Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-09 / 155. szám
1941. IttUuÜ 9. BLLEUZÉK ....... menekültek megdöbbentő jelentése i ü niasjflrok életéről n biborns Romániában KOLOZSVÁR, július 9. (Az Ellenzék tudósítójátók) A Románcból most ér kező menekültek egybehangzó kijelentése szerint az erdélyi magyarság sorsa a szovjet—német háború kitörése óta napról napra súlyosabbá válik. A ható ságcxk képviselői a leigfé.kteienebb terrorral akadályoznak meg minden ma gyár munkát és az egyéni szabadság- jogokat is a legteljesebb mértékben korlátozzák. A magyar magánalkalmazottak elbocsátását követően — mint ismeretes — rendelet jelent meg, amely a magyar nyelv használatát postán, távírón és távbeszélőn megtiltja. A ha lóságok a nyelvtilaímat minden egyéb megnyilatkozásra kiterjesztették. Aki magyarul beszél az utcán, az inzultus nak, megvetésnek és bebörtönö-zésnek teszi ki magát. Magyarul beszélőknek, illetve azoknak, akiknek román kiejtésén érzik a magyar eredet, nem szolgáltatnak ki sem vasút', sem villamos- jegyet, nem szolgálják őket ki az üzletekben, úgy, hogy bevásárlásokat sem végezhetnek. Este kilenc óra után senki sem hagyhatja el lakását. Az ismertebb magyar vezetőféríiak a legszigorúbb rendőri ellenőrzés alatt állanák. A házkutatások i'smét napirendan van nak. Magyarok számára a legkisebb távolságra sem adnak utazási engedélyt. A városi lakosságon kívül külön adóval sújtják a magyar földműveseket i®, úgy, hegy azokat létükben a legsúlyosabban veszélyeztetik. | A magyarság vehetői &?. elmúlt kilenc hónap alatt kizárólag Antor.escu államvezetőnél jelenhettek meg kihallgatáson, azonban egyetlen szakminiszter, vagy magas állami funkcionáriu® elé nem kerülhettek a magyarság sérelmeinek és kívánságainak előterjesztése végett. A magyar gazdasági, egyházi és kulturális közüileitek ilyen körülmények között teljes tehetet'enisiégre vannak kárhoztatva. A vallásos megnyilatkozásokat is akadályozzák a hatóságok, sőt csúfot űznek belőle. így, am kor Már ton Áron Urnapi körmenetet tartott Gyulafehérváron, a templom kijáraté vaj szemben katonazenekart állítottak fel, amely a körmenet ideje alatt vig katonadalokat és operettbetéteket játszott. i Oí|í'Z ágszer te kibírhatatlan a drágaság. Egy mázsa buza 2.000 lej, egy pár ökör 60.000 lej,, egy pár luxuscipő 3.5oo —4.000 lej, stb. A közellátás állandó akadályokkal küzd. Annak e’lenére, hogy megfelelő élelmiszer áll az ország rendelkezésére, gyakran egész vidékek hosszabb időn át egyáltalán nem jutnak liszthez, cukorhoz, vagy húshoz. Súlyos gondot okoz a jövő iskolaév problémája is. Tekintettel arra, hogy tanerőkben hiány van, ebben az évben részint a lelkészek látták el az oktatást. A román hatóságok most felszólították a lelkészeket, válasszanak aközött, hogy a jövőben Ielkészi vagy tanítói munkát kívánnak e végezni. Ilyen körülmények között az a. veszély fényé get, hogy a magyar felekezeti iskolák a jövő tanévre tanerők nélkül marad nak. I Az ellenséges légkört még súlyosabbá teszi a románok által űzött rémhírterjesztés, amely a legképtelenebb vádakkal illeti a magyar hatóságokat és napról napra annak a románokkal szemben elkövetett rémtetteiről számol be. A menekültek elbeszéléseivel kapcsolatban igen figyelemreméltó, hogy a magyarokkal szembeni ellenséges han gidai inkább csak a városokban és az intellektue’ek részéről tapasztalható. A román parasztság nyugodtan viselkedik a magyarokkal szemben, uigy, hogy ezúttal nem kell tartani esetleges tö megmészáriástól, mint aZ elmúlt év őszen. A román parasztság is észreve heíően megelégelte felettes közegéinek tobzódását i WfMff> ih. a terrorban. Alint már jelentettük, a zsidókat kor- ra és nemre való tekintet nélkül gyüj totaborckba szállították. Erre az intézkedésire az adott okot, hogy a zisiidók az ejtőernyős szovjetkatonákkal és propagandistákkal összejátszottak és velük együttesen szabotázs cselekményeket, valamint gyilkos merényleteket követtek el német és román katonákkal szemben. Mint azt a román lapók is vezetőhelyen közlik, minden egye® ilymódon meggyilkolt román vagy német katona fejében ötven zsidót fognak ki végezni. A zsidók a gyiijíőtáborokba mindössze 3.000 lej készpénzt vihetnek magukkal. Minden egyéb vagyonuk a hatóság ellenőrzése alá kerül. Tekintettel arra, hogy a zsidók összegyűjtését a romániai zsidótörvény alapján hajtőt ták végitóe, számos előkelő román férfi z®idó felesége is gyiijtőtáborba került. A menekültek elbeszélése szerint, bár aitaiános mozgósítást rendeltek el, mégis csak névre szóló behívások tör téntek. A magyar hadköteleseknek mintegy hui«z százalékát hívták be, becslések szerint, azonban legnagyobb részüket munkára vitték és fegyvert nem adtak kezükbe. I Fi^v lem! Megnyílt Gyűlte István bu orraktár és lakberendezési vál'alata, Horthy-ut 30, szám. Felemelték a rendkívüli csefádf segély! A m. kir. honvédelmi miniszter 45100 ein. 23—1941 sz. körrendeleté és a 455.01 elu. 23—941 sz. körrendeleté a rendes, illetve rendkívüli családi segélyek tárgyában a következőket rendeli el: A rendes családi segély havi összege az edidgi 5 pengővel ellentétben, a feleség után 12 pengő, asz igényjogosult gyermekek után pedig havonta 8 pengő. Az a családi segélyben részesülő feleség, aki testi vagy szellemi fogyatkozás, betegség, terhes állapot vagy kiskorú gyermekeinek, illetőleg más ápolásra szoruló hozzátartozójának munkavégzésében nem gátol, amennyiben a hatóság részéről neki felajánlott hozzá illő és károsodása nélkül elvégezhető munkaalkalmat indokolatlanul visszautasítja, igényjogosultságát a segélyre elveszti. A rendkívüli segélyek eddigi összegével ellentétben, a feleség részére havi 12 pengő helyett kis- és nagyközségekben 16 pengő, megyei és törvényhatósági városokban 20 pengő, Budapesten 24 pengő. Gyermekek után az eddigi 8 pengő helyett 10 pengő, Budapesten 12 pengő. Az a rendkivüli családi segélyben részesülő, aki a felajánlott munkaalkalmat viăszaulasitja, mint a rendes segély esetében, igényét elveszti. Az 1939 IY. t.-c. I. paragrafusa értelmében zsidónak tekinthető és ez okból kisegítő szolgálatra behívott személyek hozzátartozói rendkivüli segélyben nem részesülhetnek. Ezek a körrendeletek a kihirdetésük napján lépnek érvényben. Uj nyomozást rendelt ©4 as ügyészség a kopesmai gyilkosság ügyében KOLOZSVÁR, julius 9. (Saját tud.) Kedden déli egy órakor döntött az ügyészség a csütörtökről péntekre virradó éjszakán a Főposta mögött történt korcsmái gyilkosság tetteseinek ügyében. A boncolási jegyzőkönyv megállapította, hogy az áldozat, Varga Gergely, halálának oka fulladás volt. Ugyanakkor a vér- vizsgálat kimutatta, hogy a letartóztatott Szabó Elemér zsebkésén talált vér- nyomok nem az áldozattól származnak- Miután több körülmény ezek szerint még mindig tisztázatlan maradt s a tettesek egyike, Vincze István, arra való hivatkozással, hogy nem emlékszik a dologra, semmit sem ismert be, az ügyészség nem látta indokoltnak a rögtönitélő bíráskodást és elrendelte a nyomozás kiegészítését. így tehát az újabb nyomozás befejeztével, amelyet az előadó ügyész a rendőrség bűnügyi osztályával együttesen folytat le, előreláthatólag nem sta- táriális bíróság, hanem a törvényszék fog Ítélkezni Szabó Elemér és Vincze Sándor, felett. Megkezdődött Kolozsvárén a zsidó- törvény végrehajtásának ellenőrzése flz Értelmiségi Kürmánybizfosság barca a „sirohman“-rendszer ellen KOLOZSVÁR, julius 9. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kedden érkeztek Kolozsvárra az Értelmiségi Kormánybiztosság kiküldöttei, akik ellenőrzik a zsidótör- vénvben előirt bejelentési kötelezettségek végrehajtását. Ugyanakkor a helyszínen kivannak meggyőződni arról, hogy történtek e visszaélések és sikerült-e Kolozsváron a „strohman*‘-rendszer kiküI Ház resgkezdte nyári színétét iz Eidálvi Páti taglal közül gróf Bethlen Lászlót, Ember Gázát és Tusa Gábort a 42 ta^u bizottság tagjává választották BUDAPEST, julius 9. (MTI.) A képviselőház kedd délelőtti ülését Tasnádi Nagy András elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Bemutatta a felsőház elnökének átiratait, amelyek szerint a felsőház a kormánynak adandó felhatalmazás meghosz- szabbitásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta, továbbá a 42 tagú országos bizottságba a felsőház részéről kiküldendő tagokat megválasztotta. A Ház ezután a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszai felett döntött. Vitéiz Zerinváry Szilárd előadó ismertette a bizottság által a törvényjavaslatban megállapította módosításokat. A törvényjavaslat uj cime e szerint a következő: „Törvényjavaslat a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t.-c. kiegé- S7Íléséről és módosításáról. 4 A bizottság négy uj paragrafust vett fel a törvéuyAz Erdélyi Pár! számos tagtól vâlosztoitâK be a bépviseíitiái bizottságaiba BUDAPEST, julius 9. (Az Ellenzék tudósilójától.) A nyári szünet megkezdése előli a képviselőház bizottságaiba személyi változásokat hajtottak végre, amelyek során az Erdélyi Párt számos tagját beválasztották a különböző bizottságokba. így a földművelésügyi bizottság tagjává br. Braunecker Antalt, a gazdasági bizottságba Vita Sándort, az igazságügyi bizottságba Balogh Arthurt és Váró Györgyöt, a kérvényügyi bizottságba Árvay Árpádot és Pálffy Károlyt, a közgazdaisági bizottságba gróf Bethlen Lászlót, a közigazgatási bizottságba dr. Paczkó Elemért, a közjogi bizottságba dr. Mikó Imrét, a naplóbiráló bizottságba báró Szentkereszthy Bélát, a pénzügyi bizottságba dr. Tusa Gábort és Beke Ödönt, a számvizsgáló bizottságba László Dezsőt, a véderő bizottságba Botár Istvánt és Szilágyi Olivért, a zárszámadás felülvizsgáló bizottságba pedig Biró Istvánt választották be. Mint más helyen is jelentettük a 42 es országos bizottság tagjaivá az Erdélyi Párt részéről gróf Bethlen Lászlót, Ember Gézát és dr. Tusa Gábort választották meg. javaslatba. A Ház a javaslatot a bizottsági módosításokkal részleteiben elfogadta. Ezután vita nélkül elfogadták a magyar—német biztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszait. Az egyes bizottságokban megüresedett helyek betöltése következett ezután. A külügyi bizottságban megüresedett helyre vitéz Lukács Bélát választották meg. A 42 tagú országos bizottságba a képviselőház a következő 26 tagot választotta meg: Bethlen László gróf, Csia Sándor, Csizmadia András, Demkó Mihály, Ember Géza, Esterházy Móric gróf, vitéz lm- rédy Béla, Ivády Béla, Jurtsek Béla, vitéz Koíosváry Borcsa Mihály, Krúdy Ferenc, Kunder Antal, vitéz Lukács Béla, vitéz Marton Béla, Matolcsy Mátyás, Ma- rólhy Károly, Pajor Miklós, Petró Kálmán, Rassay Károly, Ronkay Ferenc, Szabó Gusztáv, vitéz Teleki Mihály gróf, Tusa Gábor és Welder Gyula. A bizottsági tagok megválasztása után a Ház áttért a napirend következő pontjára, a mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalására. A mentelmi bizottság javaslatára Ko rody Tibor mentelmi jogát sajtó utján elkövetett rágalmazás, Maróthy Károly mentelmi jogát közlekedési kihágás, lólábbá sajtóvétség címén felfüggesztette. Ezzel a Ház a napirendet letárgyalta. A Ház úgy határozott, hogy üléseit bizonytalan időre elnapolja. Az elnök egy úttal bejelentette, hogy a Ház szünete alatt a felsőház üzenetének átvétele céljából még egy ülést tart, amelynek időpontjáról az elnök a képviselőház tagjait a szokott módon értesíteni fogja. Az üies 12 órakor ért véget. 8zöbölése. 1 r,Sajnos a zsidótörvény életbelépése óta a „strohman“-rendszer nálunk is hihetet- len mértékben elharapódzott. Tág lelkiismeretű és munkakerülő magyar emberek nevükkel zsidó érdekeket szolgáló tőkecsoportokat fedeznek s ezzel, eltekintve attól, hogy maguknak meg nem érdeJ melt jövedelmet és megélhetést biztosítanak, meghiúsítják a zsidótörvény ér- vényrejutását. A magyar ipar és kereskedelem ilyenfajta visszásságai ellen a parlamentben és a sajtóban nagyon sok éles birálat hangzott el, de az eredmény még mindig nem kielégítő. Éppen ezért az értelmiségek kormánybiztosa elhatározta,, bogy , erélyes eszközökkel és eredményre vezető módszerrel véget vet a „strohma- nők“ garázdálkodásainak és minden• képpen megakadályozza a zsidó tőke árnyékába húzódó konjunkturalovagok ! szaporodását. Budapesten már számtalan ilyen 3elki= ismeretnélküli egyén került bíróság elé. Most végre Kolozsváron is erélyesen szétütnek a ,.sţrohmanoka között. Értesülésünk szerint a kolozsvári ellenőrzőszemle több napon át tart és annak eredményéről a kiküldöttek illetékes tényezőknek tesznek jelentést. Molnár Károly a mérki rész apostoli kormányzói helytartója A Magyar Kurír jelenti: Dr. Madarász István kassai megyéspüspök, mint a szatmári apostoli adminisztratura kormányzója, az adminisztratura papságához iuté- I zeit pásztorlevele élén kegyeletes szavakkal búcsúztatta el a közelmúltban elhunyt Székely Gyula apostoli protonotáriust. a rnérki rész volt apostoli kormányzóját, legutóbb pedig kormányzói helvtaírtóját. Egyidejűleg arról értesiti papságát, hogy a mérki rész apostoli kormányzói általános helytartójává Molnár Károly oskrai prépost, mátészalkai plébánost nevezte ki ugyanazzal a joghatósággal, amellyel annakidején az elhunyt generális vikáriust felruházta. _____ HARMINCEZER HOLD FÖLDET TESZ TERMŐVÉ A GARAM ÉS IPOLV FOLTOK SZABÁLYOZÁSA. Bars és Hont varmegyék ben nagy szabályozási munkálatok indulnak meg az évenként áradással pusztító Garam és Ipoly folvók megrendszabályozásara. Ezáltal harmincezer hold terület válnék m«j<l újra termőfölddé.
