Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-24 / 168. szám

]94l ill)tus 14. eilenz érc ß házassági javaslati elfogadta az országg|SMs bét házáuak fiözds Mzoíísága 3 BUDAPEST, július 24. (MTI.) A Kép- -visel-öhá^. és a Felsőház igazságügyi és közjogi bizottsága által kiküldött ISO ta­gú együttes bizottság szerdán délelőtt 10 Órakor Töreky Géza elnökletével ülést tartott. Bocsáry Kálmán és Bezerédy István ismertette a képviselőház, illetve a Fel- gőház álláspontját. Ezután a képviselő­ház részéről Váczy György, Maróthy Ká­roly, gróf Esterházy Móric országgyűlési képviselők, a Felsőház részéről Ravasz László református püspök és Czapik Gyula veszprémi püspök, felsőházi tagok szólaltak fel. Ezután Bárdossy László mi nişzţerelnok újból összefoglalóan ismer­tette a kormány álláspontját. Esterházy Móric gróf javaslatára az együttes bi­zottság ezután 24 tagú albizottságot kül­dött ki, amely azonnal összeült. Az al­bizottság háromnegyed 3 óráig tartó ta­nácskozásán Bárdossy László miniszterel­nök is mindvégig résztvett. A tanácsko­zás befejeztével az albizottság szövegező bizottságot küldött ki, amely a négy órá­ra összehívott együttes bizottság üléséig elkészült munkájával. Az együttes bizottság ülését négy óra után Péchy László elnök nyitotta meg újból és Bocsáry Kálmán előadó ismer­tette az albizottság javaslatát, amely a következőképpen szól: A törvényjavaslat uj cime: A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról, va* lamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről. Az uj 9. Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen paragrafusban neghatározott ti la.loin alá. A jelen szakasz alkalmazásával zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén — tekintet nélkül származá­sára — az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője szüle­tett az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha o maga keresztény hitfelekezet tagja­ként született és az is maradt és e mel­lett mindkét szülője házasságkötésük idejében a keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nem­csak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atyja az anyakönyvvezető előtt vagy köz­okiratban magáénak elismerte vagy az atyai elismerést a biróság megállapította. Atyai elismerés hiányában a házassá­gon kívül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egy nagyszülője az iz­raelita (hitfelekezet,' tagjaként született. Az, akinek csak egyik nagyszülője szüle­tett az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagja­ként született és az is maradt és e mel­lett az anya gyermeke születése idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Zsidóknak a jelen törvény hatályba-- lépése után kötött házasságából eredő leszármazói is zsidók, tekintet nélkül ar­ra, hogy nagyszülőik mely hitfelekezet tagjaként születtek. A jelen paragrafusban foglalt tilalom megszegésével kötött házasságok követ­keztében a zsidókkal esik; egy tekintet alá az is, aki keresztény hitfelekezet tag­jaként született» és az is maradt és a mel­lett, hogy mind a két szülője házasság­kötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt és nagyszülői közül csak kettő született az izraelita hitfelekezet tagja­ként. A jelen paragrafusban foglalt tila­lom ellenére kötött házasságból született gyermek is a zsidókkal esik egy tekin­tet alá. I Az izraelita hitfelekezetbe a jelen tör­vény hatálybalépése után áttért olyan személy, akinek a jeleu paragrafus értel­mében tilos lett volna áttérése előtt zsi­dóval házasságot kötnie, ha az izraelita hitfelekezet tagjaként zsidóval köt há­zasságot, a zsidókkal egy tekintet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ismét keresztény hitfelekezet tagjává lesz. .Jelen paragrafus rendelkezései nem érintik az 1894: XXXI. t.-c.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyek külföldi háza sulónak Magyarországon kötött házassá­gára irányadók. Az igazságügyminiszter különös mél-i tánylást érdemlő okból kivételesen fel­mentést adhat a jelen paragrafusban fog­lalt tilalom alól nemzsUló és olyan zsidó között kötendő házasság tekintetében, akinek csak két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként és ő ma­ga keresztény hitfelekezet tagjaként szü­letett, vagy 7. életévének betöltése előtt ke resztény hitfelekezet tagjává Jett és mindkét esetben az is maradt Ezt a ren­delkezést a házasságon kívül született gyermekre is megfelelően alkalmazni kell. Uj 15 §. ! Vétséget követ el és 3 évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai j( gai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az a zsidó, aki magyar honos, tisztességes riem- zsidó nővel házasságon kívül nemileg kö­zösül vagy, aki magyar honos, ti&ztességes, nem- zsidó nőt házasságon kivül nemi kö­zösülés céljára a maga vagy más zsidó részére megszerez, vagy megszerezni tö­rekszik. A cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesz­tése, ha a tettes 1. a cselekményt csalárdsággal, erő­szakkal vagy fenyegetéssel követte el; 2. a cselekményt hozzátartozója, neve­lés, tanítás vagy felügyelet végett rábí­zott vagy neki alárendelt személy ellen követte el; 3. a cselekményt akkor követte el mi­liőn a nő életének 21. évét még nem (öl­tötte he; 4. a cselekményt annak ellenére kö­vette el, hogy ilyen vétség miatt megbün­tették és büntetésének kiállása óta tiz év még nem telt el. Abban a tekintetben, hogy a jelen pa­ragrafus alkalmazása szempontjából ki a zsidó, folytatólag ki a nem zsidó, a 9. paragrafus rendelkezései az irányadók. Az ebben a paragrafusban meghatáro­zott bűncselekményekre az 1878:V. t. c. 7. paragrafusának rendelkezéseit alkal mazni kell. Az együttes bizottság "három tag kivé­telével, tehát majdnem egyhangúlag el­fogadta az albizottság fenti javaslatát. Az elfogadott javaslatot holnap a fel­sőház és képviselőház plénuma elé ter­jesztik. Az együttes bizottság ülése fél öt óra­kor ért véget. Vágó Pál nyilasvezér le­szúrta lámának udvarlóiát BUDAPEST, juüus 24. (Bud. Tud.) Szerdán délután Budán a Pilsudszky- ut 34. számú ház előtt eszméletlen állapotban, mellén szúrt sebbel találták Ecsedy Bálint Imre dr.»t, a Wander tápszergyár 30 éves titkárát. A mentők az Uj Szent János kórházba vitték. A nyomozás megállapította, hogy Ecse- dyt Vágó Pál volt nyilaskeresztes országgyűlési képviselő szúrta le tőrös bot­jával. Ecsedy hosszabb ideig udvarolt Vágó Pál leányának, Vágó azonban megtiltotta az udvarlást é® kiutasította lakásából. Szerdán délután mégis ott találta Ecsedyt. Szóváltás támadt köröttük és Vágó izgalmában előkapta to­ros botját és melíbeszurta. Ezután önként jelentkezett a főkapitányságon. Halálos ffcvoiverlövés az elsötétített gyárudvaron KECSKEMÉT, július 24. Megdöbbentő 'Cter történt kedden este 9 órakor, elsötétí­tés alatt Kecskeméten, a Laterkouzervgyár udvarán. A közeliben lövés dördült és a go­lyó az udvaron tartózkodó Franck László 33 éves gyári művezető fejébe fúródott, akit kórházba vittek, de rövidesem meghalt. A nyomozás eddig csak a lövés irányát tudta megállapítani. Ezen a nyomon indultak e3 és igy akarják megállapítani, hogy szerencsét­lenség, vagy szándékos gyilkosság történt-e. Ha a szándékosság bcbizonyul, a tettest rög- tcnitélő biróság e:é állítják. (MTI.) Tant ősi áron az érdéig! irodalomról Taniáii Áron Marosvásárhelyen- ér­dekes nyilatkozatot tett az erdélyi irodalom problémáiról. Főként a po­litika és irodalom viszonyáról be szélt: — Az irodalom — mondotta — az embernek és a tájnak, a hagyomány­nak és a jövőnek a kifejezése s mind­ezt együtt az emberi sors és erkölcs foglalatában óhajtja időtállóan meg- rögziteni. A pol íika je'en napjaink és jövő heteink gyakorlati kérdései­vel foglalkozik. A politikusok nagyon helyesen .,Erdély1 Párt“ ot alakítot­tak és nem kérdi senki, hogy ennek van-e létjogosu tsága. Egyazon ház­ban lakunk: politika és irodalom. Amaz a földszinten, ez pedig az eme­leten. Mi emeleti lakók, ragaszko­dunk a kilátáshoz, de azt tartjuk, hogy a létjogosultság nekünk is ki jár, mint a földszintieknek, termé­szetesen ,.az erdélyi irodalom“ létjo­gosultsága nem azt jelenti, hogy bu- yóhelyet tartsunk az olyan írók szá­mára, akik formában és mondaniva lóban a színvonal a’att állanak. „Ős­kereszténynek“ és politikailag diva­tos betüvetőnek ugyanúgy a színvo­nal fölé kell emelkednie, mint a de­mokratának. Ha ilven írók írják és csinálják az erdélyi irodalmat, az nemcsak Budapesten hanem Erdély­ben is irodalom lesz. Az iró' után­pótlás Erdélyben sem rosszabb, mint máshol — nem is jobb. Mi arra tö­rekszünk, hogy az irodalmi törvé= nyék szer-'nt legyünk irók, másszóval szeretnénk alkotásunkban fennma = radni. Az utánunk következő írói nemzedék szinte kizárólag a társa dalmat bogarássza, a?t ostorozza, azon szeretne javítani. Gyakran „köz- iró*“ módszerekkel teszik ezt, sokkal ritkábban szépirók módjára. Ez is hasznos és szükséges szellemi tevé­kenység, csupán nem irodalom a szó és fogalom valódi értelmében. Senki se maradjon meg különlegesen „érdé- ty''i“=nek, inkább tehetségesnek ma radjon meg. PfoioiB«iáivá 11 Dán Klári vendégietíépfe a hires nemzetközi MarceWo-if tóval a NEW-YORK GRILLBEN. äse Azeri szigetek Izlaml szigetének amerikai részről va­ló legutóbbi megszállása óta mindinkább nyilvánvalóvá lesz az a tény, hogy az USA a jelenlegi holsevistaellenes hábo­rút arra használja fel, hogy minél mé­lyebbre hatoljon be Európa életterébe s az újonnan szerzett bázisokról előretör­ve, a háborút a maga javára döntse el. Ilyen körülmények között természetes, hogy egész Európa megütközéssel fogad­ta azt az I SA-tervei, amelynek tárgya az Azori-szigetek esetleges amerikai meg­szállása. Ha az angol—szász világ érde­keit és céljait, valamint a szigetcsoport hadászati fontosságát tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy a hir nem nélkülöz minden alapot s cl lehetünk készülve rá, hogy az Egyesült Államok megkísérlik a kis portugál szigetcsoport birtokbavéte­lét. Mivel igy a szigetcsoport az érdeklő­dés homlokterébe keriilt, nem lesz hiába­való pár szóban vázolni a szigetek mai helyzetét s felvetni a kérdést: mit nyer­ne z USA az Azori-szigetekkel? Mél yen az Atlanti-Óceán belsejében, kb. Portugália magasságában, de attól 1700 kra. rel nyugatra terül el az a 9 szigetből és több szirtiről álló kelet-nyu­gati irányba hosszan elnyúló szigetcso­port, amit portugálul liba Acores, ma­gyarul Azori-szigeteknek nevezünk. A szigetcsoport felszíne kb. 2388 km.a, aminek jelentős része sziklás, erdős vi­dék s mezőgazdasági művelésre csak e völgyekben találunk alkalmas területet. Lakóinak száma kb. 280.000, akik nagy­részt portugálok, de laknak itt angolok, irek és flamandok is. A szigetek külön­leges látványosságai az aránylag igen magas hegycsúcsok, (2220 m. Pico Alto) a vadregényes zord hegyi vidékek, a szi­getek vulkanikus eredeténél fogva gyak­ran előbukkanó kráterek, melegvizü for­rások, gyógyvizek s a hegyek oldalán el­terülő pálma, olajfa és narancs-ligetek. Mindezek mellett pedig a törpe növést» lovak és tehenek tarkítják a képet s te­szik teljessé a nem mindennapi látványt. A szigetcsoportot már az Ókor ismer­te, de excentrikus helyzeténél fogva je­lentőségre csalt akkor tett szert, amikor a 13-ik és 14 ik században a merész por­tugál hajósok kikötnek partjain, akik közül Goncalo Velho Cabral-t tartják a szigetcsoport valódi felfedezőjének. Ér­dekes, hogy Kolombus is tudott a szi­getekről, de ő a szigeteket az elsülyedt Atlantisz földrész maradványainak tar tóttá. A szigetcsoport jelenleg Partugália tartománya. A szigetcsoport fontosságát azonban nem ezek az érdekességek, hanem kiváló földrajzi helyzetbe adja meg.i A sziget- csoport a Délafrikából Angliába, vala­mint Európából Délamerikába irányuló hajóforgalom fő útvonalán helyezkedik el s igy egyrészt zavartalanságát bizto­sítja, másrészt támadó hadműveletek ki­induló pontjául szolgálhat. Amilyen fon­tosak Izland támaszpontjai, olyan nagy­jelentőségű délen az Azori szigetcsoport. Az amerikai partoktól 2500 km. re, Por­tugália partjaitól pedig 1700 km.-re fek­szik s igen kedvező helyzeténél fogva az Atlanti-Óceán nagy részét ellenőrzése alatt tarthatja. Védekezésre kitünően al­kalmas, mert a német hadi- és búvár- hajók hatáskörén kivül esik, támadás szempontjából pedig nemcsak azért elő­nyös, mert az elérhető afrikai és euró­pai célpontok relative közelebb vannak, hanem főleg, mert kiindulópontja lehet egy nagyon valószínű további angol— szász partraszállási kísérletnek. Ismerve az angolok „két font“ tervét, nincs ki­zárva, hogy Portugália lesz az a terület, amelyről megkísérlik a betörést Európa ba. Hasonló tervek homlokterében ál! nak a Madeira-, a Kanári-szigetek és kü lönösen az afrikai francia birtokok. Mindezen tervek megvalósításának kul­csa azonban az Azori szigetek birtoka. Mialatt tehát Európa élet-halálhareát vivja a bolsevizmus ellen, az Egyesiét Államok a semlegesség pajzsa mögül a bolseviztnussal kacérkodva, terjeszti ia talmát Európa fele. Hogy az esemenye hova fajulnak el. nem tudjuk, de ha va- lóra válik a terv, úgy Euopa vedekezm fog s a vadregényes szigetek évszázados nyugalmát és csendjét a fegyverek zaja veri majd fel. PsliUkai fiHdrálz

Next

/
Thumbnails
Contents