Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-03 / 150. szám
1941 lalius 3. na so a penge A Ház általánosságban elfogadta a hízassági törvényt mütiosHő javaslatot A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház szerda délelőtti ülését Sziny- nvey Merse Jenő egynegyed 11 órakor nyitotta meg. Gróf Festetich Domonkos a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatólagos vitája során hangoztatta, hogy ezt a. javaslatot egy lépésnek tartja az eljövendő harmadik zsidó-törvény elé. Nagyfontosságunak tartja, hogy pontosan meghatározzák, ki tekintendő zsidónak. Ezzel kapcsolatban felveti az eszmét, Í liogy a személyi igazoló-jegyekre vezes sék rá azt, hogy ki zsidó és ki keresztény, j Nem fajija helyesnek annak megtiltását, j hogy keresztényt ne vehessen el zsidó, j Jobbnak tartaná, ha kimondanák, hogy az. aki zsidóval összeházasodik, tekintessék zsidónak. Törvénybe kellene iktatni a fajgyalázás szigorú büntetését. "Végül kérte a Házat, minősítsék a házasság- előtti hatósági orvosi vizsgálatot díjtalannak., majd abban a reményben, bogy a harmadik zsidótörvény a legrövidebb időn belül a Ház elé kerül, elfogadja a javaslatot. Sterilizáciát kivétel a nyilaséért A következő felszólaló Eitner Ákos nyilaskeresztespárti képviselő volt. Pálijával együtt gyökeres megoldást liozo zsidótörvényt vár. Felvetette az eszmét, hogy a nemibetegeket és notórius bűnözőket sterilizálni kell. A házassági kölcsön intézményesítését helyesnek tartja, mert előmozdítja a népszaporodást. Pártállásánál fogva a javaslatot nem fogadja el. Vitéz gróf Hunyadi Ferenc kéri, hogy külön törvénnyel haladéktalanul rendez" zék a zsidók házasságonkivüli viszonyúnak kérdését. Helyesnek tartja, hogy igyekezzenek megakadályozni a vérkeveredést. Vegyék el a történelmi neveket azoktól, akik zsidónak nun ősit end ők. A javaslatot elfogadja. ; íneze Antal megállapította, hogy pozitiv fajvédelemre van szükség. A javaslatot részletintézkedésnek tartja, inkább a zsidókérdés általános és teljes rendezésére van szükség. fiz igszságüg/mínisz er biszétíe Ezután Radocsay László igazságügymi niszter válaszolt a felszólalásokra. Megállapította. hogy a javaslat alapgondolata a nemzeti közösséget szolgálja. Eredetileg 7-—8 olyan betegségre gondoltak, amelynek fennforgása esetén a házasság- kötés elhalasztását tette volna szükségessé, de végül is csak a nemibetegségek és a fertőző gümőkorról állapit ott áh meg, hogy azoknak a családon belül való terjesztését mindenképpen meg kell akadályozni, legalább is korlátozni. Az Actio Caíholica maga is kívánatosnak és szűk ségesnek tartja a házasságelőtti orvosi vizsgálatot. Elvileg tehát nem lehet kifogást felhozni az ellen, hogy ha az orvosi vizsgálatot intézményesíteni akarják. Az orvosi vizsgálat kötelezővé tételének igen ß Ishs'M hskább keresztény, mint zsidó fontos erkölcsi nevelő hatása lesz. Az orvosi vizsgálat díjtalanságát a szegényebb néposztály érdekében messzemenően biztosítja. Ami a házasság megtámadásával kapcsolatos észrevételeket illeti, a minisz tér megállapította, hogy visszamenően nem bonthatják fel a zsidók és nemzsidók házasságát, mert erre a házassági törvény nem ad módot. Más kérdés azonban az. A félvérek kérdése igen alapos meggondolást igényel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a történelmi folyamatot, hogy 1895 óta körülbelül 40.000 vegyes házasság jött létre és ebből származtak a félvérek. Kétségtelen, hogy aki 50 százalékban keresztény és keresztény nevelést kapott, közelebb áll hozzánk, mint a zsidósághoz. Az ilyeneket nem lehet visszadobni a zsidóság közé. Az asszimiláció .* hogy ha ezentúl a tilalom ellenére ilyen j házasságot kötnek, akkor a javaslat szerint is megtévesztés címén meg lehet támadni a házasságkötést. Ha a vérkeveredés a házsaságon kivid történik, ez is helytelen és ezt a kérdést is szabályozni kell. ! Másk nt mphajrázni a zsidó fajiságoi mm rehet, mint leszármazással) A zsidóság a házasságok révén tudott beférkőzni a magyar társadalmi rétegekbe és azokat saját szellemisége szerint befolyásolta. Az az asszimilációs kísérlet, amely 1894-ben megindult, nem vezetett eredményre. Különösen a közép- és a felsőbb társadalmi osztályokban gyakorolt a zsidóság befolyást és itt. van a veszedelem. A zsidó szellemiség annyira elterjedt, hogy a század elejétől kezdve teljesen elnyomta a tradicionális magyar szellemiséget, amelyet maradinak tüntetett fel és a modern európai kulturális fejlő dés meggátlójának. Csak az irodalomra, Színházra, zenére kell gondolni és mindnyájan tudjuk, hogy a zsidóság, a zsidó szellemiség milyen szerepet játszott. Az egyházak részéiről elhangzott elvi deklarációkat érthetőnek találja, de lelkiismeretes mérlegelés után arra a megállapításra kellett jutnia, hogy a nemzeti lélek megvédése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges ennek a törvénynek a meghozatala. A javaslat kizárólag faji alapon áll. A faji meghatározás kritériumaként a- izraelita hitfelekezeţet említi, de másként meghatározni a zsidó fajiságot nem lehet, mint leszármazással. KOLOZSVÁR, julius 3. Az Erdély részi Gazdasági Tanács űegutóbbi ülésén, Békli Kálmán gróf öklök előterjesztése alapján az erdéiyrészi ipari szakiskolák helyzetével foglalkozott. A Tanács az ipari Szakoktatás er- délyrészi teendőire, mint ismeretes, ismótfO- ten eredményesen hívta fel a közelmúltban a kormány figyelmét, melynek következtében a M. K ir. Vallás és Közoktatásügyi Minisz térium elhatározta, hogy a visszatért erdélyi részeken mindéin eddig működésben volit román á iami ipari szakiskolát továbbra is mű- kölesben tart. Miután a közoktatásügyi kormányzat azt tervezi, hogy az uj iskolai évtől kezdődőleg valamennyi erdéiyrészi ipari szakiskolának középiskolái jelleget ad. tehát jogosultságot nyernek az érettségi bizonyítványokkal egyenlő értékű bizonyitvámyókl kiadására. ezidőszerint az alábbi erdéiyrészi ipari szakiskolákra vonatkozik az uj ■elgondolás: Gépipari .szakiskola Kolozsvárott és Nagyváradon, magasabb fokú faipari szakiskola Szatmárnémetiben, középfokú faipari szakiskola Máramarosszigeten, középfokú gépipari szakiskola, faipari tagozattal Maros- vásárhelyen, kő és agyjíigipari középfokú szaknem sikerült 1894 óta, most disztingválni akarunk, de a meglévő állapotot likvidál ni kell. Paál Árpád mélyrehatóan taglalta ezt a kérdést és az ő meggondolásait is tekintetbe vesszük, amikor a részletes tárgyalás során azt a módosítási javaslatot terjesztjük majd elő, hogy ennek a törvénynek az alkalmazása szempontjából zsidónak tekintendő az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, de nem esik a zsidósággal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfe- lekezet tagjaként született és az is maradt és amellett születése idején mindkét szülője a keresztény hitfelekezet tagja volt. A miniszter ezután bejelentette, hogy lényegét nem érintő módosításokat a részletes tárgyalás során hajlandó lesz megfontolás tárgyává tenni. Vitéz Zerinváry Szilárd a mentelmi bizottság jelentéseit terjesztette be. íViléz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter benyújtotta az orvosi rendtartásról szóló 1936: I. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a Buda J pesten 1941 március 20-án kelt magyar- német társadalombiztositási szerződés be* cikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, végül az Abauj tornavármegye és Kassa város közötti területrendezésről szóló jelentést. Kranz Raymund, Budinszky László és Szabó Zoltán felszólalása után a Ház általánosságban elfogadta a javaslatot. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 óra kor lesz Háromnegyed 3 órakor áttértek az in terpellációkra. Német Andor interpellációjában Győrvármegye számára kutfurógépek engedélyezését kérte. Bodnár Sándor a bihar- megyei és érmelléki községek kisgazdáinak támogatását, a gazdaifjak mezőgazdasági oktatásának keresztülvitelét és magasabb búzaárakat kért. Serényi Miklós gróf a szociáldemokratapárt feloszlatását követelte és a nyilasgyülések nem engedélyezését kifogásolta. Mester Miidós követelte a zsidó hadmentességi adó bevezetését és a szociáldemokratapárt feloszlatását. Vitéz Jaross Andor hangoztatta, hogy a magyar szocializmusnak a nemzeti szocializmus felé kell kiteljesednie. Hangoztatta, hogy a mai idők között nem szabad megtűrni a szociáldemokráciát. Festetich Domokos gróf a gépkocsik engedélyezése körül tapasztalt visszásságoka tette Sízóvá. Követelte a gépkocsi engedélyezés felülvizsgálatát éa a hölgyvezetés betiltását. Elfogadja a törvényhatósági közgyűlés a város! kölfcégvetéstf IHunkaalkaloiaí kell nyuitani a kolozsvári iparosoknak iskola Székelyudvarhelyen, állami nőipari szakiskola SzilágyiSomííyón. A fenti erdélyré- ízi ipari Szakiskolák kiválóan alkalmasak rá, hogy fiatalságunk kivánatos elhelyezkedését a gazdasági életben megfelelő módon elősegítsék. A tanintézetekben a jövő tanévben egyébként je'leiatékeny! módon növelni fogják 3 szaktárgyak előadásán kívül az általános műveltség nyújtására törekvő, humanista jellegű oktatási tárgyak számát is. Az Erdéiyrészi Gazdasági Tanacs az elnöki tájékoztató nyomán örömmel vette tudomásul a kormány újabb mélyreható intézkedését az erdélyi részek ipari szakoktatásának az anyaországbeli nivóra való emelése érdekében. LTgyanekkor a Tanács annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a női ipari szakoktatás erdéiyrészi intézményeinek gyarapítása és számszerinti Szaporítása érdiekében a kormány figyelmét felhívja a világháború előtti időkben Scpsiszemhgyörgyön működött é-> azóta megszűnt női ipari szakiskola visszaállításának szükségességére. A Tanács ebben rz értelemben megtette fel terjesztését a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. KOLOZSVÁR, július 3. 'A. város törvényhatóságának kisgyülése dr. Inczédy- Joksman Ödön főispán elnöklete alatt szerdán délután 5 órakor tartotta julius havi ülését a városháza tanácstermében. A kisgyülés tárgysorozatán igen fontos kérdések szerepeltek. Legfontosabb a költségvetés kérdése volt. Ezenkivül több szabályrendeletet tárgyalt le a kis- gyülés, amelyen az ügyek fontosságára való tekintettel a kisgyülés tagjai majdnem teljes számban voltak jelen. A kisgyülés megnyitása után Folyovich János főjegyző jelentést tett az időközben történt kinevezésekről s közölte, hogy a polgármester meghívására a gyűlésen jelen van Schön Győző, a budapesti gázgyár nv. igazgatója, akit a gázgyár kibővítésével kapcsolatban kértek fel szakértőnek. A bejelentés után a közgyűlés és kisgyülés ügyrendjére vonatkozó szabályrendeletet terjesztette elő, melyet a kis- gyiilés elfogadott. Ezután a költségvetés tárgyalása került sorra. Dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes előterjesztése előtt Keledy \ polgármester közölte, hogy a városi beru- húzásokra felvett összeg jóval nagyobb a költségvetésben feltüntetett tételnél. Ez voltaképpen 4.280.000 P-t tesz ki, a költségvetés 79 százalékát és ilyen nagy beruházási költségelőirányzattal egyetlen város sem rendelkezik. Közölte, hogy a kormány 958.200 pengővel segélyezte a várost, amelynek nagy részét szintén beruházásokra fordították. A polgármester bejelentése után a kis- gyűlés általánosságban és részleteiben is elfogadta a város költségvetését. A költségvetéssel kapcsolatban dr. Bereczky Ernő iparkamarai főtitkár felhivta a kisgyülés figyelmét a munkanélküliek segélyezésére és kérte, hogy a költségvetés keretein belül gondoskodjanak a tél folyamán az önhibájukon kívül munkanél- kül levő munkásokon segíteni. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a város ellenszolgáltatás nélkül segélyt sen kinek sem ad. Eddig is gondoskodott s ezután is gondoskodni fog munfiaalkalnwkról azok részére, akik dolgozni akarnak. A városi beruházások mind a munkanélküliség megszüntetését célozzák s erre a célra már eddig is nagy összegeket használt fel a városi tanács. Pálffy Tibor az építőipari és nyomdaipari munkanélküliségre hívta fel a tanács figyelmét. Közölte, hogy idegen illetőségű épitőmunkások árasztják el Kolozsvárt és munkát vállalnád a kolozsvári épitőmunkások rovására. A nyomdaiparban is nagy a munkanélküliség. Kérte a polgármestert, hogy városi munkákkal a helybeli nyomdákat támogassa. Bereczky főtitkár előadta, hogy egyes közhatóságok Budapesten rendelik nyomtatványaikat és ezért Kolozsváron a nyomdaipar rendkívül rossz helyzetbe került. Kérte a főispánt, körrendeletben kérje fel a közhatóságokat, hogy megrendeléseikkel siessenek a kolozsvári nyomdaipar megmentésére. Szóvátette, hogy a mérnöki hivatal a családi házak építésénél a kolozsvári ácsok mellőzésével. idegen illetőségű és iparengedélynél- kiiti ácsmestert bízott meg az ácsmunkákkal. Ennek a panasznak orvoslását kérte. A polgármester kijelentette, hogy az ügyet ki fogja vizsgálni. Bejelentette azonban a miiszaki tanácsos felvilágosítása alapján, hogy a kolozsvári ácsmesterek és az ácsmunka elvégzésére inegbizott ácsmester árajánlata között 30.000 P. volt a különbség. Ezért méltányosságot kért a kolozsvári vállalkozóktól is. Tárgyalta és elfogadta a kisgyülés a város közúti alapjának költségelőirányzatát, a szervezési szabályrendeletet, hosjr szasabban foglalkozott a gázgyár helyreállításának kérdésével, a városrendezési tervezet elkészítésével, a hirdetőberendezések, bcrkocsi-ipar, a géperejű gépkocsiipar gyakorlásáról szóló szabályrendeletekkel. a vágóhíd kibővítésével, a tűzoltó- laktanya építésével, a nyomortanyák meg sziintetesere vonatkozó előterjesztene', el és kisebb jelentőségű városi ügyekkel. f Y Hözéplskolai !@ll@fg§@! ruházták fel esz erdélyi muri szakiskolákat
