a falura „népet művelni“. Meg kell adni az indítékokat. Ötleteket kell él- szóim’. Dinamikussá kell tenni a szer-, vezeteket. A vezetésben vegyenek részt nagyszámmal a nép fiai. Sok okosat és egészségeset fognak cselekedni és mondani. Ha a kereteket sikerült felállítani, lássuk el löket „anyaggal“. Nagyarányú társadalmi megmozdulás keretében teremtsük meg a népkönyvtárakat, , De a szakkönyvek mellett gondos válogatással adjuk irodalmunk szinét-javát. . Pusztítsuk el a mérgező ponyvát. Meg- j érti a nép az igazi irodalmát is. Adjuk kezébe klasszikusainkat éppen úgy, j mint élő nagy Íróink müveit. Állítsuk be a népművelés szolgálatába a sajtót és a rádiót. Ne nivótlan „néplapokat“ és népieskedő göregáboros rád’óelőadá- sokat juttassunk a néphez, hanem min dég és minden körülmények között színvonalat adjunk. És a színvonal nem jelent szükségképpen idegen szavakkal permetezett, nyakatekert eszmefuttatásodat. Lehet az egyszerű és magyar. Sőt, talán csak az. Szervezzünk meg egy „Thál’a szekerét“. Menjenek jeles művészek „faluzni“ és adjanak elő irodalmi értékű darabokat. Tartsunk téli tanfolyamokat, ahol pótolhatjuk a hiányzó tudást. Keressük tovább a nép zenéjét és adjunk népi zenét számára. Dermesztő pusztítást végzett eddig a rádió slágermániája a népi műveltség e legtisztább területén. Vigyázzunk építkezésére, (ha kell, sz’goru rendelettel) ruházkodására, ősi hagyományaira, »zo kasaira. Ahol eltűntek, ássuk elő őket a mélyből és nemes versengések során öntsünk ismét életet beléjük. Ugyanakkor gondoljunk a szakoktatásra is. Bővítsük és szapor'tsuk az EMGL tanfolyamait, amelyek oly kiváló latot tettek a magyar ügynek a kisebbségi múltban. Létesítsünk jT, tanfolyamokat. Tegyük meg er° - ' dinamikusabbá szövetkezete.nkét es lélekkel egyidejűén erősítsük meg ga daságifag is a népet. __ Talán elég most ennyi. Lám, nehanv oda\ etett ötlet, néhány felvázolt lehetőség és mintha máris sarkig ny Inának fl szebb magyar jövendő kapui. V Magyar műveltséget!
