Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-22 / 166. szám
1941 tullus 22. jcsmesss&g^aSí -«a—maa $<zin&s (dicg-t^zé&tUa- Szamawäif^it 'él. hLLBN ZÉK ^ a Nyugodópadról ide a Nádashelyéről. Amikor elmúlt az özönvíz, n hegyek a habokba1, maradtak. Megkeményedtek és úgy vallottak heggyé.... Mi ez, ha nem a legszebb költészet? is sM&§fílistának kmí&k § ki&kkdíf udi l,äcbz*icitni emlékekét devenit ţei a fatú, népe - héj^Ua^o^nán^akat fytyuţienek a, fatukutaták 9 9 9 BÁLVÁNYOSVÁRALJA, julius 22. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Az erdélyi hegygerincek takarták el a felkelő napot, amikor ébredezni kezdett a tábor. Fenn, magasan, a derengő légben pacsirta énekelt. Ohmn volt minden, mint egy genre-kép. Megnéztem az órám: fél öt volt. Nemsokára a pokrócok lehulltak a napsütött, fiatal barna testekről s az ágyak széléről megindult a napi feladatok megbeszélése. Volt, ki társat keresett magának az utak és bennvalők felméréséhez, volt, ki a tanyák világába akarta elcsalni társát, volt o'yan is, akinek aznapra nem ak'í&t semmi dolga, mert gazdái Désrc vagvcatkörnyező falvak egyikébe ment. Pillanatok alatt kialakultak a csoportok. Megkaptam én is a beosztásomat. Kállay Ernő orvos- tonhal gat óval és Molter Péter református lelkésszel felmérjük a Malomáj örökkön sáros és nedves vidékét. A hajnali beszélgetésbe }ama F berregett bele az ébresztő óra. Arts, h ntam a fejem. Fél hat. Ébresztőt csengetett. V y éreztem, mintha szégyelné magát.... Két fhlukutaió diák Buriánné Szakmán Zsuzsa 80 éves asszony énekét veszi viasz- lejr .-.pre: Jaj de beteg vagyok, kincsem Ar xmasszony, Mid fáj, fijarn, mid /. /«_£, Palmánci Antalom... Rég talpon vo't már a tábor. Az udvaron nyikorgóit a kerekes-kut soha meg nem olajozott tengelye. Mertük a vizet. Fürdőruhái- san öntöttük egymás nyakába a friss, hideg vizet. Ludbőrös lett tőle a test és kellemes forróság öntött el mindnyájunkat, amtttor törölközővel végigdörzsöltük egymást. É'et és erő, boldogság és bizalom volt ez a reggel. Hét órakor a cserép-csuprokban gőzölgőit már a frissen forralt tej és a napos diákok szelték a lágy kenyeret. ReggeNzés közben még egy pár útbaigazító mondat hangzott el a tábor tudományos munkássásának vezetőjétől, egy pár kérdés még a módszert vagy rögzítést illetően s oszlott a diáksereg, ki-ki a maga körzetébe, a maga munkaterületére. Sütött kegyetlenül az áldott ju7iusi nap. A Malomájhan kerültem a kis patakot, mely az ut közepén csörgedezett, ugrottam át a pocsolyákat és ütemesen kiáltottam be a felmért távolságot. Gyöngyözött a homlokom. — Háromszázhusz méternél jobbra ulnyi- lás, — kiáltottam mérőszallagom felemelve s derekam kissé kiegyenesítve. Az ut kezdetén pedig az iránytű északra mutatott és picinyke ceruzájával a térképező jelezte az adatokat. Fél tizenegy felé jelentkeztünk, hogy a feladatot elvégeztük. Ők ketten más beosztást kaptak.... ~ ....Én szabadon kalandozhattam most már a faluban.:. it Bálványosváralja történetére voltam kiváncsi. A dokumentumok és emlékek ősrégi magyar településre utalnak. Minden valószínűség szerint a tatárjárás 1242-ben már telepeseket talált mai helyén. Az emlékezés azonban régebbi időre teszi a települést. fíaddltozá( fo’yt a Szamos mentében István és Gyula vezérek között. Istvánnal a kerc-sztyénség győzött s a falut a pogány színezetű „Bálványos“ helyett Máriafalvára keresztelték. Később, 1209-ből és 1332-ből pápai tizedjegyzékek említik a falut. Jobbágy jegyzékek számszerűleg is 30 jobbágyat kérnek, mire mire nem, azt nem tudni. Ál már Bálványosvára is, ami királyi birtok volt. Érdekes, hogy a bálványos“ név a reformáció korában újra feléledt s mind a mai napig meamaradt. A hatalmas hegykupon székelő várból mi sem maradt meg. Elhordták és a szamosujvári jegy- házat építették történelmet hirdető köveiből. Végig eiz utón. minduntalan óriási faragott kőtömb ikre bukkan az ember, hol kaput támasztó oszlop, hol házelőtti padka lett belőlük. Az elhordott kövek utolsó történelmi szereplése: Rózsa Sándor halála, ki a szamosujvári fegyház falai között végezte kalandos életét.... A hirts v,ár helyén pedig *Sld fü » legelésző juhok csendes békéje honol. Dobbanlásm kong a vár helyén maradt üreg. Sok-sok mese és rege bűvös otthona.... * A falu népe biiszlce származására Most is derék, becsületes magyat ok. Dolgosak és szorgalmasak. A néphit szerint darabontok leszármazottjai. * — A darabontok kiváló emberek voltak, — meséli egy 70 éves öreg, — én is közülük származom. Most egyik olyan, mint a másik. Mind egyformák vagyunk. Elsőbb emberek voltak, nem mentek katonának.... 1 öbbet nem mond az öreg. Ezt is feljegyeztük. Talán valaki más, majd kiegészíti.... A világtörténelem hullámai Bálványosváraljára is kihatottak. Időszemléletükben, — távo i messzeségként. — ott él a 48-as harcok emléke. Bizonyosat senki sem tud róla. Élt. azonban a faluban egy ember, aki igen nagy ur volt abban az időbér,. Nagvpista, a kiskirály....-— A n'egyvennyócba vöt. Piros nadrág vöt Yajta s fájin ember vót, — mesélik többen, — Nagypistának hitták s kiskirály vót... Ennyit mondanak. A többi talán színes képzeletükkel egészítik ki. / Vót... és ez a fontos számukra... it Horosz Béla barátommal találunk rá a falu „látó-emberére“. Martonos János 64 éves református — cédulázzuk, adat lett belőle. A faluban mókás embernek ismerik. Alig beszélgetünk vele, már is ugrat: — Az urfiak sokat tapasztaltak, jártak, olvastak. Tudják, hogy van ügyvéd s van szabó. No, de most már azt mondják meg: mi a különbség köztük. — Hát én megmondom, — kedélyeskedelt az öreg Martonos. — ha akarok csináltatni egy elegánter ruhát, a szabó felöltöztet, de tulfeliil az ügyvéd vetköziet.... A mondókájához vet n szeme csücskével, mert biztosan tudja, hogy kettőnk közül az egyik joghallgató. Tévedett az öreg... ,,Tudományos ember“ is Martonos János. Ezt tudja a csillagokról: ■— Meg azok jó ismerőseim. A fiastyuk sokan vannak. Úgy vannak, mint egy jó ekekerék.... A göncölszekér egészen olyan, mint egy szekér, négy kereke van s rudja jobbra mutat a virraddsra.... A hajnalcsillagot, aki kel, láthatja, üstökös-féle csillug és tart reggelig... A holdat tessék megnézni, mikor szépen süt. megláthassa benne a pakulárt, ki szárítja kapcáját. Mellette a cigány hullatja a lopott szénát. A cigány nagyon feketének látszik.... Kunyi István „isztinájóban“, a Bükkös- tetőn, egyik diák a tejköpülést tanulmányozza. A bács. a pakulár és a csóring mellett az „Ellenzék munkatársa all Közbe szól felesége is: — A látást meséld el, János. Zavart lesz az öreg. Szabadkozik. Minek mesélje, úgy sem hiszik. __ jjgy 36 éve lehetett májusba. — kezdi mégis, —- éccaka vót 11—12 között. Akitó láttam először. Hűtős vincellér vótam s a szőlőbe Jurtám, mikor az utón elmentem a Ilidére mellett. Ott ült s láttam, hogy fiú vót s ahogy vagy három lépés:e lettem, felkelt s jött velem szembe. Lekaptam a fegyverem, hogy lelövöm, erre nagyon megharagudott, szikrázott, tüzelt s elment keresztül a temetőhegyen. — Lehet vagy húsz éve, ősszel, október hónapba vittem ki a pamusál (kukoricacsö- héja) a kertbe. Este 7—P vót, mikor megint láttam Itt tüzelt a szomszédba. Úgy megijedtem tüle, hogy beszaladtam s azóta soha soha nem láttam. Azt mondják az öregek, hogy a liidércek kereszteletlen gyermekek bolyongó lelkei.... Az elhordolt vár élteti színes képzeletüket. Gyönyörű magyar nyelven mesélik körülöttem a következőket. Olyan, mint egy prózai vers. Poémes en prose.... — Fenn a vártetőn, a régi világban, óriások éltek. A nyiresi hegyről csak úgy átléptek a bálványosi várhegyre. Olyan nagyok vótak, hogy puliszkát és diót ettek, meg embereket is. A vizet odatették melegedni, aztán egyet lép a nyiresi hegyre, egyet n benedck’i hegyre s még egyet a városba. Désre ér. Mikorra visszajön, alig forr a viz. — Egyszer úgy történt, hogy az óriás leány- négy vagy hat ökröt, már nem tudni bizonyosan, az emberekkel együtt felvett a kötényébe és felvitte a hegyre: — Né. apám, milyen bogarak turkálják a földet. Erre azt mondta az apja, vidd vissza, mert ezután ezek élik a világot... — Azon a másik hegyen a tatárok laktak. Örökké harcoltak magukba. A talárok nem hagyták az óvást■ Az óriások nagyobbak vótak, c tatárok fürgébbek vótak. Az óriások kifogták az ágyúgolyókat s visszadobták. Ez még az elején vót, a világ kezdetin. Erős ruhájuk vót, vasból kellett, hogy legyen. Bizony- olyan emberek vótak, hogy egyik hegyről a másikra tudtak lépni. — Ezer évvel történhetett ezelőtt. Aztán hipusztitották őket, kiüldözték. Ha nem lett volna igaz, nem mondták volna az öregek.... Népi mitológiánk varázsosan szép töredéke.... — Hogy keletkeztek ezek a hegyek, gazd- asszony? — kérdi egyik társam, akivel a délutánt bolyongtam át. — Valamikor rég vót. itt a faluhelyen csak káka s pipirig vót. A templom ahhar lejött Az este a Felszegen fogott el. Meg ferru éheztem Tele voltam azzal a sok szépséggel, amit láttam, hallottam. Visszatértemben énei; hang vont be egy takaros udvarra. Fonó van Erzsiéknél. 7 öbben ülnek már és énekelnek. A falusiuk otthoni dalokat, a kolozsvári diákok Kodály és Bartók gyűjtéseit. Egymást lanitgatják énekelni. Ölelkezik a magyar nép... Felötlik a kérdés bennem: van-e az erdélyi ifjúságban kasztszellem? Aki ezt látta, maggyőzödhetik, hogy nincs.... Tiszteletünkre eljárják a „kecskét“. Far-* sangoláskor szokták, de hát mu kivétel van Fából kecskefejet húz magára az egyik le gény. Szarvai közt tollú és gyapjuprém. Gu golva ugrik neki a leányoknak, ütemesen do bog a lábával s tálog futcsa szájával hozzá A fonó énekel: — Messze mentem házasodni, bár ne mentem vóna. Drága kicsi feleségem, bár ne lettél vóna. Majd másik dallam következik: — Ha az ördög olyan lenne, tajigába tenne, Mennél inkább vickándoznál, annál inkább f vinne.... Közben borulnak fel a leányok. gurul messze az orsó s vidám kacagás tölti be a Felszeget.... A többiek közben fonográffal felvételeket csináltak, ősi dallamokat rögzítettek. Mások az „isztinát“ járták és a juhtenyésztést tanulmányozták. Fáradtan tért haza a tábor alvóhelyére, S nemsokára aludtunk, mint a tej.... Sokat, sokat mesélhetnék élményeimről és az itt folyó munkáról, o magvar nép felszínre kerülő bus és vidám életéről.... Kevés a hely és sürget az idő. Másnap reggel indultam haza. Fájt eljönni közülük. Diákok és falusiak közül.... Magyarok közül.... SZABÓ ENDRE. Efdéíyszeríeúj élette esz Országos Gyermekvédő Liga Hokim MAROSVÁSÁRHELY, julius 22. Az | nővér ügyel fel rájuk. A nyaralás a Liga Országos Gyermekvédő Liga az összeomlás előtti években Erdélyben is hasznos emberbaráti munkásságot fejtett ki. Számos nagyobb városban voltak intézményei. Ilyen alakulata volt Marosvásárhelyen a Ligának aa Iparos Tanoncotthon, amely a megszállás évet alatt a kelyi magyar társadalomnak egyik legféltettebb intézménye maradt. r IRsiaíaknlt a helgi tagozat A Liga Erdély egy részének hazatérésével ismét megkezdte működését a két évtizeddel ezelőtt elszakított területeken. A helyi tagozatok újjáalakulása csaknem minden nagyobb városban már folyamatban van, vagy — mint Kolozsváron is — azokat már újjá is szer ' vezték. Marosvásárhelyen a közelmúltban keltették ismét életre a helyi tagozatot. Az országos központ részéről Albrecht királyi herceg, a Liga kormányzó elnöke képviseletében dr. Petri Pál ny. államtitkár, m. kir. t. tanácsos, országos ügyvezető elnök volt jelen a megalakuláson. A helyi tagozat ügyvezető elnökévé özvegy dr. Szász Károlynét kérték fel, aki társadalmi segélymozgalmak terén hosszú éveken át áldozatom munkásságot fejtett ki. A vezetőségben a helyi társadalmi élet kiválóságai foglalnak helyet. A tagozat máris szép eredményt ért el 50 helyi szegénysorsu és gyenge gyermek háromhetes üdültetésével. Hz első isgarafó ftíbor A Liga helyi tagozatának eredeti tér* ve az volt, hogy az első nyaraltatást valamelyik anyaországi üdülőtelepen rendezi meg. A közismerten mostoha közlekedési viszonyok azonban lehetetlenné tették ennek a tervnek megvalósítását Ennek ellenére az üdültetés nem maradt el: özvegy gr^f Zichy Vladimirné, vajda- szentiványi f^dbirtokos birtokán felajánlotta vendégszeretetét. A napokban utazott el Vajdaszent- iványra az első ..nyaraló-tábor“, melyben 4—16 éves gyermekek vesznek részt. A gyermekek hivatott gondozónők felügyelete alatt vannak: a nyaralás ideje alatt egy vöröskeresztes nővér és két gondozó költségén történik. H fa:n ^endJgszereísíe A Vajdaszentiványra megérkezett első nyaraló-tábort a község szívélyes vendég- szeretettel fogadta. A gyermekeket közebéden látták vendégül, gondoskodtak részükre ágyneműről és minden lehetőt megtettek, hogy a háromhetes nyaralás ideje alatt legjobb kényelmüket biztosítsák.. A község részéről tanúsított szeretetteljes gondoskodás valósággal szervezet- szerű s abban úgy a gazdatársadalom, mint a község értelmiségei egymássá, versengve veszik ki részüket. A gyermekek vajdaszentiványi tartózkodásának kellemessé tétele érdekében különösen Széli Jakab református lelkész, Blénesiné Fodor Sárika. IS agy Margit és A'agy Er zsébet tevékenykednek önzetlenül. A község éjszakára az iskolában készített a gyermekek részére szállást, míg nappal a Zichy-kastély parkjában szórakoznak a gondoízónővérek felügyelete alatt. A Gyermekvédő Liga helyi tagozata az üdültetéseken kivül más figyelmet ér demlő tervet is kidolgoz a beteg és gyenge gyermekek istápolására. az elhagyott, szülői felügyelet nélkül álló gyermekek támogatására. 1 A helyi tagozat vezetőségének tagjai részéről felmerült az a terv is, hogy érintkezést keressenek illetékesekkel a fiatalkorú bűnözők, erkölcsi ■ elesettek gondozása. istápolása és támogatása érdekében. Erre szükség is van, mert közöttük sok olyan fiatalkorú van, aki a gondozó és felvilágosító munka hatása alatt hasznos tagja lehet még a társadalomnak, (zsb.) Bs kel! fs í a ríri cseh- szlö?dr í.ií keveteî-s fif BUDAPEST, iulius 22. (MOT.) A bel ügyminiszter felhívja a közönség mét arra. hogy « volt csehszlovák koztar saság területén működött gyámhatóságokkal szemben fennálló letét es készpénzkor .tolást augusztus 31 tg be kell jelentem a községi elöljáróságokon- városokban a j kerületi elöljáróságokon, estleg az illető kés árvaszéken.
