Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-28 / 171. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ßj E P í T T T fi • iőkal-atea 16., 1. enisle!. felelőn: îl—09. fonnia: _ *7 r leretesi-atca 8. szám. Telelőn $z.: 23—23 |J f| R f §f f| | j[ (j| § kiadótulajdonos: P 3 U fi S R. T. Kaiozsvár. Előfizetési órak: havonta 2.71, negyedévre 8. félévre 16, egész évre 32 LXII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM. HÉTFŐ ............... ------------------------1--------------------- ■ r -lnnT,™|1|. KOLOZSVÁR, 1941 JULIUS 2 8. Szépséges nemzeti ünnep zajiott ie Szabadkán, a hazatért Bácska főváro­sában. Az uj búzából, a világszerte hires bácskai gabonából uj kenyér sült és e-U bensőséges, meleg külsőségek díszei k|czt az ország miniszterelnöke szegte meg. Kimondhatatlan boldogság, hogy ott lennt a2 uj kenyér ezntta! magyar ke­nyér Is, nemcsak a mindennapi kenyér, amelyért a Miatyánkban imádkozunk, hanem a szabad és független állami és népi íét kenyere, amelyre a Felvidék, Kárpátalja. K elet=M a gy ar o r s z ág, Er­dély, Délvidék titokban áhítozott két évi zed fájdalmas napjaiban. És mekko­ra könnyebbség, hogy a magyar köz= élelmezési gondok megapadtak. Gondol junk forró lélekkel holnap Szabadkára és a magyar kenyérre, akkor is majd, amikor Erdélyben szintén megszegik az újat, amelyből a protestánsok itt iinne- pies módon úrvacsorát szoktak venni nyár derekán. Se az északi, se a keleti magyarság nem részesülhetett a ma­gyar kenyér ünnepélyében, az időpont és alkalom kedvezőtlen véletlene miatt annak idején, de lélekben Íme részesed* bet most, amidőn ép a megfelelő helyt és időben zajlik le a magyar kenyér nagy napja: a Délvidéken, mely mindig magyar éléstár volt és a mai kenyér- gondok idején, íme, a Délvidék henger* geíi le súlyos gond sziklakövét a ma gvar szívről. De gondoljunk még vala­mire. A magyar mondás örök érvényé­re: ..lesz még szőiő, lágy kenyér!“ Bár­minő fergetegek dúlják a magyar föl­det, lám, az erős hit és a tántoríthatat­lan éíii.zdelem kivezet minket mindig: minden válságból. Most >s bizalommal nézzünk csak a jövőbe. Kétségtelen, megszűnnek maid az átmeneti megpró báltatások és a történeti Magyar ország minden pontján nemsokára magyar szőlő és magyar lágy kenyér lesz.... Vonjuk le azonban a legmagasabb rendű tanulságot és intelmet is a sza­badkai magyar kenyér ünnepén. íme, a nagy közszükségleti hiányok idején is mét megtanulhattuk; az emberi élet legfőbb feltétele a kenyér, ez érti a nem- zeígazdálkodás alapja örökké a földmű­velés marad. Ha földész-állam vagyunk, érthető kötelesség, ha nem vágyunk az, érthető szükséglet: a föld szeretőiét, a gazda érdekét, a földmunka szintjét a lehető legmagasabbra emelnünk, a vá rost közel vezetnünk â faluhoz, az élet szépségeit cdanyujtani a vidéknek. Mekkora biin volt. hogy 12 év előtt tűr­tük az óriás mezőgazdasági válság le­törését és elbarapódzásáí, hogy hagy­tuk az agrárollóban vérezni és föld teleti pusztulni vagy az egykébe mene­külni legfontosabb és legnagyobb tár sada Imi osztályunkat és mekkora volt a régi biin, amely egy m'lüónál több magyar földművest Amerikába szorí­tott ki, Romániát pedig századok óta a nagy székely temetőnek rendelte. Na­ponkint ránk meresztik a magyar ke­nyérből k'áradó nagy intelmet a szór vány=kérdés, a városba toluló uj pro letárság és a nyomor-ügyek: az áldott, szép, izes magyar kenyérből juttassa­tok minden magyarnak elegendők már csak a mindig mozgósított magyar vér és magyar verejték táplálására. Bol­dogság és jelentőség az uj magyar ke­nyér, de nagy társadalmi éis állami gonu egyszersmind, m kor rá eszmélünk, hogy minden magyar szájnak joga van hozzá. Most a háború tövestül fölfor gat életet és világot, liGgy minden újjá- szülessék. Ez a fordulat bizonyára első­sorban az uj régi föladaíot állítja Ma- gvar ország elé, mely 111a jobban dolgo­zik és forrong, m nt bármikor, de ismét hadakozik a létért, mint mindig, mikor Európa válságba jut: a föladatok hogy elérve a békéi és jogos törekvéseit, old ja meg végre a magyar föld és a magyar ember minden függő kérdését, amelyre a sízabadkai magyar kenyér előzményei és következményei figyelmeztetik. A forró nagy változások után, ame­lyek három év óta szárnyakat akaszta­nak a magyar fejlődésre, minden re­ménységünk meg lehet, hogy a fölada­tok megoldása ép oly fényes és kitűnő siker közepette fog megtörténni, mint a magyar politika és háborúskodás cse­lekménye folyik. A nagy idők megerö sitették, okossá tették, szorgalomra szoktatták a magyarság egyetemét. Uj lehetőségek nyílnak meg előtte s eze­ket bizonyára kiaknázza majd a végle­tekig. A főbenjáró mezőgazdasági v rág* zás és emberségesen szétosztott kenyér eszméje, kétség nélkül az első helyen fog áüani a jövő Magyarország békés küzdelmeiben és a megoldás megfelelő lesz; magyar szőlő, lágy kenyér jut minden magyarnak. ; SZABADKA, julius 28. (MTI.) Ország- rászóló ünnepség keretében. a kormány­zói pár, a miniszterelnök és a kormány több tagja, valamint a törvényhozás tag­jainak jelenlétében, a visszatért délvidéki magyarság óriási tömegeinek részvétele melleit iartottták meg Szabadkán a „Ma­gyar Kenyér“ ünnepét. Szabadka város ünnepi díszt öltött. A házakat jellGbogóztál;, az utcákat kidiszi- teltck s a főútvonalon diszkapukat emel­tek. Az ablakokban és kirakatokban min- deniitli ott volt a kormányzó arcképe. Bácska és Baranya csaknem minden egyes községének küldöttsége megérkezett a vá­rosba., Küldöttségek érkeztek ezenkívül a Felvidékről, Kárpáltáljáról s itt voltak Erdélyből a kalotaszegiek és a székelyek szinpompás csoportjai. Teljessé tették so­raikat a most visszatelepitett bukovinai magyarok, akik maguk is bácskai lakosok lettek. Horthy Miklós kormányzó különvona- ton érkezett hitvesével együtt. Vele együtt érkeztek Bardossy László minisz­terelnök, vitéz Keresztes-Fischer Lajos főhadsegéd. vitéz Koós Miklós első szárnysegéd c-s Liliéin Reviczky Antid, rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, sajtófőnök. A különvonat érkezését ágyulövések je­lezték. Amint a vonat beérkezett a pálya­udvarra, felhangzott a Himnusz. A kor mányzó fogadta a kivonult diszszázad tisztelgését, majd Sántha György. a volt jugoszláviai Magyar Párt egykori elnöke ! a visszatért Délvidék nevében köszöntőt“ | te a kormányzói párt. i Ezután a bácskai vitézek sorfala kö­zött vonult ki a FömcUóságu Ur a pálya­udvarról és gépkocsin a városháza előtt levő Szent lsfván-térre hajtatott. Bevo­nulását szűnni nem akaró éljenzés kisér­te. A községeknek az útvonal mentén fel­sorakozott küldöttségei szívből jövő üdv­rivalgással köszöntötték Magyarország kormányzóját. A diszemel vényen már ott voltak Zichy Gyula kalocsai érsek, Fargo József. Lit* kv Dezső és báró Bánffy Dániel miniszte­rek. A képviselőház és felsőház küldött­sége, vitéz Liftay Antal gyalogsági tábor­nok és a délvidéki magyarság vezetői. Miután a kormányzói pán el foglalta he­lyét, az énekkarok előadták a Himnuszt. Ezután küldöttség vonult az emelvény elé. Négy legény vállán hozott saroglyát helyezett a földre. Ezen párnára helyezett tálcán volt a bácskai föld idei terméséből készült első kenyér. Mikor a legények az emelvényhez ér­tek, a kormányzó elé lépett Bárdossy László miniszterelnök. — Huszonkétévi rabság keservei után az első magyar ünnep ezen a földön — kezdte beszédét Bárdossy László — az uj kenvér ünnepe, amelyen örvendező lélekkel vesz részt a felszabadult ősla­kó és áll&mépitő magyarság és mellet­tük a később bevándorolt németek, bu nyevácok és szokácok, akiket századok békés együttélése köt össze vele. — Amikor messze északon a nemzet szemefénye, a dicsőséges magyar hon* védség vér- és élet íaíbaveíésével har­col hazánk biztonságáért és az uj, igaz­ságos európa! rendért, mi itt a felsza­badított délvidéki földön az istenáldott kenyér ünnepét üljük. Szent bizonyíté­ka ez annak, hogy ez a nép az elnyo­más ellenére is szántott és vetett és megvolt a hite abban, hogy egyszer aratni js fog. Itt, a Kormányzó Ur ne­vében tolmácsolom azért az egész ma­gyar nemzet el nem múló hálás meg­becsülését. Hálás megbecsülés iileti meg a magyar honvédséget is, amely érvényt szerzett a meggyalázott ma­gyar igazságnak. — Magyar Testvéreim! Ezer észtén deje mint harcos, lovas nép jöttünk ide, de a főid magához ölelt bennünket s most a föld békés művelői lettünk. Katona és földművelő. Ez a magvar hitvallása. A kéz, amely megműveli e földet, acéllá erősödik és fegyvert ra gad, ha valaki ezt a kenyeret el akarja venu« tőle. — A föld népe vagyunk. Békések és jóakaráíuak, ha nem bánt senki. Szí­vesen fogadtunk mindenkit, aki jó szív­vel közeledett hozzánk. Nem kívántunk mást, mint hogy becsülje meg a hazát és tartja be mindenkor az ország tör­vényeit. Az elmúlt húsz év keserves i tapasztalatai mindenkit meggyőzhetett arról, hogy csak az erős Magyarország biztosíthatja számunkra a fejlődés leg biztosabb feltételeit. — Mi nem akarjuk a másét, nem csá­bítanak nagy lehetőségek, de nem ria­dunk vissza a legnagyobb kockázatta i sem, ha nagy örökségünket, az e magyar földet kell megvédeni. z eszme felöli ki helyünket- a |U* “ iri^. , baráti német és olas? nemzetek olda '"ül A háborúban is az életet, az élet védelmét értjük. A magyar t»M lóiéért is harcolunk, aki verei-ek-s munkával megművelte a főidet es most a nemzet asztalára teszi a kenyeret. Hogy ez a kenyér meglegyen, ehhez sa ae _, „Ürömmel szege® sneig felképéi a magyar kenyér­nek- melyből kicsinynek és nagynak, szegénynek ^ 0 ""«7 $g W-&£ és telaeiosaek egyformán Jussén 1 KT ™ AgyiflíiSyések feleznék a kormányzói pás* érlcezésél BárJossy László miniszterelnök z lem riadunk yissza a legnagyobb kockázattól sem, ba a magyar földei kell megvédeni I

Next

/
Thumbnails
Contents