Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-28 / 171. szám

10 4 1 Í ul i ut 2 8. BLLLSZÉK 5 4 Székelyföld kúf.uiáian: a ké&d&idck MAROSVÁSÁRHELY, julius 28. (Az £'■• lenzék kiküldött munkatársától.) A kolozs­vári gyorsvona*. alig gördül be a sajómagya- r0í,i állomásra, a MA VAUT 1» hér egyensap­kás alkalmazottai fürgén fe.kapaszkodnak a szerelvény első kocsijaira. Különböző s/inii jegytömbökből kisérősze! vén veket osztanak szél a székely tájak felé továbbutazók kö­zött- Mire befutunk Szcretfalvára, az átszál ó- helyre, kész is vannak a munkával: minden utasnak kezében van a maga szelvénye. Két nagyobb járat indul innen- egy gyorsjárat Ma­rosvásárhelyre, egy másik pedig Szovátára. Mindkettő Szászrégenig számos útvonalon szalad. Mikor şz állomáson fe tűnik a tizen­négy-tizenöt darab 40 személyes társasgépko­csiból álló közlekedési készség, csak akkor válik érthetővé ez a mintaszerű szervezés; nincs kapkodás, nincs tülekedés, mert min­den utasnak kezében van a kisérősz.elvénv, melynek színe az útirányt jelzi, betűje a ko­csit jelenti, sorszáma pedig a helyét biztosít­ja a kocsiban. Poggyászunkra sorszámozott lapocskákat drótoznak, az ellenbárcát pedig az utasnak adják. Tehát a leszállóhelyig, il­letve a végá lomáoig csomagunkkal sincs gon­dunk. Beszállunk a kényelmes bőrülésekkel ellátott kocsikba. Még egy-két tülkölés, mo- torberregés. Aztán sorban egymásután elin- du nak a kocsik. Az állomásból Kitérünk a Beszterce—szászrégeni országúira, melyet a magyar honvédség és az útépítő társaság majdnem tizenegy hónapi szakadatlan mun­kával hozott használható állapotba. Ma o van, mintha aszfaltozva volna. A kocsik kévés zajjal, simán siklsnak tova raita. Mindössze a sűrűn fe tüíiő friss ntmartok jelzik, hogy itt hatalmas kanyarokat, dombgerinceket vág­tak át. Tovább pedig átépítés alatt levő hi­dak miatt kell lassítanunk. így jut el az utas a Székelyföldre. Az er­délyi. vagy anyaországi, akit elbűvöltek a székely tájak, vonzanak a havasok, a tiszta levegőjű üdülőhelyek, a csillogó átványvizii gyógyfürdők s a minden emberi nyavaiáru valahol biztos gyógyszerrel rende kezö tii/.i eredetű iszapok, ráadásul még gyorsan és a lehetőségekhez mérten kényelmesen is uta­zik A Szamosmentén felfelé süni kalangyák mulatják, hogy elérkezett a földműves ein bér egnagyohb ünnepe, az aratás. Ezen a tájon is már aránylanak a vetések. A gazda maholnap sarlót akaszt az első termésnek, melyet szabad hazában vetett. Gépeink kissé morogva, zucva törnek fel a karinai kantatóra, majd a tekéi hegyre. •Előbb szászokkal és románokkal vegyitett lakosságú telepek következnek. A lau tem­plomának tornya, de maga az egész telepü­lési forrna is messziről elhíreszteli a falu nem­zetiségi képét. A szászok jellegzetes szöget- lornyokkal komoritott magas templomai mód­iéit a románok bizáncival rontott körives é] :é>i kisebb mplomai arról beszélnek, hogy Beszterce közelében még vannak görög- kato ikus románok. Bennebb jobban, egyre sűrűbben jelentkeznek a magyarok karcsú templomtornyai. Előbb csak a távolabbi völgyszájákból nyúlnak az ég felé. Teke felé közeledve kijönnek a főútvonalra. Majd kissé tovább kizá ólagcsan ezek uralkodnak. Mii láthat még a jámbor utazó, aki a gép­kocsi ablaküvegén át -szemléli a tájat? A fa­sorral ékesített, széles utcáju falvakban feke­tébe öltözött’, nagy karimáju kalapos szászok darvatloznak. Élvezik a vasárnap délutánt. \ határon pedig tiiszős, kieresztett fehér ingii férfiak vesződnek a sarjuva'. lóherével. Ezek románok. Tovább pedig öregek ülnek a „szó- váltó" paden a kiskapu előtt s csendes pipáz- gatás közben intézik el a vüág sorsát. Magya­rok. szemlélődök, kevés szavuak. A magyar fiatalság éppen most megy haza a táncból. A legények bokrétás kalappab a leányok ba­jukba font hosszú pántlikákkal. mai tudomásul veszik. Egy zenetanárnak több­éves szívós munkára és másutt éléit vitán fe­lüli sikerekre vo t szüksége, hogy polgárjogot szerezzen a Bartók és Kodály felfedezte ma­gyar zenei előadóművészeinek. Pedig itt a környék csak úgy termi a tiszta magyar dalt. A cselédleányok vasárnapdélutánja, a falusi szolga egénvek és inasgyerekek minden napja csupa dalból van. Az aszfalton mégis olyan nehezen tapad meg a nép éneke, mintha a város szellemétől idegen volna. Ha véletle­nül idekerült, színvonalon aluli festők ren­deznek tárlatot a helyiek rovására, akkor a családi szentélyek mázoimányokkal telnek meg. Komolynak hitt családapák hamisítatlan giccseket hagynak majd n fiáknak örökségül. S még e: is dicsekednek szerzeményeikkel. Ugyanígy állunk a könyvvel is. Az utóbbi időkben kifeiezhetetlen magas vásárlási kedv jelentkezett. Ez az érdeklődés azonban egy­re inkább a szórakoztató olvasmányok felé B&BSIFI fordul. Mi az oka? Bizonyára az, hogy iu még nem sikerült o yan izlésc&iszoló, müvell- ségalakitó rendszeres előadást szervezni, mely csirájában kiölte volna az Ítélet elf érd ülései t. A közönség nincs ránevelve hogy követeljen kényszeritsen. Ne fogadjon e akármit azok­tól, akik szellemi ellátásáról akarnak gon­doskodni. Ezzel össze van forrva a színház kérdése, is. Ma egy' nyári színtársulat működik. Jól begyakorolt darabokat ujil fel, jól begyakorolt színészekkel. A közönség viszont, ha tetszik a darab, egyszer megtölti a színház nézőte rét. Ha nem tetszik, arrafelé sem megy. Ig: fizet, ahelyett, hogy kívánságát kifejezné, kö­vetelne. így aztán menthetetlenül olyan hifi­kéi, mintha nem érdeke né a színház, holott csak éppen az előadott darabok nem tudtak szivéhez, vagy eszéhez szólni. Bizonyos idő múlva a közönség nem megy többé színházba, mert gyenge a darab is, az előadás is; erősebb szintársulat nem is mer majd errefelé jönni, mert nyilván gondolhatja, hogy ez a város nem becsüli meg a művészetet. Ki a hiba-, a szintársulat-e, vagy a közönség? Nyi vau az, amelyik előbb lenézte a másikat. De a felelősség keresgélése helyett nem \olna-e célravezetőbb máskép, lettel o dani meg a feladatot: jó színészekkel, jó darabokat adni? (P. I. L.) Có-H&ÍCMltift- UötnOHul toviUktotUVl Ma már az országút és egy keskeny vágá­nyul vasútvonal köti össze a félmilliós lakos­ságú Székelyföldet Észak Érdé ven keresztül az ország- belsejével A harmadik, a rendes •nyomtávolságú vasút most épül. A vouatköz- íekedés ‘-•ürii; a por pedig sóba sem ülepedhet le a szakadatlanul zajó forgalom miatt. A szeméiy és teherforgalom lebonyolítása igv is segédeszközöket igényel. Ismét megjelentek az egykori hírek székelv fuvarosok A külön fog álkezást jelentő „szekeressé«“ ma ismét komoly és állandó, jövedelmet jelent a kezeii lótartó gazdáknak. A jól idomított apró szé­kely lovak, mikor távolról meghallják a gép­kocsi bugását- masuktól is. nógatás nélkül, az ut szélére térnek. A székely szekeres egy­kedvűen énekelget, vagy falatozik a szeké­ren. így közelítjük meg a várost, a széke vek fővárosát. Az alkonyi n<>mályban bizalmasan lapul a Soraosieiő oldalához. Most nem szik­ráznak a távoli lámpák: nem gyűl rak ki a Crcoks-cscvek hogy — mint máskor — vö­rös. kék. zö d és ibolyaféimvel öntözzék az áruházak ormait A város elején többméter magas, c-lmérete- zett emlékmű döbbent meg. A román uralom városatyái emelték bizonyos Constantin Ro­manul nevezetű néptribur.usnak, aki 1848-ban fellázította a közeli grófi birtokok román telepes cselédeit s Marosvásárhe y szabad ki­rályi város ellen vezette. Hogy mi lett a sorsa, azt a tizenkilenc .vagon cementből és sok 23 miliméteres vasból emelt kereszt vo t hivatva hirdetni Ez a román emlékmű ma is ott áll s hirdeti annak az embernek az emlé­kezetét, aki fegyvert fogott és lazított az ezeréves magyar állam léte eben. Tehát nem egyházi, hanem kimondottan roruán állatni szerepe volt. S ma? Ma is ott áll, mintha ott felejtették volna. Közben annyira besötéledik, hogy a város- bó már nem is látunk ma egyebet, csak a Főtér, a Széchenyi-tér egyik sarkán emelt görög-keleti román székesegyházat s- a másik sarkon emelt görög-katolikus román templo­mot. Ezzel a három frissen szerzett benyo­mással indulunk az egyik takaros, tiszta szál­loda felé. lîţfoîc napon belli! Igazolni kell a lövetíe em* és vagyonadó bevallásokban "szereplő kiadásokat és levonásokat H kivitelt adó 50 százalékát fizetik bírságként azok, akik felszólításra sem adják te áeiaHásnkaí d éö-démiem triá a liánét Az utazó, aki e őször van a városban, vagy az, aki most tér vissza, maga sem tudja, há­nyadszor, egyformán megkérdezi: mi teszi a lény-egét ennek a fé’marckkal elseperhe'tő, parányi városnak. Nehéz felelni rá. Ennek a varosnak súlyos történelme van. Itt mentek végbe a hires ökörsütések, mikor a királynak ajándékot adtak. Közművelődési Háza külse­jévé is elismerést parancsol. Benne hires könyvtár és képgyűjtemény hirdeti a pol­gárság széles látókörét Itt volt az ország második királyi ítélőtáblája. A Teleki-könyv­tár világhírre tett szert. A Kemény Zeig mond Irodalmi Társaság még a kisebbségi időkben is szel emi életet tudott varázsolni ide. A valóságban Erdély magyar irodalma két vá­rost jelentett: Kolozsvárt és Marosvásárhelyt. Mi tette hát naggyá ezt az alföldi viszonylat­ban parányi várost? Semmi esetre sem az a harminc és egynéhány ezer lakos. Ta án az, hogy a fzékelvsée itt összpontosította minden erejét, képességét: s viszont innen várt fi­gyelmet. megértést, biztatást. Marosvásár­helynek volt annyi any-agi súlya és szellemi tekintélye, hogy megjátssza a tájegység góc­pontjának szerepét. A mai átmeneti politikai viszonyok saját­ságos helvzet e é állították a várost. Felada­tul rótták rá, hegy egy kis világnak súly­pontja legyen. iíuUuui kuttuű^ény, Marosvásárhely a székely körvasút északi ágának elvágása, a mezőségi keskeny vágányul vonal megcsonkítása, a kolozsvári és -maros- menti útvonalak kcttészakilása következté­ben kissé kiesett a forgalomból. Az uj köz­lekedési útvonalak észak-déli irányban szelik át a székely vidékeket s igy Marosvásárhely mögöttes területek nélkül maradt. Ez azon­ban keveset változtatott a lényegen. Mikor az események meg akarták csorbítani gazdasági he'yzetét, a város azzal felelt, amiben mindig erős volt: műveltségi térre vitte ál a kérdést, így lett Marosvásárhely iskolaváros. Az álla­min kívül katolikus főgimnázium, református kollégium, á látni tanítóképző, kereskedelmi iskola, fém- és faipari szakiskola áll a székely tanulóifjúság rendelkezésére. Még van két iskolája: a városi zeneiskola s a városi feslőisko a. Az előbbinek ország­szerte jó hire volt. S mégis valami nyugtala­nít és kínoz, mikor ezekre gondolunk. Hiva­tásukat teljesítették. Panasz nem lehet. Csak valami mégis hiányzik. Az esti utca divatos közönségét látva, elszoinorodunk, ha arra gondolunk, hogy ez a közönség nem követe! semmit a zene, érek, leslészet, iroda óra, politikai elvek terén. A leányok megtanul­nak énekelni. jól játszanak hangszereken, szép könyveket olvasnak, nagyszerűen tán­colnak és sietve férihezmennek; a fiuk Ro­mánia legjobb testedzői, legeredményesebb sportolói, sőt az úszásban, egy és másban, verbetet en bajnokai voltak, jó hivatalnokok, munkaszerető tisztviselők, kifogástalan kiráu dulópa-jtások, úri gyerekek. Mi az oka tehát, hogy nem követelnek, nem igényesebbek a művészetben? Ami van, bölcsen és nyugalma­ik OLÜZSV74/Í, julius 2c). Kolozsvár thj. sz. kir. város adóhivatala felhívja mindazok figyelmét, akik az előirt határ­időn belül jövedelem- és vagyonadóbe' vallásaikat benyújtották, hogy a beval­lásokban feltüntetett kiadásokat, levoná­sokat, tehertételeket elfogadható és bi­zonyító jellegit okiratokkal igazolják. A jövedelem és vagyonadó bevallásánál le­vonás eszközölhető a házbérjövedelemből vízvezetéki költségek, kéményseprési dij, viíágitási költségek, éjjeliőri költségek, járda tisztogatási költségek, házfelügyelő riek ingyen átengedett lakás haszonérté­ke, egyéb mellékköltségek, talarozási és karbantartási költségek, valamint az adó­evet megelőző évben laküresedés vagy behajthatatlanság eimén he nem folyt házbérelc címén. A házbirtok jövedelmét részletező nyomtatványon tudvalevőleg fel kellett tüntetni a házhirtokot vagy városi telket terhelő tőketartozás össze­gét, a befizetett kamatokat, a befizetell házadót és járulékainak összegé). A me­zőgazdasági és az erdőgazdasági ingatla­nok jövedelménél hasonlóképpen helye van levonásoknak, úgyszintén az általá­nos kereseti adó alá eső üzletek, üzemek, foglalkozások jövedelménél kiadások, költségek, beruházások, üzleti vesztesé­gek, stb. címén. Mindezen jövedelmek együttes összegéből és vagyontárgyak va­gyonértékéből levonásnak van helye tő­ketartozások, kamatok, járadékok, nyug- dijjárulékok. egyéb magánjogi terhek, kegyúri terhek, kongruajárulékok, tény­leg fizetett közszolgáltatások (együttes adó, alkalmazottak kereseli adója és rok' kant ellátási adó, egyházi adó, közmun- kaváltság, nem személyes használatra szolgáló gépjármű közúti adója, illeték- egyenérték, kamatilleték, illetőleg az ezeknek megfelelő volt román adók) és adóhátralékok eimén. Az eddig felsorolt jövedelmekből levonásba lehetett helyez­ni a fennti összegeken kívül adómentes jövedelmek eimén a közszolgálati, illető­leg magánlakalkalmazásból származó il­letményeket, ha az a 3600 pengőt meg nem haladta, viszonosság esetében a kiil földről származó jövedelmet, valamint az elszenvedett veszteséget. Mindezeket a levonásokat hi telt érd em­lő, bizonyító jellegit iratokkal, számlák­kal, a terheket feltüntető Írásokkal e fel­hívást követő 8 napon belül igazolni kell. Az igazoló Írásokat a városi adóhivatal­nál kell benyújtani a II. emelet 20. számú szobában. Mindazoknál pedig, akik a fenti felszólításnak nem tesznek eleget és igazolásaikat kellő időben nem nyújt jak he, a levonásba helyezett kiadásokat nem veszik tekintetbe és nyersjövedel­meik után lesznek megadózva. Mindazok pedig, akik jövedelem- és vagyonadóbevallásaikat eddig nem nyúj­tották he annak ellenére, hogy alanyai a jövedelem és vagyonadónak a kolozs­vári m. kir. adóhivataltól felszólítást fog­nak kapni, amely záros határidőn heliil módot nyújt arra. hogy mulasztásukat ])ótoljáh, de ugyanakkor a kivetés során megállapított adónak a 10 százalékát fogják bírságként jizelni. Ha pedig a bevallás beadására intézett felszólításnak sem tesz elegei, a megállapított adónak 50 százalékát fizeti birság fejében, ame Ivet a m. kir. adóhivatal a/ adóval egy­szerre állapit meg és kivetési lajstromba is bevezet. Romániai hírek — Arad város vezetősége az elmúlt napokban 54 és félezer négyzetméternyi területet bocsátott a munkaügyi minisz­térium keretében működő Építkezési Pénztár rendelkezésére nj munkák és tisiry.helő városnegyed létesitéfce céljá­ból. — Az aradi rendőrség rendeleté értel­mében azok, akik a rekvirálási kötele­zettség alól kivonták jármüveiket, azok­kal nem hagyhatják el a város területét. — A pénzügyminisztérium kimutatása Szerint az állami fizetések és nyugdijak összege 1.487.361.610 1 ej 1 tesz ki. — A Hivatalos Lapban megjelent ren delet értelmében 30 napon belül be keli jelenteni a fényképező és filmkészüléke két. —• A közellátási államtitkárság rendeleti­leg zárolta a Constantamegyei termelők­nél, készítőknél, juhtenyésztőknél, nagy- kereskedőknél és szövetkezeteknél talál­ható Telemea-turó. sajt és caşcaval kész­leteket. — A mezőgazdasági minisztérium te' leintettél arra, hogy a rizstermelés az or­szágban sikerültnek bizonyult, messzeme nő segitséget nyújt azoknak a gazdáknak akik -rizstermeléssel akarnak foglalkozni és ingyenes termelési tervei, vetőmaghi­telt bocsát rendelkezésükre és felírnám- őket a hadkötelezettség alól. — A pénzügyminisztérium rendeletet küldött valamennyi pénzügyigazgatóság­nak. melyben arra utasitotla őket, hogy a törvénybe foglalt 1.70 százalékos re- pülőilletékeket szedjék be, tekintet nél­kül arra. hogy megtörtéut-e már az 1 százalékos repülőbélyeg lefizetése a szál­lítások utáni szerződéseken és számlákon. — A munkaügyi minisztérium rende­letét adott ki. melynek értelmében a mozgósított alkalmazottak és munkások fizetését továbbra is úgy kell folyósíta­ni. mint ahogy azt az 1939 májusában megjelent 105-ös számit Monitorul h cialban megjelent rendelet írja elő. — A fővárosban Garofild Constantin kezdeményezésére megalakul« a mn./t! gazdaság fejlesztését elősegítő liga. __ A központi statisztikai hivatal ko­soké, hogv uj rendelet értelmében az egész ország területén uj 2. 5, 10 es 20 |Jjc= statisztikai bélyegeket hoztak forga­lomba.

Next

/
Thumbnails
Contents