Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-15 / 160. szám
Ha^é^iéku bé^é&zeii Wefee írnkkaniak kal&*&mád éfUike-zésnéí St'áUcbiítt a Uattn&dik oly-an i-ámaiktoaMi tmlík, amúiy^t a Hct{u>c& dntitexétt vésték KOLOZSVÁR, julius 15. (Saját tud.) Az Hona-utca a Kőmálalja-ut egyik kis mellékutcája. A nyolcas számú Diaman- sTein-féie háznál most építkezés folyik s ennek az építkezésnek során rendkívül érdekes és értékes leletre bukkantak. Âsás közben római korbeli sírkő került napvilágra. porladó csontok maradványai közül. Az ilyen lelet mindig nagy élmény a megtalálónak: szerencse, hogy most is olyan ember bukkant rá, aki tudta, hogy kivételes értékhez jutott a véletlen jóvoltából. Az építkezést ellenőrző városi kolozsvári mérnök azonnal bejelentette a sírkő leletet az Erdélyi Múzeumnak s egyidejűleg betiltotta a további ásást, mig a museum szakértője a helyszínre nem érkezik. (Érdekes különben, hogy ugyanez a mérnök a kolozsvári városházánál is XVII. századbeli régi köveket talált, amelyet ugyancsak a múzeumnak jelentett he s amelyek igen becses kiegészítő anyagot nyújtanak a XVII. századbeli Kolozsvár építészeti emlékeihez.) Áfáit ax díátk'á Uzanţă... Kovák tanár, a rnuzeumi szakértő megvizsgálta a követ s kiderült, hogy az a rómaiak itteni megtelepedésének első idejéből való, igen jókarban levő oltárkő, a római oltárok szokásos alakjában. Különös értéket és régészeti jelentőséget pedig az ad ennek a leletnek, hogy ez a harmadik olyan itt őrzött római kő, amelyen <t Piapoca szó — Kolozsvár római neve — szerepel. A követ a Napoctrkoloniának egy decurioja, tizedese állította övéi emlékezetére. A nagy értékű leletet az Erdélyi Mir zeum régiségtárába szállították s annak teljes szövegét annakidején Novák tanár tudományos folyóiratban közli. iíetefn&t £ai&s tevéltáii fâi$azcj,atâ toyitcdk&zata A most előbukkant római sírfelirat jelentőségéről különben Kelemen Lajos levéltári főigazgató a következőket mondja: — A követ felfedező mérnöknek s a Muzeum régiségiára szakértőjének fonto3 régészeti emléket köszönhetünk. Ugyanis az itt őrzött emlékek közül ezzel harmadszor fordul elő a Napoca-kolonia neve mindazok az emlékek között, amelyeket a városban valaha is felszínre hoztak. Az első ilyen felirat itt volt valaha a Szent Mihálytemplom körül befalazva és Szar moskozi István, a XVI. század nagy magyar történetírója, egy Olaszországban megjelent müvében, majd Erdély történetében is belefoglalta. Érdekes, bogy Sza- mosközi már a XVI. században megállapította, hogy Napoca volt az itteni római gyarmat neve, de addig nem adtak állításának hitelt, amig a nagy Mommsen nem erősítette meg ezt a tényt... A másik Napoca felirásu emlék a kilencszázas évek első tizedében keridt elő, amikor uj gazdához került a gróf Mikes-féle ház az Unió-utcában, ahol a régi kolozsvári óvári kőfal húzódott el. Ezen a t elken a kőfalban találták meg a másik Napoca felirá6u emléket. Egyébként különös, hogy a most talált oltárkő az Erzsébet úti negyedben pihent mostanáig, mert az ismert régi római korabeli temető a jelenlegi Egyetem-utcától az Atila-ut közepetájáig húzódott el. Nem lehetetlen azonban, hogy a talált sírkő helyén is volt valami temetkezési hely. mert arra is római ut vitt a szilágysági Podolissum felé. Az Erzséhet ut negyedében, mint sokan tudják, a középkorban több kolostor is állott. Azt, hogy a rómaiak oda is temetkeztek, természetesen nem lehet teljes bizonyossággal állítani, mert ehhez még nagyméretű ásatásokra lenne szükség. De az sem valószínűtlen, hogy az a bizonyos római decurio állíttatta oda ezt a követ, amelyet szeretettel emlékére állított ősi szokás szerint. Az Egyetemi Könyvtár igazgatói szobájában Szamosközi István munkájában lapozunk. Itt emlékeaik meg az egykori történetíró arról az első „Napoca“ felírást! leletről. > Stefié ti Szanifrskä'zi Istvánnak ••Egy négyszögü kő Barát Péter háza tornácába, igen közel a templomhoz a lalha beépítve Napoca colouia nevét tfiri- ja fenn. S a város falába is a Szamos felőli részen híiveiyknyi betűkkel több durva kő közé ékeit faragott kövön ugyanez a ,,Napoca colonia“ olvasható,“ Igazi keserű tudós-sors, hogy habár Szamosközi már Kolozsvár helyére teszi Aapocát. mégis csuk 300 év múlva fogad jók cl végérvényesen a feltevést Mommsen Tivadar szavára. ezeket írja még többek között Kolozsvárról a tudós Szamosközi István: ..Maga a város két részre oszlik, ó-ra es újra. mindkettőt ugyanazon falak zárjak körül. Az ónak. mely mégis uj épületekből áll, régi feljegyzésekben semmi emléke sem maradt fenn. S ezekből elég- só kitűnik, hogy NAPOCA volt a rómaiak kolóniája, mely városról Ptolemaeus Dacia városai között emlékezik meg s ott téves adatokkal Napoca földrajzi szélességéről is említ valamit. P tolemaeusnál ugyanis 49°. 47‘, 20“ ez a fok. Mivel a szélesség pontos számítására Ptolemaeus jegyei kevéssé pontosak, azt nem annyira a szerzőnek, mint inkább a kor és mértékek fogyatékosságának kell betudnunk. Később a bizonyosságot 'tudó ember keserűségével igy irja:-,Fiatalabb uracsok csak nemrég is latin meg görög szóból származtatták a város nevét, mintha szégyelnék és restelnék magukat a használt elnevezés miatt. Kitalálták, hogy nem tudora mifele itáliai Claudius alapította a várost. E felfogás annyira üres és bolond agyból származott, hogy méltán lehet rokonságra visszavezetni. A szó Ugyan jóképű, de hamis Ítéletből származott. Fennmaradt ugyanis Ammianusnál Isauriában Claudiusto! alapított valami Claudius városnak hazugsága, hanem ez semmi e bolondgombához képest.“ A régesrég hal olt Szamosközi Istvánt igazolja a most megtalált ősrégi lelet is, amely nemcsak komoly feltűnést kelt a tudományos világban, hanem egy századok óta porladó magyar lángésznek bizonyítja újra igazát. (M. L ) Grszágzássíót adomá Retteg községnek es karpaszományos zászlóalj RE1TEG, július 15. (Az Ellenzék kikül- I Jött tudósítójától.) A nagyközség Piacterén j összegyűlt az egész környék lakossága. A forró napsütés -senkit ziem akadályozhatott meg abban, hogy ne vegyen részt azon az ünnepségen, melyre két évtizeden keresztül készült a NagySzamos menti magyarság. Ezen a vasárnap délután ünnepelt a vidék. Négy hete állomásozik ebben a községben a ! IX. hdt. karpaszományos zászlóalj. Szeretet: í tel fogadták őket és ezt a megbecsülést a I katonához illő, legszebb ajándékkal viszonozták: országzászlót adományoztak a vendéglátó községnek. Katonaság és polgárság együttes lelkesedéssel készítette el az országzászló hatalmas kövekből álló alapzatát, környező virágágyait. Az egység hátterét ízo'gálják a Szamos menti hegyek zöldben pompázó hegyvonu" latai . . . Harsány kürtszó jelezte a felavatási ünnepség kezdetét. A kivonult katonság előtt lépett el Psik Lajo3 őrnagy, a karpaszományos zászlóalj parancsnoka, akinek neme# kezdeményezéséből született meg a mai ünnepség. „Bßtsistd mcig a nemm zeii zászlói” — Közadakozásból született meg ez a zászló — mondotta avató beszédében Psik Lajos őrnagy —-, hálája jeléül a polgári lakosság vendégszeretetének. Ebben a cselekedetben a magyarság ölelkezésének szimbólumát kell látni. De szimbólumát a magyar hatalomnak, tekintélynek, kitartásnak, mely újra zászlót, országzászlót állít a sokat szenvedett földre A szélben lengő zászló azonban kötelez is: becsüld meg a zászlót, mert elpusztul az a nemzet, önmaga sírját ássa meg az a nép, mely zászlója által hűtlen önmagához. Ma még félárbocon lengeti a szél három színünket. De hiszem és tudom, hogy nincs messze az az idő, amikor a tartórúd csúcsára röppen a zászló, hogy újra hirdesse az ezeréves szentistváni Nagy-Magyarországot. A hatalmas tömeg lelkes éljenzésbe tört ki Psik Lajos szavai után. Az országzászlónál diszőrséget teljesítő szakasz pedig a Himnusz hangjai mellett félárbócra húzta a zászlót. Orbán Imre községi bíró keresetlen, őszinte szavakkal vette át a község nevében az ajándékot és községének nevében megfogadta, hogy hűséges őrzői lesznek e zászlónak, az idők végtelenségéig. Az egyházak képviselőinek áldása következett. Kiss Zsigmond ref. lelkész a zászlóinkhoz tapadó hősiességre hívja fel az egybegyűltek figyelmét; Fodor Gergely róm. kát. esperes beszédében a hűség fogalmát világította meg és kérte, zárják szivükbe ezt a szót. A mmánság képviselőiének beszéde I A község és a vidék románságának nevé- i ben Macrea Tivadar, Retteg község gör. kát. lelkésze mondott beszédet és megáldotta az országzászlót. — Évszázadokon keresztül — kezdte beszédét Macrea lelkész — éltek ezen a földön románok és magyarok, vitézségben egymást felülmúlva, ha a határokat veszély fenyegette. Úgy szóval, mint tettel a lelkész az egyetértést prédikálja és a haza védelmét. Közös veszélyekben testvéri szeretet tartotta össze a hét népet. Ez a veszély közeledett most is a haza határai felé, melyet most közös erővel kell elűznünk innen, hogy újra nyugall műnk és békességünk legyen. A szeretet nevében áldom meg e zászlót, hogy további évszázadokra hirdesse a testvéri szeretet mindent elsöprő erejét. Beszéde végén kérte a főispánt, mint a kormány képviselőjét, E: n v/ h e h q s ha j/fó tolmácsolja a románság hódolatát Főméi- tóságu Kormányzó Urunknak, hogy a honvédség mostani küzdelmében a diadal jeleivel, tölgyfalevelekkel a sisakjukban térjenek vissza. Majd román nyelven elmondott beszédében a nép és a föld megbecsülésére hivta fel a románok figyelmét. Disiteh/omilás Az Országos Ereklyezászló Bizottsága nevében Végh Mihály tanácstag mondott avató beszédet, majd vitéz Huszár Imre tábori esperes búcsúbeszéde zárta le az avatási ünnepséget. A nagyszámú közönség a Szózat hangjai után végignézte a karpaszományos zászlóalj diszí’elvouálását. Este a katonaság tábortüzet rendezett és utána a fiatalság a késő hajnali órákig táncolt. A zászlóavatási ünnepség megrendezése lukács Gyula főjegyző és a zászlóalj tagjainak fáradhatatlan munkásságát dicséri. Az országzászló avatási ünnepélyén resztvettek Bethlen Béla gróf főispán két leányával, Hollóst Béla főszolgabíró. Tonna Miklós földbirtokos, Ciriák Károly, Nagy Zohán, dr. Incze János. dr. Varga István, Köblös Albert, az Erdélyi Párt vezetője éa még számosán a vidéki előkelőségek kos-.ül. Az országzászlóavatási ünnep felejthetetlen emléke lesz a község lakosságának. (sz-j Megalakul! a Psstaaltssztek Egyesületének kolozsvári csoportja KOLOZSVÁR, jiddis 15. (Saját tud.) Ünnepélyes keretek között alakult meg tegnap este a főposta gyűl és termében a Postatisztek Országos Egyesületének Kolozsvári Csoportja. A közgyűlést, amelyen az Országos Egyesület részéről Kónya Balázs alelnök és Verez János gondnok jelentek meg, a Magyar Hiszekeggyel kezdték meg, azután a kolozsvári csoport nevében Simon ff y Dániel korelnök kegye- letes szavakkal emlékezett meg a kassai orvtámadás alkalmával elhunyt postások emlékéről, majd a közgyűlés hódolatát fejezte ki az ország kormányzójának, és az egyesület vezetőségének. Azután Kónya Balázs országos alelnök ismertette az egyesület célját. * A közgyül és ezután megválasztotta aa egyesület tisztikarát a következőkben: 1 Elnök Simonffy Dániel, alelnök KeJ resztes Lajos és Halmos Lajos, főtitkár Bányai Ferenc és Jámbor András, jegyző Hohl Győző és Kincses Dezső, pénztáros Jakab János és Illyés János, ellenőr Nagy János és \ rannai Árpád, gondnok Mezei András, könyvtáros Bálint József éar Táisz Mihály, felügyelő bizottsági tag Sarkadi Károly, Berki Péter, Albert József, Szaniszló Kálmán, Simon Pál, felügyelőbizottsági póttag: Bálint Imre, Kiss Károly, választmányi tag: Szatmári Péter, Nagy András, Daróczi Béla, Bako3 Béla, Demeter Mózes, Csúcs János, Székely György, Furu József, László Endre, Máté Mihály, Keresztes József, Szakács Károly, Lakatos Péter, Belfenyéri László. Tóth Domonkos, Molnár József, Nagy Gá. bor és Biró Dénes, választmányi póttagok. Kecskeméti Lajos és Telegdi Sándor lettek. munkálatokat jutányosán vállal Lőrinczi & Cg, Zápolya-utca 6, sz. és Szentegy- ház-utca I. (Sebők-cukrászda) Eibalaszíoffák az iíéletkiöírds- íösí Kífusz-fOarosán bűnükében KOLOZSVÁR, julius 15. (Saját tud.) Beszámoltunk már arról, hogy a kolozsvári királyi törvényszék szüneti tanácsa Botskor Árpád törvényszéki tanácselnök elnöklésével tárgyalta tegnap Kifusz Marosán Antal kolozsvári illetőségű vésnök, Kindl Hildegard elvált asszony és Szántó István magántisztviselő bűnügyét, akik ellen az ügyészség közokirathamisitás miatt emelt vádat. A bíróság Kerekes Ernő dr. királyi ügyész indítványára zárt tárgyaláson foglalkozott tegnap a bűnüggyel. A tárgyalás, amelyen több tanút hallgatott ki a bíróság, a késő esti órákig tartott. ítéletet folyó hó 24-én hirdet az ügyben a bíróság. Az olasz filmgyártás elsői világsikerű filmje: ff AMOR AZ AUTÓBAN ’nap utoljára a Roya’ban. ínaggae és uuadó. foto-ü neg. ed 6, negyed 6 és. {él 10 áealun. H föíl Ii8,.r0Üf. Telefon ff05.
