Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-22 / 166. szám

1941 tullus 22. jcsmesss&g^aSí -«a—maa $<zin&s (dicg-t^zé&tUa- Szamawäif^it 'él. hLLBN ZÉK ^ a Nyugodópadról ide a Nádashelyéről. Ami­kor elmúlt az özönvíz, n hegyek a habokba1, maradtak. Megkeményedtek és úgy vallottak heggyé.... Mi ez, ha nem a legszebb költészet? is sM&§fílistának kmí&k § ki&kkdíf udi l,äcbz*icitni emlékekét devenit ţei a fatú, népe - héj^Ua^o^nán^akat fytyuţienek a, fatukutaták 9 9 9 BÁLVÁNYOSVÁRALJA, julius 22. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Az erdé­lyi hegygerincek takarták el a felkelő napot, amikor ébredezni kezdett a tábor. Fenn, ma­gasan, a derengő légben pacsirta énekelt. Ohmn volt minden, mint egy genre-kép. Meg­néztem az órám: fél öt volt. Nemsokára a pokrócok lehulltak a napsütött, fiatal barna testekről s az ágyak széléről megindult a napi feladatok megbeszélése. Volt, ki társat kere­sett magának az utak és bennvalők felméré­séhez, volt, ki a tanyák világába akarta el­csalni társát, volt o'yan is, akinek aznapra nem ak'í&t semmi dolga, mert gazdái Désrc vagvcatkörnyező falvak egyikébe ment. Pilla­natok alatt kialakultak a csoportok. Megkap­tam én is a beosztásomat. Kállay Ernő orvos- tonhal gat óval és Molter Péter református lelkésszel felmérjük a Malomáj örökkön sá­ros és nedves vidékét. A hajnali beszélgetésbe }ama F berregett bele az ébresztő óra. Arts, h ntam a fejem. Fél hat. Ébresztőt csengetett. V y éreztem, mintha szégyelné magát.... Két fhlukutaió diák Buriánné Szakmán Zsuzsa 80 éves asszony énekét veszi viasz- lejr .-.pre: Jaj de beteg vagyok, kin­csem Ar xmasszony, Mid fáj, fijarn, mid /. /«_£, Palmánci Antalom... Rég talpon vo't már a tábor. Az udvaron nyikorgóit a kerekes-kut soha meg nem ola­jozott tengelye. Mertük a vizet. Fürdőruhái- san öntöttük egymás nyakába a friss, hideg vizet. Ludbőrös lett tőle a test és kellemes forróság öntött el mindnyájunkat, amtttor tö­rölközővel végigdörzsöltük egymást. É'et és erő, boldogság és bizalom volt ez a reggel. Hét órakor a cserép-csuprokban gőzölgőit már a frissen forralt tej és a napos diákok szelték a lágy kenyeret. ReggeNzés közben még egy pár útbaigazító mondat hangzott el a tábor tudományos munkássásának vezetőjé­től, egy pár kérdés még a módszert vagy rög­zítést illetően s oszlott a diáksereg, ki-ki a maga körzetébe, a maga munkaterületére. Sütött kegyetlenül az áldott ju7iusi nap. A Malomájhan kerültem a kis patakot, mely az ut közepén csörgedezett, ugrottam át a po­csolyákat és ütemesen kiáltottam be a fel­mért távolságot. Gyöngyözött a homlokom. — Háromszázhusz méternél jobbra ulnyi- lás, — kiáltottam mérőszallagom felemelve s derekam kissé kiegyenesítve. Az ut kezdetén pedig az iránytű északra mutatott és picinyke ceruzájával a térképező jelezte az adatokat. Fél tizenegy felé jelentkeztünk, hogy a fel­adatot elvégeztük. Ők ketten más beosztást kaptak.... ~ ....Én szabadon kalandozhattam most már a faluban.:. it Bálványosváralja történetére voltam kiván­csi. A dokumentumok és emlékek ősrégi ma­gyar településre utalnak. Minden valószínűség szerint a tatárjárás 1242-ben már telepeseket talált mai helyén. Az emlékezés azonban ré­gebbi időre teszi a települést. fíaddltozá( fo’yt a Szamos mentében István és Gyula ve­zérek között. Istvánnal a kerc-sztyénség győ­zött s a falut a pogány színezetű „Bálványos“ helyett Máriafalvára keresztelték. Később, 1209-ből és 1332-ből pápai tizedjegyzékek említik a falut. Jobbágy jegyzékek számszerű­leg is 30 jobbágyat kérnek, mire mire nem, azt nem tudni. Ál már Bálványosvára is, ami királyi birtok volt. Érdekes, hogy a bálvá­nyos“ név a reformáció korában újra fel­éledt s mind a mai napig meamaradt. A ha­talmas hegykupon székelő várból mi sem ma­radt meg. Elhordták és a szamosujvári jegy- házat építették történelmet hirdető köveiből. Végig eiz utón. minduntalan óriási faragott kőtömb ikre bukkan az ember, hol kaput tá­masztó oszlop, hol házelőtti padka lett belő­lük. Az elhordott kövek utolsó történelmi sze­replése: Rózsa Sándor halála, ki a szamosuj­vári fegyház falai között végezte kalandos életét.... A hirts v,ár helyén pedig *Sld fü » legelésző juhok csendes békéje honol. Dobbanlásm kong a vár helyén maradt üreg. Sok-sok mese és rege bűvös otthona.... * A falu népe biiszlce származására Most is derék, becsületes magyat ok. Dolgosak és szor­galmasak. A néphit szerint darabontok le­származottjai. * — A darabontok kiváló emberek voltak, — meséli egy 70 éves öreg, — én is közülük származom. Most egyik olyan, mint a másik. Mind egyformák vagyunk. Elsőbb emberek voltak, nem mentek katonának.... 1 öbbet nem mond az öreg. Ezt is feljegyez­tük. Talán valaki más, majd kiegészíti.... A világtörténelem hullámai Bálványosvár­aljára is kihatottak. Időszemléletükben, — távo i messzeségként. — ott él a 48-as harcok emléke. Bizonyosat senki sem tud róla. Élt. azonban a faluban egy ember, aki igen nagy ur volt abban az időbér,. Nagvpista, a kis­király....-— A n'egyvennyócba vöt. Piros nadrág vöt Yajta s fájin ember vót, — mesélik többen, — Nagypistának hitták s kiskirály vót... Ennyit mondanak. A többi talán színes képzeletükkel egészítik ki. / Vót... és ez a fontos számukra... it Horosz Béla barátommal találunk rá a falu „látó-emberére“. Martonos János 64 éves re­formátus — cédulázzuk, adat lett belőle. A faluban mókás embernek ismerik. Alig be­szélgetünk vele, már is ugrat: — Az urfiak sokat tapasztaltak, jártak, ol­vastak. Tudják, hogy van ügyvéd s van szabó. No, de most már azt mondják meg: mi a kü­lönbség köztük. — Hát én megmondom, — kedélyeskedelt az öreg Martonos. — ha akarok csináltatni egy elegánter ruhát, a szabó felöltöztet, de tulfeliil az ügyvéd vetköziet.... A mondókájához vet n szeme csücskével, mert biztosan tudja, hogy kettőnk közül az egyik joghallgató. Tévedett az öreg... ,,Tudományos ember“ is Martonos János. Ezt tudja a csillagokról: ■— Meg azok jó ismerőseim. A fiastyuk sokan vannak. Úgy vannak, mint egy jó eke­kerék.... A göncölszekér egészen olyan, mint egy szekér, négy kereke van s rudja jobbra mutat a virraddsra.... A hajnalcsillagot, aki kel, láthatja, üstökös-féle csillug és tart reg­gelig... A holdat tessék megnézni, mikor szé­pen süt. megláthassa benne a pakulárt, ki szárítja kapcáját. Mellette a cigány hullatja a lopott szénát. A cigány nagyon feketének látszik.... Kunyi István „isztinájóban“, a Bükkös- tetőn, egyik diák a tejköpülést tanulmá­nyozza. A bács. a pakulár és a csóring mellett az „Ellenzék munkatársa all Közbe szól felesége is: — A látást meséld el, János. Zavart lesz az öreg. Szabadkozik. Minek mesélje, úgy sem hiszik. __ jjgy 36 éve lehetett májusba. — kezdi mégis, —- éccaka vót 11—12 között. Akitó láttam először. Hűtős vincellér vótam s a sző­lőbe Jurtám, mikor az utón elmentem a Ili­dére mellett. Ott ült s láttam, hogy fiú vót s ahogy vagy három lépés:e lettem, felkelt s jött velem szembe. Lekaptam a fegyverem, hogy lelövöm, erre nagyon megharagudott, szikrázott, tüzelt s elment keresztül a temető­hegyen. — Lehet vagy húsz éve, ősszel, október hónapba vittem ki a pamusál (kukoricacsö- héja) a kertbe. Este 7—P vót, mikor megint láttam Itt tüzelt a szomszédba. Úgy megijed­tem tüle, hogy beszaladtam s azóta soha soha nem láttam. Azt mondják az öregek, hogy a liidércek kereszteletlen gyermekek bo­lyongó lelkei.... Az elhordolt vár élteti színes képzeletüket. Gyönyörű magyar nyelven mesélik körülöt­tem a következőket. Olyan, mint egy prózai vers. Poémes en prose.... — Fenn a vártetőn, a régi világban, óriások éltek. A nyiresi hegyről csak úgy átléptek a bálványosi várhegyre. Olyan nagyok vótak, hogy puliszkát és diót ettek, meg embereket is. A vizet odatették melegedni, aztán egyet lép a nyiresi hegyre, egyet n benedck’i hegy­re s még egyet a városba. Désre ér. Mikorra visszajön, alig forr a viz. — Egyszer úgy történt, hogy az óriás leány- négy vagy hat ökröt, már nem tudni bizonyo­san, az emberekkel együtt felvett a kötényébe és felvitte a hegyre: — Né. apám, milyen bogarak turkálják a földet. Erre azt mondta az apja, vidd vissza, mert ezután ezek élik a világot... — Azon a másik hegyen a tatárok laktak. Örökké harcoltak magukba. A talárok nem hagyták az óvást■ Az óriások nagyobbak vó­tak, c tatárok fürgébbek vótak. Az óriások kifogták az ágyúgolyókat s visszadobták. Ez még az elején vót, a világ kezdetin. Erős ru­hájuk vót, vasból kellett, hogy legyen. Bizony- olyan emberek vótak, hogy egyik hegyről a másikra tudtak lépni. — Ezer évvel történhetett ezelőtt. Aztán hipusztitották őket, kiüldözték. Ha nem lett volna igaz, nem mondták volna az öregek.... Népi mitológiánk varázsosan szép töredé­ke.... — Hogy keletkeztek ezek a hegyek, gazd- asszony? — kérdi egyik társam, akivel a dél­utánt bolyongtam át. — Valamikor rég vót. itt a faluhelyen csak káka s pipirig vót. A templom ahhar lejött Az este a Felszegen fogott el. Meg ferru éheztem Tele voltam azzal a sok szépséggel, amit láttam, hallottam. Visszatértemben énei; hang vont be egy takaros udvarra. Fonó van Erzsiéknél. 7 öbben ülnek már és énekelnek. A falusiuk otthoni dalokat, a kolozsvári diá­kok Kodály és Bartók gyűjtéseit. Egymást lanitgatják énekelni. Ölelkezik a magyar nép... Felötlik a kérdés bennem: van-e az erdélyi ifjúságban kaszt­szellem? Aki ezt látta, maggyőzödhetik, hogy nincs.... Tiszteletünkre eljárják a „kecskét“. Far-* sangoláskor szokták, de hát mu kivétel van Fából kecskefejet húz magára az egyik le gény. Szarvai közt tollú és gyapjuprém. Gu golva ugrik neki a leányoknak, ütemesen do bog a lábával s tálog futcsa szájával hozzá A fonó énekel: — Messze mentem házasodni, bár ne mentem vóna. Drága kicsi feleségem, bár ne lettél vóna. Majd másik dallam következik: — Ha az ördög olyan lenne, tajigába tenne, Mennél inkább vickándoznál, annál inkább f vinne.... Közben borulnak fel a leányok. gurul messze az orsó s vidám kacagás tölti be a Felszeget.... A többiek közben fonográffal felvételeket csináltak, ősi dallamokat rögzítettek. Mások az „isztinát“ járták és a juhtenyésztést ta­nulmányozták. Fáradtan tért haza a tábor alvóhelyére, S nemsokára aludtunk, mint a tej.... Sokat, sokat mesélhetnék élményeimről és az itt folyó munkáról, o magvar nép felszínre kerülő bus és vidám életéről.... Kevés a hely és sürget az idő. Másnap reg­gel indultam haza. Fájt eljönni közülük. Diá­kok és falusiak közül.... Magyarok közül.... SZABÓ ENDRE. Efdéíyszeríeúj élette esz Országos Gyermekvédő Liga Hokim MAROSVÁSÁRHELY, julius 22. Az | nővér ügyel fel rájuk. A nyaralás a Liga Országos Gyermekvédő Liga az összeom­lás előtti években Erdélyben is hasznos emberbaráti munkásságot fejtett ki. Szá­mos nagyobb városban voltak intézmé­nyei. Ilyen alakulata volt Marosvásárhe­lyen a Ligának aa Iparos Tanoncotthon, amely a megszállás évet alatt a kelyi magyar társadalomnak egyik legféltettebb intézménye maradt. r IRsiaíaknlt a helgi tagozat A Liga Erdély egy részének hazatéré­sével ismét megkezdte működését a két évtizeddel ezelőtt elszakított területeken. A helyi tagozatok újjáalakulása csak­nem minden nagyobb városban már folyamatban van, vagy — mint Ko­lozsváron is — azokat már újjá is szer ' vezték. Marosvásárhelyen a közelmúltban keltet­ték ismét életre a helyi tagozatot. Az or­szágos központ részéről Albrecht királyi herceg, a Liga kormányzó elnöke képvi­seletében dr. Petri Pál ny. államtitkár, m. kir. t. tanácsos, országos ügyvezető elnök volt jelen a megalakuláson. A he­lyi tagozat ügyvezető elnökévé özvegy dr. Szász Károlynét kérték fel, aki tár­sadalmi segélymozgalmak terén hosszú éveken át áldozatom munkásságot fejtett ki. A vezetőségben a helyi társadalmi élet kiválóságai foglalnak helyet. A ta­gozat máris szép eredményt ért el 50 helyi szegénysorsu és gyenge gyermek háromhetes üdültetésével. Hz első isgarafó ftíbor A Liga helyi tagozatának eredeti tér* ve az volt, hogy az első nyaraltatást va­lamelyik anyaországi üdülőtelepen ren­dezi meg. A közismerten mostoha közle­kedési viszonyok azonban lehetetlenné tették ennek a tervnek megvalósítását Ennek ellenére az üdültetés nem maradt el: özvegy gr^f Zichy Vladimirné, vajda- szentiványi f^dbirtokos birtokán fel­ajánlotta vendégszeretetét. A napokban utazott el Vajdaszent- iványra az első ..nyaraló-tábor“, melyben 4—16 éves gyermekek vesznek részt. A gyermekek hivatott gondozónők felügye­lete alatt vannak: a nyaralás ideje alatt egy vöröskeresztes nővér és két gondozó költségén történik. H fa:n ^endJgszereísíe A Vajdaszentiványra megérkezett első nyaraló-tábort a község szívélyes vendég- szeretettel fogadta. A gyermekeket köz­ebéden látták vendégül, gondoskodtak részükre ágyneműről és minden lehetőt megtettek, hogy a há­romhetes nyaralás ideje alatt legjobb kényelmüket biztosítsák.. A község részéről tanúsított szeretet­teljes gondoskodás valósággal szervezet- szerű s abban úgy a gazdatársadalom, mint a község értelmiségei egymássá, versengve veszik ki részüket. A gyerme­kek vajdaszentiványi tartózkodásának kellemessé tétele érdekében különösen Széli Jakab református lelkész, Blénesiné Fodor Sárika. IS agy Margit és A'agy Er zsébet tevékenykednek önzetlenül. A köz­ség éjszakára az iskolában készített a gyermekek részére szállást, míg nappal a Zichy-kastély parkjában szórakoznak a gondoízónővérek felügyelete alatt. A Gyermekvédő Liga helyi tagozata az üdültetéseken kivül más figyelmet ér demlő tervet is kidolgoz a beteg és gyen­ge gyermekek istápolására. az elhagyott, szülői felügyelet nélkül álló gyermekek támogatására. 1 A helyi tagozat vezetőségének tagjai részéről felmerült az a terv is, hogy érintkezést keressenek illetékesekkel a fiatalkorú bűnözők, erkölcsi ■ elesettek gondozása. istápolása és támogatása érdekében. Erre szükség is van, mert közöttük sok olyan fiatalkorú van, aki a gondozó és felvilágosító munka hatása alatt hasznos tagja lehet még a társadalomnak, (zsb.) Bs kel! fs í a ríri cseh- szlö?dr í.ií keveteî-s fif BUDAPEST, iulius 22. (MOT.) A bel ügyminiszter felhívja a közönség mét arra. hogy « volt csehszlovák koztar saság területén működött gyámhatóságok­kal szemben fennálló letét es készpénzkor .tolást augusztus 31 tg be kell jelentem a községi elöljáróságokon- városokban a j kerületi elöljáróságokon, estleg az illető kés árvaszéken.

Next

/
Thumbnails
Contents