Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-31 / 174. szám

19 4 1 ] u ‘ I it s 3 1. ellenzék megdöbbents beszélgetés Biró István telsCIidzI taggal, az Érdéig! Párt advarbelgmegget elnökével Odvarbelgineagőrfl, ahol több tíz­ezer köbméternyi kitermelt fa rothad, mert a vármegyében nincs vasat és járható át BaSKEá KOLOZSVÁR, július 31. A Székely­föld sorsdöntő kérdéseiről általában ke­vés szó esik. Ha arról van szó, bogy a magyar föld itt-ott mutatkozó elgyengü­léseit életerővel pólolni kell, szívesen gondol mindenki a Székelyföld erős, színtiszta, munkakész népére. De általá­ban Sízó kevés esik erről a földről, mely nek elszigeteltsége a mai közlekedési vi­szonyok között semmiféle szükséghely­zettel sem menthető. Bíró István felső­házi tag. az Erdélyi Párt udvarhelyvár megyei szervezetének elnöke, a hazájá­ban is, Kolozsvárt is, Budapesten is any- nvira becsült gazda, ki tanári diplomá­val, világháborús vitéz századosi rangjá­val ott élle át gazdatársai sorsához idő mult életét kis birtokán, vármegyéjében, az ősi székely földön, — ma is kiapad­hatatlan életerővel, tervgazdagsággal, hí­zón és kertelés nélkül beszél vármegyé­jének, Udvarhelynek mai életéről, ami­kor az Ellenzék közönsége számára sor jában terítjük elé a mai életet leginkább megtöltő kérdéseket: Egész Ildvarltelymsgye területén nincs vasat — Mindent ott kell kezdenünk — mondja a megdöbbentő valóságot, — hogy Udvarhelyvármegye egész területén, ahol több, mint másfélszázezer ember él, ahol ősrégi városok, európai hirü fürdő­helyek feküsznek egymás mellett, mind­össze huszonkét kilométer hosszú vasút­vonal van csak. Egy kis összekötő vici­nálisvonal, Udvarhely és Székely kér esztur között, amelynek folytatása sehol sem­miféle irányban nincs, sem Udvarhely­ről. sem Székely-keresztárról. A román uralom alatt mindennél mostohább sors jutott a szinmagyar Székelyföldnek s igy hiába is igyekeztünk volna közlekedési viszonyainkon javítani. — Pesten nem akarják elhinni: Ud­varhelyről, vagy ami még szebben hang­zik. Udvarhelyvármegye egyetlen váro­sából, vagy községéből sem lehet vasúton sehová sem. utazni az ország belsejébe, vagy más megyék felé. Budapest fele Udvarhely utolsó vasiiti állomása a me­gyeszékhelytől száznegyven kilométerre fekvő Szeret falva, ahová öt órás autó­buszutazással lehet csak eljutni. Ha va­laki Udvarhelyvármegye székhelyéről, Udvarhelyről Budapestre utazik, reggel fél hétkor felül az autóbuszra, hogy fél egykor elérhesse a Beszterce felől jövő gyorsvonatot, mellyel aznap éjfélkor, vagy ha késés van, másnap hajnalban er ! el a fővárosba. De Kolozsvárra is csak ' délután 4 óra utánra juthat el az ember. Csíkszeredára öíyenkifoinéíeriisl országaién két és félóra az aaíoimsz menetideje — Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy a vármegye utjai is teljesen hasz­nálhatatlanná lettek a román uralom alatt. Az ötven kilométernyire fekvő Csíkszeredára két és félórás menetidő­vel jut el a társasgepkocsi. íme néhány hihetetlennek tetsző adat: Udvarhelynek Sepsiszentgyörgygyel közvetlen kapcsola­ta nincsen. Megy egy autóbuszjárat Bá­róira és onnan egy másik társaság tár- saskoesija Sepsiszentgyörgyre, de kéré­sünket, hogy a kereskedelmi miniszté­rium adjon közvetlen járatot a két vá­ros között, eddig nem teljesítették. Az utak igen rosszak. A mindössze százkilo­méteres szakasz napi két járatig terjedő közvetlen kapcsolatát nem tudták meg* oldani. — Udvarhelyvármegye egész lakossága mérhetetlen kárát látja a vasút és a köz­lekedés hiányának. Kalákamozgalom in­dult és a lakosság elhatározta, hogy ma­ga önköltségen megépíti a vasutat az Erdő vidék—Barát—Málnásfürdő szaka­szon, hogy egyrészt a kapcsolat itt érje el a székely körvasút meglévő csonka- hálózatát, másrészt a Vargyas—II omor ód- völgye—Udvarhely szakaszon. Ezt a száz­kilométernyi vasútvonalat a lakosság ma­ga akarja kiépíteni, mi adjuk hozzá a kézimunkáit, a fuvart. a földmunkát, a követ, a talpfát, az állomásépületek anya­gát és napszámait, az államtól csupán mii­szaki irányítást kérünk. Annyira ment az áldozatkészség, hogy műszaki nyug­díjasok is jelentkeztek a szakmunkák önzetlen elvégzésére. Megállapítottuk, hogy még a vasúti sínek elkészítését is meg tudjuk oldani, ha Szentkeresztbá- nyán megfelelő prés-üzemet állítunk fel. A magyarhermányi bányák megnyitásá­val egyébként is rengeteg vasanyagot le­het biztosítani. Ugyancsak meg kell te­remteni az összeköttetést Keresztur é»s Marosvásárhely felé is. Ebben az irány­ban Parajddal és Balavásárral kell össze­kötni a keresztúri vonalat. — A kalákamozgalom tervéről még januárban megtettük a felterjesztést, de mindmostanáig nem kaptunk választ reá. A székelység tehát a maga részéről min­dent meg akar tenni: felajánlotta teljes önzetlenséggel a szükségeseket és igy a magyar munkaszeretetnek és életrevaló* ságnak példáját adja az egész ország előtt. A vasút pedig olyan vidékeken mehet majd keresztül, melyeknek hatal­mas puhafa és kemény fa gazdagsága, gyógyvíz és ásvány kincse jótékonyan hatna ki nemcsak az egész vidék gazda­sági helyzetére, hanem e cikkek országos piaci áralakulására is. A székelyföldi vasútvonalon Udvar­helyhez a legközelebb eső vasúti állo­más a csíki vonalon fekvő Málnásfürdő, mely Barótboz 22, Udvarhelyhez 72 kilo­méternyire esik. A két legnépesebb és természeti kincsekben leggazdagabb vi­déknek, Erdővidéknek és a Homoród- medencének sincsen egyetlen kilométer­nyi vasútvonala sem. Pedig a székely körvasút annakidején a nevét is azért kapta, mert ezen a vidéken át valóban körvasúinak tervezték. Nem épült ki, igy maradt máig csonkavonal. nem lebst elszállítani a fát, mert nincs közlekedés Udvarbelyvármegyéből rna a közleke­dési hiányok miatt egyáltalán nem lehet a fát elszállítani. Többtizezer köbméter­nyi fa rothad, pusziul kitermelve, mert A vármegye lakossága számára min­denképpen áldás az útépítéssel kapcsola­tos munkák megindulása. Eddig százöt­ven kilométernyi országút készült el. Tel­jesen elhanyagolt, alapépítményeiben is tönkrement állapotban szabadultak fel a mostoha banásmódu román uralom után utaink és összesen minlegv háromszáz EBBB01 Ersilet§ ifirííánysk foíék^piái Pengő UO-téS kezdve Fototechnika Fanta, Mátyás kiráív-’ér 13. sz. kilométernyi országutunk volt. — telje­sen tönkretett állapotban. Ennek a fele már eddig elkészült. Bár először egymil­lió pengős útépítési alapra kaptunk a kormánytól ígéretet és a valóságban csak évi 300 ezer pengő lett belőle, a munka megindulása és mai menete igy is telje­sen megszüntette az egész vármegye terii- leién a munkanélküliséget. Annyira, hogy még más megyékből is kellett munkáso­kat hozatni. Egy-egy munkás napi 4—ő pengős keresetig is eljut, ez pedig igen nagy eredmény. A fuvarosokkal együtt mintegy ezernyi ilyen nyomorúságos sor­ban küzködő csalod jutott biztos és jó kenyérhez. És mert az útépítési munka­iatok még évekig eltartanak — a további országutépilés után a megyei és községi utak megjavítására kerül a sor — a vár­megye munkanélkülisége esztendőkre megszűntnek tekinthető. Szabad ég alatt töltöttek éjszakát és sietve elmenekültek Udvarhely nyaralóvendőgei — Felesleges külön hangsúlyoznunk, hogy idegenforgalmi szempontból milv nagy jelentősége van a közlekedésnek. A jHirajdi sós fürdő, Udvarhely két sós fürdője és egy kénesfürdője, a Szeilce- jorrás, valamint Homoród-fürdő tömege­sen vonzhatna a fiirdőzőket, ha azok szállíthatók és elhelyezhetők volnának. Tódultak Udvarhelyre is az idén az or­szág minden részéből a nyaralóveüdégek, de akik ideérkeztek, azok vagy aznap, vagy egy szabad ég alatt töltött éjszaka után másnap rohanvást menekültek to­vább, mert például Udvarhely városának, a megye székhelyének egyetlen szállodá­ja sincs. Nemcsak modern, hanem semmi­féle szállodája. Egyetlen befogadóképessé­gű szállodánkat a varos vette meg város­háza céljára. Ezt a vásárlást sokan kifo­gásolták, nem is ok nélkül, mert a ro mán tulajdonostól, aki annakidején presz- saióval végrehajtott közmunkák verejté­kén jutott az épülethez, a legjogosabb ki­sajátítási eljárás utján, a meghozott nagy- áldozat nélkül lehetett volna a legtörvé­nyesebb utón is megszereznie a városnak I ezt. az ingatlant. I A város most úgy igyekszik a hiányo­kon segíteni, hogy a régi városházát fel­ajánlotta turistaszálló céljaira. Még ezt a primitiv megoldást sem sikerült eddig biztosítani, mert a kereskedelmi minisz­térium részéről ígért harmincezer pengős hozzájárulási máig sem kaptuk meg. Ha idejében megkaptuk volna, a nyaralók egyrészét megtarthattuk volna. A Hargi­ta Testedző Egyesület a madarasi Hargr tán menedékházat és turistaházat épített. Ez az épület is befejezetlenül áll, mert o kereskedelmi minisztérium megígért 15 ezer pengős támogatása ide sem érkezett meg. Ha illetékes köreink ezt az ügyet idejében szorgalmazták volna, már készen állana ez az épület is és tele volna jó­kedvű nyaralókkal. Ezzel a szorgalmazás­sal azonban itt is, egyéb kérdésekben i< sok a baj. — Udvarhelyen, a megyeszékhelyen sem vízvezeték, sem csatornázás nincsen. Villanyunk van, de szivógázmotoros üze­me az ország legdrágább áramát szolgál­tatja. Több mint harmincezer tagja van a párínak — A háziipar és a kisipar ügye a vár­megye lakosságának legnagyobb részét a legelevenebben érinti. Ha sikerült vol­na néhány gvapjufeldolgozó telep felál­lítása, annak munkájába úgyszólván az egész lakosság belekapcsolódhatnék. Az első ilyen telep kísérletként most indul meg Olasztelkén. A szociális szervezet­nek azonban az a célja, hogy mielőbb több ilyen telep létesüljön a vármegye területén. A Szociális Szervezet munkájá­ról általában csak a legnagyobb elisme réssel és hálával beszélhetünk. A lakos­ság maga is lelkes örömmel gondol ennek a szervezetnek a munkájára, mely ráin- denütt ott van, ahol segíteni kell és már eddig is 12 napközi otthont létesített a vármegye területén. Kevls a tisztviselő nem lehet elszállítani. Valamennyire meg lehet még akadályozni a további mennyi­ségek pusztulását az utolsó órában most megkeidett szenesitési eljárás révén. 1 —Egyébként maga az Erdélyi Pá;,- is több ez.er pengőt osztott már ki segélyként »z arra leginkább rászorulóknak. A pártköz­pontban nagy az élet. A vármegye területén, a női tagokat is beleszámítva, több, mint harmincezer tagja van az Erdélyi Partnak. Ügyesbajos dolgával rengeteg ember keresi fet a párt vezetőit és ezeknek hivatalos dol­gaiban, kérvényeik elkészítésében, a tanács­adásban, ügyeik sürgetésében állandó erős munkát kell végeznünk. Visszatérő pana szunk, hogy a közigazgatásban lassan halad­nak előre a dolgok. Áltaíláuos haj, hogy úgy­szólván mindenütt kevés a tisztviselő. A me­gyei és városi közigazgatásban éppen úgy, mint a pénzügynél vagy az igazságszolgálta­tásnál. Főiként a Segédszemélyzet létszáma kicsiny. A legtöbbször a párt leghatározot­tabb szorgalmazásának sínes meg az eredmé­nye. Előfordul, hogy például a pénzügymi­nisztériumba felterjesztett akták ügyében bat-hét hónap múlva sem érkezik meg az ér­dekelt kisemberek számára a válasz. Az ilyen kérvényező sorsa a levegőben lebeg és rend­szerint csak akkora késedelemmel tudják meg, hogy ügyük nem nyert kedvező elinté­zést, amikor már közben egyéb álláslehető­ségről is Vkésrek. Elvégre személyi okmá­nyait senki sem képes egyszerre eredeti pél dánybato több hülyre beadni. Helyesebb vol­na, — ha már érthető okoknál fogva telje sitbetctlenek az ilyen kérvények — ha sür­gősen megadnák az elutasitó választ is. — Mialatt a fizikai munkásság munkanél­külisége az útépítés révén teljesen megszűnt a vármegye területén, az értelmiségi munka­nélküliség csak 50 százalékosan volt csök­kenthető. Ez nagy kár és emiatt sok a panasz is, mert a román uralom idején amúgy is BRISTOL SZÄLLOM BüüäPESI DUMPIRTM < Előkelő családi s táj- j loda. olcsó árakkal- Egyágyas szoaí: / pengőtől. Kétágyas szoba már Í2 psfl- götől. Kitűnő étte­rem és kávéház. — Előrékeny kiszo’gálás 3!!

Next

/
Thumbnails
Contents