Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-19 / 164. szám

8

TitHNZfiK

/ 94 I. Idlin'* lfJ.

E3S

no, iilioi’N t örtt'ii t «• ti hasonló ţiim

ilolatmciut alapján eltek ol> kicsiny uj ab- lakuk ellu-lve/ie amelyek a világítás

s. rmpont jabul jogosan maris kitolás Iar

g' at képi . tik.

Icvedni i-mberi dolog. \/ ulkoto miivé«/ i- tévedhet a lui alu i>. De nt*in gondolkodni,

mar uug> lii!»a. I!j»j>v-1» ezért, a hírű o is joi meg kill gondolja, mielőtt a megbírálta t a meggondolás hiányával (.utolja meg.

Kolozsvár, 1941. julius 112.

SZIGETI ERNŐ

v. épitészm óm ök.

Osiireczeni László válasza

Szigeti Frnö épilésznitrnök ur levelére a kővetkezőket va iaszoll.;- tóm:

l'.gváltalán nem veit tudomásom arrók hogy az általam kifogásolt Király utcai é-pii • rtatalakitást a városi mérnöki hivatal irv nyitotta. Miután a munkát magánvá lalkozás í'.ak véltem, nem is g< uIo tani arra, hogy a mérnöki hivatalnak i- lehetne köze hozzá, .''ct éppen abban a hitben voltain, hogy nines is tudomása arról, hoiy ez u munka folyik » e. ért mintegy szolgám is akartam azza . hogy a további hasonló esetek megelőzésére 1 elhívom rá a ügye met. Most tudom határi zoitan, hogy a kérdéses ház tulajdonképp n a városé, de a cikk .rácakor sajátosan» ug; emlékeztem, bog. az már magántelkeu van.

így tehát szó sem lehet arró1, hogy birála tóm tárgya szándékosai, a mérnöki hivatal vo.iia. Valójában még bírálatról s ni lehet itt beszélni.

Távol volt tőlem 1 kritizáUs szándéka azért is. mert jól tudom, hogy ma felelősség érző szellem uralkodik a város mérnöki hi" vatalában s ezt a szel emet nekünk -sak t.i- riogatnunk lehet és nem gáncsolnunk. S ha tudomásom lett volna arról, hogy ezt a műn kát a mérnöki hivatrl irányítja, föltétlenül megkerestem voilna a módját annak, hogy megtudjam eljárásának indokait. Azt hiszem, mindebből kitűnik, hogy senkit sem akartam a mérnöki hivatal eben hangolni. De cikke-.i n-ar csak azért scan mondható alkalmadnak erre, mert bizonnyal! az olvasóközönség sem gtndolja. hogy valamelv meghatározatlan cji’té.vnél minden kifogás esetén okvctlenü a mérnöki hivataliak kei’lC felelnie.

Különben sem akartam személy /.érint vádo ni senkit. Az eset mögött a jelenség ’» néztem s az okot melyebben, a közmű . eltség hiányosságaiban kerestem. Hiszen ha igaz '.»•na i5 az. amit hittem, hogy a munkások tudatlanságán mululr a dolog, más oktal ró. ott á-5 a kérdés: tauitotla-e valaki valaha kismestereinket hagyománytiszteletre és cm Lkvédelemre? Ebben a részben azért is használtam a ..fejedelmi többcs“-r, hogy hangsúlyozzam: mi. mindnyájan vagyunk részesei a jellemzett közműveltségi állapodnak — mi- g.iniat cem veszem ki belőle.

A rámolvasott tévedések közül az elsőre ezt tudom mondani: NíYn volt módom!) iP- e'őzetes viz^sga.atot tenni a kapura vonatko zó.ag. A köveket már kibontva, darabokban irthattam csupán. Hivatásom szerint. viszont, csakis ugv foghattam fel a dolgot, amint felfogtam. Természetesen mo-st, az crlott magyarázat után nincs jogomban kéc- = egbavonni az indokolás igazságát. Egyik mondatomban utaltam volt arra, hogy néha áldozni is ke*i s ha itt meg volt erre nézve a kdlő hozzáértő mérlegelés, akkor nincs inás. minthogy elfogadjuk a döntéívt, ame’yet különben, nézetem s/erint, a mi esetünkben (.-akis a kövek évődott volta indokol elLfo gadhaíóan. Ezek után, úgy hiszem, a má-s<- dik tévedést illetően. már megjegyzést sem ktlíi tennem.

Ami a harmadik tévedésemet illeti, magam is azt vallom, hogy bizonyos esetekben elég., ha a renoválásnál csak az LMető épület szellemében, de nem részlethiven dolgozunk. Söl: legtöbbször éppen ez a szükséges eljá rás. De éppen ezért a gyakorlati kivitel teli Httetében, mind a hivatasomweáli, mind pedig művészeti elveimnél fogva nem oszthatom a Szigeti Ernő épitészmérnök ur kifejtett nézeteit. Ez azonban már nem tartozik ide s z vitát e tekiníetbetn feleslegesnek tartom.

A lényeges most az, hogy egyugyanazon ügyért dolgozunk, ugyanazzal a gondolattá', s ha idyen félreértések adódnak elő, az a leghelyesebb magatartás, ha mindkét, részről a legjobb f'dlitételezésckkcl vagyunk egymás iránt. Olyan esetben, amikor mindkét félnek van igaza, másként nem is lehet termékenyítő eredményre jutni. A termékenyítő eredményekre pedig ma nagy szükség van. A magam részéről hálás is vagyok az épitészmér- rök urnák, hogy Írásomból kiolvasta a jószándékot és az elfogulatlanságot s biztosit halom, hogy munkámban, magatartásomban ezután is mindig csak ezek a tényezők fognak érvényre jutni. Debreczeni László

bxa^as^ás-ácUd^í (Uzl&sitáii tisztvisdá {apán fo-icUtotta hiadácU UatUa'ottan tnuví,

.»'sikáló! kezdve fleic 'é és vissza minden osztrák.vagy német generáli-. minőn inauyar v'zérkari to.zt, minder, tn• gtört é- 1 aradi baka otţ virít a miniatűr képcsarnokba!

' ki.'ielc csak lépésnyi köze is volt az J914-C* 11 igéd iához, itt van megörökítve. A képek 'i gy legalább is tncglestési módjuk nem i >• un ! ct én azok előtt, akik a világháborút kommentáló Érdeke* Ljságot lapozgattak legtöbbjük kiinámír fénykép, ki é merev é- hátborzongató .s-iru-l.ben ég éppen ízért tlt'liücn hatnak.

\thüngé-z.t on a képe* falat és ezután má-" •j házigazdát is közvetlenebbül szemlélem. 0 maga j fe'Vtő és a tarka fal résnyi bepiltan- tús» enged b Kőjébe. A háború megszálloMja — mondanám e’-ő pi lanatra.

Magas, szikár ember, hatalmas koponyává'. Sz mei mélyen bent ,• pergamentszerü arcban. Sörétek — értelmet és jóságot tükröz- n-k vissza. Dallamos bc-zéaét szívesen hall- célom

Aozúa a pöltyác vzomévet hé<zve.

Tagadhatatlan, hogy a háború o van énu- í.vekkel gazdagított néhány nyitottszciuii embert, melyeknek hatás.ir é t tiikö i kori--/ in viselik. A polgár lá’óköre kiszéles <1< tr é.s ha nirg-éti volna a k.-lö alaptudása. In /» nyara ismeretei tudomány.)?ahbak len

nérek. Így azonban, a hadjárat inee'ehe- 1 ős durva életmódjával közelebb került ni i rk a inépnek leikéhez. ame.ynek fö djén járt. Többet ér * z minden ..bedeckennél“.

Ázsiáról sok mindent összeírtak már a tudósok, félludósok és irók. A s'jtcimr.s és titokzatos bélyeget már le sem lehet kaparni r la.

Amint házigazdám -zincs beszédének fo- i alán átvezet egy véres háború és egy végéé kii'i ázsiai utazáson — tennéz tes> <n a fi goly-transz.portrai — ember és táj érthetővé. világossá v á ik előttem, mint ahogy előtte s az.

Ez meglep, mert t tleirásokbin nem tahi1- hoztak ilyen érthetőséggel. Házigazdám ke-:- a magyarázattal: ..Gya'ogsz rre! b utazni egv idegen földrészt, ngy: ’.azokon a nyomorítsa gnkon kérésziül m nu» mint bensziilőttéi — arnyit jelent, mint a titok szétfosz!á,.a cgy- c/<-rii emberi nyomorúsággá".

Egy műgonddal elkészített fónyképa.bumot mutat meg- m-clybcn sajátfaragta rigmusok éneklik meg ázsiai utazását. Szó van benne ottani maradékainkról is. akiknek nyelvében még é az egy gyökér.

— Dauria. a mandzsu határszélen, natal mas fogolytábor. Az. entente fe'kérésére, a kommun kitörése után kinaiak és japánok vérzik gondjaikba a hadifoglyokat. Ennek a tábornak az amerikai magyarok közadakozása hozta meg a szabadságot Kép is vn róla. Dél Ádám és Dt Kovács törzsorvos meghozzák a vá tságdijat a foglyoknak. 1919 végén. De a másik oldalon — szomorít megemlékezésnek — a fogolytábor temetőjéről egy felvétek akkora, mint nálunk egy nagyobbacska község. Pedig csak négy esztendeig szolgába a dauriai fogolytelepet.

; fogalma egy rokonncmzetről, amely Europa szivében az. idegen népek tengereken, nem tud kel óképpen kifejlődni. A japán—magyar l-rráiságp.ak mi voltunk a megteremtői. A foglyok folvtonos érintkezésben voltak a japánokkal őket az ismeretlen nyugat, mindet pedig a szépségekkel tömött orsz.ámik érdekelt. Néhánv japán barátomtól méü az. utóbbi esztendőkben is kaptam levelet és va'a-zol- tani nekik.

A tapánok kellemes üdülésre enyhítették a hadifogság szomorú napjait. Olyan életem, mint a fclke'ő nap országában, sohasem lesz. Igv hát. aniig lehetett halasztottam a haza térés iilcpontját. 1921 ben az. Indiai Óceánon. Adenen. a \ őrös-tengeren, Szuezen. Port Saidon és Tiieszten keresztül hazatértem Budapestre. V tengerből kimeredő bajoron csak sejttették velem, mi történhetett az alatt, amig távolke'etcn juráin — a „barbár“ népek között

A beUí iefieimei

Várady Gyu:a elragadlatással beszél a japánokról.

„A háború előtt bizony nemigen tudott rólunk, magyarokról, ez a derék nép. Az intelligensebb rétegnek volt ugyan valami

Egy barna szektényböl iratcsouiókat szed cló Várady Gyula ö számra. Elborítják az asztalt.

Egyik japán—magyar, magyar—japán szótár, vagyis inkább szinonima gyűjtemény. Kö* j riilbe ül 1600 süriiu teleirt átkuspapir. A szavak számát felmérni, hosszas munka lenne. A japán nyelv nagyon gazdag és az érdekes szószedetben a Iának például 60 japán kifejezése van. 1 yen előtanulmányokra volt szükség, hogy a halhatatlan magvar müvet INipon nye vére átültesse.

Nem olyan egyszerű dolog Nipon nyelvéhez férkőzni, — mondja Várady Gyula. — i Jómagam i< meg kellett először oroszul tanulnom. pusztán azért. mert a fogságban csak orosz—japán szótárt tudtam keriten;. De amint jártas lettem a japán nyelvben, elhatároztam, hogy tudtára adom kedves japán barátaimnak a mi népünk sze !emi gaz dagságait. Mi is tudunk olyan mélyen gon dolkozni, mint a japánok. Először Toldi trilógiájának fordításába kezdtem, de amikor már a munka derekán voltam, meghallottam, hogy Toldi már át van ültetve japánra. Kútba veszett fáradiság, — gondoltam — és azennyomban szétnéztem a magyar iroda ont kincsesházában. Nem hiszem, hegy helytelenül választottam volna.

Madáchi: IS’ingen no ummei — olvassuk egy vaskos füzet táblájáról. És beljebb lapozva Madách halhatatlan sorait fedezzük fe' magyarul é«- japánul. A japán szöveg sokkal terjedelmesebb. Ez nyilván a nyelvalkat, a körülményesebb leírás miatt van.

— Hosszú éveken keresztül dolgoztam ezen a munkán, naponta több órát. Ma is ez az egyetlen szórakozásom. Csiszolgatom, javítgatom. — Isten tudja minek. Még a románok alatt érintkezésbe léptem a bukaresti japán követséggel. Elküldtem a követnek egy példányt. Nagyon diesérőleg vá'aszolt és értesített. hogy a fordítást továbbította Japánba szakve eményezés végett. \zóta sokminden történt. Japán is háborúzik, elhihető, hogy nem érnek rá ilyen kicsiségekkel foglalkozni.

Felfodult világ. Valóban nem láthatja meg azt. amit a kö tő előre meg átott. — saját tragédiáját

KISS LÁSZLÓ.

pp HM

118. SZÁMÚ FELADVÁNY

BERGER JÁNOS tói.

m

mm mm

m/4 ó &

mm

§ü ip tth mm ü

m/Á

......« ® felhám

VATA ^

...Ä

uttr pp

m m 'mm. mm

///.

mß. mm. mm mM

m wm w

wé

*

Világos: Kg3, Á bő. Fa5 és g8 (4 drb.). Sóiét: Ke6, gy: e3, f" (3 drb.).

Matt 3 (három) lépésben. — (Megfejtési határidő: 3 hét.)

kiAÍocOtyác t, t* MM&svá&ácUdty

tßLii&x íakbzt&Hd&zá műtlalesmé&ett Itot&zsufo, $<zente%frUáz-utca 2. ÍU'á etneízL

: 24-23.

A junius 21_én közölt 114. sz feladvány (Ellermann) megfejtése: 1. Fel—hó. Helyesen fejtették meg: Camarasan I., Czitrom J.> Nagy E., Dr. T. L. (Kolozsvár) — 15 pont- Hegedűs Gy. (Kolozsvár) — 13 pont.

A müncheni nemzetközi mesterverseny, szeptemberre halasztották. Magyar részrő Barcza és Fiistér játszanak.

A következő játszmát néhány év előtt Wienben vá totiák.

Világos: Sötét:

Albrecht Gartler.

(Elhárított királycsel.)

1. e4, e5; 2 f4, F c-5; 3. Á h5, Hf6; 4 V v e5 ~rFe7. (Ez a kalandos változat ma már kiment a divatból): 5. HfB. Hc6: 6. Vc3. 0—0; 7. e5, He4, 8.. Ve3, d5; 9. e x d6 (e. p.), F x dó (kezdődnek a kombinációk); 10. V x el. Be8: 11. He5. II x e5; 12. Fe2. Hg6; 13. Vf3, H x f4; 14. Hi-3, Ve7; 15 d3, H x e2, 16. H x e2, Vh4-f-; 17. g3. Fg4. (Sötétnek nvernie ke'l. mert világos egy tisztet vészit); 18. g x li4. F x 13: 19. Bfl, B x e2-f; 20. Kdl, Ba—e8; 21. B x f3. Bel.-j-: 22. Kd2, Fb4 ! (Úgy látszik, ezt világos nem látta); 23. c3, j Be8—e2 matt.

A ROVATVEZETŐ ÜZENETE: P. P. (Ko- j iozsvúr) Maróczv Géza nagymesterünknek .. \ sakkjáték vezérkönyve“ c. müvét ajánljuk.

Várady Gyula murosvásárhr yi hi/! ositii• i ! ;i /ţvisi-lo, japánra lorditotiu a / »lEinhe*" t ragédiáját“.

Az újságíró véletlenül hotíik az ilyen fúr- ftuságokha A reudkivi 'i dolgokat furcsa cm herék mivrik. kis/.ámithataitlan térvény «/■’• r.r.t mozognak és nem mindig a reáli. szilt- l>ailou. ahol rendes halandónak játszani r.da lel*. Mint ahogy nines tői vény arra nem.

Iit.gv fel fedte/ ik-e valaha érdekes miiveik» t.

umiért dolgoznak é- amelynek -zeni-Szögéböi minden napjukat élik.

Várady Gyulára • gy esős este. valahol a varos p romén, kis sötét utcáhuin akndtrtm ra Olyan körnvezeihcn. ami ly akár Paris- I ; n. akár lokohamabun mindig a «szegénységet példázza.

Kis ház. Fedele féln-billenve. De az udvar i.mint a sötétbe kivehettem — henépesit ve mindenfék' apró -/.» rszámmal. épitménmv<’1 é-> fure-án elrendezett növényzetté . — azt

l-./onvitia. hoev gazdája benne él az öt ki'.

riilvevö tárgy a’kbaflt és kedvéi ’éli a furo-fa- rt go kéz. leleméiiyv s (.éhen. Szegénye:« • üsző. l an vi zet keresztü1 «f... nyurga li.j, erőn féuv vi.ágitj.i meg a poluai 1 herendezés mindé" v enalát.

De a/ a szoba, amelyben Várady Gyű 1 • akik. rákiáit a bt.lépőre és néhány pillanatig megához ragadja a.inak figyelmét,

Is o k mié leírni, hogy mi minden van benne és mi minden fö öslcges van benne — ( gy ember jál zi knlviért. egy külön világot élő egyén lelki l> ál.vtottbágáhan. így !d< gt ütlek csak érdeke» 1« vagy megmosó yogji, vagy elánul! fűlött'.

•\ falon tenyérnyi he'y sin^e füdetíen. Mozaikszerii fahurkolat horitja, mely k:s dobozokra osztva, akar a székely templomok r*. ke^zcs mennyezeti, mindegyik rámául szolga' egy-egv fe-rményn k. Lehet vagy hú- leinszáz. ebből a fajtából.

Háború, háború és katonák lármáznak le a fairé», bámulnak v a«v le-saik reánk Ferenc'