Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-01 / 148. szám

n 1 *1941 Julian '1. ELLENZÉK mmumuM Ä Ház általánosságban elfogadta esz ügyvédekre venofitezé tor­vényjavaslatot r,ll javaslat lényege az, hogy az ügyvédi kamarai választásokra alkalmazni lehessen Tanúsítványt a magyar faJStösösség tagjainak BUDAPEST, julius 1. (MTI.) A képviselő- ház hétfő délelőtti ülésén Tasnádi Nagy András elnök bemutatta a 36 os országos bi­zottság elnökének jelentését a bizottság el­múlt félévi működéséről, majd bejelentette, hogy Kölcsey István indítványozza, hogy az ügyvédi, valamint a házassági törvény kiegé­szítéséről szóló törvény tárgyalására az ülé­sek idejét 8 órában állapítsák meg. Ezután áttértek az ügyvédekre és az ügyvédjelöltek­re vonatkozó törvényjavaslat vitájának foly­tatására Ruppert Rezső nem tartja időszerűnek a javaslatot, mert a mai idők közepette, ami­kor a közönség egyik oldalon sem tanusit nagy érdeklődést az ügyvédek iránt, fonto­sabb kérdések is várnak megoldásra. A to­vábbiakban a zsidó ügyvédek kiküszöbölése ellen foglalt állást. A javas'atot nem fogad­ja el. Budinszkv László a zsidóság káros befolyá­sát ismertette az ügyvédi társadalom körében. Hangoztatta, hogy a közönség nagy részében tapasztalható, ellenszenvnek az az oka, hogy a zsidó ügyvédek sajátságos üzleti szellemük­kel kikezdték az ügyvédség tekintélyét. Szűk' ségesnek tartja a zsidók kiküszöbölését az ügyvédi kamarából. Semmilyen gazdasági ér­dek sem fűződik ahhoz, hogy a zsidók to­vábbra is bennmaradjanak a kamarában. A javaslatot nem fogadja el. Malolcsy Mátyás kifogásolta, hogy az orvosi kamarákra nem hoztak olyan intézkedést, mint amilyet a tárgyalás alatt levő lörvéuy- I javaslat kilátásba helyez Sürgette a zsidó­kérdés gyökeres megoldását. A javaslatot nem fogadja el. Íz igazságügymaniszler beszéde Ezután Radocsay László igazságügyminisz­ter válaszolt az egyes felszó'alásokra. Han­goztatta, hogy a javaslat tartalma egészében és részleteiben is fedi azokat a célokat, ame­lyeket a javaslattal el akarnak érni. Megál­lapítja. hogy ez a javaslat nem oldja meg az egész függő ügyvédi problémát. Ez a javaslat semmivel sem akar többet jelenteni, mint amennyit mond. Azért hozta ezt a javaslatot a Ház elé. mert meggyőződése, hogy éppen most volt rá szükség, hiszen a nyár folyamán sor kerül az ügyvédi kamarai választásokra. A javaslat lényege az. hogy az ügyvédi ka> marai választásokra alkalmazni lehessen. Egyéb rendelkezések is belekerültek. Ez utóbbiakra szükség volt, mert sok olyan kér­dés merült fel az ügyvédi eljárási szabályzat­ban, amelyek módosításra és kiegészítésre szorulnak. Ami az ügyvédek és ügyvédjelöltek anyagi helyzetét illeti, ennek a kérdésnek szerves és összefüggő rendezése előkészítés alatt áll. A javaslatban szó van az ügyvédjelöltek szol­gálati viszonyaival és az ügyvédeknek köz- megbizatásával kapcsolatos kérdés rendezé­séről. Tudatában van, hogy ez kevés, de még mindig jobb a kevesebb, mint annak elodá­zása. Ez nem jelenti azt, hogy a kormány nem kivan foglalkozni az ügyvédség anyagi helyzetére vonatkozó nehéz és közérdekű problémákkal. Az ügyvédség anyagi helyzete a kormány gondoskodásának állandó tárgya. POZSONY, julius 1. (MTI.) Esterházy János gróf, a szlovákiai magyar párt ve­zére Szlovákia hadbalépésével kapcso­latban az „Esti Lap“ vasárnapi számában szózatot intézett a szlovákiai magyarság­hoz. Ebben többek között a következőket mondja: A Szovjet ellen felvonult hadakban ott látjuk magyarországi testvéreinket és részt vesznek a bábomban a szlovákiai magyarok is. A szlovákiai magyarok mindenkor hí­ven teljesítették állampolgári kőtel$+-- ségeiket. rA magyar kötelességtudás be fog válni most is, amikor a világtörté­nelem legnagyobb csatáját vívja meg a Német Birodalom szövetségeseivel. Fe­lednünk kell ma sainden keserűséget, Ezt a kérdést azonban tüneti kezeléssel nem lehet gyógyítani, banem egyfelől a gazdasági é et tervszerű fellendítésével, másfelől az egész magyar ügyvédségnek szerves rendezé­sével. Ez a szerves szabályozás előkészítés alatt van és éppen ezért örömére szolgált Petró Kálmán ezzel kapcsolatos határozati javaslata. A miniszter megállapította, hogy a visszacsatolt részeken már most érvényben van az ügyvédi kamarákban a hatszázalékos arányszám. A miniszter végül visszautasitotta Maróthy Károly megjegyzését, hogy a javas­lat a közvélemény megtévesztését szolgálta volna. IIaúla Róbert, Szögi Géza és Incze Antal ellenzéki felszó alása után a Ház általános­ságban elfogadta a javaslatot. Elfogadta Pe tró Kálmán határozati javaslatát is, amely­ben kéri a kormányt, hogy a zsidó ügyvédek működését korlátozza 9 házassági törvény Ezután áttértek a házassági törvény módo­sításáról és kiegészítéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalására. A javaslat tárgyalása so­rán az Érdélvi Párt vezérszónoka: Paál MAROSVÁSÁRHELY, julius 1. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A szé­kely fővárosban ma választották egyha­zuk uj vezetőit a magyar unitáriusok. Nem véletlen, hogy Marosvásárhelyre hívták össze a püspökválasztó zsinati fő­tanácsot. Elsősorban a székely népet akarták megbecsülni ezzel. Azt a népet, amely az elnyomatás legnehezebb eszten­deiben is törhetetlen hittel bízott a ma­gyar feltámadásban. És a mai világese­mények izgalmaiban különösen helyes volt az is, hogy János Zsigmond, az utolsó választott magyar király és első erdélyi fejedelem emlékének hódolt az unitáriusok összessége. Szükség van arra, hogy minél gyakrabban idézzük az 1571-es marosvásárhelyi országgyűlés ha­tározatait. A vallásszabadságról szóló tör­vénycikk az erdélyi magyarság felvilágo­sult szellemét és összetartását bizonyítja. Ma sokkal inkább szükség van erre az egységre, mintl bármikor. Emlékezzünk tehát kegyelettel dicső elődeinkre, akik a vallási villongások korában belátták már, hogy Erdélyben szembe kell szálla- ni minden olyan áramlattal, arai különb­séget tehet magyar és magyar között. Kisebbségi küzdelmeinkben voltak olyan korszakok, amikor az unitárius egyhátz kebelében nem volt teljes az csak egy célunk lehet, hogy egyesült erővel a legteljesebb egyetértésben fog­junk össze mindannyian a végső győze­lem leggyorsabb, legteljesebb kivívá­sáért. Mindjárt az önálló szlovák állam megala­kulásakor a magyarság jelentkezett kon­struktiv munkára. Erre a konstruktiv munkára való készségnek és az állampol­gári kötelességnek hiánytalan vállalásá­nak mi sem lehet hathatósabb bizonyíté­ka és igaizolása, mint az, hogy a szlovák állam vezetői által elhatározott és meg­indított háborúban a magyarok is fegy­vert fognak és véráldozatot hoznak. Vál­laljuk az újabb terheket és az újabb ál­dozatokat, mert megdönthetetlen a hi­tünk az igazság győzelmében. Árpád. Bocsáry Ká'mán, a javaslat előadója is­mertette a javaslatot. A mágyar faji közös­ségbe tartozók alatt nemcsak azt értjük —• mondotta —, akiknek ősei itt nyugszanak, hanem mindazokat, akik itt teljes lelki és érzelmi közösségben az országgyarapitó ma' gyarsággal a nemzeti érdeknek magasabbren- diiségét a történelmi értékeink állandó fej­lesztését kívánják szolgálni. Szólt a zsidóság faji különállóságáról és hangoztatta, hogy szükséges a zsidók és nemzsidók közötti vérkeveredés megakadályozása. Kiemelte, hogy a javaslat faji alapon állapítja meg, hogy lei a zsidó. Felvetette az eszmét, hogy zsidókataszterben ke'lene a zsidókat nyilván­tartani, továbbá szükségesnek látja, Hogy ne csak olyan tanúsítványt adjanak ki, amely arról szól, ki nem tekinthető zsidónak, ha­nem olyat is, amely azt bizonyít ja, hogy va­laki a magyar fajközösséebe tartozik. Ezután az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülé­sét holnap délelőtt 10 órakor tartja és azon a házassági törvényjavaslatot tárgyalja. Az ülés két órakor véget ért. egyetértés. Ezeket a belső harcokat azon­ban nem személyes ellentétek okozták. Hiszen minden erdélyi magyar ember ar­ra törekedett, hogy minél inkább hasz­nálhasson nemzetének!. Aggódó vívódá­sok közepette sokszor azért kerültünk el­lentétbe, mert nem tudtuk, hogy melyik a leghelyesebb a boldog magyar jövendő érdekében magunk elé tűzött feladatok közül. Személyi harcok olyankor kelet­keztek, amikor azon vitatkoztunk: vájjon ki a legalkalmasabb vezéri szerep betöl­tésére. Ez volt a magyarázata az unitá­rius egyház belső küzdelmeinek. * Jóleső érzéssel számolhatunk be a fel- szabadulás utáni unitárius zsinati főta­nácsról. Két párt vívott nemes küzdel­met a püspöki méltóság betöltésével kap­csolatban. Az egyik jelölt Józan Miklós budapesti unitárius esperes volt, aki ma már abszolút szótöbbséggel megválasztott püspöke a magyar unitárius egyháznak. A zsinati főtanács tagjainak másik cso­portja dr. Kiss Elek püspökhelyettes, egyházi főjegyző személyében látta az egyházvezetés helyes megoldását. Zárt ülésen történtek a vitatkozások. A válasz­tás Józan Miklós győzelmével végződött. Az uj püspök szívhez szóló szavakkal kö­szönte meg az általános bizalmat. Egy­úttal azonban azt is hangoztatta, hogy ezután mindenki egy akarattal kell mun­kálkodjék az egyház jobb jövője érdeké­ben. Megválasztása után adott sajtónyi­latkozatában kijelentette: — A hit, a munka és a becsület jegyében akarja kor­mányozni a unitárius egyházat. Lelkészhez és igazi emberhez méltó program ez. Mindennél beszédesebben bizonyítja, hogy az uj püspök nagy elő­deinek szellemében intézi majd az ősi unitárius egyház ügyeit. Nem volnánk tárgyilagosak, ha nem ismernénk el, hogy dr. Kiss Elek püspök- helyettes, főjegyző is nemesen viselkedett a küzdelemben. Nem adta a megsértődot- tet a választási eredmény kihirdetése után. Továbbra is résztvett a tanácsko­zásokon és a zsinat bezárása alkalmával ő mondott köszönetét a főtanácsi tagok munkájáért. Ez a helyes magyar állás­pont. A körülöttünk tomboló vérzivatar idején igy kell gondolkozni minden igaz magyarnak. Teljes munkaerővel kell szol­gálni a közösséget és mindannyiunknak meg kell hajolni a többség akarata elölt. * Uj ember került az unitárius egyház világi vezetőségének élére is. Dr. Géléi József egyetemi professzor személyében a székely nép gyönyörű karriert befutott gyermeke vállalta el a főgondnoki mél­tóság felelősségteljes teendőinek végzé­sét. Az egyház másik főgondnoka a bécsi döntés következtében nem vehet részt az unitáriusok ügyeinek tényleges intézésé­be n. Ezért százszorosán nehezebb az a feladat, amely dr. Géléi Józsefre hárul. Az uj főgondnok ősi unitárius család leszármazottja. 1885-ben Árkoson szüle­tett. Számos elődje volt hasznos munká­sa az egyháznak. Géléi Józsefet papnak szánta az édesapja. Bár már diákéveiben sokat legátuskodott, hajlamai a tanári pályára vonzották. Középiskolai és egye­temi tanulmányait Kolozsváron végezte. 1912-ben Kolozsváron unitárius gimná­ziumi tanár és ugyanakkor egyetemi ma­gántanár lett. Az összeomlás előtt már rendkívüli tanára a kolozsvári egyetem­nek. Erdélyben maradt az impériumvál- tozás után is és a kolozsvári unitárius főgimnáziumban tanított egészen 1924-ig, amikor a szegedi egyetem nyilvános, ren­des tanárává hivta meg. Tudományos munkásságának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjává választotta meg. Há­rom évvel ezelőtt, az Ő rektorsága ide­jén, avatta a szegedi egyetem diszdoktor- rá azt a két külföldi papot, akik a leg­nehezebb elnyomatás éveiben az erdélyi magyarság segítségére siettek. Személyé­ben tehát olyan ember vállalta el az uni­tárius egyház világi vezetését, aki sziv- vel-lélekkel tisztában van az erdélyi kér­désekkel. * Nem lenne teljes az unitáriusok zsinati főtanácsáról irt megemlékezés, ha nem számolnánk be arról, hogy milyen egyön­tetű lelkesedéssel köszönte meg a zsinati főtanács dr. Mikó Lőrinc volt egyházi titkár felbecsülhetetlen értékű munkáját. Tizennyolc esztendeig látta el a kolozs­vári törvényszék egykori bírája az egy­házi titkári teendőket. Teljes munkaere­jét, ragyogó jogászi képességeit az egyház szolgálatának szentelte. Hogy az unitá­rius egyház a legnagyobb megpróbáltatá­sok között is megtudta őrizni életerejét, nem kis mértékben fűződik dr. Mikó Lő­rinc nevéhez. A felszabadulás után táblai tanácselnökké nevezték ki a kitűnő jo­gászt. Ezért vált meg az egyházi szolgá­lattól. Kisebbségi sorsban eltöltött évek megbecsülését jelenti a zsinati főtanács egyhangú köszöneté. Mikó Lőrinc dr. munkája követésreméltó példa lehet minden magyar ember előtt. Összefoglalásként megáll apitha tjük: Sokszor helyes, ha nemes verseny kelet kezik a vezetésre hivatottak között. Egészséges minden olyan küzdelem, amely után nem marad méregfulánk a szivek­ben. Erre bizonyság az unitárius püspök­választás. És tisztelet illeti a becsületes, önzetlen munkát, amelyet olyan beszé­des móon jutalmazott meg a marosvásár­helyi zsinat. Hassa át ez a szellem minden magyar intézményünket, mert csak igy dolgoz­hatunk maradéktalanul Erdély boldog jö­vendője érdekében. VÉGH JÓZSÉF. Öngyilkos lett egy fiatal kolozsvári ácssegéd KOLOZSVÁR, julius 1. (Saját tud.) Tragikus módon dobta el életét egy fia­tal kolozsvári ácssegéd. Bükkös József. A Bezerédj-utca 9. szám alatti lakásán, mialatt felesége nem volt odahaza, fel­akasztotta magát és mire az asszony egy negyedóra múlva hazajött, halott volt. Az öngyilkos ácssegéd zsebében rnindös//- sze nehánysoros búcsúlevelet találtak, amelyben azt Írja, hogy ne is kutassák, mi indította végzetes elhatározására, mert eunek igy kellett lenni. Az öngyilkosság ügyében a rendőrség vizsgálatot indí­tott és annak során a tragikus sorus ács segéd több ismerősét kihallgatták, akik egybehangzóan azt vallották, hogy az alig harminekétéves Bükkös József az utóbbi időben buskomor volt. Többször emlí­tette elkeseredett hangon, hogy semmit sem ér az élete, mert nem tud munkát kapni. Minden valószínűség szerint efe- letti elkeseredésében vált meg az élettől. „Megdönthetetlen a hitünk az igazság győzelmében I“ Esterházy János gróf szózata a szlovákiai magyarsághoz Az unitárius egyház vezető­sége az összetartás szelle­mében végzi munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents