Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-18 / 163. szám

Szerktsztfisés ás kiadáhlvslsl: Kolezsváf, JókaHrtci 15., L esetet. Teteian: 51—69. Hwfltáa: Egyetem-otea 8. szám. liléién sz.: 29—23 LXII. ÉVFOLYAM, 16ő. SZÁM. SLSPÍIOTTS: BIRTHS MIKLÓS Kiadótnlaldanos: P S L L a 3 8. I. Kolozsvár. Eliílzetésl árak: havonta 2.73. negyedévre 3, félévre 16, egész évre 32 321133. PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1941. JULIUS 18. len voltam és személyesen ismerek vagy is­mertem egy sereg i'yen avatottat, mint pld Erdélyi Lajost, Boér Eleket, Kolozsvári Bá­lintot, ifj. Ferenc Józsefet, Hórv Andrást, Rembold Bélát, Auseh Jenőt, Oiosz Lajost, stb. A legsúlyosabb észrevétel volt azonban \ a aki részéről, amikor szóvá tette, mi tu­lajdonképpen az „egyrang“ szó, mit jelent, hounét ered, mi szükség van reá? (A cím- és rangkórságról irt cikkemben emlékeztettem I 5,hü olvasóimat“, hogy a 22 év alatt ismétel- J tea ajánlottam a ..kisebbségi testvér“ helyett I a kihalt „egyrang“ szót.) Valóban kérdezni is lehet, hogy mi van ezzel*a „kiveszett egy­rang“ szóval, mely élő szó és használata n^m szokatlan. Csakhogy éti a világért sem az „egyrang“ szót ajánlottam, hanem az ősi és divatból kimúlt, vagyis elavult „egyveng“ szót, (t. i. a kéziratban), hogy megkü önböz- tessük egymástól a vérségi testvért és a ki­sebbségi testvért, Éu ugyanis •— nem tehetek róla ■>— kelletlenül hallgatom a „kisebbségi testvér“ kifejezést, mint ahogy kelletlenül hallom a „magyar testvér“ kifejezést; néha álpátbosz, vitézkötéses hordó-szónoki csap ki belőlük, máskor kedélytelen komázás. Ezért más kifejezés szükségét érzem. S ezért ajánlottam többször a szép, zenei hangulatú, ódon egyveng-szót, melynek épugy joga -van a halottaiból váló feltámadásra, naint a (tán­cot) „rop“ igének is, amely nem a vérségi) hanem a politikai „testvért“ jelentette a régi nyelvben. Ajánlatommal természetesen meg­buktam. Annál inkább, mert az egyveng szót — amig nem könyörögtem széljegyzetem ke­gyelemért érte — mindig kidobták s mással helyettesítették. Ha nem lőtte ki a szöveg­ből a szerkesztő, hát kilőtte a szedésből a nyomdász vagy a korrektor. Hogy keltetett volna igy uj életre szegény? Most. évek ntán r — az ember nem felejti el szeretőit és ez­redéit, mondta Napoletm —- megint emlé­keztettem az egyveng-re és lm ezúttal sem sikerült szándékom: egyraog lett belőie, Sic fala teueruut. Ezek után a személyes jogon nyert fölszó- lalást (nem ,,fel“-szólalást) befejezve, talán levonhatom a következtetést: ne ítéljük el az irót és a nyomdászt, ha miattuk homály vagy kétértelműség támad a szövegben, há vélet­lenül sajtóhiba züvar meg. Sokszor nem tehet egyik se róla. És nem bűnös ha vétség tör­ténik a helyes, vágy tiszta, vagy tősgyökeres vagy szép magyarság, vagy magyarosság el len, mert ebben a bűnben még A-rkny Jánost vagy Kosztolányi Dezsőt is elmarasztalhatjuk olykor, pedig a nyelv birái s törvényhozói voltak. Az újságcikket meleg sziwel kfell fo gadni, mint az egynapos virágot, amelynek úgyis ritkán érik meg gyümölcse és nincs ára, csak a mézben él tovább, melyet belőle gyűjtöttek a maguk és mások javára szorgal­mas méhek. (Sp.) Az orosz hadszíntéren változatlan hevességgel folyik tovább a gigantikus küzr delem, mely legutóbbi német jelentés szerint mintegy kilencmillió embert állít harcba. A küzdelem eredménye nem kétséges. „Nagy eredmények txmnah kiala- kaidban“ —- mondja a német jelentés s ezen az alapon biztosak lehetünk, hogy rö­videsen a német hadseregnek és szövetségeseinek újabb döntő győzelmeiről adhar tunk hirt. Hivatalos jelentések a helyzet megrajzolásánál stratégiai okokból kerü‘ lih a szüntelenül előretörő arcvonal földrajzi helyzetének pontos megjelölését. Félhivatalos jelentések azonban kétségtelenné teszik, hogy az előretörés Oroszor­szág három legnagyobb városa irányában feltartóztathatatlanul folyik tovább>. Szmolenszk városát, melyet a moszkvai ut kulcsának szoktak nevezni, elfoglal­ták a németek, akiknek csapatai már közvetlenül Kiev előtt fekvő erődítési rend­szert is bevették. Az újabb nagy eredmények tehát kétségtelenül küszöb előtt ál­lanak. Az oroszok minden erejük latbavetásével igyekeznek lassítani a németek és szövetségeseik előnyomulását. Azortban ezzel is nagymértékben a németek 'érvéit szolgálják, mert a német hadvezetőség most, a harcok első felében, főleg az orosz haderő megsemmisiiését tűzte ki célul s az annál kedvezőbb körülmények között folyik le számára. A három orosz haderő élére kinevezett szovjetmwsallok óriási tömegekben ddhják harcba katonáikat és hadifelszerelésüket, úgyhogy a ma mar biztosan előrelátható sikertelenség esetén lehetetlenné válik számukra az orosz hagyományos katonai módszernek, a visszavonulási stratégiának alkalmazása is. Az a reménykedés teháts hogy a mérhetetlen orosz terület elnyeli majd a német hada­kat s az oroszöh váratWh támadásokkal léphetnek fel ellenük, mm viszonyok között minden alapot nélkülöz. Az újabb hadviselés lehetőségei nogy területen is annak adják az előnyt, aki tökéletesebb fegyverek fölöly rendelkezik, gyorsabb éj tökéletesebb hadvezetőség irányítása alatt áll. Végetérhetetlen puszták, erdők, mocsarak és folyók ma már nem aJtadályok a németek és szövetségesei hadseregei előtt. akik tökéletesebb katonai tudás és tökéletesebb technikai felszerelés birto­kában vannak. Szcvjetoroszország haderejét menthetetlenül fogja a német haderő és nem ad neki módot arra, Irog-y az Ázsia felé terjedő végtelenségekbe meneküljön. És ugyancsak itt, Oroszország nyugati résién fog kidőlni a szovjetrendszer sorsa is, melyet nem menthet meg többé semmiféle angol, vagy amerikai támogatás. rAz eseményeket egybevetveţ, minden errva mutat, hogy Jafián döntő lépésre készül s ez a döntő lépés nem lehet mán, mint be­avatkozás a háborúba a tengelyhatalmak cldtüún. Egy svájci jelentés, amely Ang­liáin át érkezett Zürichbe, már arról aŰ hírt, hogy Japánban folyik az áltálános mozgósítás. Az uj japán kbrmá/iy megala­kítását Konoye herceg, az eddigi mftivsz’ terelnök vállalta. Tokiói jelentés szerint a császár ragaszkodik ahhoz, hogy a Iror- mány politikája irányt ne változtasson. Minthogy azonban a kormány át-alakulásá ennek a politikának erélyesebb alkalma­zása érdekében történik, egész sor más je­len kívül, már ez is arra mutat, hogy To­kióban a háborúval kapcsolatos fontos külpolitikai lépések állanak küszöbön. Rendkívül érdekes az <amerikai .mjtóma- gyarázatok hangja Japan várfiütó lépések vei szsmben. Amerikai lapok felvetik a kérdést, hogy ez a lépés melyik hatalmak ellen fog irányulni. Északnak, Szovjet- Oroszország ellen, vagy pedig délnek is, az angol—amerikai érdekkör felé0 Előb­bi esetben, az amerikai safyóhangokból Ítélve, az Egyesült Államok hajlandók vál­nának tétlenül nézni a s&lsőkeleti esemé­nyeket. Ha azonban a japán támadás Höl- lundlndki és az angol birtokok felé irá­nyulna. akkor elörelátháislag az Egye- tiUt-ÁUomoh is háborubm sodródik. ZÜRICH, JULIUS 18. (BUD. TUD.) A VEZETŐ SVÁJCI LAPOK CSÜTÖRTÖK ESTI HÍRADÁSUKBAN SANGHÁJI JE­LENTÉIT KÖZÖLNEK. ESZERINT TOKIÓBÓL ERKEZETT HÍREK SZE&NT EGÉSZ JAPÁNBAN ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁS VAN. LONDONI JELENTÉS KÖZLI A DAT1Y TELEGRAPHNAK AZT A KÖZLEMÉNYÉT, HOGY AZ ESEMÉNYEK NÉHÁNY NAP ALATT NYILVÁNVALÓAN A VÁLSÁG KIROBBANÁSÁÉCfc ÉRNEK. JAPÁN ÜGY LÁTJA. HOGY VÉGLEGESEN ÁLLÁST. KELL FOGLALNIA. „t A SVÁJCI LAPOK CSÜTÖRTÖK ESTE TOKIÓI ÉS WASHINGTONI JELENTÉSEKET KÖZÖLNEK AMELYEKBŐL KI­TŰNIK HOGY A KORMÁNYVÁLSÁGOT FŐKÉNT A SZÉLSŐSÉGES POLITIKUSOK •DÉZ.TÉ'k ELŐ, KIKNEK ÉLÉN ^áCOUKA KÜLÜGYMINISZTER ÉS TOYO HADÜGYMINISZTER ÁLL. E SZÉLSŐSÉGES SZÁRNY A NÉMET—SZOVJET HÁBORÚT INüV- KÍNA ELLENI ELŐRETÖRÉSRE AKARJA FELHASZNÁLNI. TOKIÓ, jídius 18. (ISST.) Moszkvai jelentések szerint Molotov külügyi nép­biztos egyórás megbeszélésfen tájékoz­tatta Tátekava moszkvai tfjapáh nagy­követet az angolokkal kötött katonai szövetségről és hangsúlyozta, hogy ei a szövetség kizárólag a Németország elleni háborúra vonatkozik. A jelenté­sek szerint Molotov arra kérte Japánt „ nagykövet utján. H^)gy tanúsítson me/értLt az Ánfitiával kötött katona egyezmény iránt. asm Személyes kérdésben kérek szót. Jogom bizonyára van reá, bár nem igen esengek érte, még akkor sem, amikor elvi, sőt erköl­csi félremagyarázás történik, amelyből bizo­nyos kár eredhet. Most ugyancsak ártatlan dolgokról ven szó; magam sem tudom pon­tos értelmét adni, miért is tartom föl az uj­jamat, hogy fele hessek. Talán hogy az olva­só okuljon kfitsé az újságíró erkö esi sorsán? Az Ellenzék mult sízomhati számában két cikkem jelent meg. Az egyik a kormányzó- gyűrűs doktori avatásról elmélkedett, a má­sik a ennek és rangok túlzott akalmazása ellen megnyilatkozó erdélyi álláspontról tű­nődött. Valaki a két cikket kemény meg­jegyzésekkel és ellenve-tésekkel kisérte s sza­vadból valamely közvéleméuyszerü esendőit ki. Azért válaszolok itt is. Ez a valaki egy csoport adattal a foga1 átázásban bizonyos ho­mályokat és kétértelműségeket állapított meg, nyilván vesszők rossz helyre jutása, ket­tőspontok elmaradása s egy-cgy könnyen odagondolható szó kihagyása miatt. Szóval „az ujságiró felületes“, ez volt a támadás összegezése, amire az „őrük“ divat is kész­teti az emberekét. Be kell vallanom, részem­ről csakugyan legtöbbször fe-'ü^fesség dk a* ilyesmit, az eszeveszett irásiram vagy gepbe- mondás révén. Megtörténik azonban, hogy a gépíró hibás: nem jól érzi ae irály numero- zitását, nem vefci észre a hang ejtését s el­felejti pL a kettőspontra való figyelmeztetést, sőt kihagy néha egy-egy szót is. Mindezt a gépirásos szöveg átjevifásakor viszont a ,.fe- íü qtes“ ujságiró sem veszi észre mindig. De ugyanezeket a hibákat a szedő is elkövetheti, még sajtóhibákkal megtetézve: és megtörtén­het, hogy a korrektor se cserkész be minden hibát. Emberek vagvank. Még a jó öreg Ho* meros is elszunditétt néha. mondják akik szöveg- és más hibák eseteinél barátságos szívvel kikötnek. így néha egyegy irásjdi helytelen elhelyezése a legjobb akarat és pontosság ©Jenére súlyos zavart idézhet elő, hát még egy szó kihagyása, különösen,, ha va­lamelyik' újságíró nehézkesen fogalmaz, ami ma általános divat köveikezménye, vagy Ha szűk helyt röviden és velősen kell torlódó gondoltait össietömöritenie. A jóakaratu ol­vasó, ha nem rest és mégegyszer elolvas ilyen „homályos“ vagy „kétértelmű“ sort, legtöbb­ször maga rátalál az igazi értelemre, Miért nesm tesii gyakran, gyötigéd leiekkel? És ne tesfék még elfeledni, hogy a belső és kül­ső cenzúra is beavatkozik a mondatok rend­jébe és összefüggésébe. Amikor az Írótól füg­getlenül a műszaki eljárásnak ily nagy sze­repe van, akkor mégsem vo'na szabad mind­járt ^va^y kizárólag a kigondolásra és fogal­mazásra borítani a vizeslepedőt és elfeledni, hogy főleg a fogalmazás ma egy sereg külön akadálly*. birkózik. A- ..gramatici certaut“ korában már azt se igen tudjuk pontosan, mi az igazi, a helyes, a szép magyarság? A szegény újságíró nem birja még az egyéni kis óhajokat se érvényesíteni legtöbbször a „műszaki kezelés“ miatk Én például a sok sivár magyar e helyett, ahol csak lehet ö-t irok (fél he!veft föl t), a két magánhangzó torlódását igyekszem elkerülni (lelkiisiaerét helyett le'kiösnae>et), de mindez a legritkább esetben sikerül. Ha gépiró vagy szerkesztő nem gördít akadá'yt utamba, legtöbbször a noymxla teszi s a .kedves-dallamos „ö“ csak véletlenül csúszik át a napvilágra. Egy másik elítélő megjegyzés volt, hogy az első „kfi-álygyürüs“ avatást emlegettem, ho- Hitt az avatás már nem a király, hanem a kormányzó gyűrűjével történik, ha pétiig ki- rálygyürüs avatás lehetne, az sem volna már az ©lso, mert ugyancsak bővibe volt belőle a múltban. Szinigaz. De nem-e bogarászás? Mert a „királygyiirüs“ szó idézőjelben már utal arra. ami a cikk további részéből úgyis kitűnik, hogy a királygyüiüi helyébe nSost már a kormányzói lépett. Azt pedig minden­ki tudja, hogy Ko'ozavárt elég királygyürü9 ,avatás volt a békében. Az elsőn, a millenium- ,koc* boldogult Filep Gyoláén magam is je­M @ cp a I a’k u B f €§ J ei p ds n i kormány iü ® I © f @ v menérlésf vár a iapánoktol

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents