Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-31 / 174. szám
Tfn ÎWftaM SI, ELLENZÉK Közéleti babonák (__C.) Nincs dé® baj! Meg fantomok, agyrémek elleni Ls harcolni keli. Sok hozzánCm- értő ember ágál ma a közéleti porondon és 0IVflti szamárságokat igyekszik a közvéleményben elhitetni, hogy lassacskán már gyeidnek módjára keU a tömeghez száláni. mindent élőiről, szegről-végről megmagyarázni és kigyomlálni a legekből a konkolyt, a mesterségesen terjesztett gazt. (I Nem akarunk abba a hibába esni, hogy a „közvéleményt“ és a .»nemzetet“, vagy a „népet“ összetévesszük a „tömeggel“, azonban napjaink történelmében annyira nagy ■szerepe van a szervezett tömegnek és az európai átalakulásban a tömegek vágyának, teőt cselekvő közreműködésének, bogy nem Sehet szó nélkül hagyni egynémely veszedelmes és káros jelenséget, amely mindig a tömeg körébe igyekszik befészkdődni. 11 Az elmúlt világháború és az azt követő idő megtanított arra, hogy fokozott figyelemmel kell lenni a tömegekben fo'yó lelki átalakulásokra és jelenségekre. Az ]848-at követő és az első világháborúig terjedő időszaknak egyik jellegzetes tünete például az volt, bogy fokozott befolyást adtak a tömegnek, de nem gondoskodtak arról, ho?v ezzel a tömeg helyesen élni is tudjon, sőt a demokrácia és az általános szavazati jog elő- harcoSai nem is álmodták, hogy a tömeg politikai befolyása milyen irányban fog hatni. És ez nagy tévedés volt. egyike talán a legnagyobb politikai tévedéseknek. Ténykérdéseket nem lehet szavazassa»! eldönteni és az ismereteket nem lehet hangulattal pótolni. A tiszta demokrácia csak fejlett és nagyon nyugodt életet élő nemzetek körében bizonyult egészségesnek és termékenynek. Egy bizonyos műveltségi fokon álul, vagy pedig -— a műveltségi foktól függetlenül — bizonyos kedéiybcíi tulajdonságok esetén a szavazási elv és a tömegek megnyerésének módja nem a „népakarat“, hanem a „néphangu- lat“ felé terelte az eseményeket. S ilyen lett azután az eredmény is. 1 Ami pedig igaz az egyes országok tekintetében, igaz volt nemzetközi vonatkozásban is. A Népszövetség siralmas szereplése a legjobb példa erre. Tálán nem is az volt a leg“ nagyobb hibája, hogy minden kérdésben kétféle mértékkel inért és fennállásának nagyobbik időszakában nem a tárgyi igazság és a nemzetközi rend érdekeit szolgálta, hanem az, hogy menthetetlenül és végzetesen tanácskozó és üzava2Ó gépezetté vált. Hogy tragikus demokrata intézmény voit, a szó rosz- szabb értelmében. Azon a mélységes lélektani tévedésen épült fel, hogy ha valamilyen nehéz kérdésben egy okoá ember, vagy két okos ember nem tud eredményre és döntésre jutni, akkor majd ötven, vagy kétszáz középszerű biztosan kifundál valami okosat. ‘ Persze nem fundált ki semmit, csak elhatározta, hogy később majd talán határozni fog. Nem ért egy fabatkát Sem a* intézmény, amely csak kis népek egészen kis kérdéseivel tudott megbirkózni és még azokkal gém mindig. Az«n sem lehet csodálkozni, hogy sok és jogos pánasz van mindenütt a politikára, ahol a napi hangulat, a jelszó és a szolgai módon érvényesített többségi elv irányítja az ügyek intézését. A parlamentáris világnak — tévedés ne essék, nem a mai magyar parlamenti rendszerről van szó! — ez volt az eredendő bűne: »í.’m tudott mit kezdeni a tömeglélektani erőkkel és így, akarva, nem akarva, intézményesen bevitte a demagógiát — a tömegek megnyerésének legrégibb és gyakran eredményes módszerét — az ulkotmány sáncai mögé. Nagy tévedésben van az, aki ezt a jelenséget a „korszerűnek“ nevezett átalakulással és a kritikának ma tagadhatatlan háttérbe szorulásával magyarázza. Nem az uj vi*ág előjele, hacCm a réginek maradéka ez! Súlyos örökség! Végzetesen bonyolítja életünket, útjában áll a legegyszerűbb és legész- szertibb megoldásoknak és megbénítja a cselekvést, mert általa falrafestett Ördögök szólalnak meg és fantomok, a tömeg képzeletében burjánzó különféle balhiedelmck irányítják az életet. Mintha az nem volna urrmgyis elég küzdelmes és nehéz! Ezerszámra lehetne emlegetni és jellemezni a különféle közéleti babonákat. Vau belőlük éppen elég. Azokon a területeken, amelyek húsz Veztendon át idegen elnyomatásban eltek, talán kevesebb az efféle lelki és szellemi métely, hiszen az elnyomatás és az üldöztetés védekezésre kényszCrit^tte a magyarságot, a védekezés pedig kegyetlenül sz:- goru iskolában tanítja a realitások tiszteletét. Ezeken a helyeken nem lehet, üres szavakat puffogtatni és dobbal verebet fogni, mert a valóságérzet erősebb és a fantomokat senki sem hajlandó embernek tekinteni. De a t<>- mrglélektan szabályai közé tartozik az is, hogy amit az ember állandóan hall, amit mechanikusan ismételnek a fülébe, azt előblt- utóbb elhiszi. Azért hát szükségesnek tartjuk, hogy errefelé is rámutassunk néhány lelettegea és ostobán káros előítéletre, amely végeredményben mindennapi kenyerünkön rágódik. A sokféle közéleti babona, képzelt ellenség, meg nem értett és nevén nem nevezett jelenség közül legfontosabbak azok. amelyek gaz- dasági életünket kezdik ki. Például: az ipar- edenes jelszavak. Nehéz megállapítani, hogy ki teremtette meg e»nék a divatját és ki voit ez a félmüveit, vagy egészen műveletlen demagóg, aki ezekét bevitte a köztudatba. De az bizonyos, hogy jóidéig általánosan elterjedtek voltak és -—a tömeg lelki törvényszerűségei szerint — lassacskán már nem is jelszavak, hanem „közismert tények“ köntösét öltötték magukra. Például: „az iparfejlesztés sidyoä áldozatokat követel a mezőgazdaságtól .. . üvegházi ipar ... a tőke kizsákmányoló szerepe ... a busás hasznot zsebrevágó nagyipar, a felesleges és káros iparosítás . .. ■ a túlzott vámvédelem segítségével kifenyész- j tett gyárak ... le kell építeni a felesleges j ipari üzemeket . . . minek nekünk nehéz- 1 ipar?...“ Soha értelmes, hazáját szerető és gazdasági ■ életet némileg áttekintő ember ilyeneket j nem mondhat. Elég sajnálatos, hogy a csőn- j kaország agrárköréiben — nem is olyan ré- j gén -— akadtak még közéleti szószólók, akik S efféléket hangoztatni merészeltek. Igazán 1 nem a magyar gazda és a magyar mezőgazda- ' ság felelős értük. Mert annyi józanság aztán j minden épelméjű magyar emberben van, hogy i felháborodással leintsen bárkit is, aki például i efféle badarságokat mondogatna: „meg ké'l j szüntetni a mezőgazdaságot és a tengerentni- J ról olcsóbb búzát és égyéb terményeket be. hozni ... a haladásra képtelen mezőgazdaEGYETEM MOZGÓ IKES ÉRTÉS Mozgalmas cselekményü film, rendkívüli rendezéssel, kitűnő szereoosz- tással. — Főszerepekben: BRENDA JOYCE és RICHARD GREENE. sag ... a vámvédelem segítségével a fogyasztó rovására élősködő gazdaosztály . . . minek nekünk mezőgazdaság? ... lé kelj építeni a felesleges kisgazdaságokat . .Ugyebár, j*. zan értelmünk és a föld jelentőségét ismerő reális érzékünk, amelyet a magyarság ősere. deti agrár-jellegé tartott meg, tiltakozni ilyen szamárságok eile«? A reális és tudományos valóság pedig az, hogy egy bizonyos népsűrűségen felül csak az ipar tudja a népet eltartani, táplálni és jólétét növelni. A valóság pedig az, hogy Magyarország iparát mesterségesen letörni, a gyárakat lebontani és elhordatni s magunk- nak a „parasztország“ másodrangu, gyarmati szerepét szánni, egyénlő volna népünk mesterséges szegényesitéséve! és életlehetőségeinek elpusztításával. A cseh Uralom a Felvidék egyes részein éat cseleked** Mert célja volt, hogy a magyarságot és a nemzetiségi vidékeket elszegényítse, örök függőségben és szolgaságban tartsa s igy elvegye tőle az önállóság kézzelfogható támaszát. Nem az ipa- rosodás tervszerűsége érdekében esetleg szükséges korlátozás vagy szerkezeti átépítés ellen szólunk, amelynek célja végeredménv- ben a még erőteljesebb és egészségesebb iparfejlesztés, hanem az ell^n a Szűk látókörű demagógia eilen, amely fpS szeretné szántani a gyárépületek Helyeit. Effé'é frázisokat néhanapján még mindig hallani leheţ a politikában. Ezt természete, sen megakadályozni nem lehet, hiszen Magyarországon még a mai rendkivüU viszonyok között és bizonyos korlátozással is, szólásszabadság van. Nem is csodálkozunk, hogy akadnak emberek, akik ezeket a szavakat meg- hallgatják, mert a multszázadbeli demokrácia intézményeinek még meglévő maradványai közijít szabad az ut a közéleti fórumok fele bárkinek. Senkit nem szoktak vizsgáztatni politikai nyilatkozattételek előtt. É* ha tára megteszik, akkor líra szoktak bizonyítványt mellékelni a nagy fene honmentő ötletekhez. De küzdenünk kelt a balhiedélmek ellen addig is, amíg a tömegek szeme felnyílik. Mert fel fog nyilai, ez a magyar ember lelki alkatából következik. Amint megjelenik falun a zöldkereszt»» nővér, az orvos, az egészségügyi szolgálat és nem bottal, hanem a tények erejével ég az ismeretek leírhatatlan hatalmával kergeti a javasasszonyt és a kuruzslót a pokolba, ahová az való, ngv fog bekövetkezni a tisztulás és gyógyulás lélektani téren is. Ez az igazi korszellem, amelynek útját állani még ostobaságból sem tanácsos. URBHIS MOZGÓ LEÉRYIRTÉZET BOLVÁRY GÉZA világhírű rendező filmje. — Főszerepekben : ANGELA SALLOKER, ATTILA HÖRBIGER. Tisztelgő látogatást tettek a kormány tagjainál az unitárius egyház vezetői KOLOZSVÁR, julius 31. Józan Miklós, a magyarországi unitárius egyház ujonnau megválasztott püspöke és dr. Geley Jó zsef egyházi fögondnok löbb napja Budapesten tartózkodnak, ahol látogatást tettek Báfdossy László miniszterelnöknél és a kormány többi tagjainál. Legutóbb a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba látogattak el, ahol a szabadságon levő Hóman Bálint miniszter távoliét ében Stolpa József dr. államtitkárral tárgyaltak. Budapestre utazott még Csifó Nagy László egyházi tiikár és Lrrnössy József püspöki titkár, akik elkísérték a püspököt és Geley József főgondnokot hivatalos látogatásaikban. tárgyalásokat folytatlak többek kofcott az egyház állami támogatásának, illetőleg a lelkészek koug- ruájáuak érdekében és önálló hitoktató tanári állások létesítése ügyében. A múlt héten az egyház háromtagú bizottsága. melyben dr. Abtudhányúy Ede felügyelő gondnok, dr. Szathrnáry János jogtanácsos és Lörinczi Zoltán főszámvevő képviselték az egyházat, átvette a 200 holdas sárbogárdi uradalmat, melyet az állam az unitárius püspöki vikáriátusnak adományozott és amely az erdélyrészi egyház visszatérésével az egyetemes magyar unitárius egyház birtoka lett. Az egyházi méltóságok Józan Miklós püspök kivételével már visszatértek Kolozsvárra, A püspök 8án érkezik városunkba és első ünnepi beszédét augusztus 21-én, Szent István napját követő vasárnapon mondja. A berlini Wintergarten dédelgetett kedvence, Marie a fővárosi rádió közismert csillaga néhány napig a NEW-YORK siHiiaii i Újjáépítik a kolazsmonostori templomot A római katolikus egyházköizség egyházi és világi vezetősége elhatározta, hogy átalakítja a kolozsmonostori sziik kis kápolnát nagyobb, bazilikahatásu uj templommá. A templom háromhajós lesz és három bejárattal látják el. A szentély szélessége egyező lesz a főhajó szélességével s a szentély körül futó oszlop黫 mellékhajókat a Szentség körül való kényelmes elhelyezkedésre teszik alkalmassá. A templom alaprajzi megoldása az Oitáriszenlség fokozottabb előíérbe- jutását célozzak A tervek szerint a Szentséget nem kia fülkébe, hanem ,az i|gy nyert tágasabb és könnyen hozzáférhető részbe helyezik el. A kórus is mindhárom hajóra kiterjed. A sekrestye a főol* tár mögé kerül és mindkét mellékhajóból megközelithető. A templom átépítését! részletekben hajtják végre, Elsősorban a sekrestye, a Szentély, majd a kereszthajó falazata, utóbb a tetőzet kerül sorra. Az uj rész összekötése a régi templommá^ legutoljára marad. A régi templom az átalakítási munkálatok folyamán is zavartalanul használhasd. Az átalakítással a templom befogadóképessége 260-—1200-ra emelkedik. A terveket a kalocsai érsek- nek egykori tjemplomépitési szakértője, P. Révai Tibor S. J., a művészi tervet pedig Rátz Mihály építész, felsőházi tag készddette. Az alapkőszentelés vasárnap, augusztus 3-án d. u. 5 órakor kezdődik. Az alapkőszentelést dr. Sándor Imre püspöki helynök végzi. Ünnepi beszédet mond Veress Ernő pápai kamarás. Előkészületül Szent Ignác ájtatosság lesz a monostori templomban csütörtökön, pénteken és szombaton este 8 órai kezdettel, ezalatt az alapkőbe helyezendő okmányt is közszemlére teszik és az okmányt mindenki aláirhatja. A kolozsmonostori templom, melynek múltja I. Bél* király uralkodásáig 1059-re nyúlik visz- sza, az átalakítással uj szépséget kap. LEVÉLPAPÍROK. egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK könyvosztályában, Kolozsvár, DSnföif a rSgtönffélo bíróság a kelenföldi éjjeliőr gyilkosainak ügyében BUDAPEST, julius 31. Szeműk Ernő dr, a budapesti kir. büntetőtörvényszék elnökének intézkedésére szerdán reggel ismét összeült a statáriális bíróság a budapesti törvényszéken. Annak a két suhancnak a sorsáról döntött, akik néhány nappal ezelőtt egy éjszaka agyonverték Braun Lajost, a kelenföldi vasúti állomás éjjeli őrét és e'rabolták az áldozat 63 pengőjét, óráját és zsebkését. A tetteseket Budapestre szállították, ahol beismerő vallomást teltek. A büntetőtörvényszék, mint rögtönitélo bíróság szerdán délután fél kettőkor hirdetett Ítéletet a két fiatalkorú vádlott ügyében. A statáriális bíróság mindkét vádlottat bűnösnek mondta ki rablással párosul szándékos emberölés vétségében és ezért Őket fejenkét a fiatalkorúak fogházában letöltendő tízévi fogházbüntetéssel sújtotta. Opszágsásztó-avaiások a Székelyiöldőn Erdővidék két sziuszékely kézségében avattak legutóbb 0rszágzá«2lőt. M*cyüTherműn\ ban az avatási ünnepséget Nagy Elek esperes templomi beszéde vezette ke A zászlót dr. Pethő Sándor pénzügyi főfelügyelő ajándékozó társa, Z.sigrnond Gtispcr, ny. fővárosi tanár nevében i.i ajánlotta fel szülőfa ujáaak. A központi bizottság nevében dr. Nagy János fővárosi ügyvéd beszélt. Az ünnepi beszédet Biró István felsőházi tag, az i:dvarhely»í«gyri Erdélyi Párt elnöke mondotta, aki nagy hatással mutatott tá a székely falu időszerű gazdásági, társadalmi, erkölcsi és családi kérdéseire, a székelység nemes katonai hagyományaira és nemzetvédelmi hivatására. Az ünnepségre Erdővidék távoli községeiből is tömegesen özönlöttek az érdeklődők. Az ünnepi vacsorán Biró István, Nagy Elek, dr. Nagy János, Rozsonday Adóm, Tompa Zsig- mond, dr. Pethő Sándor, Pethő Mózes és ifi- Máthé János mondottak felköszöntőket. Az erős magyar érzékkel megrendezett ünnepség sikeréért a főrendezők — Rozsouday Ádám és felesége s a tanitó-pár r»ei ett — dicséret illeti a falu valamennyi vezetőjét éí lakosát. Székelyfzildnboson ae Orsaágzászló avatá- iát a ref földműves daloskor zászlójának a megáldása előzte meg. Ez a falu volt az első Erdővidéke*. amely a bevonuló hoas édeimi fogadáiára dalárdát szervezett a .-írdcsi Gézáink vezetékével ezeu az ünnepen. a2 erdő- vidéki Horthy Mikié» Székely Kapunál, szép eredaénayel szerepelt. A daiárda az Erdélyi Saaciálie Szervezettői nemzeti lobogót, Birn ] siwÁnné. »gvházmegyei nőszövetségi elnöknőtől díszes, himzéses felirásu neinzetiszinü szallagot kapott. A nap eseménye az Orszae- zászló felavatása volt. melyet László }lt * igazgató tanító és dr. László Gyw a egye em tanár hoztak szülőfalujoknak. Az aj"ir.'. ^ ej Szövetség figyelmet.
