Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-08 / 154. szám

ff Zirffö* ». ELLENZÉK â némeMrancIci fiaidé sági egylittműködés WBmm&mms8í i Irta: tír. 3oseK W.nctecíiafo (MN) Az a körülmény, liogy Németor­szág és Franciaország között a francia ■vereség után oly hamar lehetővé vált az együttműködés, nemcsak a győztes Né­metország konstruktiv épitő politikájára jellemző, hanem egyben annak is bizo- nyitéka, hogy a kontinens már megérett az együttműködésre. Németország és a szomszédos Francia- ország együttműködésének gazdasági es technikai féltételei már régtől fogva ad­va voltak, az a politika azonban, mely nem ismert kontinentális felelősségérze­tet és a szomszédok között fennálló el­lenséges viszonyt mintegy megdönthetet­len alapelvnek, Európa természetadta sorsának tekintette, megakadályozta ér vényrejutásukat. Egyes neves német gaz­dasági szakemberek az egészséges dina­mika ösztönétől vezetve, már régen szót emeltek a német—francia gazdasági együttműködés mellett. Közéjük tartozik pl. Carl ßosch, a tekintélyes kémikus és az I. G. Farben vezetője, aki a két nem­zet gazdasági együttműködésében a ké­miai ipar területén tulmenőleg is nagy lehetőségeket látott. , A német—francia gazdasági együttmű­ködés kiőközben már számos területen határozott alakot öltött és most dől el, hogy megállja-e az első próbát. Az együtt­működésnek egyik eleme Franciaország energikus részvétele Európa mezőgazda- sági termelésének fokozásában. Erre mind nemzeti, mind európai érdekből an­nál is inkább szükség van, mivel Nagy- britannia a maga részéről mindent meg­tesz, hogy a két korábbi ellenség gazdasági együttműködését akadályozza és Francia- országot az éhségblokád legkíméletlenebb formájával fenyegeti. Az ipari együttműködés a Franciaor­szágnak juttatott megrendelések jegyében indult meg, de előreláthatólag a közel­jövőben is ez lesz még az együttműködés döntő eleme. A párisi technikai kiállítá­son Németország olyan ipari termékeket mutatott be, melyeknek előállítását haj­landó a francia iparnak átengedni. Áp­rilis folyamán 1700 francia vállalkozó látogatta meg a kiállítást és a kiállított anyagból több, mint 12.000 ipari termék keltett érdeklődést. Juliusban a kiállí­tás francia része is elkészül. A francia ipar főleg elektrotechnikai és gépipari termékekkel, továbbá mürostipari gyárt­mányokkal akarja a német vállalkozók érdeklődését megnyerni. A német vas- és ércfeldolgozó ipar, to­vábbá a kerámia és üvegipar képviselői­vel a francia Comité d‘Organisation meg­felelő gazdasági osztályainak képviselői­vel való találkozásán a német és francia vállalatok között hasonlóképen sikerült közvetlen kapcsolatot teremteni és már is számos megbízás kiadására került sor. A jövő lehetőségeit egyelőre figyelmen ki - vűl hagyva, az együttműködés előnye Franciaország részéről elsősorban a dez- organizált gazdasági élet kerékvágásba lendítésében és a munkanélküliség eny­hítésében mutatkozik. Az ipar a terme­lés folytonosságát továbbra is fenn tudja tartani és az átállítás módozataiban érté­kes tapasztalatokat szerez. Nagy jelentősége van a két ország kar- telljai és piackutató-szervezetei között létrejött közeledésnek is. Ez egyben az európai piacok rendezéséhez is hasznos kezdeményezésképpen jáiulhat hozzá. A francia és német automobilipar együtt­működése például, mely már meg is va­lósult, mondjuk Olaszország belekapcso- lódásával európai automobilkartelié fej­lődhet. Az együttműködés sok esetben a köl­csönös részesedésvállalásban jut kifeje­zésre. A fejlődési folyamat már ezen a téren is megindult. Ezen a módon Né­metország olyan technikai tapasztalato­kat bocsáthat Franciaország rendelkezé­sére, melyeket a francia ipar eddig még nem Ismert. Egy ismert német cellulóze- gyár például Bordeaux környékén a fran­cia érdekeltségek közreműködésével uj cellulózegyárat épit, mely a nemes fenyő- facellulóze-eljárás alapján cigarettapa­pírt fog előállítani. A gyáralapitást bá­rom szempont indokolja: Franciaország rongyból nem tud kellő mennyiséget gyártani, Bordcauxtól délre nagykiterje- désii erdőségek vannak, melyek a cellu- lózegyártás szempontjából eddig még ki­használatlanok voltak, végül pedig a Waldhof-gyárnak a cellulózéból készült cigarettapapix előállításában bőséges ta­pasztalatai vannak. Ennek megfelelően a technikai irányítást a német gyár veszi at, mig a tőkerészesedés francia és né­met érdekeltségek között oszlik meg. Különöcen sok lehetőséggel biztat a kémiai ipar terén való együttműködés, mely mindkét oldalon egyaránt nagy elő­EGYETjcM-mozşâ Ma, kedden rerdkivüíi premier! VELED MfSY Az amerikai Metro-Goldwyn fi'ingyár HARDY sorozatá­nak legujabbb nagyszerű alkotása. — Főszerepekben: tick« R 5986», lew* Síoae, Fai Ho ds:: ts Cecília Parker. Előadások kezde'e hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor szómba on, vasárnap és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9-kor.’ nyökkel jár. Krauch professzor, az I. G. Farben-müvek jelenlegi vezetője, nemré giben részletes tervet ismertetett az eu­rópai kémiai ipar megszervezésére. Eb­ben a tervben Franciaország bauxitjának, fejlődésképes anorganikus kémiai ipará­nak és eddig kihasználatlan energiafor­rásainak kiemelkedő szerep jut. Rögtönifélő Mrősdg elé kerülnek-e a feorssucil gyilkosság tettesei ? Q!a dSIbsa doni az ügyészség KOLGZSVÁR, Julius 8. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hétfőn keiültek az ügyész­ség elé Varga Gergely favágó gyilkosai. Varga Gergelyt egy Malom-utcai korcs mai mulatozás után két favágó társa. Szabó Elemér és \ incze István verekedés közben késsel súlyosan megsebesitették. fejét kővel betörték, majd a főposta mö­götti térségen a Malomárokba dobták. A favágó holttestét pénteken reggel talál­ták meg a Téglás-utca végén, a városi sintértelep közelében. A rendőrség bűn­ügyi detektivesoportja nagyszerű nyomo­zással, Ördögh Zoltán csoportvezető és Császár Béla detektiv irányítása mellett, három óra leforgása alatt elfogta a két tettest, akik közül Vincze István még ma is tagadja, hogy része lett volna a gyil’ hosságban. Bűntársa, Szabó Elemér, amint ismeretes, a bonctani intézetben megej­tett tetemrehivás során beismerő vallomást tett. A rendőrség bűnügyi osztálya hétfőn délben az ügy összes jegyzőkönyveit át­tette az ügyészségre s egyben a. tettese­ket is átkisérték az ügyészségi fogházba. Nyomban felmerült a kérdés, hogy a bűnügy rögtönitélö bíróság elé tartozik-e, vagy sem. Kérdést intéztünk errevonatkozólag dr. Szentkerényi Róbert királyi ügyészségi elnökhöz, valamint dr. Albrecht Zoltán ügyészhez is, akik hétfőn este kapták kézbe a boncolási jegyzőkönyvet. Ennek adatai szerint meglepő, uj fordulat tá­madt az ügyben. A boncolási jegyzőkönyv ugyanis, ellentétben a vizsgálat eddigi adataival, megállapítja, hogy az áldozat halálának közvetlen oka ful­ladás volt s a zsebkéssel szúrt sebek na­pokon belül gyógyultak volna. A bűntényt ezek szerint Szabó és Vincze együttesen követték el, mert — amint Szabó beismerte — együtt dobták be Varga Gergelyt a Malomárokba. Az ügyészségi minősítés is ezek után ugyan­az, amit a rendőrség bűnügyi osztálya is megállapított: szándékos emberölés. Hétfőn az esti órákban dr. Szentkeré­nyi Róbert királyi ügyészségi elnök hosz- szasan tanácskozott az ügyészség illetékes 7 NÍd/ ^ arról, hogy a rögtönbiráskodás megindítása szükséges- e, vagy nem. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy még egy jegyzőkönyv hiányzik a vérvizs­gálattal kapcsolatban. Szabó Elemér zsebkésén ugyanis vérfoltokat találtak s még ebben a pillanatban tisztázatlan, hogy a vérfoltok az áldozat vérétől származ­nak-e. Az errevonatkezó vérvizsgálat eredményét csak ma délelőtt közlik az ügyészséggel s addig a további döntést az ügyészség elnöke elhalasztotta. Egyelő­re két tény tisztázódott: a bűntény mi­nősítése szándékos emberölés s a bűntény elkövetése a légoltalmi elsötétítés tarta­ma alatt, éjjel 12 és 1 óra között történt. Ugyanakkor azonban az is megállapítha­tó, hogy a tettesek ittas állapotban, déltől éjfélig tartó mulatozás után követték el tettüket. Ezek a tények megnehezitilc a döntést s ezért az ügyészség csak az összes ada­tok birtokában hozza meg ma délben ha­tározatát. 1 Románia árulnak meg­áiégml&sáwóí k részletes kimutatást az Árgus BUKAREST, julius 8. Igen érdekes ki­mutatást közöl az árak emelkedéséről az „Argus“. Kimutatja, hogy a különböző élel­miszerek, ruházati cikkek, lakbér, szappan, tűzifa, cipő. ital, stb. mennyit drágu't 1916 augusztus óta. A lap indexszámnak 1916 augusztusára százat vesz és ennek megfelelő­en kimutatja, liogv 194-1 júniusában a cukor 4.500, az éto’aj 5.000, só 4.400, a rizs 14.000, a kávé 12.800. tea 15.900, a bab 4.800, a hús 8.000, a üszt 5.120, kenyér 3.750. bur­gonya 6.000. tej 4.000, vaj 6.900, zsir 7.600, túró 7.700. hal 6.800, bor 8.500, sör 5.850, alkohol 5.600, férfi ruha 8.880, ing 7.400, cipő 8.050, harisnya 8.100, kalap 5.600, lak­bér 8.750, szappan 8010, tűzifa 6.890, épü­letfa 10.620, petróleum 4.300 indexszámot mutat fel, vagvis ha bizonyos áru 1916 au­gusztusban 100 leibe került, annak mostani ára a fent feltüntetett összeg. A drágaság tcihát 1916 óta 7.724 ponttal eme'kedott. 1941 n:á|-:us- 31 és junius hónap között az árak átlagban 11.6 százalékkal nőttek. 1941 január jók cin az élet 60-5 százalékkal volt drá~ gább, mint 1916 augusztusában. 1941 január­jától júniusig 27.67 százalélios az áremelke­dés. A legnagyobb áremelkedés a fűszereknél, teánál, kávénál, rizsnél van. A körülményes szállítás következtében nehéz a piac e’látása. Zsirt, húst, vajat a táblázatban feltüntetett árakon sem lebet kapni. ezeket az árukat csupán uzsoraáron 'ebet beszerezni. Ugyanez a helyzet a többi élelmicikkeknél is. Nincs sem jogunk, sem okunk arra — Írja a lap, — hogy eltitkoljuk a válságot. A sertéshús árát hivatalosan megállapították ugyan, azonban ezen az áron a tenyésztők nem adhatják, mert a sertéshizlalás költsége az utóbbi hónapok' ban 25—30 százalékkal emelkedett. Teljesen azonos a helyzet a vajnál és a tejtermékeknél Egy másik cikkében az élelmiszerpiaccal fogla lkozva, megállapítja az „Argus“, hogy a tejtermékek és a vaj teljesen eltűntek a pi­acról, vagy csak uzsoraáron kapható. A hus* hiány következtében a lakosság hentesáru­kat igyekszik beszerezni. A gyárak azonban kihasználva a kedvező helyzetet, túl magas árakat kérnek, holott a hentesáru javarésze vizet tartalmaz, amit a közönség méregdrágán köteles megfizetni. A szappanhiány következtében a szappan­gyárak különböző lágy szappanokat hoznak forgalomba, amelyet eddig csak a szobafes­tők használtak falak tisztításához. Egy kilo­gram ilyen lágy szappan fél kilogram szap­pant sem tartalmaz — a többi viz. A gyá­rosoknak: előnyösebb, ha lágy szappant árul­nak, mert ennek előállítása olcsóbb és na­gyobb kereseti lehetőségét nyújt. Hiíler fWlliú íáví• apPtíéliozoü a imlprai nyomor ^ny^i SZÓFIA, július 8. (DNB.) Hitler vezér és kancellár a nemrég súlyos zivatarok­tól sújtott bolgár vidékek szükséget szen­vedő lakosságának 500.000 lévát adomá­nyozott. (MTI.) Hábarus füldrafz Uferajiisă Ukrajna, vagy jelenlegi hivatalos orosz néven Ukrajinszkaja Szoesialitevszkája Szovjetnaja Reszpublika, a Szovjet Ta­nácsköztársaság második legnagyobb tag­állama a volt Lengyelország, Románia, a I'ekete-tenger és a Káspi-tó, az Orosz és Fehér-orosz szovjet között terül el 451 ezer négyzetkilométer területen 33 millió lakóval. A X. században Ukrajna a kievi nagyhercegséghez tartozott, de egész tör­ténelme heves harcok sorozata az ukrán nemzeti önállóság és a nagyorosz beke­belezési törekvések között. 1914ben Il-ik Vilmos német császár tervbe vette az ukrán területek megszál­lását, de erre csak három év múlva ke­rült sor, mikor az orosz forardalom le­döntötte a Romanovok trónját és az 1917 április 3 án megalakult önálló ukrán nemzeti tanács német segítséget kért Le­ninek ellen. Ukrajna első hetmanja Szko- ropadszki lett, kit a mind nagyobb tért nyerő bolsevikiek, Fischgon tábornokkal, a néanet csapatok főparancsnokával együtt 1918 julius 30-án meggyilkoltak. Ekkor lépett a politikai színpadra Ke* novaletz ezredes, aki Petejurával, Ukraj­nának a Szovjet Tanácsköztársaságába történt beolvasztása után Németországba menekült és onnan igyekezett ébrentar- tani aas ultrán nemzeti gondolatot. Ukraj­na területén folytak le a legvéresebb har­cok 1920-ban, Denildn és Wrangéi fehér hadserege és a vörös-csapatok között, amelyek végül is az előbbiek leverésével fejeződtek be. Ukrajna gazdasági erejénél, mint Ha­dászati helyzeténél fogva, általános ér* deklődésre tarthat igényt. A zsíros fete-* te csenozion nevű föld, valamint a sár­gás lősz révén olyan hatalmas menţji- ségü gabona terem ott, hogy képes egésa Európát ellátni kenyérmagvakkah De éppen olyan fontossá teszik gazdasági szempontból Ukrajnát a doraeci szénme* dence cukorrépa-ültetvényei és állatte­nyészete. Joggal nevezhető Ukrajna egyébként földrészünk gabonahombárjá­nak, hiszen közepes termés esetén is több, mint 15 millió tonna gabonát arat­nak. Katonai szempontból érdemes megem­líteni, hogy ezen a vidéken vezet közvet­len ut Irán. Irak, Afganisztán és onnan tovább India felé. Határos emellett a Fekete- és a Káspi-tengerrel, a „bevarrt orosz keztyüujj“ legdélibb nyúlványával. Rendeíeí a bevonattak család- Iának mezőgazdasági megsegítéséről BUDAPEST, julius 8. (MTI.) A honvédel­mi miniszter rendeletet adott ki arra vonat­kozóan, hogy a rendkívüli fegyvcrgyakorlatra bt-vonult földműves foglalkozású egyének családjai részére azok kérelmére, a lakóhe­lyükhöz legközelebb állomásozó csapat <* községi elöljáróság által Írásban igazolt rá- szoru'tság esetén a lehetőséghez képest megfelelő számú legénységet és jármüvet bocsásson rendelkezésére. A megsegitésné'l csak kimondottan kisbirto­kosok jöhetnek tekintetbe. A munkára ki­rendelteket kenyérrel csapattestük látja ek egyéb élelmezésükről azonban a munkaadó­nak kell gondoskodnia. Ennek ellenében a knendeltek a mindenkori kozetkezési pénzt (körülbelül napi egy pengő) a munkaadónak megfizetik. A kirendelt lovak számára sze* mestakarmánvról a kincstár gondolkodik. a munkaadónak csak a szálas takarmányt keU biztosítania. Az érdekeltek kérelmükkel for­duljanak a legközelebbi honvédparancsnok- sághoz.

Next

/
Thumbnails
Contents