Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-25 / 169. szám
Sî í jSír )b'!u* 25. ellenzék u ŞSfia iq loLi >ti$y Ş3 H[ lüqä 1*£3 lisj ftoq §*•/ fent lifti, Í'í* ^37 Ofi ííni rfüü íqs 43 táj 'Ql iá / j [EíT ha nßf sof :âă 192 táj im lid rm Ju-’3 rt® a is >4 >d ivi In .ri it .v kt ÍT Î d I 4 Î Î : harsak mellett híres jegertyék, szomo rulüzek, kör’sek stb., hogy a mérnökök nem szeretik a fákaL mint a fejlődés akadályait holott etz a temetögon- dozók szabadalma lett? Nem, az ember másra gondol. Arra, hogy egykor, sok szó esett a magyar közélet jogásziul tengéséröl, holott külföldön a mémö kök és más gyakorlati értelmiségnek jutnak vezetéshez. Lám ... az ember ne gondoljon semmire. Apáczai Cseri János, aki a? édes Farkas-utcai hársak romantika szomszédságában alussza örök álmát, mestere szerint azt tanította: Gondolkozom, tehát vagyok. Ma bizonyára azt mondaná: Nem gondolkozom. tehát vagyok. É«1 ha már gondol valamire, miért ne gondoljon arra, hogy egy erős akarat: Bánífy Dezső édesanyjának akarata meg birta gá tolni, hogy a Deák Ferenc-utcában a naza előtt álló ősjegenyét rendezés címén kivágják, most pedig az erős akarat a fordítottját éri el. 1 Kormányzíi párt iinnepeits tegnap a felsöház Elfogadták a házassági törvény módosításáról szélé fívasíafst Lápunk indítására Kolozsvár polgársága behatóan foglalkozik a város szépítésének nagy érdekével. A legutóbb lefolyt vitánk közel férkőzött egy ódon város szépészeti ügyének lényegéhez. MegáHap'totta ugyanis, hogy a régi épületek (miként az öreg fák, öreg ut tanevek, öreg sírkövek, stb.), hóiz?á~ tartoznak a város szépségéhez, mint pompás virágokhoz a régi ágazatok vagy tövek. Aiz ősi váro<s magja őrizze j^eg féltékenyen ódonságát s ha valamit mégis tatarozni vagy újraépíteni }<elL ám tegye, de aiz antik szépség és st'lhagyomány szellemében: a városi uj részei tág teret és alkalmat nyújtanak, hogy az uj szépség jelentkezzék, — mint a virág is a széleken, — amelyet soha sem szabad megsérteni. Visszhangot keltett az Ellenzéknek az ablakok és erkélyek virágdísszel való ékes'tését kérő mozgalma is, mint annak idején a Főtér kertészeti szempontból való meg védése. Megállapíthatjuk, hogy szinte naponként szaporodnak az ablakok és erkélyek virágdíszei. Különösen az állami hivatalok vezetnek. „Kincses“ Kolozsvár, „virágos“ Kolozsvár, „házson- gárdos“ Kolozsvár fogalma talán mégsem kerül egében az ebek harmincad jára. I Ámde ép ezért kell szét emelnünk, ha már elkéstünk a tiltakozással és nem ibirtuk megakadályozni a végrehajtást, mert az ilyen dologról a sajtó értesül utoljáira, akárcsak a megcsalt férj az; asszony hűtlenségéről; igen, szót kell emelnünk elriasztás céljából, hogy a Deák Ferenc-utca harmadik aszfalt=szi= gőtének — fásitott aszfalt szigetének — kezdetére, ahonnét még a román időkben sikerült a p;acoi kiszorítani, valami kis épületet emelnek, állítólag benzin állomás céljára, holott a közelében, elég ha csak a Hunyadi-téri park bejáratán* lévőre mutatunk rá, ebből a fajtából van elegendő a környéken. Napok óta ásnak ott: feltörték az aszfaltot, a beton alapozást, mélyen a földben Vajkéinak már s a halkan elégedetlenkedő sé tálók arról suttognak, hogy íme „egy kedvelt hívünk“ jutalmazásáról van szó, nem törődve az utca elcsúfításával, akkor, amidőn a város a Főtérről az újság- pavillont lebontatta s állítólag a Hintz- patika előtt akadályozó dohányházikót is eil akarja távolítani, a szépség és célszerűség érdekében. „Befejezett“ tény előtt állunk, aligha segíthetünk már ezen. de a jövő érdekében tiltakozunk újabb ilyen következetlenségen, amely nek egyébként u* korai múltra emlékeztető színezete van. j ^ * íme más tapasztalat a körsétáló élményei között. A Farkas-utcai ref. templom és a régi kollégium környékén javítják az utcaburkoiatot. Igen helyes. A városi mérnökség buzgón tataroz. Versenyre kél a magánosokkal. De kérdjük, nem haitbatják-e végre a mii veletet a hársfák veszélyeztetése nélkül? A napokban egy budapesti városnéző társaság ejtett keserű megjegyzéseket, amikor látta, hogy a betontalap- zat elkészültének ellenére fejszével ne kiesnek egy szép hársfának és kidöngetik. A hires Farkas-utca li’res hársfái közül...! Csak nem esnek tömegesen áldozatul m^nt ahogy Budapest hires platánfái, melyeket még Józsief nádor ültetett a mai Hósök-terére, vagy Kosztolányi megénekelt ÜIIői-uti fák, melyeket a Belvárosban vágtak ki, vaBVDAPEST, július 25. (MTI.) A fel sőház csütörtöki ülését báró Petényi Zsigiuond alelnök negyed 11 órakor nyitotta meg. Napirend előtt megemlékezett a kormányzói pár házassági évfordulójáról. — A Kormányzó Ur ŐfÖméltósága és a Főméltóságu Asszony a napokban ünnepeltek házasságkötésük évfordulóját — mondotta. Az Ó ünnepük, a mi ünnepünk: minden becsületes magyar ember ünnepe. Most, amikor mi is kifejezzük- irántuk a nemzet ragaszkodását, nem hallgathatjuk el, hogy az Ő eszményi életük áll előttünk a szeretet, a hűség és kötelesség ragyogó példájaképen. Adjunk hálát a Mindenhatónak és kérjük, hogy áldja és segítse és nagyon sokáig éltesse őket. Az alelnök szavait a felsőház tagjai állva hallgatták meg és tapsolták végig. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az alelnök Puky Endréről, a felsőház tagjának elhunytéról. Javasolta, hogy emlékét örökítsek meg a mai ülés jegyzőkönyvébe. Ezután beterjesztette a képviselőház és a felsőház együttes bizottságának jelentését és kérte a tárgyalás lefolytatására a sürgősség kimondását, hogy a javaslat mielőbb törvényerőre emeltessék. A felsőház ezután áttért a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről a képviselőház és a íelsőház együttes bizottsága között a 9. szakasz tekintetében felmerült ellentétek letárgyaláeára. Vila a 150 tagú bizottság eljárása körül A javaslathoz elsőnek báró Prónay György szólt hozzá. Kijelentette, hogy nem szavazza meg a jelentéstételt, mert a bennefeglalt módosításokat nem tartja megfelelőnek és kielégítőnek. Véleménye szerint a 150 tagú bizottság tagjai túllépték hatáskörüket, miután uj paragrafust vettek be a törvényjavaslatba, sőt megváltoztatták a törvényjavaslat cimét, holott a képviiselőház és a felsőház között felmerült ellentétek elsimítása a 9. paragrafusra vonatkozott. Hivatkozott egy idevonatkozó törvényre és megállapította, hogy az együttes bizottság hatáskörén túllévő kérdésben járt el, tehát olyan intézkedést tett, amely a hozzáin- tézett rnódositó javaslattal nincs összefüggésben. Felszólalása után határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint az együttes bizottságnak ez a ténykedése nem szolgálhat precedensül a jövőre nézve. Balogh Jenő volt a következő felszólaló. Megállapította, hogy a 150 tagú együttes bizottság a legnagyobb körültekintéssel járt el. Hangoztatta a javaslat törvényerőre való emelésének szükséges ségét és hangsúlyozta, hogy minden magyar ember, aki a nemzet jövőjét szolgálja és egyetért az idők szellemével, a törvényjavaslat elfogadása mellett foglal állást. Végül rámutatott arra, hogy nem tartja időszerűnek a törvényjavaslat tárgyalásának napokig való elhúzódását. Töreky Géza felszólalásában kifejtette, hogy az egyeztető bizottság a képviselőház és a felsőház között kialakult ellentétes álláspontokat a legaprólékosabban kivizgálva, az elé az alternativa elé ke- rüh, hogy a módosítási javaslatot elfogadja, vagy nem fogadja el. Mintán a bizottság tagjai minden idevonatkozó kérdést egyeztettek, létrejött aiz uj 15. paragrafus, amely részletezi mindazt, ami a 9. paragrafusban összefoglalva fennáll. A 9. paragrafus ugyanis kimondja, hogy nemzeidó zsidóval nem köthet házasságot. A 15. paragrafus viszont elejét veszi annak a veszedelemnek, hogy zsidó nemzsidóval bázasságonkivüli viszonyt folytathasson. Tehát a Leikta tóit 15. paragrafus minden vonatkozásban kiegészíti a másikat. Enélkiii az uj házassági jogról szóló törvény módot nyújtana ellene szegülő vétségekre és bűncselekményekre. Végül ismét Prónay György szólalt fel. Kijelentette, hogy határozati javaslatával a mai nehéz viszonyok között nem az ellentétek kiélezésére törekedett. Egyébként egyáltalán nem tartja helyénvalónak ezekben az időkben azt, hogy a képviselőház és a felsöház között ellentétek merüljenek fel. Mindössze azt állapitotta meg, hogy az együttes bizottság jelenlegi hatáskörét túllépte és ez a tény a jövőre nézve nem szolgálhat precedensül. Hatá' rozati javaslata ezt a megállapitást tartalmazza. Felszólalás után az alelnök elrendelte a szavazást, melynek eredményeképpen a felsőház a határcnzati javaslatot elvetette. Ezután a felsőház túlnyomó része elfogadta a 9. paragrafus módosításáról szóló jelentést és a 15. paragrafust is. A napirend letárgyalása után az alelnök közölte, hogy a felsöház legközelebbi ülésének összehívásáról a körülményeknek megfelelően fog intézkedni. A felső ház csütörtöki ülése 12 órakor ért véget leánylesiéz el Egy királylány romantikus szerelmének története. Rendezte.4 BOLVÁRY GÉZA. Főszerepekben: ANGELA SALLOKER és ATTILA HÖRBIGER. Ma, pénle'xe»: HfiROM BGSÍeÖÜY HŐSÜLHE. Cfodias dr. nőmet miniszter érdekes előadása Budapesten a magyar-német kapcsolatok lövőjéről Rendelet ú nem mes anyanyelvű középiskolai növendékek BUDAPEST, július 25. (MTI.) Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a nem magyar anyanyelvű gyermekek középiskolai oktatásának szabályozásáról. Eszerint mindazokban az iskolákban, amelyekben eddig kél nyelven, magyarul és a gyermek anyanyelvén tanítottak, a ku vetkező iskolai évtől kezdve csak a gyermek anyanyelvén kell tanítani. Ez nem érinti a magyar nyelvnek, mint tantárgynak a tanítására vonatkozó kötelezettségét. A szülők kívánságára azonban a miniszter megengedheti, hogy azokban az iskolákban, amelyekben a tanítás eddig is két nyelven folyt, igy folytassák. ! A gyermek gondviselőjének a tanítás nyelve fennturtusára vonatkozó kérelmét augusztus 25-ig kell a kir. tanfeliigyelöségen benyújtania. A kérelmet legalább húsz szülőnek vagy gondviselőnek kell előterjesztenie. A kérelem tárgyában a miniszter titkos szavalást rendelhet el, amelynek alapján a miniszterelnökkel egyetértésben hatá roz. A rendelet gondoskodik a gyermek anyanyelvi oktatásáról olyan községben iíi, ahol csupán magyarnyelvű iskola működik, ha legalább busz nem magyar anyanyelvű gyermek gondviselője kéri. A másik rendelet szerint a miniszter gondoskodik arról, hogy a nem magyar környezetben élő magyar anyanyelvű gyermek magyar oktatásban és nevelésben részesülhessen. Az iskolaköteles magyar anyanyelvű gyermeket magyar tani tási nyelvű iskolába kell járatni, ha lakóhelyén van ilyen iskola. Nem magyar tanítási nyelvű középiskolákra vonatkozóan a magyar anyanyelvű gyermekekre vonatkozóan kivételes intézkedést tehet. BUDAPEST, jnliu.s 25. (MOT.) dodius dr. német birodalmi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Budapesten tar" tózkeőó német gazdasági küldöttség vezetője csütörtökön délután a nemét—magyar ke* rcskedteimi kamarában népes hallgatóság előtt a magyar—német gazdasági kapcsolatokról beszéh. A német—magyar kapcsolatok egészséges alapokon nemcsak rendes mederben folynak, — mondotta — hanem még fejlődnek is. A most folyó magyar—német gazdasági tárgyalásnak az á célja, hogy a területgyarapodás_ sál kapcsolatban felmerült nehézségeket lehetőleg a legkisebbre csökkentse és lehetőleg mindkét fél hasznára fordítsa. A magyar- német árucsere célja, hogy a magyar és a német gazdasági élet kiegészíti egymást. Ez az árucsere összegre és értékre is tovább fejlődik. Nemcsak a magyar mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is nagy feladata van a mind Szorosabbá váló európai közösségben. Németország egyáltalán nem akar olyan követelménnyel előállni, hogy Magyarországnak mezőgazdasági országnak keli maradnia és Németország Magyarország gazdasági terme4 nyeiért mindig iparcikket ad cserébe. Németország együtt akar működni a magyar ipar további jelentékeny kiépítésében. Érdeke fűződik ahhoz, hogy a magyar ipar a jövőben továbbfejlődjék, kiépüljön és korszerűbbé váljék. Nemcsak tapasztalataival és eszközökkel, hanem a lehetőségekhez mérte11 német tőkével is hozzá akar járulni a magyar ipar fejlődéséhez. Ezután rámutatott arra, hogy az erős Németország egyúttal erős Európát is jelent. Ezen az utón lehet jó»étet teremteni Európában. Németország elképzelése az uj Európáról nem az egyformávátétcl, mert egyfor mávátétellel nem lehet megalkotni az uj Európát, hanem csak úgy, ha minden egyes állam egyéni erejét kifejlesztjük g-tedasági és egyéb vonatkozásokban. Ebben a háborúban igen fontos szerepe van a szellemi térnek, az uj Európa szí'ilemi kialakításának. Fel kell rázni az embereket és tudatára ébreszteni annak, hogy az uj Európa Szelleme kialakításában gazdasági téren is mindenkinek együtt kell működnie. Fejtegetéseit a megjelentek bosszú tapsial fogadták. iakaresíben előre leéli jelenlSiezEii «8 kuséíl a mészárosoknál BUKAREST, július 25. (MTI.) A román főváros közellátási hivatala közli: Gondoskodás történik a jövőben arról, hogy a román főváros lakossága havonta megfelelő huSniennyiséghez jusson. A fogyasztók kötelesek feliratkozni Wcík8r«.Bk; ié„ „.éstórosniL aki a feliraiow.lak sia mának megfelelő hús, szolgáltát A fogyasztói.- igv hetenként egyszer Ins* húshoz púnak. lant ennyit nemrég. A budapestiek meg jegyezték, hogy ha valamikor,„ az első aszfaltozás alkalmából nem voltak útban a Farkas-utcai harsak, miért kell most egv kis tatarozás alkalmából k'- mulniok? Itt valami nincs rendjén. De mit válaszoljon az ember ilyenkor? Ta lón azt, elég a fa Kolozsvárt: a híres
