Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-09 / 155. szám

194 1. július 9. izlaeid megszállásával Amerika iseléfseái az easréiíai érdekkörbe BUDAPEST, julius 9. (Az Ellenzék külpolitikai tudósítójától.) BUDAPESTI POLITIKAI ÉS DIPLOMÁCIAI KÖRÖKBEN RENDKÍVÜLI FIGYELMET SZEN­TELNEK ANNAK A JELENTÉSNEK, AMELY SZERINT KEDDEN REGGEL AMERIKAI CSAPATOK SZÁLLTAK MEG IZLAND SZIGETÉT. RÓMAI ÉR­TESÜLÉS SZERINT EZZEL KAPCSOLATBAN OLASZ POLITIKAI KÖRÖK LESZÖGEZIK, HOGY ROOSEVELT ELNÖK EZZEL A LÉPÉSSEL VÁLLALTA A FELELŐSSÉGET, HOGY AZ AMERIKAI HAJÓK AZ EURÓPAI BLOKÁD­ÖVEZETBE KERÜLJENEK ÉS ANNAK A VESZÉLYNEK TEGYÉK KI MAGU­KAT, HOGY A TÉNYLEGES BEAVATKOZÁS ÚTJÁRA KÉNYSZERÜLJENEK. ROOSEVELT ELNÖK ELHATÁROZÁS \VAL AMERIKA FELADTA EDDIGI ÁLLÁSPONTJÁT ÉS BELÉPETT AZ EURÓPAI ÉRDEKKÖRBE. itégi panaszokat orvosol az si| hirdetési szabályrendelet '„Befellegzett“ az ízléstelen utcai reklámoknak KOLOZSVÁR, julius 9. A város kis- gyülése és törvényhatósági bizottságának közgyűlése elfogadta a hirdetőberendezé­sekről szóló szabályzatot, amely a nyil­vános területeken lévő hirdetőberendezé­seket szabályozza. Erre a szabályrende­letre már régen szükség volt. Általános volt a panasz az ízléstelen és kirívó hir­detések miatt. Egyidőben különösen a Wesselényi Miklós-utca, a mai Horthy Miklós utca az Ízléstelen hirdetőtáblák miatt valósággal megbotránkoztatta a henszülött kolozsváriakat. Az uj szabályrendelet szerint az épít­ményeknek nyilvános területről látható részein Jurdetőberendezést alkalmazni csak építési engedéllyel szabad. A beren­dezés szilárdság, biztonság és a tűzbiz­tonság követelésének meg kell feleljen s az engedély iránt beadott kérésben a be­rendezés részletes tervét, kivitelének módját, nagyságát, színezését, elhelyezé­sét fel kell sorolni. A hirdetőberendezések építésénél kü­lönös gondot kell fordítani arra, hogy az iij vagy átalakított épület, üzlethomlok­zat, a hirdető, világitó, vagy egyéb be­rendezés a városkép, utcakép és tájkép szépségével ezek összhangjára hátrányos vagy zavaró befolyásssal ne legyen. A vá­ros egyes részein a hirdetőberendezése­ken kívül is meg lehet követelni, iiogy az épület külső képe a fokozottabb épi- tőmüvészeti követelményeknek is megfe­leljen és az építési engedélyt ezeknek a feltételeknek teljesítéséhez lehet kötni. A városkép szempontjából nem megfele­lően elhelyezett antennák, kémények és hirdetőberendezések eltávolítását az épí­tésügyi hatóság elrendelheti. A hirdetőberendezés nem zavarhatja meg az építmény egységét s érvényesülé­sét, építészeti tagozását., vagy építészet­ben jelentős elemeit sem. Nem szabad hirdetőberendezést alkalmazni műemlé­keken, müemlékszerü épületen, parkozott terület kerítésén, közparkban, erdőben, hegyoldalon, hegytövön vagy élőkért ke­rítésén. Nem szabad semmiféle hirdetést alkalmazni az úttest vagy gyalogjáró fe­lületsikján. I Épitési engedély nélkül nem szabad épületek földszintjén, az üzlethez tartozó j homlokzat sikjában olyan cimtábláí al­kalmazni, amelynek kinyulása 0.15 cím­nél több. Megállapítja a szabályrendelet a cégtáblák elhelyezésének módjait s le­szögezi, hogy falsikra merőleges hirde­tési, világitó berendezési nem szabad al­kalmazni a Mátyás király-téren, a Hitler- téren, Hunyadi-téren, Szent György-téren, rínák Ferenc-utcán, Kossuth Lajos-, lUos- selényi-\ Mátyás király-, Unió-, Jókai-, Egyetem-utcán és Horthy-uton Házfalakon a Mátyás király-téren nem szabad hirdetőberendezést alkalmaz­ni. Nem szabad továbá az elsőemeleti ab­lak könyökön felüli síkon sem. A Mátyás király-téren csak a tetőn lehet világitó hirdetőberendezéseket alkalmazni. A te­tőfödélen tömör táblán sehol semmiféle cimjelzést vagy hirdetést nem szabad al­kalmazni. Kerítésen, támfalon, arra me­rőleges hirdetőberendezést elhelyezni nem c. t. ÍHauj&yá&ácUely. éliaadé kiâilstâ&a PPâH éfUU&z tak&zmide-za mifríat&zméfan H&í&zsváz, Tdefon : 2&~23. { szabad. Utcák és terek sarkán olyat sem, j mely a közlekedési biztonsághoz sziiksé- I ges szabadlátást akadályoznia. Kerítéseken j hirdetéseket csak úgy szabad elhelyezni, j hogy a kerítés jellegét ne zavarja. Hasz- I nálatúnak megszüntetése után minden i hirdetőberendezést, az épület tetőzetén 1etesitelt berendezést el kell távolítani. A tartó és megerősítő által okozott hiá­nyokat azonnal ki kell javítani, a javítá­sok helyét pedig a fal színével egyezőre kell színezni. A szabályrendelet rendel­kezései alkalmazandók a már meglevő hirdetőberendezésekre is. Olyan hirdető- berendeizést, amelyre a szabályrendelet nem ad engedélyt, tulajdonosa a polgár- mester felhívásának kézbesítésétől szá mit ott három nap alatt köteles eltávolí­tani s ha ennek eleget nem tenne, a ha­tóság a berendezést a tulajdonos költsé­gére és terhére eltávolíttatja. Igazságügyi kinevezések a kolezsváti Ítélőtábla k KOLOZSVÁR, julius 9. Á hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a kor­mányzó a m. kir. igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Haraszti Károly dési járásbirót a dési járásbírósághoz alelnök- ké, dr. Matei Miklós, volt kolozsvári tör­vényszéki bírót a kolozsvári törvényszék­hez bíróvá, dr. Kynsburg Béla csongrádi járásbirót a kolozsvári ,ügyészséghez ügyésszé, dr. Mező László kolozsvári ügy­védet a kolozsvári járásbirósághoz járás- biróvá nevezte ki. Dr. Demeter Attila naszódi járásbiró- sági elnöknek, dr. Botskor Árpád kolozs­vári törvényszéki tanácselnöknek, Csip­kés Ödön kolozsvári törvényszéki tanács­elnöknek, dr. Andrei Gyula és dr. Albert Andor kolozsvári járásbirósági alelnök- nek a királyi itélőbirák és királyi ügyé­szek részére megállapított III. fizetési, csoport jellegét adományozta. Bekess Károly kolozsvári Ítélőtáblái segitőhivatalnoknak a segitőhivatalnok főigazgatói cimmel, Somfclean Sándor na­szódi járásbirósági telekkönyvvezetőnek IX. fizetési osztály jellegét, SzentkovUs Bogdán óradnai, Szász András magyarlá­post járásbirósági irodatisztnek az iroda- igazgatói cimet és jelleget adományozta Az igazságügyminiszter dr. Lengyel Pál besztercei kir. törvényszéki jegyzőt bírósági titkárrá, dr. Józsefjy Ádám ügy­véd eleki lakost a dési járásbírósághoz bírósági jegyzővé, dr. Elekes László és Fejér István kolozsvári lakosokat a ko­lozsvári kir ítélőtábla kerületébe bAó sági joggyakornokká, Báthori Józsefet Kolozsváron a VIII. fizetési osztályba sorozott telekkönyvezetővé, Huszár Dá­niel besztercei járásbirósági telekkönyv­vezetőt IX. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetővé nevezte ki. A, m. kir. igazságügyminiszter Milos Elemér kolozsvári járásbirósági, Russu Demeter besztercei járásbirósági, Polcsán Katalin kolozsvári Ítélőtáblái, Mosonyi Ida szamosujvári járásbirósági, Bányai Sándor dési törvényszéki, Dálnoky Károly György besztercei törvényszéki irodase­gédtiszteket jelenlegi alkalmazásuk helyén irodatisztekké nevezte ki. Dr. Medgyes Ernő besztercei kir. tör­vényszéki dijnokot ideiglenes minőségű kezelővé nevezte ki. to készülékek elrozsdásodtak, a vizgáz- gyártó berendezése össze volt rombolva, a roskadozó kemencében fejlesztett gáz füst­gázzal és levegővel volt keverve, A régi csőhálózat elromlott. A román város- vezetőség azonban nem javíttatta ki a régi csöveket, hogy a gáz veszteségeket kiküszöböl­je, A gázveszteség még növekedett, mert az ideái gázvilágitást adó lámpák ‘kiszerelése al­kalmával a csatlakozó csővezetéket nem zár- tik el szakszerűen. Elhanyagolt állapotban voltak a gázórák is, amelyek miem a tényle­ges gázfogyasztást, hanem jóval kevesebbet mutattak. A csőhálózat és a gázmérők állapo­tát mutatja az a szomorú eredmény, hogy a termelt gáz 75 Százalékáért a gyár nem kapott ellenértéket. Kijavították a csőhálózatot ’ ilyen körülmények között sürgőssé vált a* üzem gyors helyreállítása. A legszüksége­sebb javitási munkák elvégzésével a gazgyár vezetősége a gáz hatszázalékos oxigéntartal­ma! 0.4 százalékra csökkentett te és ezáltal a robbanás lehetőségét majdnem kizárta, a csőhálózat megjavításával pedig a gázveszte- séget 75 százalékról 35 százalékra Szállította le. Ezek azonban csak ideiglenes javítások, mert a gázgyárat általános Szakvélemény sze­rint okvetlenül és korszerűen helyre kell ál­lítani, az évi termelést a megszállás előtti színvonalra visszaállítani, mért a gázgyár fenntartása csak igy fesz rentábilis. A gázgyár helyreállítási munkálatainak mű­szaki irányítására és a szükséges tervek elő­készítésére a polgármester Sebőn Győző székesfővárosi gázgyári ny. h. vezérigazgatót kérte fel. A vezérigazgató elkészítette a hely reáflitási tervet, amely szerint a gázgyár teli­je« helyreállításához kereken hatszázezer pengő szükséges. Ennek a költségnek a fe­dezetét kölcsön utján fogják biztosítani. Időközben természetesen felvetődött az a kérdés is, hogy a földgáz bevezetése esetén 'nem megy-e teljesen kárba ez a befektetés. A szakértő vélemények szerint azonban, ame­lyeket az iparügyi miniszter véleménye is mtgerősitett. addig, amig a földgáz bevezet­hető és a fogyasztókhoz eljuttatható lesz, még évek telhetnek el, amely idő alatt a vá­ros közönségét megfelelő gázellátás nélkül nem lehet hagyni. Megegyeznek a szakértői vélemények abban is, hogy a gázgyár berendezése, úgyszintén a csőhálózat a földgáz bevezetése esetén sem válnak feleslegesekké és értéktelenekké. IUffeŐ háSEÍÓ ül tisztsége A belügyminiszter Tholdalagi Mihály gróf halálával megüresedett Marostorda- vármegye és Marosvásárhely szabad ki­rályi város főispéini székébe Mikó Lászlót, Udvarhelyvármegye főispánját nevezte ki. Az erdélyi magyar közvélemény na­gyon figyelmesen szokta követni a köz­életi őrhelyek betöltését. Mikó László kinevezése osztatlan örömet keltett egész Erdélyben. Az uj kinevezés odarendelte Mikő. Lászlót, ahol a világháború előtt édesJ apja is őrt állt a magyar sors fölött. Meg­ingathatatlan bizalom kisérte mindig Mikó László munkásságát. Az idegen ura­lomban eleinte tanácstalanul álló magyar­ság már akkor felfigyelt rá, mikor Nyá- rádszentlászlóról kiindulva, erőfeszítése­ket tett a nyárádmenti székely népviselet megmentésére. Később egyetemes magyar, gondokat vállalt. Munkával lépett azok köze, akik az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületben látták azt a gazdasági csucsszervezetet, mely a magyar nép ol­dott kévéjét még egyszer összefűzi s igy megmenti a szétzilálástól. Ebben az ér­telemben szervezte meg és vezette a Sz-é- kelyföldön kiépített Földműves Szövet­séget, mint az EMGE öccsét. Erdély felszabadulása után, a polgári közigazgatás megszervezése során Ldvar­helyvármegye élére rendelték főispánnak. Melléje segítségül Sebessi Ákos dr.-t ne­vezték ki alispánnak. Ennek a két iga­zán sikerült személyi választásnak tulaj­donítható. hogy a székely anyaszék zilált hözigazgatási állapotú — felelőtlen Dob- roták, Bozdogok és mások hosszas rabló­gazdálkodása után — aránylag rövid idő alatt rendbejött. Megszervezte a közellá­tási ott, ahol az egyetlen elvágott vasút­vonal miatt a közellátás folyamatossága a legkomolyabb akadályokba ütközött. Most az uj kinevezés elszólitotta kez­deti munkahelyéről. Tisztségét Sebessi- Ákos dr. vette át, aki mindenben méltó utódja lesz. Mikó László pedig, akit az EMGE nemrégiben alelnókévé választott, ezentúl uj őrhelyen, uj környezetben és széles lehetőségek között, uj munkatár­sakkal szolgálja a régi ügyet: a magvar ügyet. 1 ‘ (P-) Figyelem! Most leien! meg ! Légoltalmi öségparancsnokok íheSysl’osek)!!! Vegye meg azonnal: A ház légoltalmi őrségparancsnok (helyettesek) részére és a ház lég­oltalmi őrségparancsnok által a la­kók részére tartandó tanfolyam anyaga. (Hivatalos kiadás.) Részle­tes tájékoztató az első segélynyúj­tásról is. Sok képpel. 33 fiiéra kapható az Ellenzés R3nsmbo»idáaB Mátyás király-tér 9. Vitékiek portóval együtt 50 fillért küldjenek be. Hatssáseser pengőbe kerül a. gázgyár kibővítés© Teljes211 elb anyagólt állapotban vetia át a kolozsvári gázgyárat a magyar városvezetőség KOLOZSVÁR, jufius 9. A kolozsvári gáz gyár kibővítésével kapcsolatban dr. Seges váry Viktor gazdasági tanácsos előadói je leütésében részletesen megindokolta, hog; mi teszi indokolttá a munkálatokat. Miért esett vissza a kolozsvári gázfogyasztás ? A román megtszálUás előtt a kolozsvári gáz gyár naponként átlag 4200, évemként más félmillió köbméter gázt termelt. A fogy.asz tók száma 3500 volt s mikor a megszál'á után a magyar városvezetőség az üzemet át vette, a fogyasztók száma 17-re esett vissza A visszaesést a gázgyár elhanyagolása és palackozott gáz forgalombahozataia idézt elő A román gazdálkodásra jeülemző, hogy a kemencéket használhatatlan, ösSzOol vadt állapotban találták meg, a gázfejfeSz

Next

/
Thumbnails
Contents